Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 1. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. január 8. Bizakodással és józan derűlátással (Folytatás az 1. oldalról) állampolgáraink érdekeit szolgálja. Megvalósítása elsősorban mindany­­nyiunk jó, lelkiismeretes, felelős munkájától függ. Örülünk annak, hogy teljesen indokoltan mondhatom: népünk túlnyomó többsége mindennap bizonyítja, hogy kész áldozatosan dolgozni hazánk felvirágozásáért. Rendelkezünk a további felfelé ívelő előrehaladás szük­séges feltételeivel. A szocialista építés helyes marxista-leninista útján haladunk. Ezért bizakodással és józan derűlátással tekintünk az áj évbe. Tegyünk ír.eg mindent azért, hogy országunk, népünk számára újabb jó esztendő legyen. Kedves barátaim! I Ellentmondásokkal teli nemzetközi helyzetben lépünk az új évbe. A vi­lágban folytatódik, még sürgetőbbé és komolyabbá válik a háború veszé­lyének elhárításáért vívott küzdelem. Súlyos veszély fenyegeti a békét, a nemzetek nyugodt munkájának és életének alapvető feltételét. Az im­perializmus reakciós erői, főképpen az USA és egyes NATO-beli szövet­ségesei fokozták agresszív politikájukat, és aláássák az államközi kap­csolatok békés alapjait. Az emberek az egész világon egyre sürgetőbben látják, mennyire növeli a világkatasztrófa kockázatát ezeknek az erőknek a lázas fegyverkezésre és a konfrontációra irányuló politikája. Ebben a helyzetben teljes komolysággal újból hangsúlyozni kell, mi­lyen jelentőséget jelent nemzeteink számára a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség más államaival való szilárd barátságunk, szövetségünk és sokoldalú együttműködésünk. A csehszlovák nép történelmi tapaszta­latai által igazolt és a CSKP XVI. kongresszusán újból megerősített kül­politikai irányvonalunk nemzeti szabadságunk és függetlenségünk, hazánk békés életének és további szocialista fejlődésének szilárd kezessége. Az új év kezdetén szívélyes elvtársi üdvözleteinket küldjük és új si­kereket kívánunk a testvéri szovjet népnek, amely néhány nappal ezelőtt az egész haladó világgal együtt megemlékezett a Szovjetunió létrejötté­nek 60. évfordulójáról. Ojévi üdvözleteinket és jókívánságainkat küldjük a testvéri szocialista országok népeinek és az egész világon a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság minden barátjának. A Szovjetunió, Csehszlovákia és a szocialista közösség más államai határozottan és sürgetően figyelmeztetnek a világ jelenlegi fejlődésének komolyságára. Egyúttal megmutatják és érvényesítik a béke biztosításának és megszilárdításának reális útját. Csehszlovákia népének akaratával és létérdekeivel összhangban támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, és tevőlegesen hozzájárulunk megvalósftásához. A szocialista közösség azért törekszik a békére, mert jól tudjuk, hogy a jelenlegi feltételek között mit jelentene a háború nemcsak Európa nemzetei, hanem az egész emberiség számára. Ezért jelenünk legfonto­sabb, legsürgetőbb feladatának tartjuk a béke megőrzéséért vívott küz­delmet. Ez az egész világ becsületes dolgozóinak egyaránt érdeke. Szük­séges tehát, hogy az összes állam nagy politikai megfontoltsággal, türe­lemmel, s a nemzetközi helyzet javítására, a nyitott kérdések tárgya­lásos megoldására irányuló készséggel kezelje. Azonban csakis olyan tár­gyalások érhetik el a célt, amelyeket a teljes egyenjogúság, a jogos ér­dekek tiszteletben tartása és mindenki egyforma biztonságának garantá­lása alapján folytatnak. A jelenlegi feltételek között ez az egyedüli el­fogadható út. Az ember óriási természeti erőket tudott felszabadítani és átütő felfedezéseket megvalósítani, amelyek segítségével az egész embe­riség előtt álló számos szociális és gazdasági problémát megoldhatnának. Rendkívül sürgető az igyekezet összpontosítása arra, hogy ezek az erők és felfedezések az ember javát, nem pedig megsemmisítését szolgálják. A békés egymás mellett élés politikáját megvalósítva Csehszlovákia az eltérő társadalmi rendszerre való tekintet nélkül kölcsönösen előnyös együttműködést folytat és fejleszt minden állammal, amely ez iránt meg­értést és jóakaratot tanúsít. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapja az egyenlőség, a szuverenitás, a függetlenség tiszteletben tartása és a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás. Különös gonddal kívánjuk a jószomszédi kapcsolatokat fejleszteni azokkal az államokkal, amelyekkel határaink közösek. Ausztriában a közelmúltban tett látogatásom eredményei is iga­zolták e politika hasznosságát a kölcsönös kapcsolatok és az európai államok közti viszonyok légkörének javítása szempontjából. Fontos pártfórumok az évzáró taggyűlések alkalmul szol­gálnak arra, hogy az előző lépések gyakorlati eredményeit értékelve, újabb helyi feladatokat jelöljenek ki. Az évzáró taggyűlések fontos fel­adata az is, hogy a. szervezeti élet különféle kérdéseiről is számot adja­nak, értékeljék, milyen politikai mun­kát végez a pártszervezet, a pártta­gok a dolgozók körében, hogyan ké­szülnek a pártélet fontos eseményei­re, a taggyűlésekre, reagál-e a párt­­szervezet a munkahelyi és lakóhelyi élet fontos mozzanataira, alkotó mó­don részt vállalnak-e az irányításuk alatt álló területek fejlesztéséből. Az évzáró taggyűlés alkalom a szervezeti életre vonatkozó párthatá­rozatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelésére. A járási pártbizottság napirendjén is sok olyan kérdés szerepel, melyek meg­oldása hozzájárulhatna a politikai és szervezeti munka javításához. A mun­kamódszer, a pártdemokrácia, a lakó­­területi pártmumka járási elemzése lehetőséget mutat az alapszervezetek­nek, hogy emeljék a pártmunka szín­vonalét az egyes munkaterületeken. Mindezt peresze a helyi sajátosságok­ból kiindulva kell megközelíteniük s elemezniük. — Ott, ahol kell, tűzzenek ki űj feladatokat — ez Jozef Baran elvtárs­nak, a járási pártbizottság titkárának a véleménye. — És milyen hangsúlyt kap a párt­­megbizatások értékelése az évzáró taggyűléseken, titkár elvtárs? — Rendszeresen sor kerül a párt­­megbizatások teljesítésének értékelé­sére. Ez a pártmunka lényeges voná­sa. Az utóbbi időben e téren is sok helyütt történtek változások, arányo­sabb lett a pártmegbizatások elosz­tása, jobban tekintetbe veszik az egyes párttagok képességeit, felké­szültségét. Az évzáró taggyűlések annak értékelésére is szolgálnak, va­jon az egyes párttagok tudásuk leg­javát nyújtották-e megbízatásaik tel­jesítésében. Mód van arra is, hogy az élet követelményeinek megfelelőbb, új megbízatásokat kapjanak. Nagyon fontos, hogy mindenütt vegyék észre, ha valaki akárcsak „kis“ megbízatás­ban is valami újat adott, amivel előbbre vihette a közösséget, — vall­ja Jozef Baran elvtárs. A beszámolók fontos értékelési te­rülete lesz az ideológiai munka ... — Minden pártszervezetben számot adnak róla, mennyire sikerült a párt­­alapszervezeteknek fejleszteniük a párttagok politikai felkészültségét. Ez gazdaságpolitikai, belpolitikai és párt­életi kérdéseket átfogó hatalmas te­rület. Célszerű az évközben felvető­dött ideológiai, világnézeti és politi­kai kérdések megválaszolása, hiszen azóta sokkal inkább mód nyílik a ke dések alaposabb, teljesebb meg­válaszolására. Az évzáró taggyűlések előkészítése tehát körültekintő munkát Igényel. A pártvezetőségek hetek óta készül­nek a beszámolók összeállítására, s ebben az egész párttagság részt vett. Ez az alapja annak, hogy a párttagságot vitára ösztönző reális értékelések szülessenek. ILLÉS BERTALAN A csehszlovák tüzérek ünnepe Atöketerebesi (Trebišov) járás 315 pártszervezetének 8582 tagja és 804 tagjelöltje évzáró taggyűlésre készül. Ez nagy esemény a párt életében, a taggyűléseken át­fogóan értékelik az elmúlt esztendő eredményeit, gondjait, és természete­sen minősítik minden egyes tag és tagjelölt munkáját is. Már ez önma­gában is nagy dolog, s ha tekintetbe vesszük, hogy a taggyűléseket egyé­ni vagy pártcsoportokban lefolytatott beszélgetések előzik meg, és sok he­lyütt a pártonkívüli dolgozók véle­ményét is kikérik, az évzáró taggyű­lések nemcsak a pártéletnek, hanem a társadalmi életnek is jelentős ese­ményei lesznek. Az évzáró taggyűléseteket január ban és februárban, a plenáris ülése­ket és konferenciákat márciusban rendezik meg. Áprilisban a járási pártkonferencia fog tanácskozni. A beszámolók a szervezetek jellegének megfelelően foglalkoznak a XVI. párt­­kongresszus határozatainak végrehaj­tásában és az 1982. évi népgazdasági terv megvalósításában szerzett helyi tapasztalatokkal, számot adnak az előző évzáró taggyűlés határozatai­nak végrehajtásáról. A pártalapszervezetek jelentős ré­szében központi helyet foglal el a gazdaságpolitikai kérdések megvita­tása. Számos korábbi határozat vég­rehajtásának megvitatásához is visz szatérnek. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben megvitatják, hogyan tel­jesítették a terveket, különösen az exportterveket, hogyan korszerűsítet­ték a termékszerkezetet, miként gaz­dálkodtak a munkaerővel és munka idővel. Már az év folyamán számos pártfórumon sző esett a minőség javí­tásáról, a tartalékok feltárásáról, a takarékossági Intézkedésekről. Most. Lengyelországban, az egykori Kelet- Poroszországban 38 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg négy frontszakaszon harcoló katonái hatalmas támadással pusztították a jól előkészített és ki­épített védelemben összevont ellensé­ges erőket. A szovjet csapatok cso­portosulása — a 4. ukrán front kato­nái 1945. január 15-én szintén láma dásba rendültek. Tüzérségi előkészí­tés után reggel 9,50 órakor a 38. had­sereg katonái Moszkalenko vezérezre­des parancsnoksága alatt Jasle len­gyel városkától keletre lendültek tá­madásba, amit a német védelmi vonal eredményes áttörése és a szovjet gya­logság gyors előrehaladása követett. Ennek sikerét a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtest tüzérei is elősegítették, akik itt a harcművé­szetből kiválóan vizsgáztak. A szovjet hadsereg főparancsnokának hadpa­rancsa értelmében a parancsnok a „jaslói“ jelzővel tüntette ki a 2., 4. és 5. csehszlovák tüzérezredet. A csehszlovák tüzéreik felkészültsé­gének, erkölcsi és harci tulajdonsá­gainak nagyon Igényes próbatétele volt éppen részvételük a 38. szovjet hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest harcaiban különösen a kárpáti—Juk­­lai hadművelet során. A csehszlovák tüzérség harci útjában sajátos helyet foglalt el a jaslói hadművelet. A front fő támadásának irányában tü­zérségünk is teljes mértékben kivette részét a fasiszta védelem áttöréséből. Itt viszonylag keskeny szakaszon nagy mennyiségű erőt és eszközt összpontosítottak. Egy kilométerre 180—240 tüzérségi fegyver jutott. Tüzéreink a többi csehszlovák alaku­lattal és kötelékkel együtt a Dnye pertől Prágáig a dicső szovjet had­sereg oldalán tették meg harci útju­kat. A csehszlovák tüzérség tömeges bevetése a jaslói hadműveletekben emlékezetes nappá vált — a cseh­szlovák tüzérség és 'rakétacsapatok napjává. Tüzéreink harci szereplése Jaslónál örök időkre néphadseregünk történelmének egyik legjelentősebb fejezete marad. Élő öröké a harci ha­gyományok elmélyülésének tüzérsé­günk és rakétacsapataink építésének feltételei között. A háborút követő időszakban roha­mos fejlődést ért el a tüzérség had­műveleti művészete és taktikája, ami­nek hatása volt a tüzérség harci al­kalmazásának bizonyos változásaira és elveire. A szovjet hadsereg segít­ségével kiépült egy újfajta fegyver­nem — a csehszlovák néphadsereg rakétacsapatai, melyek a Varsói Szer­ződés hadseregeivel együtt őrzik Ok­tóber vívmányait, a nemzetközi oiz­­tonságot és a világbékét. A jaslói harcosok hősiessége a tiszta hazafiság, hősiesség, harcművé­szet és fegyvernemszeretet múlhatat­lan emléke és példaképe marad. A szovjet hadsereggel, azzal a hadse­reggel ápolt barátság és fegyverszö­vetség szilárd és megbonthatatlan láncszeme marad, mely a második világháborúban a fasiszta Németor­szág ellen vívott háború főterhét vi­selte és döntő mértékben hozzájárult felszabadulásunkhoz. jAn miCAtek Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi viszonyokban leküzdhető a mostani bonyolult időszak, mivel a háborús tűzvész veszélyével szemben, aktívan fellép a békeerők széles frontja. Hisszük, hogy a józan ész győzedelmes­kedik ebben a küzdelemben. Sok függ azonban attól, hogy a béke erői milyen egységesen, határozottan és céltudatosan képesek fellépni. Kedves barátaim! Abba az évbe lépünk, amelyben megemlékezünk a Győzelmes Február 35. évfordulójáról. Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes politikájának és dolgozóinak áldozatos igyekezetének köszönhetően a szocialista építés eltelt éveiben átütő változásokra, államunk nagy gazdasági, szociális és kulturális fejlődésére, a nép életkörülményéinek általános javulására ke­rült sor. Meggyőződésem, hogy a mostani évben is újabb, alkotó tettekkel, becsületes munkával járulnak hozzá drága hazánk — a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, valamint népe boldog, békés életének további fej­lődéséhez. Az új, az 1983-as évben még egyszer mindenkinek jő egészséget, sok munkasikert, magánéletében boldogságot és elégedettséget kívánok. KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Derűlátó megoldások Honán átázzunk Jugoszláviába? A Csehszlovák Állami Bank szlová­kiai fiőkintézetel 1983. január 10-e és február 10-e között a kérelmezők la­kóhelye szerint fogadják el a deviza­ígérvényekkel kapcsolatos kérvényei­ket a nem szocialista országokba és Jugoszláviába tervezett Idei magán­utazásokra. A kérvényeket új, az idén érvényes nyomtatványokon kell benyújtaniuk, külön nyomtatványon a nem szocla lista országokba és külön nyomtatvá­nyon Jugoszláviába. Ezek a nyomtat­ványok hétfő óta a Csehszlovák Álla­mi Bank minden flőkintézetében meg­vásárolhatók. A nem szocialista or­szágok valamelyikébe utazni szándé­kozók 17—20 amerikai dollárt igé­nyelhetnek fejenként egy napra, az egész látogatás Idejére legfeljebb 400 dollárt, a Jugoszláviába utazni szán­dékozók 550—650 dinárt fejenként egy napra s legfeljebb 13 ezer di­nárt a látogatás egész Idejére. A 15 éven aluli gyermekek számára fele annyi összeg igényelhető. Csoportos kérvényeket, például sportesemények látogatására vagy más utakra, vállalatok és szervezetek cso­portos kérvényeit a bank nem fogad­ja el. A bank a kérvényezőt csak kérvé­nyének pozitív elintézése esetén érte­síti, mégpedig azzal, hogy 1983. már­cius 31-ig elküldi a jóváhagyott de­­vizalgérvényt. A kérvények Intézése során figye­lembe veszik a legutóbbi magán­utazás évét. Előnyben részesítik a2o­­kát a kérvényezőket, akik eddig még nem jártak nem szocialista ország­ban,. Bővebb tájékoztatás az üj nyomtat­ványokon olvasható. Az év végén régi szokás szerint mérlegelik tevékenységüket üzemek és szervezetek. Az ok­tatási, valamint munkaügyi és népjó­léti minisztérium képviselői nemré­gen sajátos szempontból értékelték munkájukat. A lényege az volt, ho­gyan sikerült és sikerül elhelyezniük a népgazdaság és a társadalom fon­tos munkaszakaszaira felkészített, szakképzett fiatal dolgozókat, akik­nek elosztása — mint ismeretes — nagy gondokat okozott az állami szerveknek, a szülőknek és természe­tesen maguknak az érintetteknek egy­aránt. A hivatalos statisztikai adatok szerint a szocialista építés harminc éve alatt Szlovákiában több, mint tíz­­szerte Bőtt a főiskolai, és több mint 18-szorta a szakközépiskolai végzett­ségű dolgozók száma. A jelenlegi he­tedik ötéves tervidőszak kezdetén több mint 176 ezer főiskolai és 420 ezer szakközépiskolai végzettségű szakember működött Szlovákia nép gazdaságában, nem szólva a 700 ezer szakmunkásról. A lakosság szakképzettségének ösz­­szetétele a további években mégin­­kább javul és kedvezően változik. Az előző tanévben 11 és fél ezer diák hagyta el a szlovákiai főiskolákat, örvendetes tény, hogy az előző né­hány évvel szemben zömükben elhe­lyezkedtek és fontos gazdasági szaka­szokon kezdték el életpályájukat. Persze néhány tucattól eltekintve, miután egyes esetekben időközben férjhez ment lányok, terhes anyák stb. nem fogadták el a felkínált he­lyeket és más alkalomra várnak. Az érdekelt minisztériumok, így az oktatási és munkaügyi meg népjóléti minisztérium illetékes osztályai újab­ban szervezetten végzik a végzősök elhelyezését, mind a főiskolák, mind a szakiközépiskolák esetében a végző­sök idejében megkapják az ajánlato­kat, hogy az illetékes iskolai szervek­kel együtt idejében tudjanak „mo­zogni“. A végzősök elhelyezésének felada­tai az idei tanévben azért Is igénye­sebbek lesznek, mert az oktatás szer­vezésében eszközölt Intézkedések ha­tása most különösen érvényesül, pél­dául a legtöbb szakon rövldebb lett a felsőoktatás, ugyanez vonatkozik az általános iskolát befejező tanulókra is. A cél, az eszményi elképzelés az, hogy az oklevelek átvételekor a hall­gatók zöme már kész munkahellyel rendelkezzék. Valamelyest eltérő problémái van­nak a középiskolásoknak. Bizonyos mértékben módosulnak a tanulmányi lehetőségek, mert a józan ész is su­gallja, hogy főiskoláink általában nem onthatják végtelenül a diplomás szakemberek tömegeit, itt minden­képpen érvényesülnie kell a társa­dalmi érdeknek. A következő tanév­ben mintegy 12 ezer diákot vesznek fel a főiskolára, de itt tekintetbe ve­szik az egyes népgazdasági ágak igé­nyeit. A felvétel szempontjából mesz­­szemenően, több mint felearányban lesznek érdekeltek a műszaki irány­zatú főiskolák, tíz százalék körülire csökken a mezőgazdasági és közgaz­dasági főiskolákra felvehető diákok aránya, negyedrészben egyetemi sza­kokra vesznek fel hallgatókat, és tíz százalék alatt lesz (0,7) a művészeti irányzatok pályázóinak száma. Érzé­kenyen megcsappan a természettudo­mányi szakokra, jogtudományra, tár­sadalomtudományi karokra felvehető hallgatók száma, s magától értető­dően — a társadalmi igényekkel és szükségletekkel összhangban — a foglalkozásuk mellett tanulók létszá­mát Is erősen korlátozzák. A középiskolások elhelyezésének, illetve tanulásának problémáját az egyes, elvégzett iskolák jellege is be­folyásolja. Közel 88 ezer általános iskolást kell a szerveknek elhelyez­niük, ezek közül közel 53 ezren szak­munkásképzőkben készülnek fel mun­­káshívatásra, mások szakközépiskolá­kon folytatják tanulmányaikat, viszont 13 ezer diák gimnáziumban fog ta­nulni, s a Jövő szempontjából — azok, akik nem jutnak be főiskolára — hátrányos helyzetbe kerülnek, mert itt a legkisebb szintű a poli­technikai oktatás, mely valamelyest alkalmassá tenne gyakorlati elhelyez­kedésre. A hivatalos szervek eltököltsége, hogy a fiatal végzősök szakképzett­ségüknek megfelelő munkakört tölt­senek be. Ezért Is szoktatják hozzá őket már most a katalógusokból vá­lasztott, felkínált munkahelyükhöz. Még valamit a fiatalok figyelmébe kell ajánlani. A feladatok nagysága, a munkába állítással kapcsolatos ne­hézségek megkövetelik a társadalmi igények, népgazdasági érdekek mél­tányos figyelembe vételét, bizonyos szerénységet a kimondottan egyéni érdekek érvényesítésében, hogy kö­zös erővel végülis megoldjanak egy igen nagy és kényes társadalmi prob­lémát, hiszen végső fokon a társada­lomnak, az ügyintéző hatóságoknak ts az az érdeke, hogy mindenki szak­­képzettségének, munikaprofiljának megfelelő foglalkozáshoz jusson. Ez a kérdés is csak társadalmi össze­fogással oldható meg. LÖR1NCZ LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents