Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-14 / 32. szám
1982. augusztus 14. * 32. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kčs A technológiai fegyelem a minőség biztosítéka Amit a takarmánynövények termesztésében a kedvezőtlen tevaszi időjárás elrontott, azt a csapadékos és meleg nyár legalább részben helyrehozta. Ez látszik országszerte a silókukorica növényzetén is. amely az idén valóban gazdag terméssel kecsegtet. Szlovákiában a silókukoricát 146 ezer 400 hektárnyi területről takarítjuk be. Az előzetes felmérések szerint hozzávetőlegesen 4,6 millió tonna zöldtömeg várható. Ez országos átlagban hektáronként 38 tonnás hozamot jelent. Tehát a múlt évi szűkös esztendő után az 'dén bőséges termést gyűjthetünk be. Ez kedvező feltétele annak, hogy a mezőgazdasági üzemek pótolhassák az évelő takarmánynövények számottevő terméskiesését, s a téli időszakra kellő mennyiségű takarmánykészletet biztosítsanak. Feltétlenül élni kell a kínálkozó lehetőséggel valamennyi gazdaságban. Hiszen a bő termés nem jelenti azt, hogy pazaroljunk, főleg akkor, araikor minden egyes kiló zöldanyag hasznosítása szükséges. Gondolom, nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy a szűkös erótakarmány-készletre való tekintettel a lakosság kielégítő bús- és tejellátásának biztosítását csakis a szükséges mennyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmányokkal alapozhatjuk meg. Annak ellenére, hogy a gabonafélék hozama a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, a termés kiesésének pótlására csak azokban a gazdaságokban engedélyezhető a silókukorica átminősítése szemes kukoricának, ahol a tömegtakarmányok beltartalmi és minőségi szempontból is teljes mértékben fedezik a szükségletet. Már most, a felkészülés idején — a politikai-szervezési intézkedések kidolgozása, a gépek javítása, valamint a dolgozók felkészítése során a figyelmet mindenekelőtt arra kell összpontosítani, hogy a betakarítási és tartósítási veszteségek minimálisak legyenek, s a Bzilázs beltartalmi értéke ne csökkenjen a tartósítás folyamán. Bár a kukorica a könnyen szilázeolbató takarmánynövények közé tartozik, évente mégis 30—40 százalékos a veszteség. Nem beszélve arról, hogy a szilázsnak legalább negyven százaléka nem felel meg a minőségi követelményeknek. Nem nehéz kiszámítani: ha csak tíz százalékkal csökkentenénk a veszteségeket, ez legalább négyszáz ezer tonna többletet jelentene a tömegtakar mány-készletekben. Ez pedig az esetek többségében a betakarítási és tartósítási techno lógia következetes betartásán múlik. Ma már minden növénytermesztő ismeri vagy legalább is ismernie kellene a szilázsolás tech nológiáját. Ennek ellenére szükségesnek (ártjuk a jó minőségű, nagy beltartalmi értékű sziiázs készítésének néhány alapeivét feleleveníteni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a számottevő veszteségek, s a gyenge beltartalmi érték a leggyakrabban szubjektív tényezőkre vezethető vissza. Ezen a téren nagyok a tartalékok. Az agrotechnikai tényezők közül a kukoricaszilázs minőségét, s a veszteségek alakulását döntő mértékben a betakarítás időpontja befolyásolja. Optimális időpontnak a viaszérés eleje vagy a teljes viaszérés tekinthető, amikor a növényzet szárazanyag-tartalma 28—32 százalék között ingadozik. A betakarítás optimális időpontjának betartása két okból is fontos. A tejesérés stádiumában — a 24 százalékos szárazanyag-tartalmú növényzettel szemben — a tápanyagok hozama hektáronként 13—30 százalékkal, a keményítő egység pedig 13—18 százalékkal nagyobb, s a növényzet beltartalmi összetétele is lényegesen kedvezőbb. A nagyobb szárazanyag-tartalmú növényzetből a szilázsolás folyamán nem folyik el a nedv. Míg a tejesérésű kukoricából készített sziiázs tömegéből harminc százalékot veszít, addig a viaszérésű kukorica csupán 20—22 százalékot. Gyakran már a betakarítás során tömérdek zöldanyag vész kárba. Tehát arra is kell ügyelni, hogy a felaprított takarmány oldalmagasítokkal felszerelt pótkocsikba kerüljön, s ne szóródjék szanaszét a földeken, vagy szállítás közben az országúton. Az elmúlt években lényegesen javult a silókukorica-hibridek választéka. A különböző érési csoportba tartozó hibridek termesztése lehetővé teszi a folyamatos, optimális időben történő begyűjtést, s a kapkodás mellőzését. A gépi felszerelés az üzemek többségében kielégítő. A kapkodás és az elhamarkodottság kiküszöbölése tehát a szervezésen múlik. A kukoricaszilázs minőségét és emészhetőségét a szecska hossza is lényegesen befolyásolja. Köztudott, hogy minél nagyobb a növényzet szárazanyag-tartalma, annál rövidebbre, legfeljebb 2—3 centiméter hosszúra kell aprítani. A silókukorica esetében ez azért is fontos, mert ez az egyetlen módja a kukoricaszemek feltörésének. Ugyanis az egészben maradt szemeket az állatok nem emésztik meg. Ezért is célszerű, ha a begyűjtéssel egyidejűleg a növényzet zúzását is elvégezzük. Igen fontos követelmény a zöld anyag letaposása. Ennek elmulasztása a sziiázs beltar talmi értékének jelentős romlását eredményezi. A silóvermet — a térfogatától függően — négy, de legkésőbb hat napon belül fel kell tölteni, légmentesen lezárni, s fóliaponyvával befedni. Ugyancsak fontos, hogy a silóverem alja is fóliával legyen szigetelve, főleg ott, ahol még nincsenek kiépítve szilárdított silóvermek. A kellő mennyiségű és jó minőségű sziiázs készítéséhez nincs szükség különösebb ráfordításra. A dolgozók hozzáállása és a szervezés színvonala tehát meghatározó tényező. Ezeket az idén — a múlt évek tapasztalataiból kiindulva >— lényegesen jobban kell érvényesíteni. KLAMARCSIK MÁRIA л ilókä az idei augusztus: l_Q a földet néha napfény *'u melegíti, máskor meg az északi szél hajszolja .. felhőket. A föld mégis kipihente fáradalmait, akár süt rá a nap, akár alacsony felleg árnyékolja. Az őszi középszántás fekete és bársonyos, a másodvetésű növények zöldje pedig, mint a tűzdelt zöld selyem — tavasziasan friss és rugalmas. A Feketevfz melletti berekben vénül a fű. Előbb még felvidul a nap nesztelen tüzétől — olyan zölden pompázik, mint rövid élete alatt soha —, aztán fonnyad a napon, ázik az esőben, s egyre közelebb konyul a földhöz, hogy lassan összefolyjon vele, és gazdagítsa. A hidaskürti (Mostová) sportpályát körülölelő^ fák szinte kitágulnak, hogy az ég kékje szabadabban férkőzzön lombjaik közé. Augusztusi hétköznapon — az új kenyér jogán — ünnepel a Vörös Csillag társult szövetkezethez tartozó öt falu dolgos népe. ♦♦♦♦♦ A tömeg élén ünneplőbe öltözött lányok viszik a búzakalászból font aratási koszorút. Az ünnepély megnyitásakor — mely egyúttal a félévi gazdasági eredmények értékelését Is jelenti — Horváth István az efsz elnöke szimbolikusan megszegi az új búzából sütött kenyeret. A hagyománytisztelő ünnepi aktus után, Kurucz Bemard az efsz növénytermesztési ágazatvezetője — az alábbi szavakkal tesz fogadalmat. — Az új kenyér a megújuló élet ünnepe. Még akkor is, ha a kenyérgyárak alagútkemencéiből fémes szállítószalagok ontják, s ha „filléres áru“ is lett a kenyér, és nem szenved szükséget senki, s a kenyér pazarlásáért bosszankodunk, nem a szűkösen mért porcióért. A kenyér azonban ?átvitt értelemben — a közhangulat megteremtője, tehát politikai kérdés. Fontos feladat ezért a kenyérnekvalö megtermelése, az ellátás minőségének javítása. A dolgozók nevében ünnepélyesen fogalom, hogy jövőre, a gazdagabb termés jelképeként teltebb szemű kalászokból fonjuk majd az aratási koszorút. korszerű gépekkel dolgozunk a földeken. Egyre kevesebb ember gondja a szántás, a vetés, az aratás. A társadalmi fejlődés természetes velejárója, hogy mind többen vagyunk, akik mással foglalkozunk, nem szántottunk, nem vetettünk, nem arattunk valamennyien, s mégis asztalunkon az új kenyér. Az ünnep, az új kenyér ünnepe: tisztelet és csendes főhajtás a szántók, vetők és aratók előtt — mondotta ünnepi beszédében az elnök, majd az ünnepi emelvény előtt felsorakoztak a kenyércsatában, s a félévi szocialista versenyben legjobb eredményt elérő dolgozók: Niko Michal, Hakszer Feségek, tehát kimondottan az emberi tényezőkkel, a munkához való hozzáállással magyarázhatók. Azonos feltételek, eltérő eredmények... A tények Г .a párhuzamba állítása, sajnos gyakori mezőgazdaságunkban. Bántó általánosítás, s ünneprontás nélkül kell rámutatni erre a jelenségre, annál is inkább, mert még mindig vannak olyanok, akiknek különösebben nem nagy dicsőség jól dolgozni, s számukra nem is nagy szégyen a pontatlan, a rossz munka. Ünnep hétköznapon AZ Ű1 KENYÉR JOGÁN — Az idén jubilálunk.sí A szövetkezetek társulása óta a tizedik közös aratást ünnepijük. Olyan ünnep ez, amikor már a vérünkbe ivódott, hogy renc, Izsói Tibor, Kozmér György kombájnosok, Вс "a Ferdinánd, Farkas Imre, Rémay Károly, Fiaska Sándor, Popluhár Gyögy, Bíró József traktorosok, Jeskó Sándor, Lukovics Ferenc, Deák Ferenc, Vörös Imre gépjavítók, Gélnický László, Sercel Ferenc, Szolga Dániel szalma préselők, s Csadi Zoltán, Óvári Zoltán maghordók. A szocialista verseny félévi eredményei alapján értékelték az állattenyésztésben legjobb eredményeket elért dolgozókat is. Közülük Szolga Edit, Szolga László, Ozsváth Hona, Marafkó Zsuzsanna, Pavlacska István, Sefcsik Jolán, Sefcsik Magdolna, Czödör Károly, Vicena Katalin, Janecz Antal, Bartos Sándor, Nagy Mária, Csermák József, Szabó Gyula és Michalovics Károly vette át a megérdemelt jutalmat. — Az állattenyésztésben legjobb eredményeket elért dolgozóinkat köszöntjük, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista versenyben a félévi értékelés alapján, a legjobb eredményeket érték el —. mondotta Karácsony Sándor az üzemi pártszervezet elnöke, majd hozzáfűzte: —i A félévi eredmények alapján állattenyésztésünkben sajnos nagyok az indokolatlan eltérések. Az élenjárók ugyanazon körülmények és feltételek között dolgoznak, mint a lemaradozók, az eredményekben mutatkozó nagy különb-A lemaradozók számára csak annyit: a polgári társadalmaknak megvannak a maguk eszközei, amelyekkel kikényszerítik az igényes, pontos munkát, ami gyakran a puszta létfenntartás parancsoló szükséglete. Á szocializmusban ezt az Igényességet öntudatos, felszabadult munkával kell elérni. A kitüntetettek példája azt bizonyítja, hogy a Vörüs Csillag Efsz-ben becsülik a munkát, s rangot adnak a jó munkának. A felszabadult alkotó munkához szükséges alapfeltétel tehát adott. A gondolkozásban végbemenő minőségi változással kimondottan a kullogők adósok. ♦♦♦♦♦ Gyermekfejjel az asztalfiát húzva, hányszor, de hányszor hallottam, hogy „csak tartson el az újig“. Kenyérgondjaink rég megszűntek, az új kenyér azonban ma is ünnepet jelent. Az élet és a folytonosság ünnepe. Benne érezzük a mag csírájának üdeségét, a nap által csókolt érett búzaszem fehér belének minden zamatét. A ropogós • kenyérhéj olyan, mint az életrehfvója, a kérges doldolgos kéz. Az új kenyér a folytonosság ünnepe... Ez a gondolat ott bujkált a hétköznapon megérdemelten ünneplők gondolatvilágában. A sikeres aratást befejezők serege új csatára készül. Az embert és gépet legjobban igénybe vevő őszi munkákra. CSIBA LÁSZLÓ \ ★ Békemenet ’82: a népek közötti barátság és megértés küldöttei, a világ békemozgalmainak képviselői hazánkban
