Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
1982. július 31. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Kombájnok a völgyben Aki a sőregl (Surlce) határt járja, nem panaszkodhat a táj egyhangúságára, hiszen néhány száz méternyi sík területet keresve sem lehet Itt találni, kanyargö völgyek, meredek, kopár domboldalak váltogatják egymást Az Itt gazdálkodó szövetkezetnek bizony nincs Irigylésre méltó dolga: a gyenge termést adó domboldalak megművelése sok munkát, nagyfokú munkafegyelmet Igényel. Ebben az erősen tagolt határban a nyár Is késObb érezteti hatását, a völgyek ölén húzódó gabonasávok később kezdenek sárgulni, mint másutt. De azért már Itt Is dolgoznak a kombájnok. Igaz, látni nem lehet azokat, csak a völgyekből előbúvó szemhordó tehergépkocsik sejtetik: arrafelé csépelik az aranyló kalászokat. ŕ— Az őszi árpa vágásával Július második hetében kezdtük el az aratást — tájékoztat Papp Zoltán növénytermesztési főágazatvezető. — Három saját E 512-es kombájnunkkal Nagy Zoltán, Szilágyi István és Fülöp Vladimír vágott neki társaival a kalásztengernek. Az Idén összesen 170 hektár búzát, 100 hektár tavaszi és 60 hektár őszi árpát takarítunk be. i—. Milyen volt az Indulás? —i A gabonabetakarltás részletes politikai-szervezési tervét mindenkivel megismertettük, mindenki Idejében megtudta, milyen feladatot kell végrehajtania. Dolgozóinkkal komolyabb probléma nem volt, hiszen évek óta szinte mindig ugyanazok végzik az aratást, ismerik az elvárásokat, feltételeket. A gépeinket is sikerült üzemképes állapotba hozni, bár az alkatrészhiány nem egyszer komoly probléma elé állította gépjavítóinkat. Jó munkájukért nem dicsérhetjük viszont a Nagykürtöst (Veľký Krtlš) Gép- és Traktorállomás dolgozóit, akik az egyik kombájnunkon úgy végezték el a nagyjavítást, hogy idehaza nekünk kellett néhány lényeges hibát kijavítani, hogy aratni tudjunk vele. — Bár nem sok az aratnivalójuk, gondolom, ezen a vidéken tovább tart az aratás, mint a sík területeken? i—i Az Itt szükséges nagyfokú munkabiztonság feltétlenül lassítja a munka ütemét, a meredek domboldalokon nem haladhatnak úgy a kombájnok, mint a lapos részeken. De két hét alatt általában el szoktuk végezni a munkát, Igaz, eddig segít-Jálesá érzés végignézni a learatott parcellán. Baloldalt Katona Gyula agronőmus . (A szerző felvétele) ség Is akadt minden évben. Az idén Is Jönnek kombájnok a magyarországi baráti MgTsz-ből, a Szolnok melletti Kengyel községből. A megegyezés alapján ml tehergépkocsikkal segítjük az ottani aratást. +— Katona Gyula agronómussal a Szilvástetőn dolgozó kombájnokat kerestük fel. A keskeny völgybe vezető földút személygépkocsival Járhatatlan, ezért gyalog mentünk tovább. Útközben, míg csodáltam a változó táj szépségét, az agronómus tájékoztatott. Megtudtam, hogy Itt különösen nagy gondot fordítanak a szalmabetakarításra, mível a szövetkezet legjelentősebb ágazata az állattenyésztés, ahol a Jó minőségű szalmának takarmányértéke van. Évente átlagosan ezer darab vágómarhát értékesítenek. Ezek etetéséhez saját üzemükben készítik a takarmánypogácsát, melynek mintegy 60—70 százaléka szalma. Ezért van az, hogy a 710 hektár szántónak csaknem a felén termesztenek gabonát, a többin takarmányféléket. Már csak azért Is, mert az itteni szántó legtöbbje nem alkalmas gabonatermesztésre. Jókora gyaloglás utón egy várdombnak Is beillő emelkedés tövében, melyet vlzesárokként teljesen körülzárt a gabonatábla, találtunk rá az aratókra. A keskeny parcellán már csak néhány fordulónyl punka várt rájuk. Az apró növésű gabonát látva egyetértettem az agronómussal, aki azt mondta, hogy elégedett }esz, ha a 4 tonnás átlaghozamot sikerül elérni. A kombájnosokkal folytatott rövid beszélgetésből kitűnt, hogy rajtuk nem múlik, ők mindent megtesznek a jó eredmény érdekében. Csak a teljesen száraz gabonát aratják, óvatosan haladnak, nagy gondot fordítanak a szemveszteség csökkentésére. A szállítójárművek rakterületeit is szakszerűen alakították ki, hogy a rázós utakon egyetlen szem gabonát se hullassanak el. A sőregi szövetkezet dolgozói valóban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nehéz terepen fáradságos munkával megtermelt kenyérnekvalót idejében és minél kisebb veszteséggel takarítsák be és helyezzék biztonságba. BOJTOS JANOS ИННИН Ottjártamkor a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás méhi (Vőellnce) szövetkezetében is arattak. Vele párhuzamosan folyt a szalma betakarítása, hogy az ekék mielőbb birtokba vehessék a tarlót. Ha madártávlatból szemlélhettük volna a határt, az ott szorgoskodó embereket hangyabolynak is képzelhetnénk. No- de maradjunk a földön. A gazdaság központi udvaráról négy ember igyekszik a mezőre. Köztük van Göbis Gábor agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető is, aki épp az aratókhoz készül. Mit is mond? Azt, hogy Jó az Időjárás, minden percet hasznosítani kell, hogy az 1054 hektár aratnlvalóval és a Járulékos munkákkal Idejében végezhessenek. i—i Térülnek-fordulnak szüntelen a kombájnok, amelyek szerencsére üzemképesek >— mondja. — De nemcsak a kombájnolás sürget, hanem a szalmabegyűjtés is, hiszen 300 hektárba vetünk tarlókeveréket. Bár öntözésre nincs lehetőség, reméljük, azért értékes zöldtakarmányt nyerhetünk majd belőle, ha idejében a földbe kerülszusszant egy nagyot, majd elsiet. Drompa László Így vall feladatköréről: f—i Jómagam a takarmánybetakarltást irányítom és ellenőrzőm. Befejezéshez közeledik a réti fű és a lucerna kaszálása, begyűjtése, tárolása. A szénaszárltó, Jó időt sötétedésig kihasználjuk, öt emberünk dolgozik most is a hideglevegős ventillátorokkal felszerelt szénatárolókban. Munkájukat egy rakodógép könnyíti. Rendes emberek. A vállalt túlórákért másnap különbért kapnak kézhez, amely eléggé serkent a munkatöbblet elvégzésére. Ez a beszélgető partnerem Is elköszön. Kettő marad a négybőL A munkára sürgető időben Korda Istvántól ezt hallom: w Igen fontos, hogy dolgozóink érezzék a munkájuk iránti felelősséget. S érzik Is, hogy helyettük senki sem végzi el, ami reájuk vár. A minőségre és a hatékonyságra serkent a dolgozók anyagi érdekeltsége. A továbbiakban még az üzemképes géppark rendkívüli fontosságáról esik néhány szó. No meg a 27 tagú ezüstérmes szocialista brigádról, Mihály István vezetővel az élen. E fiatal gárda átlagos életkora 30 év. Jórészt. az 6 érdemük, hogy a gépek üzemzavar nélkül működnek, kényszerpihenőre nem szorulnak. Trenka Tibor a traktorosokat említi, mondván, hogy 32 van belőlük, feltételezi a jó munkaszervezést s a hatékony ellenőrzést. A tarlóhántást napi két műszakban végzik a Kirovec—700-assal és a Skoda—180-assal. Az üresjáratokat a minimumra csökkentették. Ilymódon az első félévben az Uzemanyagkeretből, amely egyötös két szocialista brigádot képeznek. Az egyiknek Bábecki István, a másiknak Gencsi Tibor a vezetője. Mindkettő gazdag gyakoriért! tapasztalatokban. Megtudom: a munkaidőt, s a gépek teljesítőképességét maximálisan kihasználják. i— Ez túl szépen hangzik t— kontrázok rá az elhangzottakra. Am a további tények meggyőztek állítása igazáról. Mivel érvelt? Azzal, hogy az ebédet a mezőre szállítják. A gépeket csoportosan üzemeltetik, ami dével volt kevesebb az előbbinél, valamelyest megtakarítottak. Útban hazafelé visszapergettem a beszélgetéseket, a látottakat, s levonhattam a tanulságot: a szocialista brigádokba tömörült, egybekovácsolódott dolgozók másként gondolkoznak, előbre látnak, kezdeményezőbbek, az egyéni- és csoportérdeken túl a társadalmi érdekeket is szem előtt tartják. Példamutatásukkal más munkaközösségekre is képesek hatni. (korcsmáros) Hét óra van. Zúgnak a gépek, itt egy kombájn füstöl, amott egy traktor „köhög“, látszólag összevisszaság uralkodik a vajáni (Vojany) Jövő Efsz központi telepén. Pedig ez a reggeli sürgés-forgás eredménye, s csak addig tart, amfg a mindennapi verkli beindul. — Percek alatt megváltozik a kép, mintha egy forgószlnpad lenne — magyarázza Fekete László, az üzemi pártszervezet elnöke. — Mindenki tudja a maga feladatát. Indulnak a gépek szállítani, szántani, vetni, mindenki végzi a napi munkáját. . Nyoic-kilenc órára felszárad a harmat. A horizontra törő nap elszippantja a búzakalászokon csillogó kis vízgömböket. Nyeregbe száll Bodnár Sándor, Eszferhay István, Mudi Sándor, Péter László kombájnos és váltótársaik. Irány a negyven hektáros búzatábla. — Ha az idő engedi — mondja Bodnár Sándor kofhbájnos —, akkor ezen a táblán még ma végzünk. A Lapina dűlőn egyenletesen húznak a kombájnok. Kaszonyi Árpád, a szövetkezet elnöke a kicsépelt szalmát morzsolva, elégedetten mondja: — Jól dolgoznak a gépek ... Felszabadultan vágnak neki a kombájnok az újabb fogásnak. Gyűlnek a szemek, ürítésre várnak a teherkocsik. A déli órákban Hudák Ferenc gépkocsivevezető már indulhat az első fordulóval a felvásárló üzembe. Kecskés Ferenc agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető örömmel mondja: — A búza nedvességtartalma 14 százalékos, a tisztaság is megfelel a követelményeknek. A termés jó, a Kosntka fajtából a hektáronkénti átlag 4—4,5 tonnát mutat. Elégedettek, hiszen ezen a területen bizony néha-néha még mindig megmozgatja a homokot a szél. A kedvezőtlen időjárás ellenére így is kövér szemeket hozott a búza, de nem akarom elkiabálni — folytatja Kecskés Ferenc. Remélem, hogy a tervezett 2520 tonna össztermésünket túlszárnyaljuk. >— Ez a gép a legidősebb mutat Fekete László az elől haladó E-512-es kombájnra —, de kifogástalanul dolgozik. A vezetője Bodnár Sándor, az aratásban részt vevők pártcsoportvezetője, idős kommunista. Az a jó, hogy a gépet azok a szerelők vezetik, akik javítják és karbantartják. Bagger a búzatáblán ...a Komárom (Komárno) melletti Kava község határában. Pontosabban: kotrógép. Még pontosabban: nem a búzatáblán, csupán a szélén. Am semmi esetre sem ott, ahol jobb napjaiban ringott: a szomszédos kavicsgödör vizében. Az pedig már a legeslegkevésbé sem mondható el, hogy mostani helyén valami köze is lenne eredeti küldetéséhez: az építőanyagként felhasznált kavics bányászásához. Egy magányos horgásztól azt is megtudtuk, hogy immár tizenkét éve horgonyoz a parton... Több mint egy évtizede rozsdásodik elhagyatottan, senki tulajdonaként, alkatrészenként hu-colják széjjel, tönkrement nagy teljesítményű motorja, amely hosszú évekig működtethette volna mondjuk egy öntözőrendszer sztvatytyútelepét. Senkinek sem hiányzik, senkinek nem jut eszébe, hogy ha másként nem, hát legalább hulladékvasként hasznosítható lenne. Da úgy látszik — nem kell. Ennyire gazdagok lennénk?... Kép és szöveg: -vasst . ' ' нЕ&мЪ. ■■ 4, * * V * 1 Ezért is bízom benne, hogy ha az eső nem hátráltat, tizenhat nap alatt befejezzük az aratást... A váltás után szót váltok a megdicsért kombájnossal, Bodnár Sándorral: — Valamikor, régen én még SZK- 3-as kombájnnal kezdtem. Nem azért mondom, de jó gépek voltak azok is. Az E-512-esseI dolgozni azért egészen más. Emberi dolog, hogy a műló idő megszépíti az emlékeket. Régebben jó munkaeszköz volt a cséphadaró, a cséplőgép, és az ezeket követő első kombájnok. — Volt alkalmam több típust is kipróbálni — vallja Bodnár Sándor. — Persze mindig á legújabb a jobb, én is így vagyok vele. Az E-512-esen nem is érzem, hogy aratok. Hermetikusan zár a fülke, a hőség ellen is van ellenszer. Vastag búzában öröm nézni a tartályba ömlő szemet. Eszterhay István veszi át a szót: „Én a testvéremmel, Jánossal aratok. Sokfajta erőgépünk van, valamennyit jól ismerjük, elvezetjük, megjavítjuk, ezért vagyunk gépjavítók. S nagyon jő gyakorlat, hogy a szerelők kombájnolnak. Mindenki magának javítja a gépét, s ez sarkall is bennünket a jobb, a lelkiismeretesebb munkára.“ — Mi a feladata a pártcsoport vezetőjének? — érdeklődőm Bodnár Sándortól. — Sok minden. A párt vezető szerepének az aratás egészében érvényesülnie kell, de van néhány olyan feladat is, amire megkülönböztetett módon kell odafigyelnünk. Ilyen többek között uéldául a szocialista verseny. A pénzjutalom nagyságát a kombájnok típusai és a kicsépelt mennyiség szerint határozzuk meg, de a veszteséget is figyelembe veszszük. Ha ez túllépi a megengedhető arányt, akkor a gépkezelőt nem értékeljük. A versenyt egyébként héromnaponként értékeljük, és én mint pártcsoportvezető az értékelésnél jelen vagyok. Egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy az aratás komplex jellegű feladat, a cséplésen túl a szalma kazalba rakása, a tarlószántás és a másodvetés is szerves része. így természetes, hogy a többi munkát is a szocialista verseny keretében értékeljük, és a legjobb terményszállítókat, szalmabetakaritókat, valamint a szántó traktorosokat is megjutalmazzuk. De oda kell figyelnünk az üzemanyaggal való ésszerű gazdálkodásra is. Mi, gépjavítók ennek érdekében mindent megtettünk. Elsősorban biztosítotttuk a kombájnok, traktorok, önjáró gépek, teherkocsik jó műszaki állapotát. Az üzemanyag fogyasztását naponta ellenőrzik és összehasonlítják a teljesítménynormákkal. A prémiumoszlásnál az üzemanyagfogyasztást is figyelembe vesszük. A terveket részleteiben kell ismerni mindenkinek — veszi át a szót Fekete László pártelnök. — Mindenkinek tudnia kell, mit miért csinál, az embereket be keli avatni a feladatokba. A teendőket az ideiglenes pártcsoportokon belül rendszeresen megbeszéljük. A feladatok pontos végrehajtásában mindenki érdekelt. Azt is jó tudni, hogy az anyagi érdekeltség nem minden. A dolgozók közérzetén is sok múlik. Mi az alapvető %zociális ellátást a határban is biztosítjuk. Erről jómagam is meggyőződtem a búzaföldön. Ottjártamkor húslevesből, fasírozottból és burgonyafőzelékből állt a menü, s természetesen üdítő ital is dukált az aratóknak. ILLÉS BERTALAN
