Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
1982. július 31. .SZABAD FÖLDMŰVES. Szolgálja az egész emberiség érdekeit A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közelmúltban törvényerejű rendeletet adott ki a nemzetközi vizek alatt levő tenger alatti nyersanyagok kiaknázásának szabályozásáról. Mint Ismeretes, az ENSZ Nemzetközi Tengerjogi Konferenciája már régóta foglalkozik a tengerek mélyén levő nyersanyagok kihasználásának problémájával. A konferencia már a végső megállapodás küszöbén volt, amikor az Egyesült Államok küldöttsége megakadályozta a nemzetközi dokumentum elfogadását, a nagy amerikai monopóliumok nyomására. Bár az elmúlt egy évben sok ország, köztük a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi szabályozás érdekében, a wasshíngtoni küldöttek ellenállása miatt azt mindmáig nem sikerült elfogadni. Így, a rendelkezés indoklása szerint, a Szovjetunió arra kényszerül, hogy megvédje érdekeit az ilyen tenger alatti lelőhelyek felkutatását és hasznosítását illetően, mivel némely országok egyoldalúan, a nemzetközi konvenció elmaradását kihasználva, már megkezdték a nyersanyagkincs gyakorlati kiaknázását a nemzetközi vizeken. A szovjet rendelkezés külön kiemelte, hogy ideiglenes intézkedésről van szó, s a Szovjetunió célja az, hogy nemzetközi konvencióval szabályozzák a világóceánnal összefüggő kérdéseket, így a tenger alatti nyersanyagkincsek kiaknázásának kérdéseit is. A törvényerejű rendeletnek megfelelően szovjet vállalatok engedélyt kaphatnak arra, hogy a nemzetközi vizeken feltárják és kiaknázzák a tengerfenék nyersanyagkészleteit, amelyek a kontinentális talapzaton kívül esnek. Az így művelés alá vett területre a Szovjetunió nem tart szuverén igényt, viszont nem ismeri el más államok jogát sem arra, hogy szuverenitásukat kiterjesszék a világóceán ilyen körzeteire. A rendelkezés pontosan meghatározza, hogy a vállalatok tevékenysége nem akadályozhatja a nemzetközi hajózást, intézkedéseket tartalmaz a környezet védelmére, az együttműködés biztosítására. Megállapítja, hogy az illetékes szovjet szervek megfelelő intézkedésekkel biztosítják az ilyen munkát végző vállalatok biztonságát. A tenger alatti nyersanyag-lelőhelyek kiaknázásából származó jövedelem egy részéből különleges alapot hoznak létre, s ha megvalósul a tengerfenék hasznosítására alapított nemzetközi szervezet, tjz alap összegét annak rendelkezésére lehet majd bocsátani. A rendelet nyomatékosan hangoztatja: ha elfogadják és ratifikálják az új nemzetközi tengerjogi konvenciót, a rendelkezés hatályát veszti. Reagan amerikai elnök a hetekben bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem írja alá a nemzetközi tengerjogi egyezményt. A döntést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok ellenzi a szerződés azon részét, amelynek értelmében nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni az értékes ásványok mélytengeri bányászatát, minthogy nem látja kellőképpen biztosítva saját érdekeinek képviseletét és védelmét. Az Egyesült Államok ugyanis egyike azon kevés országoknak, amelyek már messzire eljutottak a mélytengeri bányászathoz szükséges technológia kifejlesztésében. Az áprilisban megszavazott nemzetközi tengerjogi egyezmény több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyekben — az Egyesült Államoknak a tárgyalásokat hátráltató, kizárólag saját érdekeit szem előtt tartó magatartása, több országot hátrányosan érintő ellenjavaslatai miatt — nem jött létre az általános megegyezés. Ez késztette a Szovjetuniót és több szocialista országot arra, hogy tartózkodjék a szavazástól. Az egyezmény végső szövege ellen az Egyesült Államok, Venezuela, Törökország és Izrael szavazott, így a nyolc évig tartó konferencia 150 részvevője közül 130-an mondtak igent a konvencióra, amely akkor lép érvénybe, ha hatvan állam ratifikálja. Lengyelország azért nem tud egykönnyen kilábalni a súlyos gazdasági válságból, mert az eladósodottság és a gazdasági blokád közepette nyugati import nélkül a vállalatok csak félgőzzel működnek. Ebben a helyzetben létfontosságú a termelőkapacitások teljes kihasználása, amiben nagy segítséget tudnak nyújtani a KGST-országok, s ez a szocialista gazdasági integráció távlati elmélyítését Is szolgálja — állapítja meg a Nowe Drogi, a LEMP elméiéi folyóirata, egyik legutóbbi számában írott cikkében Marian Wozniak, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. A szerző a legfőbb eredménynek azt tartja, hogy lassult a válság mélyülésének üteme. A kitermelő iparágakban, amelyek import nélkül is működhetnek, élénkülés tapasztalható, az energetikai ipar teljes mértékben kielégíti a gazdaság és a lakosság igényeit. Rendszeresen nő az élelmiszerek piaci felhozatala, viszont súlyos hiányok vannak az iparcikkek (elsősorban cipő és ruha) terén. Továbbra is súlyos a hanyatlás az építőiparban. A lengyel párt- és állami vezetés a válságból kivezető utat abban látja, hogy jobban ki kellene használni a hazai nyersanyagra épülő kapacitásokat, fokozatosan helyre kell állítani a piaci egyensúlyt, rendezni a be nem fejezett beruházások ügyét, egyensúlyba hozni az állami költségvetést, apránként megszüntetni a külföldi adósságokat. A gazdaság válságot megelőző szintjének elérésével együtt a gazdaságot át kell alakítani, mégpedig úgy, hogy kevésbé függjön a nyugati importtól, és kisebb legyen az energia- és anyagigénye. mmmm a üST-epiíltiíítóitíesbM Ebben Lengyelország elsősorban a KGST-vel való szorosabb együttműködés eredményeire számít. Minthogy a válságból való kilábalás, a gazdaság átalakítása éveket vesz igénybe, létfontosságú az ország számára, hogy az ipari kapacitásokat minél előbb kihasználják. A szocialista országok a szocialista internacionalizmus megnyilvánulásaként felbecsülhetetlen értékű, önzetlen segítséget nyújtottak Lengyelországnak eddig is. A szükségállapot bevezetése óta Lengyelországnak nyújtott szocialista segítség tízmilliárd zlotyt tesz ki. Wojciech Jaruzelski tavaszi moszkvai, berlini, prágai, budapesti, szófiai és bukaresti tárgyalásain megállapodások születtek, hogy a szocialista országok az idén meggyorsítják az 1982-ben esedékes szerződéses szállításokat. Hajlandók haladékokat adni a lengyel negatív szaldó kifizetésére, biztosítanak néhány olyan nyers- és alapanyagot, amelyet eddig Lengyelország Nyugatról importált. A kihasználatlan lengyel kapacitások lekötése terén már konkrét megállapodások is születtek.'így például lengyel gyárakban lengyel munkaerővel szovjet gyapotot és bőrt dolgoznak fel, bolgár megrendelésre a lengyel ipar bérmunkában színestévéképcsövet, kazettás magnókat, automata esztergapadokat, varrógép-hajtóműveket, acélhuzalos szállítószalagokat, Magyarország számára pedig gépkocsiabroncsokat és műszálakat Jaruzelski a LEMP 9. plénumáról Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a Központi Bizottság 9. teljes ülésén elhangzott záróbeszédében „történelmi jelentőségűnek“ nevezte a plénumot. Rámutatott, hogy a plénum eredményeit tudatosítani kell a fiatalok körében, s figyelmeztet rá, hogy a politikai ellenfél mindenképpen igyekszik majd csökkenteni, sőt lejáratni a plénumon elért eredményeket. Jaruzelski megállapította, hogy a felforgató propagandaközpontok már jó előre jóslatokba bocsátkoztak, miszerint ez a plénum semmit sem old meg. Az ország időszerű politikai és gazdasági helyzetét, s ennek alapján a párt jelenlegi és rövid távú feladatait elemezve Jaruzelski kijelentette: az imperializmus meg akarja bontani az erűegyensúlyt, rá akarja erőltetni i a világra a maga politikáját, uralmát. Mindebben Lengyelország eszköz, s ennek a politikának az áldozatává vált. Számolni kell azzal, hogy az elmúlt idó'szak, a rend hiánya, a nehézségek sokasága csökkenti Lengyelország presztízsét. Tekintélyünk helyreállítása tehát az egész történelmünkre, a népi Lengyelország 38 éves vívmányaira támaszkodó nem-A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Combinat Kapitan Djako Nikola bolgár műanyag-feldolgozó vállalat műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött az 1982—198S. évekre. A két vállalat azonos termékszerkezetű, csaknem hasonló színvonalú gépparkkal dolgozik. Ennek megfelelően azoknak a műszaki eredményeknek, információknak a kölcsönös kicserélését tűzték ki célul, amelyekben az egyik tel előbbre tart. f A tervek szerint például a Hungária debreceni gyáregysége új pvc-por előkészítő rendszerének tapasztalataival, míg a bolgár partnerek azoknak a technikai módszereknek az ismertetésével segítik a termelést gazdaságosabbá tenni, amelyekkel egyenletes falvastagsággal készíthetők a kemény pvc-csövek. A műszaki-tudományos információk kölcsönös átadásával a gyártókapacitásban rejlő tartalékok feltárásán túl mindkét vállalat jelentősen csökkentheti a fejlesztéshez szükséges licencek és know-howok vásárlását. A tervek szerint ez az együttműködés szolgálna alapul a későbbi termelési kooperáció kialakításához. .SZIÁMI IKREK“ (G. Lomidze karikatúrája) Hosszú vajúdás után napvilágot látott az új török alkotmány tervezete, mely felváltaná az 1980 szeptemberében történt katonai hatalomátvétel következtében felfüggesztett 1961. évit, s ennek az alaptörvénynek alapján rendezkedne be majd a hatalmat a katonáktól átvevő polgári kormányzat, vennének részt a hatalom gyakorlásában új polgári erők, feltételezetten megalakuló új politikai pártok. A tervezet kibocsátói hosszú latolgatás után abban egyeztek meg, hogy az új alkotmány népszavazással történő elfogadására 1984-ben kerülhet sor. Törökország közmondásosan régen beteg, gyógyíthatatlan társadalmi bajokban szenved. A bajok orvoslására, ha már annyira elmérgesedik a helyzet, rendszerit a katonatisztek vállalkoznak. Ez is már hagyományossá vált az ország életében, különösen azóta, hogy a húszas évek elején Kemál Atatürk megteremtette a modern demokratikus török állam alapjait. Létezik atatürki örökség, a katonatisztek mindenkor „Kemál pasa“ hazafias Intelmeire hivatkoznak, valahányszor beavatkoznak a kormányzás dolgaiba, ám a hagyaték értelmezése gyakran kétes és a valóság kendőzésére szolgál. Törökországban már évtizedek óta nagyon vitatott kérdés a rend és a demokrácia. Nemegyszer ennek érdekeire hivatkozva mozdult meg a hadsereg, de egészen más célok szolgálatába állt. Az atatürki időkkel szemben a mai Törökország a NATO aktív tagjaként az imperializmus déli szárnyának fontos állását jelenti a tömb politikájában, ugyanakkor földrajzi fekvése és bizonyos meghatározó történelmi hagyományok folytán gazdasági téren együttműködni kíván a Szovjetunióval is, ennek fontosságát a török vezetők mindenkor elismerték. Annál is inkább, mert Törökország NATO-szövetségesei nem egyöntetűen támogatják Evren tábornok rendszerét, ez olykor a pénzforrások eldugulásában mutatkozik meg. Valóban súlyos okok késztették a tiszteket 1980 szeptemberében, hogy Kenan Evren tábornok vezetésével megmozduljanak, kezdeményezést tanúsítva átvegyék a hatalmat. Az egyik fő ok a terrorizmus féktelen elbarapódzása volt, a másik az ország kétségbeejtő gazdasági élete szanálásának szüksége. A politikai porondon két nagy ellenfél állt szemben egymással: Bülent Ecevit Köztársasági Néppártja és Süleyman Demirel Igazságpártja. Az utóbbi hagyományos polgári párt volt, az előbbi szociáldemokrata színezetű, viszonylag kiterjedt politikai bázissal rendelkező politikai, erő, a-A „demokrácia" labirintusai melynek politikai ambícióktól fűtött, „Törökország Willy Brandtjaként“ jellemzett vezére különös aktivitást biztosított. Ecevit, akinek szélsőséges jobboldali, konzervatív erőkkel kellett megküzdenie, 1964-ben a ciprusi válság idején ügyesen megnyergelte a törökök nacionalizmusát, s> miniszterelnöksége idején ez még jó Ideig segítette őt nyeregben maradni. Voltak azonban Törökországban veszélyes erők. Sokszor főiskolások, munkanélküli fiatalok, deklasszált elemek közül kerültek ki, akikre vonzó hatással volt Türkes nyugállományú tábornok szervezete — a Nemzeti“ Mozgalom Pártja, melybe a magukat „szürke farkasoknak“ nevező fasiszta elemek tömörültek. Ennek hatására a tőrök belpolitikai élet jellemzőjévé vált terrorizmus annyira elhatalmasodott, hogy tömegméreteket öltött a gyilkosságok száma. Naponta 20—25 személy esett politikai gyilkosság áldozatául. Sok esetben politikai vetélytársak számláinak Intézéséről volt szó, de igen gyakran konkrét ok nélkül öltek. A katonai kormányzat mind a terrorizmus megfékezésében, mind a gazdasági rendteremtésben ért el bigyárt. A Szovjetunióval való bérmunkamegállapodás értelmében a késztermék egy része Lengyelországban marad. Lengyelország úgy tekinti ezeket a megállapodásokat, mint a szocialista integráció elmélyítését szolgáló kölcsönösen előnyös együttműködés új formáját — hangsúlyozza a szerző. Végül részletezi, hogy Lengyelország milyen területekre kívánja összpontosítani a KGST-vel való együttműködést. Elsődleges az energiahordozók és a nyersanyagok biztosítása, amit stratégiai kérdésnek tekint. E téren kész részt venni a Szovjetunióban halálható nyersanyagok közös kiaknázásában, s lehetőséget lát lengyel ásványi kincsek hasonló közös feltárására. Kínálkozó lehetőség ezenkívül a közös beruházás, közös vállalatok létrehozása. További ilyen terület az élelmiszertermelésben való komplex együttműködés fokozása, valamint a nemzetközi szakosodás és kooperáció elmélyítése. Ugyancsak szükségesnek tekinti a lengyel vezetés a tudományos kutatások összehangolását, elsősorban az energia- és anyagtakarékos technológiák kidolgozása érdekében. Végül Lengyelország hagyományos építőipari, szerelési, geológiai és más szolgáltatások egész sorát tudja felajánlani a a KGST-partnereknek két- és sokoldalú megállapodások formájában. (NOWE DROGI) zetközi pozíciónk helyreállításának az alapja — hangoztatta Jaruzelski. A múlt héten Varsóban ünnepélyesen beiktatták tisztségükbe a lengyel parlament mellett működő társadalmi gazdasági tanács tagjait. A tanácsnak az lesz a feladata, hogy véleményt mondjon a szejmben készülő törvénytervezetekről, és vizsgálja a szejm döntésének társadalmi következményeit. Célja az, hogy a szejm munkája jobban megfeleljen az állampolgárok elvárásainak. A KB határozata nyomán különleges ifjúsági bizottságot hoznak létre a kormány mellett, és az állami irányítás minden szintjén. Ezek fogják összehangolni az ifjúságpolitikai intézkedéseket. zonyos, számokban is kimutatható eredményeket, ám cselekedetei valójában a tényleges és potencionális ellenzéki erők, a munkásérdekeket védő szervezetek és pártok ellen, a tényleges demokrácia megakadályozására Irányultak. Ennek eklatáns bizonyítéka volt a török Forradalmi Munkásszervezetek Konföderációjának (DISK) 52 vezetőségi tagja ellen megrendezett per, vagy a Török Szocialista Munkáspárt (TISP) 19 funkcionáriusának 30 évi börtönbüntetésre ítélése. Mindenesetre 1980 szeptembere óta 170 ezer politikai fogoly sínylődik börtönben. A török katonai vezetésnek az új alkotmánytervezettel kapcsolatban az a szándéka, hogy főként Demirel és Ecevit politikai szereplését tegyék lehetetlenné. Oj pártok létrehozását és a politikai életbe való bevonását sürgetik (nyilván a hadsereg védenceiként), viszont a tervezet kimondja, hogy a két korábbi kormányfő tíz évig nem folytathat politikai tevékenységet. Ecevit egyébként már többször állt a junta bírósága előtt a rendszabályok megsértése vádjával. Legutóbb a napokban ítélték 27 napi elzárásra, mert nyilatkozatot adott a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak, s ebben leleplező adatok jelentek meg. A török katonai vezetésnek még mindig nagy gondja a 17 milliárd dolláros államadósság rendezése, a 17 százalékos munkanélküliség megszüntetése. Bár számos nyugati partner az emberi jogok megsértése címén a katonák ellen emelt vádak miatt felfüggesztette segélyprogramját, az Egyesült Államok cinikusan és képmutatóan kitart Ankara katonai és gazdasági segítése mellett. A Török Kommunista Párt, a Török Munkáspárt és a Török Szocialista Munkáspárt — a három legjelentősebb baloldali erő demokratikus front létesítésére kiadott felhívásában ezért állapította meg: szükség van az összes törökországi haladó erő egyesítésére, mert ezzel megakadályozhatják Washingtonnak azt a törekvését, hogy közelés közép-keleti agresszív terveinek megvalósításához Törökországot eszközül használja fel“. Az atatürki eszmények tehát veszélyben forognak. LÖRINCZ LÁSZLÓ Az együtthatás alapja a tudományos-műszaki együttműködés Uiin nAni л MZiQnnQnfnliInlnnif A Ал n Pnmhínai I7nní4nn
