Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-24 / 29. szám
n .SZABAD FÖLDMŰVES. I9BŽ. Júlia* ti A LEGJOBBAKAT sem kímélik a gondok Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz-t jó ideje a nagykürtösi (Veľký Krtíí) járás legjobb mezőgazdasági üzeme jelzővel illetik. Hadd tegyem mindjárt hozzá, nem véletlenül. Tavaly, amikor a legkedvezőbb feltételek közepette gazdálkodók közül Is sokaň fanyar szájízzel várták az év végét, az lpolybalogtak jókedvűen készítették a mérleget. Persze bosszúságból nekik is kijutott év közben; csupán a szőlészetben három millió korona veszteségük volt, és tulajdonképpen a kukoricát Is ráfizetéssel termelték. Mégis — az ével két és fél millió korona nyereséggel zárták. Az 1980. óta hét falu határát felölelő Ipolymente Efsz kis híján négy és félezer hektáros mezőgazdasági, illetve háromezer hektárosnál valamivel nagyobb szántóterületet mondhat magáénak. Gabonatermesztésben az élvonalba tartozik. Igaz, tavaly kénytelenek voltak megelégedni a 4,6 tonnás átlaghozammal, de a korábbi években már a hat tonnás átlaggal kacérkodtak. Az utóbbi ötéves tervidőszakban negyvenegy százalékkal növelték a gabonatermesztést. Az Idén 1850 hektáron várja a gabona az aratókat. Részben a helyi adottságoknak, részben a kezdeményezésnek köszönhető, hogy a szövetkezet a járás legnagyobb zöldségtermelőjévé lépett elő. A nyolcvan hektáros kertészetben két és fél hektáron építettek fóliaborítású hajtató berendezéseket, s évente ezerháromszáz tonna zöldséggel járulnak hozzá elsősorban a Járás, de további körzetek ellátásához Is. Szőlőt 295 hektáron telepítettek, beleértve azt a nyolcvanöt hektáros, korábban elfekvő területet is, melyet csak teraszok kiépítésével tudtak a nagyüzemi termelés részére visszahódítani. Sokan mondják, kár volt a pénzért, a fáradságért, a teraszokon soha nem lesz jövedelmező a termelés. Itt úgy mondják, a termelőnek nagyobb kiadást és kisebb jövedelmet jelentő javak termelése Is az államháztartás tehermentesítését szolgálja. A nagygazdaság jövedelmének nagyobb hányadát — pontosan ötvenhét százalékát — az állattenyésztési ágazat nyújtja. Évtizedeken át nagy szorgalommal fejlesztették a sertéstenyésztést, most váltanak. A társadalmi igényeknek megfelelően, az ötéves tervidőszak legfontosabb feladataként a szarvasmarha-tenyésztés hatékony fejlesztését jelölték meg. Az idén már három és félezer szarvasmarhát tartanak, és további állományfejlesztéssel számolnak. Az elkövetkező években százharminc "fonnával tervezik növelni a marhahús eladását, hogy a tervidőszak végén kerek hétszáz tonna vágómarhát adhassanak piacra. A szövetkezet öt év alatt huszonnyolc százalékkal növelte a tejtermelést, részben a tehenek számának, másrészt az állomány minőségének javításával. Ma ezernél több tehenet tartanak, 350 liter körüli évi termelékenységgel számolnak s hektáronkénti átlagban hatszázötven liter telet értékesítenek. Természetesen nem A nem liagyomá- j nyos takarmánytermő i területek fűtermésének begyűjtése a takarmánygondok enyhítését szolgálja. A- mint látjuk, az Ipolymente Efsz-ben a gazdasági udvarban is gondosan összegyűjtik a 'szénát ж i О Ipolybalogon eddig a sertéstenyésztés fejlesztését szorgalmazták, most — a társadalmi elvárásoknak megfelelően — a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése kerül előtérbe. szeretnének megrekedni ezen a szinten, bár azt Is tudják, hogy a hústermelési eredmények javítása érdekében föl kell hagyniuk az eddig alkalmazott vöröstarka X feketetarka haszonállat-előállító keresztezéssel. Szecsel Sándor agrármérnök alelnökhöz méltó jártassággal beszélt a közös eredményeiről, célkitűzéseiről. Hanem amikor az elképzelések valóra váltásának feltételeire terelődött a szó, csak kibökte •— 6 elsősorban agronómus, a növénytermesztési ágazat vezetője, tehát Ilyen szemszögből nézve elemzi a feladatokat. Kertelés nélkül a lényegre tért, hangsúlyozva, hogy az ágazatnak és egyszersmind a szövetkezetnek is az a legfontosabb feladata, hogy mielőbb megoldja az évek óta ismétlődő takarmánygondokat. Ez ugyancsak égető kérdés, hiszen a termelési szerkezet módosítása, a sertéstenyésztés visszafogása és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének előtérbe helyezése fokozottan hangsúlyozza a takarmánygazdálkodás fellendítésének szükségszerűségét. Megtudtam, hogy az egyesült szövetkezet 229 hektáron termel egyéves, 386 hektáron pedig évelő takarmányokat. Ha a statisztikai kimutatást vesszük alapul, akkor a gazdaságnak még van 681 hektáros rétje, illetve 478 hektáros legelője is. Igen ám, csakhogy a medréből évi rendszerességgel kilépő Ipoly rendre elárasztja a legjobb kaszálókat. Ha nyernek is ezekről a földekről némi eleséget, minőségi takarmánynak aligha nevezhetik. Az állatok csak válogatnak benne, ímmel-ámmal megeszik, ha mást nem tesznek eléjük, de attól ugyan nem híznak, nem tejelnek, legfeljebb megbetegszenek. A téli készlet gazdagítása érdekében sok köztes veteményt, silót és tarlókeveréket vetnek, jelentős for-1 rásnak tekintik az idén is háromszázhetven hektáron vetett cukorrépát, nagy tömeget adó újdonságokkal (Perko, Tyfon) kísérleteznek, de mindaddig nem lesz nyugodt éjszakájuk, amíg el nem készül a tervidőszak végére ígért, kétezer hektáros öntözőhálózat. Igaz, június dereka óta elég csapadékos az Időjárás, csakhogy — mint azt a mezőgazdasági minisztérium növénytermesztési bizottságának ülésén megtudtam ►— a satnyán kelt répából már jó darabot ki kellett szántaniuk, és bizony az első kaszálás sem nyújtotta a várt hozamot. Téli gondjaik enyhítését szolgálja, hogy nagy figyelmet szentelnek a nem hagyományos takarmánytermő területek ffitermése begyűjtésének. A társadalmi munkából nem csupán az állattenyésztési ágazat dolgozói veszik ki a részüket, de a fiatalok, a társadalmi szervezetek tagjai, az Irodai alkalmazottak, valamint az Ipolysági (Šahy) Gimnázium diákjai Is, így tulajdonképpen két műszakban, gyorsan és eredménye* sen végzik a fontos tennivalót. Ha* sonló szorgalom tapasztalható a tarlón is, hiszen a szövetkezet újabban nagy becsben tartja a szalmát. A korszerű szárító mellé pelettkészítő részleget építettek, hogy a rendelkezésre álló szalmát a lehető legésszerűbben hasznosíthassák. így, feladatokkal és problémákkal küszködve igyekeznek az Ipolymente Efsz tagjai eleget tenni a társadalmi elvárásoknak, és közben — élvonalban maradni. Ha a jelzett határidőre elkészül az öntözőrendszer, utána már könnyebb dolguk lesz. KADEK GABOR A járásban itt termelik a legtöbb zöldséget. Az idén 1300 tonna zöldség értékesítésére tettek ígéretet (A szerző felvételei) A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai többek között a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek elsődleges fejlesztésének, gazdasági megszilárdításának szükségességét hangsúlyozták. Ez a 7. ötéves fervidőszak célprogramjainak egyik fontos feladata is, amely szorosan összefügg a termelés hatékonyabbá tételével. Érthetően, hiszen a feszült gazdasági helyzetben csak akkor léphetünk előre, ha az Őszszes rendelkezésre álló lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A lemaradozó gazdaságok esetében pedig óriási ki nem aknázott tartalékok rejlenek. * ★ * Az érsekújvári (Nové Zámky) Járásban Igényes politikai és gazdasági szempontból nagy horderejű feladatként értelmezik a lemaradozó gazdaságok párt- és állami szervek által jóváhagyott fejlesztési programját. A járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság megkülönböztetett figyelmet szentel az égető kérdések mielőbbi megoldásának. A járás 23 tftezőgazdaságl üzeme közül öt gazdaságot soroltak be a huzamosan lemaradozó üzemek csoportjába, nevezetesen a komjáti (Komjatice), a hűli, a máfiai és a bardonovói szövetkezetei, valamint a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságot. A részletes helyzetelemzések, a lemaradás okainak feltárása nyomán valamenyl lemaradozó gazdaság -zámára kidolgozták a termelés hatékonyabbá tételérS Irányuló fejlesztési programokat. Ezeknek teljesítését negyedévenként értékelik, s szükség esetén az Irányító és szolgáltató szervek közreműködésével Igyekeznek orvosolni a felmerülő problémákat. Okulás végett nem árt legalább tömören megemlíteni, ml Is idézte elő a szóban forgó gazdaságok lemaradását. Vagyis azt, hogy évek őta megrekedtek a fejlődésben. A lemaradozó gazdaságokra általában az anyagi-műszaki ellátottság alacsony színvonala, a mai követelményeknek nem megfelelő irányítás és munkaszervezés, munkaerő- és káderproblémák a jellemzőek. Törvényszerűen maguk után vonják az alacsony munkavekedését segíthetik elő. Szorgalmazzák az új Irányítási és Jutalmazási rendszer érvényesítését, az anyagi érdekeltség elmélyítését. Az anyagi-műszaki ellátás szempontjából Is előnyösebb helyzetet teremtettek a lemaradozó gazdaságok számára. Ebben fontos szerepet töltenek be a szolgáltató vállalatok, amelyek kötelesek, sőt érdekeltek abban, hogy a lemaradozó gazdaságok megkülönböztetett, minden tekintetben kielégítő az azzal szorosan összefüggő anyagi érdekeltség elveit, a globális és az egységenkénti eredmények szerint. Személyi változások Is történtek a gazdaság vezetőségében, többek között az állattenyésztés szakaszán Is. A Jobb szakmai Irányításnak, a munkaszervezés tökéletesítésének, az ellenőrző tevékenység megszilárdításának meg volt a foganatja. Lényegesen Javult a múltban meglehetősen laza munka- és technológiai fegyelem, ami Kiút a lemaradás bűvköréből termelékenységet és jövedelmezőséget, végső soron pedig a gazdasági egyensúly felborulását. Természetesen az okok hátterében mindig ott található az emberi tényező. A beletörődés, a megalkuvás, a laza munkafegyelem, az emberekkel való nemtörődés, de sokszor a politikai és szakmai rátermettség hiánya Is. Mind a járás, mind a gazdaságok vezetői változtatni akarnak a kedvezőtlen helyzeten. Ehhez meg Is tették az első lépéseket. A komjáti és a mánál szövetkezetben, valamint a Párkányi Állami Gazdaságban személyi változások történtek. A- termelésben olyan szerkezeti módosításokat valósítottak meg, amelyek az adott gazdaságok sajátosságainak a lehető legjobban megfelelnek. Az évi végrehajtási terv lebontásakor a termelési és pénzügyi feltételeket Is figyelembe vették. Olyan ágazatok fejlesztését helyezték előtérbe, amelyek a gazdaságok Jövedelmezőségének nöanyag- és eszközellátásban részesüljenek. Ezen túlmenően hathatós szaktanácsadást és egyéb segítséget is nyújtsanak. Nehéz lenne részletezni az öszszes Intézkedéseket és változásokat, amelyek a lemaradozó gazdaságok fellendítése érdekében történtek. Am néhány példa Is fényt deríthet a hogyan tovább kérdésre. * ★ * A komjáti szövetkezetben például a múltban az ágazati irányítási rendszert vezették be anélkül, hogy eredményes működéséhez megteremtették volna a termelésszerkezeti és munkaszervezési feltételeket. Így csak természetes, hogy nem hozhatta meg az elvárt eredményt. Tehát az első lépés az irányítás eddigi gyakorlatának módosítása volt. Áttértek a területi Irányítás rendszerére, négy termelési egység létrehozásával, ahol fokozatosan érvényesítik majd a belüzeml önelszámolás és az állatok hasznosságának növekedésében nyilvánult meg, annak ellenére, hogy a gazdaság takarmányozási gondokkal küszhödötti * ★ * A máüai szövetkezet esetében az elemzések fényt derítettek arra, hogy a növénytermesztés szerkezete nem felelt meg a gazdaság adottságainak, elsősorban a szemes kukorica termesztése szempontjából. Ezért csökkentették a szemes kukorica termőterületét a gabonafélék javára. Az őszi búza termesztésében javították a fajtaválasztékot, a cukorrépa termesztésében pedig az agrotechnikát. Fokozott figyelmet. fordítottak a tömegtakarmányok termesztésére, hiszen hiányukat tetemes költségek árán, vásárlással pótolták. A szükséges takarmánykészlet megteremtése érdekében az évelő takarmánynövények termőterületét kibővítették, s külön programot dolgoztak ki a rétek és legelők termőképességének javítására. Az állattenyésztés szakaszán is komoly problémákkal küszködtek, főleg a máňai részlegen, ahol fegyelmezetlenség, hanyagság uralkodott. Következménye pedig a gyenge termelés, a rossz minőség és a nagyarányú elhullás volt. A kedvezőtlen helyzet orvoslása érdekében változtatni kellett a munkaszervezésen és az ellenőrzés módszerein. Az állattenyésztés szakaszán a belüzeml szakosítást szorgalmazzák. Ehhez a feltételeket a régi épületek korszerűsítése és új istállók építése révén teremtik meg. A múltban a gazdaság termelési költségei Jóval túlhaladták a Járást átlagot. Ezért figyelmüket a fokozott energia- és anyagtakarékosságra összpontosították. A termelés szempontjából kulcsfontosságú beosztásokba, fiatal szakembereket szeretnének megnyerni. Minden egyes részlegen tökéletesítik az anyagi érdekeltség rendszerét. * ★ * Igaz, ott ahol évek óta hozzászoktak az egyhelybentopogáshoz, beletörődtek, hogy sereghajtók, nehéz rövid Időn belül gyökeresen változtatni a helyzeten. A vezetőgárdát fiatal szakemberekkel kell felfrissíteni, hogy fordulat álljon ba a begyepesedett szemléleten, a hagyományos elavult módszereken. Sok türelem, széleskörű politikai-nevelő munka kell ahhoz, hogy a dolgozók tudatosítsák: a becsülettel végzett munka össztársadalmi érdek. A fokozatos előbbrelépés politikai és szakmai rátermettséget, szívós munkát, az elhamarkodást, a kapkodást mellőző, célszerű intézkedéseket követel. KLAMARCSIK MÄRIA
