Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-24 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 21. A kenvércsata hősei (Folytatás az 1. oldalról) szélgetőpartnerem. Szinte vérében van a technika. Most szükség Is van a gép szeretetére, a hozzáértésre. A kombájnosok ugyanis azt említik, hogy az Idén nehezebb az aratás. De miért nehéz? Konda Miroslav: — Sok a dőlt gabona. Baba Vladimir: >r- Sok az eső. Nem halad az ember, ha mindig kiveri az eső a táblából. Bubnar Juraj: Ügy haladunk, hogy lehetőleg a legkevesebb maradjon kint a termésből. Csak ezek a Figyelőállásban a kombájnesoport Irányítója rövid szálak ne lennének — vesz fel a tarlóról egy kalászt —, a motolla nem éri el, s Így amikor a kasza elvágja a növény szárát, a kalász leesik a földre. ф Mit lehet ilyenkor tenni? — Amennyire csak lehet, leeresztjük a vágószerkezetet. így aztán csak egy-két sarjkalász marad el, amiben egyébként Is nagyon sovány a szem. A Nitráról és Liptovský Mikulásról érkezett vendégkombájnosok dicsérik a gombaiak vendégszeretetét, s a mindenre kiterjedő gondoskodást. ■— Két nyelven egy akarattal — fogalmaznak találóan a kézfogással párosuló búcsúzáskor, majd hozzáfűzik: A csallóközi rónáról a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásba vonulunk. Úgy dolgozunk kenyerünkért, mindnyájunk kenyeréért, hogy az mennél nagyob legyen, úgy formáljuk holnapunkat a búzaföldeken, hogy az idősebbnek és fiatalabbnak egyaránt biztonságot, igazi életet adjon. A vendégkombájnosokkal való beszélgetés, a szavak súlya még szebbé, még hangzatosabbá tette a nyár és a búzaföldek szimfóniáját. A derék kombájnosok a kooperációs kapcsolatoknak eleget téve jöttek a Csallóközbe. A munkához való hozzáállásuk, a szavak és tettek összhangja azonban több ennél. A gépzúgás nemcsak a nyár, hanem a hazában élő nemzetek barátságának szimbóluma Is. AZ ELSŐ KASZASOK pontosabban a két Ferenc — Lelkes és Bódis t- kombájnja halad ütemesen a dióspatonyi (Orechová Potöö) Barátság Efsz Patonyhegy megnevezésű dűlőjében. A hagyományok szerint az 1848-as honvédek emeltek itt földsáncot, melyet később a földművesek békés fegyvere, a kapa és az eke olvasztotta bele az asztalsima rónába. A sárga búzatengeren úszó acélparipák közül az egyik hirtelen „lesántul“. Kaszacsere közben Bódis Ferenc bosszúsan jegyzi meg. i—i A parcella szélén mindig veszéllyel jár az aratás. A felelőtlen emberek „gondoskodnak“ arról, hogy a búzába oda nem illő tárgyak kerüljenek, melyek tönkreteszik a kaszát. Lelkes Ferenc a kombájn fülkéjébe Invitál. A tartály kémlelőnyílásán keresztül büszkén mutatja az acélos búzát, s boldogan magyarázza. | ^ Bár csak az aratás kezdetén tartunk, de merem állítani, hogy jobb hozamunk lesz a tavalyinál, amikor az egerek okoztak nagy kárt. Az aranysárga búzának, s a gazdag hozamnak örvendő kombájnos arcán, az elégedett mosolyra ránduló száj szögletében büszkeséggel párosuló reménnyel teli megelégedettség bújkál, amely nélkül az ember töröttnek érezné a pihenésre való széket, langyosnak a szomjúság ellen való vizet, gyűröttnek az ünnepre való inget és porral dagasztottnak a mindennapi kenyeret. A NÉPEK ORSZÄGÜTJA a kígyóhoz hasonlóan araszoló Duna mentén is zúgnak a kombájnok. A felbári (Horný Bar) szövetkezet Sá-Щ ' rostó dűlőjében Bugár Arpád, az efsz fiatal elnöke és Herberger György, az üzemi pártszervezet elnöke elégedetten szemlélte a kasza alá érett tavaszi árpát. >— A „hatvanasok* családjához tartozunk, az idén sem akarunk csalódást okozni — említette az elnök, majd az aratás járulékos munkálnak — szalmaletakarítás, tarlóhántás, másodvetés *— tervét ecsetelte. í— Minden szem számít, ezért nemcsak a learatott gabona mennyisége, hanem a munka minősége is fontos. — Pontosan tudják ezt a kombájnvezetők Is — kapcsolódott a beszélgetésbe az üzemi pártszervezet elnöke, majd magyarázólag megjegyezte: Az aratás versenyfutás az idővel, de olyan versenyfutás, amelyben a sebességet azért a munka közbeni szemveszte,ség is meghatározza. Mennél gyorsabban halad ugyanis a kombájn, annál nagyobb az aratási veszteség lehetősége. Miközben a folyamatos munka elengedhetetlenségéről beszélgetünk, a közelünkben megáll egy kombájn a tábla szélén. Vágószerkezetet cserélnek. # Meddig tart? — Negyedórát. — Mondja Horváth Béla a kombájn vezetője, aki arról nevezetes, hogy 38 éves kora ellenére, már 18 éve arat a felbári szövetkezetben! Hosszasan beszélgetünk az aratás szervezettségéről, a szövetkezet országos viszonylatban is kiváló búzatermesztési módszeréről. Az eredmények „titkát“ az elnök röviden öszszegezte. •— A technikai feltételek fontosak, a minőségi talajművelés elengedhetetlen. Mindez azonban csak azoknak az embereknek a révén érvényesül, akik a gyakorlatban mozgásba hozzák a gépet, végzik a mindenkori termelőmunkát. A jókedvvel, szívesen végzett munka a termelés lelke. X X X X Egyenletesen, kalász, kalász mellett — súlyos fejét hattyúszerűen meghajtott nyakán ingatva — tömött sorban áll a megszámlálhatatlan gabonaszár. A kombájnok zúgása, a vágószerkezetek suhogása, a tapadó burkától megszabaduló gabonazuhatag ad életet a nyár szimfóniájának. CSIBA LÄSZLÖ •— Szövetkezetünk immár hagyományosan megrendezi a kombájnosok versenyét. Ebben váltótársammal együtt én is részt szoktam venni, s nem is eredménytelenül. A múlt évben második helyezést értünk el, 1980-ban elsők lettünk... Egy ilyen versenyben t— a jó munkaeredmények érdekében derekasan helyt kell állni, tehát „hajtani“ kell. És egyáltalán nem mindegy, adottak-e azok a szociális körülmények, melyek serkentőleg hatnak az emberre, odafigyelnek-e munkájára. i— Ez így igaz. Én ügy érzem, hogy az idei aratásban részt vevők nevében is elmondhatom, hogy gazdaságunk mindig is g ondot fordított a dolgozók ellátására. Hogy egy-két példát is említsek: az aratás idején az üdítő itallal való ellátás folyamatos, ebben igazán nincs hiány. Mivel az ebédet utánunk hozzák, marad idő arra is, hogy jó étvággyal, kényelmesen tudjuk elfogyasztani az ételt, sőt utána rövid pihenőt is A termelés függvénye, - a aondoskodás n f Ebéd a tarlón tarthassunk. Beszélgetőpartnerem Stifner László (Svodín) Barátság Efsz valóban jól gépszerelő, kombájnos elégedett sza- gondoskodik a betakarítási munkálavai arra utalnak, hogy a szőgyéni tokban részt vevő dolgozókról. Amint erről a szövetkezet elnöke, Kovács Ferenc agrármérnök tájékoztatott, az aratási bizottság külön személyt bízott meg azzal, hogy szervezze, irányítsa a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást. Szász Gyula eredeti munkakörénél fogva is <— a szövetkezet munka- és tűzvédelmi technikusa — sokat tartózkodik az aratök között, Így rugalmasan képes elhárítani az esetleges hiányosságokat. ►— Mi tnlajdonképpon — szólt Szász elvtárs — már az aratás előtt úgy készültünk fel a dolgozók ellátására, hogy a betakarítás folyamán nagyobb zavar már nem történhet. Mivel gazdaságunk rendelkezik szövetkezeti konyhával, így az étkeztetés teljes mértékben biztosított. Eddig az üdítő italok beszerzésével nem voltak komolyabb gondok. A vendégkombájnosok ellátása az összetettebb feladatok közé tartozik. — Így igaz, persze az ezzel kapcsolatos korábbi gondjainkat az Idén már sikerült kiküszöbölni: ugyanis Barton (Bruty) az alapiskola megszűnésével felszabadult egy objektum, melyet mi szociális épületté alakítottunk át, ahol nagyobb létszámú dolgozót Is el tudunk szállásolni. Mivel itt Szőgyénben Is vannak hasonló küldetést betöltő helyiségeink, fgy annak a 60 diáknak az elhelyezése sem okozott gondot, akik a gyümölcsszedésben segédkeznek. i^-lta—• Az aratás és a tűzmegelőzés Szinte öröm volt nézni, hogy az egymás mellett haladó kombájnok milyen „étvággyal fogyasztották“ a gabonát. Aztán az egyik kombájn leállt... A külső szemlélő azt gondolhatta, hogy a masina hlbásodott meg. —■ Semmiség az egész, csak a lánc lazult meg м szólt a gépkezelő, A segédkombájnos a kerék mellé ült, s cigarettára gyújtott. Mit is fűzhetünk ehhez a jelenethez: a kombájnos úgy látszik, nem tudatosította cselekedete esetleges következményét, nem respektálta a kombájnon elhelyezett feliratot: DOHÁNYOZNI TILOS! A fenti eset főszereplőjének sajnos „bűntársai“ Is akadtak. Ezt igazolja Egyetlen kombájn sem vehet részt az aratásban anélkül, hogy ne rendelkezne legalább két kézi tűzoltóberendezéssel! a Belügyminisztérium Tűzvédelmi Felügyelőségének jelentése, mely szerint már a kenyércsata első napjaiban több tűzeset történt Szlovákiában: ■ Borsky Mikulásban 18 ezer korona értékű lábon álló gabona égett el. A tűz okozója gondtalanul eldobott égő cigaretta. ■ A Golianovói Efsz-ben 25 mázsa árpaszalma vált a tűz martalékává. A szalmát szállító teherautó kipufogócsövét nem látták el szikrafogóval, ennek következtében a szalma lángra lobbant. A tűzkárokról érkezett hírek sorát tovább folytathatnánk... Tavaly szlovákiai viszonylatban 635 tűzeset fordult elő, s a vörös kakas garázdálkodása 29 millió koronás kárt okozott népgazdaságunknak. A mezőgazdaság vonalán 290-szer „arattak“ a lángok, s 13 millió 775 ezer korona értékű kárt jegyeztek fel. A tömegtakarmányok betakarítása folyamán tavaly 36 tűzeset történt, a kár 3 millió 323 ezer koronát tett ki. Több raktárhelyiség égett le, vagy károsodott meg, 36 ezer 208 mázsa széna és lucerna égett el. Tavaly az aratás folyamán 41 komolyabb tüzeset történt, a kárjelentés 1 millió 60 ezer korona értékről számolt be. Ján Fogáé, a Belügyminisztérium Tűzrendészet! Felügyelőségének pa< rancsnokhelyettese tájékoztatott arról, hogy a tűzkárok nagyságrendjét illetően a mezőgazdaság vonalán a korábbi évekhez viszonyítva történt némi Javulás. Ez részben annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot fordítanak a tüzmégelőzésre, s a dolgozók felelősségérzete is nagyobb, mint a korábbi években. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség az óvatosságra, hiszen a fent Idézett számok, adatok állandó éberségre Intenek. A mezőgazdaságban keletkezett tűzesetek többségét a hibás villany* vezetékek, a rossz szigeteléssel ellátott villanymotorok, a szárítóberendezések helytelen használata és túlterhelése, a mezőgazdasági gépek és gépsorok felületes karbantartása és az öngyulladás okozta. A tűzmegelőzés érdekében a járási mezőgazdasági igazgatóságok tűzrendészet! dolgozói, valamint az egyes üzemegységek tűzvédelmi technikusai, a járási tűzvédelmi felügyelőségek szakembereivel együttműködve, rendszerei ellenőrzéseket végeztek az aratás előtt, s végeznek az aratás alatt Is. Ezek az ellenőrzések főleg azokra a hiányosságokra terjednek ki, melyek következtében az elmúlt időszakban a legtöbb tűzeset történt. Az ellenőrző szervek nagy figyelmet fordítalak arra, hogy a kombájnok megfelelnek-e a tűzvédelmi követelményeknek. Szikrafogó, két kézi tűzoltókészülék, kanna, söprű, figyelmeztető tábla nélkül egyetlen kombájn sem vehet részt az aratásban. Azokról a gabonatáblákról, ahol csoportos aratás folyik, nem hiányozhat a vízzel töltött tartálykocsi, az ekével felszerelt traktor. A korábbi tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy több tűzesetet okozott a kombájnok mezőn való javítása. Az új biztonsági rendelkezések értelmében a mozgőműhelyeket több kézi vagy egy nagyobb teljesítményű tűzoltókészülékkel kell ellátni. Ez azért Is fontos, mert ezek a járművek — melyek rendszerint a mezőn tartózkodnak >— tudják a legrövidebb időn belül megközelíteni az esetleges tűzgócot. Mivel a raktártüzek rendszerint nagy károkat okoznak, az ellenőrző szervek fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy az Itt dolgozók mennyire respektálják a biztonsági előírásokat. A szigorított ellenőrzéseknek több oka van: az utóbbi években több nagy befogadóképességű, modern raktárépülettel gazdagodtak a mezőgazdasági üzemek. Az üzemanyaggal való takarékos gazdálkodás következtében egyre több gazdaságban alkalmazzák a hagyományos szárítási módot, s így nagyobb az öngyulladás veszélye. Végezetül hadd Ismételjük meg az annyiszor elhagzott figyelmeztetést: mindannyiunk érdekében, mindenhol tartsák be a tűzmegelőzési intézkedéseket. Ugyanis nem másról, mint a közvagyonról és nem utolsósorban и» mindennapi kenyerünkről van sző, KALITA GABOR
