Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

m listáink erőnlétét, zavar­il mentes szaporodó képes­­** ségét, és optimális mér­tékű hasznosságát a szakszerű táplálás mellett az állategész­ségügyi gondoskodás is jelen­tősen befolyásolja. Az alapvető higiénia megtartása az állattar­tók elvitathatatlan feladata, az állategészségügy dolgozóinaik közreműködésével viszont rend­szeresen gondoskodnak az állo­mányok egészségi állapotának megtartásáról. Dr. ján ValoviC, a Galántai Járási Állategészségügyi Köz­pont egyik vezető dolgozója a körzeti állatorvosok tevékeny­ségével kapcsolatosan Így nyl­­latkozott: — Állategészségügyi körze­teink dolgozói alapos ismere­tekkel rendelkeznek, s önállóan ítélik meg az adott helyzeteket. Sikeresen gondoskodnak az ál­lományok jó egészségének meg­őrzéséről. Fő. feladatuk tehát, mindennemű betegségnek a megelőzése. Mi akkor vagyunk a központban nyugodtak, ha külső munkatársaink a beteg­ségeket, a járványokat az állo­mányoktól sikeresen távoltart­ják. Csak természetes, hogy mindig résen kell lenni, figye­lembe venni a tüneteket, illetve a redellenességeket. Az állator­vos a nagyüzemi telepeken könnyebben boldogul, mert ott rövid időn belül áttekintheti az állományt. Persze az ágazatve­­zetök és beosztottjaik ismerik a védelem alapelveit, és a to­vábbi teendőket. Ha valamtt észlelnek, tüstént hívják az ál­latorvost. A körzeti állatorvos nehezeb­ben boldogul a széttagolt ház­táji tenyészetekben, mert nem eléggé áttekinthetők, s nehéz a betegségek megelőzése. A szervezett kisállattenyésztők ál­lománya viszont a széttagolt­ság ellenére is eléggé jól átte­kinthető. Ezekben a tenyésze­tekben nem egy tapasztalt szak­ember gondoskodik saját állo­mányának gondozásáról, a be­tegségek megelőzéséről. A fő problémát részünkre a szerve­zetlen állattartók állományának áttekinthetetlensége okozza. Az állatorvosnak nagyon oda kell figyelnie, hogy felfedezze a már meglévő bajt. Az állategészségügyi körze­tekben az eltelt tiz hónapban 9400 házinyúl kapott myxoma­­tózis elleni védőoltást. Évente A nyulak táplálékába Sulfadi­­midin tablettát, vagy Sulfacom­­bi cseppeket adagolnak az állo­mány megvédésére. f Mi i kokcidiózis terjedé­sének jellemzője, és hogyan védekezhetünk ellene? — Ez a betegség a kísnyúl­­őllományt tizedeli. Főleg olyan Cél a betegségek megelőzése rendszerint két alkalommal, te­hát tavasszal és ősszel oltják a nyulakat. A Diószeg (Sládko­vičovo) fölötti körzetben ugyan­is elterjedt a szóban forgó be­tegség. Ez Indokolttá tette a többi körzetek nyúlállományá­­nak védőoltását. Tapasztalták, hogy az állomány háromnegyed részének beoltásával még a gó cokban Is csökkenthető a be­tegség terjedése. A szervezet len kisállattartók közül többen nem értik meg, hogy a védő­oltás az 6 érdeküket szolgálja § Mi a fő okozója a myxo matézis terjedésnek? — kérdez tem ValoviC elvtársat. A betegséget a mezőn élő fertőzött nyúlállomány terjesz ti. Az állattartó rendszerint fertőzött fűvel, vagy más nö­vényfajtával hurcolja be a be­tegséget saját állományába. Ugyanakkor a beteg apaállatok kölcsönzése Is hozzájárul a betegség terjedéséhez. Szüksé­ges tehát, hogy kölcsönzéskor a kisállattartók meggyőződje­nek a bakok egészségi állapo­táról. Ez a nőstényekre Is ér­vényes. A Járás házlnyúl-állományá­­ban, sajnos a kokcidiózis Is „garázdálkodik“. Ez a betegség mintegy ötven tenyészetben ter­jedt el. A szervezett tenyésztők közül a tapasztaltabbak ered­ményesen védekeznek ellene. tenyészetekben fordul elő, ahol nem tartják be a higiénia alap­elveit. Ahol viszont az állato­kat rácspadlős ketrecben tart­ják, ott csak elvétve fordulhat elő ez a betegség. ф Ügy tudom, hogy jó kap­csolatot tartanak a szervezett kisállattenyésztőkkel. «— Valóban jók a kapcsola­taink, s ha az alapszervezetek a segítségünket kérik, mi igyek­szünk eleget tenni a kérésnek. Már olyan esetek is előfordul­tak, hogy névreszólóan kérték, az adott körzetbe melyük állat­orvost osszuk be. Csak termé­szetes, hogy Ilyen kéréseknek is eleget tettünk. Ez azért lé­nyeges, mert bíznak az ember­ben. Így került például dr. Hak­­szer Gyula Patára, dr. Alföldi Károly pedig Sellyére (Šaľa) körzeti állatorvosnak. A baromfi-álpestis távoltartás sa érdekében, évente két alka­lommal, nyáron és télen része­sítjük az állatokat védőoltás­ban. A nyáron több mint 186 ezer baromfit oltottunk be, a téli akciót pedig novemberben kezdtük. A múlt évi tapasztala­tok azt mutatták, hogy a Roa­­kin készítmény használata után némileg csökkent a tyúkok to­jáshozama, ezért az idén Avl­­pest készítményt használunk. ф Hogyan alkalmazzák ezt a szérumot? — A nagytenyészetek körze­tében a szerkészítményt egye­denként, az állatok szemébe vagy orrlyukába cseppentve al­kalmazzuk. A nagytenyészettől távoleső falvakban viszont az ivóvízbe keverve adagoljuk az Avipest készítményt. Hasonlóan, mint a többi járá­sokban, a galántaiban is fellen­dült a háztáji sertés- és szar­vasmarha-tenyésztés. Szüksé­gessé vált tehát az állategész­ségügyi gondoskodás további mélyítése. A körzeti állatorvo­sok az idén áprilisban és jú­liusban 15 ezer háztáji sertést oltottak, az ósz folyamán pedig 100 szarvasmarha kapott védő­oltást száj- és körömfájás ellem Az említett mennyiségből mind­össze 177 darab volt a tehén, a többit a háztáji állattartók szerződéses alapján hizlalják. A védőoltással egyidejűleg TBC- vizsgálatot is folytattunk. A fentiek azt bizonyítják^ hogy a galántai járásban — a néhol még előforduló rendelle­nességektől eltekintve — az ál­latorvosok sikeresen gondos­kodnak a háztáji állatállomány egészségének megvédéséről. HOKSZA ISTVÁN Az eredmények Feisőszemeréden (Horné Semerov­­ce) 1972 óta eredményes munkát fej­tenek ki a Szlovákiai Klsállattenyész tők Szövetségének tagjai, Huesík László irányítása mellett. Az elnök munkáját sokban segíti Lőrinci Ká­roly titkár. Tatár János pénztáros és Kunstár János vezetőségi tag. A ta­gok létszáma negyven, de mind töb­ben kérik felvételüket a szövetkezet által hathatósan támogatott szerve­zetbe. A hét hektárnyi kaszálóból, s az utak mentén megtermettből elegendő takarmányhoz jut minden tag. A múlt év szép sikereket hozott. 600 darab I. osztályú pecsenyenyulat és 150C darab gereznát adtak át. Zömében ú|­­zélándi, kaliforniai, francia ezüst és belga óriás fajtákat tenyésztenek. A szervezet 600 pekingi és kfnai kacsát. 150 darab szlovák fehér libát és 760 darab pllmut csirkét rendelt tagjai­nak továbbtartási célra. Szépek az eredmények a szöszeksz és a oravka tükrében tyúkfajták tenyésztésében Is. Tagon­kénti átlagban 300 darab tojást ad­nak fit a Jednotának. Kunstár Pál, Kunstfir János és Pásztor Lajos a galambtenyésztés te­rén ért el szép sikereket. Meghono­sodott az énekesmadarak tartása is, s két tag a juhtenyésztéssel próbál­kozik. A Horné Túrovcén megrendezett kisállattenyésztési kiállításon többen sikeresen szerepeltek. Örömükre szol­gálna tehát, ha évente községükben is rendeznének kiállítást, hogy ezál­tal Is buzdíthatnák fiataljaikat az ál­lattenyésztésre. A felsőszemerédi kisállattenyésztők a NOSZF 65. évfordulója tiszteletére 300 órát dolgoztak társadalmi mun­kában; az új helyi nemzeti bizottság és az óvoda építésénél derekasan helytálltak. Munkájukat az efsz és a hnb vezetősége megelégedéssel fogad­ja, s pozitívan értékeli. ^ Belányi János, Demandice Sz&mmüen előnyösebb Csak kevés járás dicseked­het a szervezett állattartók olyan népes táborával, mint a nitrai. Szlovákiai viszonylatban a harmadik helyen tartják őket számon. A hagyományokra, az évek során szerzett gazdag ta­pasztalatokra épülő állatbarát­­mozgalomnak ma 3 ezer 100 lelkes tagja van, aJkik 86 helyi szervezet keretén belül fejtik ki széles körű tevékenységüket. Nemcsak a szervezettség tekin­tetében emelkednek ki, hanem ereményeík Is figyelemremél­tók,. Minek is köszönhető az, hogy a járásban az állatbarát-moz­galom szilárd alapokon álló, fejlődőképes és aktív tevékeny­séget folytató tömegszervezetté vált? Erre a kérdésre választ keresve Jozef Vajzerrel, a Szlo­vákiai Kisállattenyésztők Szö­vetsége járási bizottságának el­nökével, és Pavol František Prosnan titkárral beszélgettem Véleményünk szerint a siker titka abban rejlik, hogy a fá­radhatatlan és széles körű nép szerűsítő tevékenység révén a községek, lakosságának zöme felismerte a szervezett alapon folytatót apróállattartás eló nyeit. Hiszen a helyi szerveze teken keresztül kiváló tenyész­­anyaghoz juthatnak, termékei­ket könnyebben, előnyösebben értékesíthetik, a takarmányo­zási gondjaikat Is enyhíthetik. A színvonalas előadások kere­tében az aprőállatok tartásával kapcsolatos szakismereteiket bővíthetik. Az évente több al­kalommal szervezett tanulmá­nyi utakon, a kiállításokon való részvétellel Is sok hasz­nos tudnivalót szerezhetnek. A szakértelemmel végzett kisál­lattartás, a hasznos szabadidő­­töltés örömei mellett, a tenyész­tők számára jól kamatozik. A jelen időszakban figyelmű­ket a fajtatiszta állományok bővítésére és az egyes állatfa­jok hasznosságának növelésére összpontosítják. Azzal a céllal, hogy a kisállattenyésztők mi­nél többet termeljenek saját családjuk számára, a fölösleg értékesítésével pedig járulja­nak hozzá a közellátáshoz. E kisállattenyésztők tevé­kenysége a kaparőbaromfl tar­tásában a legeredményesebb. Alig akad olyan állatbarát, aki ne foglalkozna tyúktenyésztés­sel. Igaz, erre a feltételek Is kedvezőek. A helyi szervezete­ken keresztül 14 keltetőből faj­tatiszta naposcsibéket szerez­hetnek be. Évente kétszázezer naposcsibét keltetnek, ebből húszezer a törzsállományba kerül. Tavaly a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezeten keresz­kezdetét a múltban háttérbe szoruló vlzibaromfl-tenyésztés­­ben. Elsőrendű feladatként tűz­ték ki a fajtatiszta tenyészállo­­mányok bővítését, főleg a gyors növekedésű, jó hlzóképességű pecsenyeliba- és kacsafajtákból. Jelenleg az Igényeket, szeré­nyebb keretek között csupán tül egymillió étkezési tojást értékesítettek, ami rekordnak számit. A járási bizottság veze­tői abban reménykednek, hogy ezt a csúcsot az Idén is elérik. Gyorsütemű fejlődés vette két keltetőből elégítik ki. A jö­vőben növelni szeretnék ezek számát. Nagy közkedveltségnek ör­vend a nyúltenyésztés. Erről tanúskodik az a tény Is, hogy a nitrai Branko évente 40 ezer nyulat vásárol fel a szervezett állattartóktól. De ennél többit tenyésztenek saját fogyasztásra. Sok család étlapját teszi válto­zatosabbá az ésszerű táplálko­zás szempontjából Igen kedvező beltartalmi értékű nyúlhús. Az évi átlagban értékesített 150 ezer gerezna világos képet nyújt a nyúlhúsfogyasztásről. Az utóbbi években a prémes állatok tenyésztésével is egyre többen foglalkoznak. Elsősor­ban a nutriák tenyésztése ter­jedt el. A tenyésztői kedv az­óta növekedett, amióta a Movis takarmánykeverék ellenében vá­sárolja fel az állatokat. A ha­szon- és díszgalamb-tenyésztés is közkedvelt. Ezen a téren mindenekelőtt a haszongalamb­­tenyésztést szorgalmazzák, mert a jövőben nagyobb mennyiség­ben szeretnék ellátni a kórhá­zakat, szanatóriumokat és egyéb egészségügyi létesítményeket. Az utóbbi években erőtelje­sen serkentik a tenyésztői ked­vet a juh- és a kecskeáüomá­­nyok növelése érdekében. Beve­zették a hasznosság rendszeres ellenőrzését. A széles körű nép­szerűsítő munka és a sokoldalú támogatás- a juhtenyésztésben sikeresnek btoznyult. Ma a já­rásban 350 kisállattenyésztő összesen hatezer darab juhot tart, és az ellenőrzésbe bevont tenyészállatok száma ötszáz kö­rüli. A kecsketenyésztésben sze­rényebbek az eredmények. A járásban 40 fajtatiszta állatot számlálnak. De ez Is előre­haladásnak számit, hiszen a kecskeállomány növekedett. A kecsketenyésztők külföldi vá­sárokon — főleg Magyarorszá­gon és Bulgáriában — bemuta­tott, Illetve értékesített tenyész­állataikkal jő hírnévre tettek szert. Etnológiával, akvarisztikával, egzotikus madarak tenyésztésé­vel főleg a városok helyi szer­vezeteibe tömörülő állatbarátok foglalatoskodnak. A helyi szervezetek tagjai el­ismerést érdemlő tevékenységet fejtettek ki a parlagföldek fel­kutatásában és kihasználásá­ban. Tavaly 19 hektárnyi elfek­vő területet műveltek meg ta­karmánytermesztés céljából. Ak­tívan részt vesznek a kiállítá­sokon. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg. Az apróállat­tenyésztést Igyekeznek meg­­kedveltetnl a fiatalokkal. A já­rásban jelenleg 30 Ifjúsági szakkör tevékenykedik, s össze­sen 350 fiatal állatbarátot tö­mörít. Igaz, a járás kisállattenyész­tésének fejlesztésében még akadnak zökkenők, m-goldásra váró problémák. Sok bosszúsá­got okoz például az apróállat­tartóknak az, hogy a tevékeny­ségükhöz szükséges kellékeket más járások szaküzleteiből kell beszerezniük. A Járási bizott­ság vezetőt reménykednek ab­ban, hogy Jövőre végre meg­nyithatják a Chovprodukt szak­üzletét. Ugyancsak fontos feladatnak tekintik a sörből kilógó hat község — nevezetesen Egerszeg (Jelšovce), Kolon (KoliftanyJ, Pográny (Pohranice), Alsóbo­gok (Dolné Obdokovce), Nagy­­cétény (Veľký Cetín), Cslfár (Cifáre), és Ttld (Telince) — lakosságának megnyerését a szervezett állattartók népes tá­borába. Ezekben ugyanis — a lakosság kárára és hátrányára t— helyi szervezetet Idáig nem alakítottak. Talán a helyi nem­zeti bizottságok vezetői ezt fö­löslegesnek tartják? Nem árta­na ezen az llletéikeseknek egy kicsit elgondolkodni. Klamarcsik Mária Több megértést Ezt Gyilre János bátkai nyulász mondja, aki kezdő létére, kiváló eredményeket ér el a tervszerű nyúlszaporításban. Hat évtizeden át á pásztorok életét élte, s még nyugdíjasként Is gulyás volt az állami gazdaságban. Három éve úgy határozott, kísérletet tesz a háztáji nyúltenyésztéssel. Kisebb ketrectömböt készí­tett, s két anyával indult. Tapasztalatok és szaktudás nélkül, de annál nagyobb lelkesedés­sel. A következő évben újabb ketrectömböt kel­lett építenie, úgy felszaporította az állományt. Ma több mint tíz anyával dolgozik, és a múlt évi 180 helyett csaknem háromszáz pecsenye­nyulat adott át a felvásárlóknak. Azt mondja, az abrakellátés kielégítő, vi­szont az eredményes teleltetéshez és folyama­tos ellátáshoz szükséges szénakészlet megte­remtése sok gonddal és bosszúsággal jár. El­sősorban azért, mert az állami gazdaság nem járni hozzá, hogy a háztáji tenyésztők a Balog tolyú, illetve a patakok partján kaszáljanak. Pedig sóik jó fű terem ezeken a területeken, és a gazdaság csak egy hányadát gyűjti be az értékes takarmánynak. A klstenyésztők a főút mentén gyűjtögetik a poros, gyakran sá­ros füvet, amit a nyulak Inkább legyúrnak, mint elfogyasztanak. Arról nem is besžélve, hogy a többnyire nyugdíjas állattartók gyakran öt-hat kilométer távolságból kénytelenek haza­vonszolni a takarmánnyal megrakott kéziko­csit, amikor a közelükben lábon szárad és megy tönkre a sok jó takarmány, mert nincsen aki begyűjtse. Gyüre János egyelőre nem adta fel a harcot Vérfrissítés céljából Feleden (Jesenské) űj te­nyészállatokat vásárolt, hogy még jobb ered­ményt tudjon fölmutatni. Reménykedve mond­ja, hogy egyszer talán majd Bátkán is meg­értik az idők szavát, és nagyobb támogatásban részesítik a köz érdekében kezdeményezőket. Ha Így lesz, akkor a Balog völgy „fővárosá­ban* Is megszaporodik a nyúltenyésztők szá­ma s végre fellendül a háztáji állattartás. Csák István A Nitra-Párovské Háje-i szervezet által rendezett kiállításon 51 kisállattenyésztő mutatta be legszebb állatait. A bemutatón a Veiké Zálužie-i, Ivánkái és nitrai alapszervezet is képvisel­tette magát Matts P. felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents