Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

1982. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES A magyar mezőgazdaság feladatai А „ВЕКЕ (AMERIKAI) ŐRANGYALA“ ■к ecember 21-én a moszkvai Kong- II resszusi Palotában kétnapos ün­­népi ülésen emlékeztek a Szov­jetunió megalakulásának 60. évíordu-' . lójáról. A nagy évforduló megünnep­­‘ lésén 134 külföldi küldöttség képvi­­' seltette magét. Hazánk párt -és állami . küldöttségét Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára ve­­' zette. ■ Az ünnepi ülést Konsztantyin Cser­­nyenko, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja. Központi Bizottságának tit­kára nyitotta meg, majd Jurij Andro­pov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondta el ünnepi beszédét, i melyet lelkes tapssal fogadtak. HATVAN ÉV TAPASZTALATAI Jurij Andropov beszédében hangoz­tatta, hogy a marxizmus első ízben tárta fel a nemzetiségi kérdés szerves összefüggését a társadalom szociális, osztályösszetételével, valamint a tu­lajdon domináns típusával. Vlagyimir Iljics Lenin új történelmi feltételek közepette folytatta Marx és Engels müvét. A forradalmi mozgalom élére abban a pallanatban állott, amikor a forradalom első felvillanásai tűntek fel Oroszország fölött. Abban az or­szágban, amelyet méltán neveztek „a népek börtönének“, a nemzetiségi kér­dés érthetően az első helyek egyiké­re került a bolsevik párt stratégiájá­nak és taktikájának kidolgozásában., Lenin figyelme a népek önrendel­kezési jogára összpontosult mint az egyedüli megbízható eszközre, mellyel tényleges és tartós kölcsönös közele­désük biztosítható. Csak az önrendel­kezési Jog lehetett valamennyi nép önkéntes egyesülésének eszmei és po­litikai alapja a cárizmus megdönté­séért és az új társadalom megterem­téséért vívott küzdelemben. így nézett a dologra Lenin, ez volt a lenini párt nemzetiségi politikájának lényege. Andropov elvtárs a továbbiakban röviden így jellemezte a szovjet állam fejlődésének legfőbb eredményeit: Teljes mértékben igazolódott Marx és Lenin tanításának történelmi igaz­sága, hogy a nemzetiségi kérdés csak osztályalapun oldható meg. A társa­dalmi ellentétekkel együtt örökre el­tűntek a nemzetiségi sűrlődások, a faji és nemzetiségi egyenjogúság hiá­nyának és az elnyomásnak összes megnyilvánulásai. Meggyőzően bebizo­nyosodott, hogy a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásában* az irányító erő, e megoldás helyességének biz­tosítéka a kommunista párt és annak 'rdományosan megalapozott politiká­ja. Megszűrnek az elmaradott nemze­tiségi peremvidékek. Valamennyi köztársaság országos terv által irányított dinamikus gazda­sági fejlődésének alapján egységes szövetségi népgazdasági komplexum ajakult ki. Minőségileg megváltozott a köztársaságok társadalmi szerkeze­te: mindegyikben kialakult a modern munkásosztály, a parasztság új, kol­­hozúton halad, megteremtettük saját értelmiségünket, képzett kádereket neveltünk az állami és társadalmi élet minden területén. A haladó ha­gyományok és a szellemi értékek in­tenzív cseréje alapján felvirágzott a soknemzetiségű szocialista kultúra. Szocialista nemzetek formálódtak, me­lyek most új történelmi közösséget alkotnak — a szovjet népet. ELMÉLYÜL A SZOCIALISTA DEMOKRACIA A nemzetiségi politika további fel­adatairól szólva Andropov elvtárs ki­jelentette, hogy a Szovjetunió népei barátságának és együttműködésének további kibontakozása jelentős mér­tékben a szocialista demokrácia el­mélyülésétől függ. Az összes nemzeti­ségű dolgozók mind szélesebb rész vétele в társadalmi és állami ügyek Irányításában — így jellemezhető po­litikai életünk fö tendenciája. A párt mindent megtesz, hogy ez erösöljék és fejlődjék. Az elmondottakból kitűnik, hogy i nemzetek kölcsönös viszonyénál problémái a fejlett szocializmus kö rülményei között sem szűnnek meg A kommunista párt különleges gon doskodását és tartós figyelmét köve telik meg. A pártnak nagyon a lényei mélyére kell néznie, meg kell hatá rôznia megoldásuk módjait és alkotí módon gazdagítania kell a fejlett szó cializmus gyakorlatával a nemzetiség politika lenini elveit. Jurij Andropov a továbbiakban tör ténelml vonatkozásban méltatta a szov jet állam békepolltikáját és törekvé seit. Hangoztatta: LENINI BÉKEPOLITIKA Hatvan év alatt gyökeresen meg változott a szovjet állam helyzete rendkívül megnőtt tekintélye és be folyása. A békés együttműködés szí lárd kötőanyaga fűzi a Szovjetunió valamennyi világrész országaihoz Szava tekintélyesen hangzik a nem zetközt fórumokon. A Szovjetunió kül politikájának alapját alkotó békéi egymás mellett élés elvei széles köri nemzetközi elismerést nyertek, tucat nyi nemzetközi dokumentumba foglal tattak, egyebek között a helsinki kon ferencia záróokmányába. A béke ét a biztonság megszilárdítására vonat kozó legjelentősebb ENSZ-határozatol alapjává váltak a szovjet javaslatok. Am tudatosítanunk kell, hogy Wa shington jelenlegi politikája felette veszélyesen kiélezte a nemzetköz helyzetet. Az Egyesült Államok és e NATO-tömb háborús előkészületet re kordméreteket öltöttek. Meg akarjál« „nyugfatni“ és hozzá akarják „szók tatni“ az embereket ahhoz a gondo­láihoz, hogy a nukleáris háború el­fogadható. Álláspontunk e kérdéssé kapcsolatban világos: se kicsi, se nagy se korlátozott, se totális háborút! Amikor a Szovjetunió egyoldalúar kötelezte magát, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert, ezt világszerte egyetértéssel és reménnyel fogadták Ha a további atomhatalmak is pél­dánkat követve viselkednek, ez való­ban nagymértékben hozzájárul az atomháború elhárításéhoz. Azt állítják, hogy a Nyugat nem vállalhat ilyen kötelezettséget, mert a Varsói Szerződés állítólag fölény­ben van a .hagyományos fegyverek te­rén. Először is ez nincs így, amit té­nyek és számadatok is bizonyítanak, Ezenkívül, mint ismeretes, e fegyve­rek korlátózása mellett vagyunk, hogy e kérdésben is ésszerű és kölcsönö­sen elfogadható megoldásokat találja­nak. Készek vagyunk abban is meg­állapodni, hogy a felek elsőként ne csak nukleáris, hanem hagyományos fegyvereket se alkalmazzanak. A nukleáris háború veszélyének reális mérsékeléséhez vezető egyik fő utat a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a hadászati atomfegyve­rek csökkentésére és korlátozására vonatkozó megállapodás elérése mu­tatja. Felelősségteljesen készülünk e tárgyalásra, olyan becsületes megálla­podásra törekedve, amely egyik felet sem károsítja meg, s ugyanakkor nuk­leáris fegyvertáraik csökkenését ered­ményezi. Sajnos, az amerikai félnél ellenté­tes magatartást tapasztalunk. Szavak­ban ugyan „radikális csökkentésre“ szólítanak fel, de a valóságban lénye­gében a szovjet hadászati eró csök­kentésére gondolnak. Az Egyesült Ál­lamok szabad kezet akar hagyni ma­gának hadászati fegyverei számának növelésére. Ez a Pentagonnak érthe­tően megfelelne, de abszurd gondo­lat, bogy mi ezzel egyetérthetnénk, a Szovjetunió számára, csakúgy, mint mindenki számára, akinek érdeke a béke megőrzése és megszilárdítása, ez elfogadhatatlan. ÜJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK I Hasonlítsák össze ezzel a Szovjet­unió Javaslatait. Az egyenlőség meg-Lengyelország: felfüggesztik a szükségállapotot GYŐZELMES ŰT A SZOVJETUNIÓ MEGALAKULÁSA 60. ÉVFORDULÓJÁNAK ÜNNEPSÉGEI őrzéséből indulunk ki. Készek vagyeax több mint 25 százalékkal csökkenteni hadászati fegyvereink számát. Meg­felelően kell csökkenteni az Egyesült Államok fegyvereinek számát is, hogy kiegyenlítődjék a két állam stratégiai hordozóinak száma. A nukleáris rob­banófejek számának lényeges csök­kentését és az atomfegyverek tökéle­tesítésének minimumra korlátozását is javasoljuk, javaslataink kivétel nélkül valamennyi hadászati fegyverfajtára kiterjednek, feltételezik arzenáljaink több száz egységgel való csökkenté­sét. E téren elálljáik a további lázas fegyverkezés minden lehetséges útját. A felek a világ általános stratégiai helyzetét tekintetbe véve, megegyez­hetnének ebben. A tárgyalások egyelőre folynak, s mi azt javasoljuk, amit a józan ész diktál: mindkét fél hadászati fegyver­tárának befagyasztását. Az amerikai kormány ebbe nem akar beleegyezni, s ma már mind tudjuk, miért: nuk­leáris fegyverállományának újabb ha­tározott növelését kezdte el. Andropov elvtárs kidomborította: A fegyverkezés további fokozásának programjai nem kényszerítik egyol­dalú engedményekre a Szovjetuniót. Hú az amerikai fél kiprovokál min­ket, kénytelenek leszünk megfelelő saját fegyverrendszerek telepítésével válaszolni rá: az MX-re hasonló raké­tával, a lapos röppályájá amerikai ra­kétára hosszú időtartamú, lapos röp­­pályájú saját robotrepülővel, amely már kísérleti stádiumban van. A pártfőtitkár hangoztatta, hogy a Szovjetunió kész nagyon messzire menni. Javasoltuk például, hogy a Szovjetunió és a NATO-országok egy­­harmad alá csökkentsék közép-ható­távolságú rakétáik számát. Az Egye­sült Államok ebbe nem egyezett bele, maga nevetséges elnevezésű „nnlla“­­változatot javasolta, mely feltételezi az összes szovjet közép-hatótávolságú rakéta felszámolását a szovjetország­nak mind európai, mind ázsiai részé­ben, ugyanakkor megmaradna, sőt bővülne a NATO európai nukleáris rakétafegyvertéra. Talán komolyan gondolja valaki, hogy a Szovjetunió ezzel egyetérthetne? TISZTESSÉGES MEGÄLLAPODÄST Tovább fogunk törekedni mindkét fél számára Igazságos megállapodás­ra. Készek vagyunk például beleegyez­ni abba, hogy a Szovjetunió csak annyi rakétát hagyjon Európában, amennyivel Nagy-Britannia és Fran­ciaország rendelkezik, eggyel sem többet. Ez azt jelenti, hogy a Szovjet­unió több száz rakétával, köztük a legkorszerűbbekkel is, csökkentené fegyverkészletét, olyanokkal, amelye­ket SS 20 néven emlegetnek a Nyuga­ton. Ha a brit és francia rakéták száma a jövőben csökkenne, ugyan­annyival fog utólagosan csökkenni a szovjet rakéták állománya. Jurij Andropov beszéde végén a szovjet állam szövetségi útjának hat­­évtizedes sikereit méltatva hangoztat­ta, hogy minden győzelem és ered­mény szorosan összefüggött a lenini kommunista párt tevékenységével. A párt volt és marad az a hatalmas, al­kotó, mozgósító erő, amely a társa­dalmi haladás minden Irányában biz­tosítja a folyamatos előrehaladást. A párt Ideológiájával, összetételével és struktúrájával a Szovjetunió népei és nemzetiségei egységének és összefor­­rottságának éló megtestülése. A párt politikáját a nemzeti és internaciona­lista érdekek harmonikus egybekap­csoláséra irányítja, olyan szociális feltételeket teremt, amelyek közepette minden nemzet felvirágzása és sokol­dalú fejlődése egész testvéri uniónk felemelkedésének és felvirágzásának az előfeltétele. * Jurij Andropov pártfőtikár után az sgyes szovjet nagyvárosok és szövet­ségi köztársaságok pártszervezeteinek i/ezetöl, valamint a külföldi küldött­ségek vehetői szólaltak feL A lengyel államtanács elózően el­fogadott törvények alapján december 31-1 hatállyal az ország egész terüle­tén felfüggeszti a szükségállapotot, melyet 1981. december 14-án léptettek életbe. A 35 korlátozó rendelet közül alig öt marad többá-kevésbé örvény­ben, egészen pontosan csak azok az előírások, amelyek közvetlenül az ál­lam alapvető érdekelt, az állampolgá­rok személyes biztonságát és a még gyengélkedő gazdaságot védik. A Polityka című napilapnak adott Interjújában a lengyel Igazságügyink niszter kifejtette, hogy a szükségálla­pot azonnali megszűntetése ma töb­bek között azért nem lehetséges, mert tovább ténykednek a Szolidaritás föld­alatti szervezetei, s megpróbálkozhat­nak azzal, hogy újabb kalandorak­ciókba rántsák be a fiatalokat. A Nyu­gat propagandája szintén a feszültség fenntartására törekszik. Ezért a teljes megszüntetés előtt meg kell győződni arról, hogy nem fenyegetnek újabb veszélyek. December 28—29-én tanácskozott a szejra, Az amerikai kormányzat száz Interkontinentális MX típusú rakétát kíván hadrendbe állítani az első csapás eszközeiként. E rakéták a „békevédő“ jelzőt kapták. * (M. Abramov rajza) Váncsa Jenő magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékozta­tott az Idei eredményekről és a jövő évi feladatokról. Az üzemek jó mun­kája, és nem utolsósorban a kedvező Időjárás hatására az állami gazdasá­gokban, szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban egyaránt növekedett a •ermelés — az előző évihez képest összességében mintegy 4 százalékkal. A növénytermesztés 4,5 százalék­kal fokozta termelését. Különösen* a bűza^ és kukoricatermelők értek el jó eredményeket, jó termést adtak az Ipari növények. Az állattenyésztés­ben összesítve 3,5 százalékkal emel­kedett a termelés. Dinamikusan fej­lődik a sertés- és baromfitartás, s ez is hozzájárult, hogy az egy főre jutó hústermelés jelenleg eléri a száz ki­lót. Az élelmiszeripar egy év alatt 3 százalékkal növelte termelését. Az erdőgazdaság teljesítménye szeré­nyebb. A feszített exportcélokat el- , érték. A jövő évi feladatokról szólva a miniszter elmondta: a cél a termelés . tovább! dinamikus növelése, ám a mi­­nőségre Is fokozott gondot kell fordí­taniuk az üzemeknek, hiszen a nem­zetközi piac Igényeihez csak így le- 1 hét Igazodni. Az ágazati tervek 1983- ! banr»a mezőgazdaságban 1—2, az 1 élelmiszeriparban 1,5—2 és az erdő- j gazdaságban 3—4 százalékos terme­lésnövekedést Irányoztak elő. A gabonaprogram sikeres folytatá- ' sához jövőre a búzatermő-területet százezer, a kukoricáét 80 ezer hek­tárral célszerű növelni. Az állatte- ! nyésztésben a hústermelés fokozásé- ] ra a sertés-, szarvasmarha- és juh- , állomány növelése a cél. Fontos az , üzemek kiegészítő tevékenységének ] fokozása: ezen belül az alkatrészgyár­tás növelése, a szervizhálózat sűríté­se és a gépgyártás felkarolása. t Az NDK gazdasága 1983-ban • A töretlen népgazdasági fej-lődós igényét tükrözi a Német Demokratikus Köztársaság 1983. évi terve és költségvetése, amelyet nemrégen emelt törvényerőre a népi kamara. A jövő évi népgazdasági terv célul jelöli meg a nemzeti jövedelem nagymérvű növelését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, valamint a tudomány és a technika segítségével a munka­termelékenység fokozását. A főbb mutatók ugyanakkor arról ts tanúskod­nak, hogy az előző évhez mérten valamelyest csökkentették a fejlődés ütemét, figyelembe véve a belső és külső gazdasági körülményekben fel­halmozódott nehézségeket. A tervelőirányzat 1982-höz képest 4,2 százalék­ban jelöli meg a nemzeti jövedelem növekedését (tavaly 4,8 százalékos volt az előirányzat)-, az ipari árutermelés növekedését — az Ipari miniszté­riumok szintjén — pedig 4,5 százalékban (1981-ben 5,1 százalék volt). A népgazdaság egészében az Ipart árutermelés növekedése várhatóan 3,8 százalékos lesz, a munkatermelékenység kereken négy százalékkal nó. Kőé áüteiatosssga A kubai testvér.ország népe ünne­pel. Újévkor emlékezik meg az ország életének sorsdöntő eseményéről, an­nak évfordulójáról, hogy Fidel Castro harcosai győzelemre vitték a Fulgen­­cio Batista diktatúrája ellen 1956 decemberében elkezdett fegyveres harcqt. Forradalmi hatalmat terem­tettek, győzött a népi antitmperla­­llsta és agrárforradalom. Az amerikai Imperializmus blokád­ja közepette elkezdődött az ország újjáépítése. Kuba gazdaságilag erősen függött a nádcukor kivitelétől, ezt pedig mindenekelőtt a kapitalista piac befolyásolta. A gazdasági eman- Clpálódés érdekében a néphatalom államosította a külföldi társaságokat, később a hazai burzsoázia nagy és közepes vállalatait, a bankokat, a köz­lekedést, a mezőgazdaságban pedig megszüntették a tőkés földtulajdont. 1977 nyarán megalakultak az első főldművesszövetkezetek. Kuba 1972 óta tagja a KGST-nek. Ennek nagy Jelentősége van hatalmas ásványkincsei kiaknázásában. A leg­nagyobb nikkelkészletekkel rendelke­zik a világon, van vasérce, krómja, mangánja, horganya, ólma stb. Fó ki­viteli cikkel között szerepel a nikkel, a dohány és a rum. Legfőbb gazda­sági partnerei a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország, melyek nagy­mértékben hozzájárulnak a szocialista Kuba Iparosításához. Hazánk nyers­­cukrot, citrusféléket, gyümölcsször­pöket, nikkel- és krömércet, rezet, márványt, dohánykészltményeket, sze­szes Italokat hoz be Kubából, mely­nek gépeket, egészségügyi technikát, textilipari berendezéseket, számítás­technikát, komlót, malátát stb. szállít. Csehszlovák szakemberek részt vesz­nek geológiai, térképészeti, építőipari, mezőgazdasági és energetikai együtt­működésben is. A szocialista Kuba létezése fontos tényező a nemzetközi politikában. Az első szabad, szocialista ország Ame­rika földjén, példájával lelkesítőén hat a többi latln-amerlkal országra, mely mindmáig Washington zsoldjá­­ban álló elnyomómaik Igáját nyögi. Az amerikai ismperiallsták 1959 óta ellenforadalom szervezésétől a nyílt és ármányosan leplezett beavatkozá­sig mindent elkövettek Kuba megbé­nítására. Guantanamol támaszpontju­kon állandóan bevetésre kész hadse­reget tartanak és légi ellenőrzésük alá vonták a szuverén kubai államot. Állandóan provokatív hadgyakorlato­kat rendeznek különféle ürüggyel és fedőnéven a kubai partok közelében. A CIA az utóbbi években fokozta szennyes akcióit, például különféle növénybetegségek, a maláriához ha­sonló, sokszor halálos kimenetelű dangue kór bacllusainak terjesztésé­vel ártott Kubának. Reagan elnök 1981 szeptemberében felforgató tevé­kenységet kifejtó uszító rádióállomás berendezésére adott utasítást. A „Szabad Kuba“ adó évi tízmillió dol­lárt kap tevékenységére. Reagan elnök a közelmúltban tett latln-amerlkal körútját Is Kuba elleni uszító hadjáratra használta ki. Becs­telen feltételekhez kötötte Kuba visz­­szatérését az Amerikai Államok Szer­vezetébe. Erre válaszolva jelentette ki nemrégen Fidel Castro, hogy Kuba jószomszédi baráti kapcsolatokat sze­retne kiépíteni a világ valamennyi országával, Így az Egyesült Államok­kal Is, és kész Washingtonnal meg­kezdeni a tárgyalásokat a két ország viszonyának normallzásáról. De Rea­gan elnök úgy nyilatkozott, hogy Washington akkor hajlandó rá, ha Kuba lazít a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatain. Reagan hiú ábrándokat kerget, Kuba ugyanis nem tartozik azok közé, akik hátat fordítanak ba­rátaiknak csak azért, hogy az ellen­ség szövetségeseivé szegődhessenek — hangzott Castro válasza. L. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents