Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

1982. december 11 SZABAD FÖLDMŰVES SZSZKSZ ...............v ....‘ v r£uvc^S69@^ emv" OROSZORSZÁGI SZOVJET SZÖVETSÉGI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Területe: 17 millió 75 ezer 400 négyzet­­kilométer Lakosainak száma: 140 millió (1979) Fővárosa: csakúgy, mint az egész Szovjetunióé — Moszkva, lakóinak száma 7 millió 820 ezer (1979) Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadé­mia bejárata eroflot menetrendszerű jára­­ival kétórai repülés után meg­­rkeztünk a Seremetyevái repü­­ítérre, ahol már vártak ben­őnket. Rövid megbeszélés után utóbusszal szállítottak el az ZKP Központi Bizottsága mel­­itt működő Társadalomtudo­­lányi Akadémia épületkomp­­ixumába. Az elszállásolást kö- 3t6en a 24 tagú (ebből tízen ratlslaváből, ezen belül pedig árman a nemzetiségi sajtó Spvlseletében) , újságlró-kül- Sttséget fogadta az akadémia iktora, majd a csehszlovákiai infolyamok dékánja tömören mertette további programún­ak EL0ADÄSOK, KÖZPONTI RENDEZVÉNYEK * November harmadlkán már legkezdődtek a rendszeres őadások, a jobb megérthetó­­ig érdekében — felváltva — St tolmács Is közreműködött, ecember nyolcadikéig egész )r előadást hallgattunk meg, melyek a következő témakö­riekéi voltak kapcsolatosak: I a marxista-leninista elmélet időszerű problémái; I a kommunista építés gya­korlata; I a szocialista gazdaság fej­lesztésének legfőbb irányai; I a népgazdaság irányításának tökéletesítése; I a pártirányítás lenini elvei és módszerei; I a tömegtájékoztatási eszkö­zök munkájának javítása; I a szocialista közösség orszá­gainak fejlesztése; I az SZKP és a baráti orszá­gok munkás- és kommunista pártjainak külpolitikai tévé'' kenysége; I a világ forradalmi átalaku­lásának időszerű kérdései. Az előadásokat a Társada­­jmtudományl Akadémia és az ZKP Központi Bizottságának eves előadói tartották, így a felvetett problémákkal, kérdé­sekkel kapcsolatban gazdag Is­meretanyaghoz jutottunk. Mind­ez hozzájárult ahhoz ls, hogy felelevenítsük a Marxista-Leni­nista Esti Egyetemen tanulta­kat. Többek között voltak olyan előadások, amelyek az SZKP agrárpolitikájával, az élelmi­szerprogram kidolgozásával, a háztáji gazdaságok fejlesztésé­vel, a mezőgazdaság irányítá­sának tökéletesítésével voltak kapcsolatosak. Hetente két alkalommal orosz nyelvtudásunkat ls gyarapítot­tuk, s betekintést nyertünk az intenzív nyelvoktatás berkeibe is. Nagy és felejthetetlen élmény volt számunkra az, hogy az akadémia jóvoltából résxtvehet­­tünk a Kreml Kongresszusi Pa­lotájában azon az ünnepi ülé­sen, amelyen megemlékeztek a NOSZF győzelmének 64. évfor­dulójáról. A szovjet himnusz elhangzása után meghallgattuk Dmitrij Usztyinov marsallnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének ünnepi beszédét. Lenyűgöző látvány volt az ezt követő ünnepi kul­turális műsor is, amely a Szov­jetunió népeinek, nemzeteinek együvé tartozását, összeíorrott­­ságát tükrözte. Ugyancsak felejthetetlen él­mény volt számunkra, hogy másnap, azaz november 7-én a Lenin-mauzóleum melletti díszemelvényről tekinthettük meg a katonai díszszemlét és a moszkvai dolgozók felvonu­lását a Vörös téren. A többi szocialista ország hallgatóival együtt november 28-án ellátogattunk a Moszkvá­tól negyven kilométerre levő Zelenograd határába, ahol kö­zösen megkoszorúztuk a moszk­vai védők emlékművét. Közö­sen voltunk a Csillagvárosban, ahol elbeszélgettünk az űrhajó­sokkal, megtekintettük azt a termet, ahol az űrhajósok ki képzése történik, közelről lát­hattuk a Szaljut űrállomás és a Szojuz űrhajó makettjét, ta­lálkoztunk a közös szovjet— francia űrrepülésre készülő francia űrhajósokkal, majd megtekintettük a világ első űr­hajósa, J. A. Gagarin által ala­pított űrhajózási múzeumot. Ugyancsak közösen látogattunk el a Gagarin nevét viselő Ka­tonai • Pilótaképző Akadémiára, ahol többek között számos mú­zeumot tekintettünk meg. Való­di nagyságban láthattuk szinte az összes szovjet katonai és személyszállító repülőgéptípust, kezdve a legegyszerűbbektől egészen a TU—144-esig. MOSZKVA NEVEZETESSÉGEINEK MEGTEKINTÉSE Az akadémia jóvoltából töb­bek között megtekinthettük azt a hat sportövezetet (Luzsnyiki, Krllatszkoje, Lenlngrádszkij proszpekt, a Béke sugárúti sportközpont, a Bltcevszklj parkerdő, valamint Szokolnyiki és Izmajlovo), amelyekben le­bonyolították az 1980-as Moszk­vai Olimpia rendezvényeit, s megtekintettük az akkori olimpiai falut is. A Kreml Kongresszusi palotá­jába még egy ízben eljutottunk, amikor is megtekinthettük Ha­­csaturján „Gajane“ című ope­rettjét. Tulajdonképpen csak ekkor volt alkalmunk szétnézni „egy kicsit* ebben az Impozáns épületben, amely 1960—61-ben épült és az SZKP XXII. kong­resszusának résztvevői voltak az első vendégel. Az épület hossza 120, szélessége 70, ma­gassága pedig 35 m. Tizenöt méter mélyre a földbe süllyesz­tették, hogy ne emelkedjen a Kreml többi palotája, ősi temp­loma fölé. Ügy alakították ki, hogy falai között ne csak kongresszusokat, tanácskozáso­kat lehessen tartani, hanem színházi előadásokat, koncerte­„ . "M a-A moszkvai védők emieKiuűve Zelenograd határában- gárút jobb oldalán levő Boro i gyinói csata panorámamúzeu mot, amelynek lábakon álli- kör alakú épületében az 1812-ei > orosz—francia háború legna- gyobb ütközetéről, a híres bo- rogyinói csatáról készült kör í kép látható. A 115 m hosszú é; 1 15 m magas körkép a centená- rluml bemutató után több évtf- zedig nem volt látható. Tizen . négy évig tartó restaurálás t követően 1962-ben került ismé • a közönség elé. Megcsodáltui , azt a Diadalkaput Is, emeli- Oroszország Napóleon felett- győzelmének emlékét Idézi i i Kutuzov proszpekt végén, nett > messze a panorámamúzeumtól Lenyűgöző látványban vol részünk a Kreml legrégibb ne gyedében, a Borovickaja-torony közvetlen közelében levő Fegy­vertár egyemeletes épületében. A világ egyik leggazdagabb mú­zeumában a cári családok és az orosz egyházi fűméltöságnk műkincsgyűjteményét láthattuk a kilenc teremben: ősi fegyve­reket, az orosz és a világ leg­különbözőbb tájain élt, legjobb ötvösművészek ritka becsű al­kotásait, a cárok, főpapok hasz­nálati tárgyait. Egy előadás folyamán ős a szünetben megcsodálhattuk az új cirkusz impozáns épületét, amely 1971-ben készült, s néző­terén 3350 ülőhely van. Elláto­gattunk a Lenin-hegyre Is, a­­mely 80 m magasra emelkedik a Moszkva-folyő szintjétől. Meg' tekintettük a Lenin-hegy tete­jén a Lomonoszov Egyetem komplexumát, majd az egyetem toronyépületével szemben levő Kilátóteraszról gyönyörködtünk az alant elterülő város panorá­májában. A Lenin-mauzőleum méltó­ságteljes gránitépftményében megtekintettük a Lenin bebal­zsamozott testét őrző üvegko porsőt, végigsétáltunk a Krem fala tövében húzódó nekropo llszon, amely a forradalmárok a szovjet állam kimagasló kép viselőinek temetője, majd meg csodáltuk a Vaszilij Blazsennij templomot. A Népgazdasági Kiállítás amelyben a tablókba szó daság általános fejlődéi képet Bara Lász A több mint hatvan nemzeti­ségből legszámosabb az orosí (83%), a tatár (3,7%), az ukrán (2,6%) és a csuvas (1,3%). A köztársaságon belül a zömében nem orosz lakta ré­szeken 18 autonóm köztársaság, 5 autonóm terület és 10 nem­zetiségi körzet található, több« ségük Szibériában. Az OSZSZSZK tíz nagy gazda« sági-földrajzi egységre tagoló« dlk: Moszkva körül található az úgyneve­zett központi körzet; ettől délre, egészen Ukrajna határáig hú­zódik a központi fe­­ketefüld övezet. A Vjatka körzet a Volga felső folyásánál, a központi körzettől ke­letre fekszik. Hatal­mas területre terjed ki az északnyugati körzet, amely magá­ban foglalja az OSZ­SZSZK európai terüle­tének egész északi ré­szét és a két nagy északt-jeges-tengeri szigetcsoportot A dé­li részen található a* észak-kaukázusi kör­zet, amely az Azovi­­tenger melléki és a Kaukázus lábalnál fek­vő területekre terjed ki. Ettől keletre fek­szik a Volga körzet, amely a Volga közép­ső és alsó folyása kö­rüli területeket fog­lalja magában. Az uráli körzet Európa és Ázsia határán fekszl keletre haladva található a nyugat-szibériai, majd a kelet­szibériai körzet, és a sort a Csendes-óceán partján fekvő távol-keleti körzet zárja le. Az OSZSZSZK — különösen az Urálon túli, szibériai része i— hallatlanul gazdag természe­ti kincsekben: hatalmas olaj-, földgáz-, szén-, vasérc-, réz-, ón-, cink-, nikkel-,'plattnakész­­letek találhatók Itt, és a sort tovább lehetne folytatni szinte minden nyersanyaggal. Az Oroszországi Föderáció adja a Szovjetunió ipari terme­lésének mintegy kétharmadát, a szovjet mezőgazdasági terme­lésnek pedig 47 százalékát. Ez utóbbin belül a legnagyobb ga­bona-, burgonya-, zöldség-, nap­raforgó-, tej- és hústermelő. KÉT HÓNAPRA Sajnos, nem úgy kezdődött az egész, ahogy elképzeltem. A kéthónapos moszkvai politi­kai tanfolyamra való elutazás előtt kéthetes orosz nyelvtanfo­lyamon vettünk részt a Prágai Politikai Főiskola Malá Strana-1 épületében. A régimódi, nedves falú épületben a gyenge fűtés következtében többen alaposan megfáztunk, s az orvos tauá csára még a nyelvtanfolyam befejezése előtt hazatértünk, hogy az indulásig rendbe jöj­jünk. Őszintén megmondva, a meg­fázás után már egyáltalán nem volt kedvem elutazni Moszkvá­ba. Nem titkolom, korábban sem készültem valami alapos­sággal, tudniillik csak pár he­te kerültem a szerkesztőség élére és még korainak tartot­tam ezt a kiküldetést. Mindig azt hajtogattam a fejemben, hogy az ember még jóformán át sem vette a stafétabotot, és máris két hónapra ott kell hagynia munkahelyét. A helyet­tesemet Is sajnáltam, mert 6 ve­lem együtt lett kinevezve. Minden jó, ha a vége jó h-: tartja a közmondás. Végül is meggyógyultam, ás az indulá­sig még hátralevő pár napon felkészültem a hosszú távollét­­re. Mi, bratislaval újságírók az egyes szerkesztőségek, a rádió és a televízió felelős vezető dolgozói november elsején vo­nattal indultunk Prágába, ahol megszálltunk, majd másnap, te­hát november másodikén ez Vera Muhina monumentális Munkás és kolhozparasztnő című szobrát, a Népgazdasági Kiállítás oszlopos, árkádos fő­bejáratát, majd a pavilonokat A hatalmas, 22 hektáros kiállí­tási „városban“ több mint 80 pavilon van. A főbejárattal szemben található a főpavilon, amelynek tablói a szovjet nép­gazdaság általános fejlődéséről adnak képet. Több mint húsz csarnok mutatja be a Szovjet­unió iparának újdonsógait, tu­catnál is több szakosított pa­vilon és hatalmas szabadtéri bemutató parcellák adnak átte­kintést a szovjet mezőgazdaság eredményeiről. A csarnokokban és a szabadtéri parcellákon több mint kétezer szovhoz és több mint ötszáz mezőgazdasá­gi kutatóintézet mutatja be új­donságait. Sok érdeklődőt von­zanak a szovjet tudomány kü­lönböző ágazatait bemutató csarnokok Is. Rendkívüli lát­ványban volt részem a Koz­mosz-, a Biológiai és az Atom­energia pavilonjában. A Nép­­gazdasági Kiállítás azonban nemcsak az ismeretek szerzésé­re, hanem pihenésre, kikapcso­lódásra is nagyon alkalmas hely. A moszkvaiak előszere­tettel keresik fel télen-nyáron, hiszen ez egyben Moszkva leg­nagyobb parkja is. A Népgazdasági Kiállítás mel­lett megnéztem az Űrhajós em­lékművet, amelynek csúcsán egy rakétát ábrázoló szobor­dísz látható. Az 1964-ben ké­szült emlékmű alapzatát a vi­lágűr meghódításának esemé­nyeit, mozzanatait ábrázoló domborművek díszítik. Az obe­­iiszk előtt Konsztantyin Ciol­­kovszkijnak, a . rakétaszerkesz­tés és rakétarepülés nagy orosz úttörőjének szobra látható. Gyakran betértem a Gorkij utcai Druzsba könyvesboltba, amely nem messze volt az aka­démiától és a szocialista orszá­gokban megjelent könyveket, hanglemezeket árusítja. Ugyan­csak gyakran megfordultam a Kalinyin proszpekton és az Ar­­bat téren. A Kalinyin proszpekt jobb oldalán megcsodáltam az öt egyforma, 23 emeletes to­ronyházat. Az óriás téglalapra hasonlító modern lakóházak al­só szintjein üzletek, szórakozó­helyek vannak. Közülük legje­lentősebb a Moszkvai Könyv­ház, amejy a főváros legna­gyobb könyvesboltja. Alapterülete 4500 négyzetméter. Természetesen egy riportban messzeme­nően sem sorolhatom fel mindazokat a he­lyeket, ahol moszkvai tartózkodásunk folya­mán megfordultunk, Illetve megfordultam. Csupán Moszkva leg­érdekesebb nevezetes­ségeit Ismertettem. Annyi bizonyos, hogy a Társadalomtudomá­nyi Akadémia közre­működése nélkül rny­­nyl helyre nem jut­hattunk volna el. Külön fejezetben említeném meg a met­rót, ezt a nagyszerű közlekedési esziközt Moszkvai tartózkodá­sunk folyamán szinte naponta utaztam, leg­többet metróval, mert ez volt a leggyor­sabb. Sok esetben — öt kopejkáért — csu­pán azért utaztam metróval, hogy gyönyörködhessek a szebbnél szebb metróállomások­ban. A legtöbbször gyalogosan végigsétáltam a metróállomá­son és csak ezután folytattam utamat. (Folytatjuk) BARA LÁSZLÓ proszpekt jobb oldalán talál­ható, nem messze a Belorusz ■ pályaudvartól. , Több Ízben a Népgazdasági Kiállítás területére Is elláto­gattam, amely a VDNH metró­■ állomás közelében található. Megcsodáltam többek között mesék egy-egy kedves állatfi­gurája hajlong zenére, csengő­szóra a járókelők előtt. A szín­ház előcsarnokában különféle élő madarakat és vízi állato­kat láthattunk, ami nagyon vonzotta nemcsak a gyereke- , két, hanem a felnőtteket is. A színháznak egy 520 és egy 220 férőhelyes nézőtere van. Csetö János kollégámmal, i szobatársammal, az ÜJ SZÓ fő­szerkesztő-helyettesével egy al­kalommal a Romen Színház i egyik előadásán Is részt vet­tünk. A cigány színjátszás ha- ; gyományait ápoló színház át- i menetileg a Szovjetszkaja-szállő koncerttermében tartja előadá­sait, amely a Leningradszkij két, sőt fogadásokat is. Össze­sen nyolcszáz helyisége van. Legnagyobb az 50 m hosszú, 35 m széles és 33 m magas Kongresszusi terem, amelynek földszintjén négyezer, emeleti részein pedig kétezer ülőhely van. A palota legfelsőbb eme­letén levő Bankett-terem abla­kaiból, amely a Kongresszusi palota fölött van, gyönyörű a kilátás szinte a Kreml egész területére. Egy ízben a Nagy Színház egyik balett-előadására is el­jutottunk. A színház nyolcosz­lopos főhomlokzatával a Szverd­­lov térre néz és a környék egyik legszebb klasszicista stí­lusú épülete. A Szovjetunió legtekintélyesebb opera- és ba­lettegyüttesének otthonában 2200 ülőhely van. Megtekintettük a Kutuzov su-A Kremlben, a Szovjetunió Minisztertanácsa palotájának második emeletén megtekintet­tük azt a néhány szobát, ame­lyekben Lenin dolgozott és la­kott. A dolgozószobát és Lenin lakását összekötő folyosón lát­hattuk a szovjet állam megala­pítójának tízezer kötetes házi­könyvtárát, s megnéztük a dolgozószoba mellett, a Nép­biztosok Tanácsának üléster­mét. Egy alkalommal a Szadovaja- Szamotyocsnaja utcában levő Állami Központi Bábszínház előadására Is eljutottunk. Szer­­gej Obrazcov világhírű együt­tese 1971 öta játszik Itt. Az épület homlokzatát óriási mese­óra díszíti. Az óra számait kör­­beraikott házikók helyettesítik. Minden órában kinyílik egy házikó ablaka, s az orosz nép-

Next

/
Thumbnails
Contents