Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

Sznfand Földműves 1982. december 11. 49. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— Kčs Többet és jobbat a tegnapinál Vajon ki akar hazánkban a mainál szegényesebben élni holnap? Ilyen emberfia aligba akad. Csakis jobbra törekszünk. Am, elért életszínvona­lunk megtartásának feltétele annak szem előtt tartása, hogy „ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap“. Eme bölcs mondás igaza aligha vonható, különösen napjainkban, kétségbe. Ha ez fgy igaz, akkor viszont az eddi­gieknél Is nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a romié kül­gazdasági körülmények közepette, képesek legyünk a lépéstartásra, el­kerülve a botladozásokat; Lényegében ehhez mutatott helyes ntat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 7. ülése, kü­lönösen annak határozata. A határozat azonban csak akkor éri el célját, ha cselekvésünk hozzá igazodik, belőle merítünk bátorságot a több helyütt mutatkozó hibák, fo­gyatékosságok leküzdéséhez, a nem­egyszer akut problémák rugelmasabh megoldásához. A mezőgazdasági üze­mek kommunistái vegyék számba az ezlránytt tennivalókat, я a pártonkf­­vüliekkel közösen harcoljanak azok teljesítéséért. Igenis, tegyenek többet azért, hogy szakmailag és eszmeileg jól felké­szült, s gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező káderek kerüljenek a felelős posztokra. Olyan emberek, akik a követelményeknek megfele­lően, helyesen tudnak dönteni, irá­nyítani. A mind leszftettebh tervfel­adatok teljesítése nem tűri a lazasá­got, az igénytelenséget, a hozzá nem értést, a hellyel-közzel mutatkozó megalkuvást, a problémák megoldó» sának elodázását. Egyszer s mindenkorra értsük meg: nem elég, ha csupán számbavesszük, elkönyveljük a hibákat, fogyatékos­ságokat! Olyan feltételek megterem­téséről van sző, melyek közepette a dolgozók széles tömegei a vezetést segíthetik a gazdálkodás gyengesé­geinek felszámolásában, a problémák megoldásában ... Egyáltalán nem holmi módi, hogy tökéletesíteni kell a gazdaságirányí­tást. Annál inkább: karparancs! Ami tegnap még jő volt, egyáltalán nem biztos, hogy ma is megfelel a társa­dalmi elvárásoknak. A gazdaságvezetők nagyon jól tud­ják — hogyne tudnák —, hogy az emberek hajlamosak (tisztelet a ki­vételnek!) a felelősség alóli kibúvók keresésére. Rendszerint azok, akik „hadilábon állnak“ saját feladataik teljesitésével. A múltból örökölt rossz szokás ez, emi ellen s legeredménye­sebben az érdem szerinti jutalmazás­sal harcolhatunk. Aki többet és job­bat ad az átlagnál a közösség, a tár­sadalom asztaléra, az többet is érde­mel, erkölcsi-anyagi téren egyaránt. Ha minden eddiginél jobban meg­becsüljük a mánkéhoz, a közösség­hez, a társadalomhoz szocialista mó­don viszonyulökat, az élenjárók, a jő példát mutatók, a becsületesen dol­gozók hada lesz fölényben. Viszont háttérbe szorulnak a lazsálők, a há­nyaveti munkát végzők, a szájhősök. Ezeket éppen a szocialista verseny taníthatja meg móresre, végső soron szelektálhatja ki a közösség soraiból, mint fegyelembontókat, a feladataikat sorra-rendre nem tel|estt6ket. Szerencsére, a helyzet nem általá­nos, csupán szórvány-jelenség. A ki­­sebb-nagyobb közösségekben, itt-ott akad azért egynéhány. Ezek fölött a közösség vállaljon védnökséget. S ha a munkacsapat, munkacsoport, vagy szocialista brigád segftőkészsége, kö­zös erőfeszítése sem basznál, úgy: fel is üt, le is őt...! Küszöbön az év vége. Helyénvaló, ha munkaértekez­leteken nem csupán az eredményeket vesszük számba, hanem azt is, kik voltak a tervfeladatok esetleges nem­­tel|esltésének az okozől. Mert nem­csak a közelmúltban, az elkövetkező évszakokban, években is az emberi tényezők játsszék majd a döntő sze­repet. A jó emberi hozzáállásnak le­gyen nagyobb rangja, becsülete. Most, amikor a téli időszakba lép­tünk, a fő figyelem e mezőgazdasági üzemek gépműhelyei, az állattenyész tő-telepek, s a jövő évi tervet ková csolók felé Irányul. Az elvárás az, hogy ne csupán a vezetők, szakem berek törjék a fejüket a reálisabb terv készítését illetően 1 Igenis, az arra illetékesek kérjék ki a termelési ágazatok, szocialista brigádok, mun kacsuportok véleményét, ötleteit, hasznos tapasztalatait. Vonják be azu kát a tervkészítésbe, hogy a jól át­gondolt, kész tervet a magokénak vallhassák. Így év közben is harcol­nak majd a megvalósításáért. A gaz daságvezetés ezáltal csupán lehető' séget ad arra, hogy a tagok élhesse­nek a szövetkezet demokrácia nyúj­totta jogaikkal. S a közösségek a kö­telességeik teljesítését is — mindezek után — természetesnek, magától érte­tődőnek veszik, ha sor kerül a bizo­nyításra. A szövetkezeti demokrácia „kapu­jának ilyen tágra nyitása“ sorén az egyes brigádok, termelési ágazatok tagjai-dolgozéi kezdeményezőbbekké válnak. A vezetőség Ilyen légkörben aztán azon sem csodálkozhat majd, ha a termelési ágazatok dolgozói szorgalmazzák az önelszámolási fhoz­­raszcsot) rendszer gyakorlati alkal­mazását. Előhozakodnak a jól bevált hazai, külföldi, legfőképp szovjet termelési módszerek, eljárások széles köri! hasznosításával, saját viszo­nyaikra vonatkoztatva. Most, amikor a termelés csupán az állatteuyásztő-telepeken, esetleg el­szórtan melléküzemágakban összpon­tosul, több idő jut a következő év igényes tervfeladatai teljesítését köz­vetve és közvetlenül segítő ismeret­­gyarapításra. A szövetkezeti felnőtt­­oktatásba szorgalmazzuk az Ifjúság, a nők bekapcsolását. Sőt ezek szaktan­­folyamokra küldése Is épp a mostani időszakban a legmegfelelőbb. Ne sza­­lasszuk el a kínálkozó lehetőséget. Fokozottabb figyelmet fordítsunk a mezőgazdasági szakközépiskolában, főiskolán tanulókra, azok tanulmányi előmenetelére, az ösztöndíjasok sajá­tos gondjainak enyhítésére, problé­máik megoldására. Ezek le emberi té­nyezők: kedvezően hathatnak a jövő szakembereire, még szorosabbá, meg­hittebbé válhat a diák, főiskolai hall­gató és a mezőgazdasági Üzem veze­tői, szakemberei közötti kapcsolat. Így, télidőben gyakrabban vegyük kézbe, s tanulmányozzuk a napi fel­adataink teljesítését legjobban segítő szakirodalmat. Ne feledjük: a jé me­zőgazdasági szakkönyv, szakfolyóirat, szaklap — hasznos termelőeszköz. Ezért tanulmányozzuk gyakrabban, elmélyültebben, napi gondjaink meg­oldását segítőén. Téve ezt azért is, hogy hamarabb rájöhessünk egy-egy bonyolult probléma megoldásának nyitjára. A CSKP Központi Bizottsága 7. ülé­sének határozata egyebek között hangsúlyozza: „A jövő évi állami terv­feladatok és a kongresszusi program teljesítése, a pártmunka hatékonysá­gának fokozása és minőségének javí­tása szempontjából nagy jelentősé­gűek lesznek a pártalapszervezetek évzáró taggyűlései, a plenáris ülések, a pártkonferenciák és nyilvános párt­­gyűlések, amelyekre a jövő év első felében kerül sor“. A határozat a kommunisták feladatává teszi, hogy a XVI. pártkongresszns határozatának végrehajtása során elért eredménye­ket tárgyilagosan, bíráló légkörben értékeljék, s ennek alapján konkrét feladatok tfizessenek ki, amelyek tel jesltése hozzájárulhat az 1983-as ét célkitűzéseinek valóra váltásához, t 7. ötéves tervidőszak további éve! feladatai teljesítésének a megalapo zásához. A kongresszusi program megvalósl tásának legfőbb szeretőiéiként a ha tározat a pártalapszervezetek újon­nan megválasztandó bizottságait és e pártszerveket jelölte meg. Mi lenet ennek a leghasznosabb gyümölcse? Többet és jobbat adha­tunk a tegnapinál — a társadalom asztalára. N. KOVÁCS ISTVÁN A tanácskozáson Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára mondott zárszót Fotó; CSTK' Fő feladat: a gazdasági hatékonyság fokozása, részvétei az országos erőforrások képzésében TANÁCSKOZOTT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága múlt heti ülésén megvitatta Szlovákia 1983. évi gazda­sági és társadalmi fejlesztési tervét. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Blzottságe Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára megnyitó beszédében méltatta Leonyid Brezsnyev emlőikét, s a plé­num részvevői egyperces néma felál­lással adóztak az elhunyt szovjet ál­lamférfi emlékének. A központi bizottsági ülésen részt vett Miloš Jakeš, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára is, továbbá az SZLKP Közpon­ti Ellenőrző és Revíziós Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a Szlovák Nemzeti Tanács kommunista alelnöket, a kerület) pártbizottságok és a bratislaval váro­si pártbizottság Ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi titkárai, valamint más vendégeik. Az SZLKP Központi Bizottságának jelentését Karol Martinka szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovákiai Tervbizottság elnöke terjesztette 'lő. Az ülés a jelentés és a vita alap­ján határozatot fogadott el a napi­rendi ponttal kapcsolatban. A doku­mentum megállapítja, hogy a párt szervező munkájának és a dolgozók erőfeszítéseinek érdeméből a hetedik ötéves tervidőszak első két évében a bonyolult feltételek ellenére általá­ban folyamatos a gazdasági élet, si­kerül megtartani a lakosság életszín­vonalát, szilárdul a külgazdasági egyensúly. Ez elsősorban a gazdaság Intenzívvé tételére való fokozatos át­térésnek, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdaságával való szorosabb kapcsolatnak az eredmé­nye. A határozat leszögezi, hogy a cseh­szlovák népgazdaság fejlesztésének szükségleteivel összhangban dinami­kájának növelésére törekszik, első­sorban a szerkezeti átalakítás folyta­tása, a nyers-, alap- és fűtőanyagok, az energiahordozók és a takarmányok jobb hasznosítása alapján. A tervezett anyagi erőforrások létrehozásával Szlovákia a jövőben is hozzájárul a csehszlovák népgazdaság kiegyensú­lyozottságának további erősítéséhez, a lakosság elért életszínvonalának megtartásához és emeléséhez, vala­mint a külgazdasági kapcsolatok ki­egyensúlyozott alakulásához. Az el­mélyülő világgazdasági ellentmondá­sok következtében szigorúbbak a kö­vetelmények az exportcikkekkel szem­ben. A fűtőanyag- és energiatartalé­kok, a nyers- és alapanyagok, vala-Majorból a nagyüzemig Ruman József agrármérnök a nagy­­födémesi (Veiké Úfanyi) Béke Élsz elnöke a közelmúltban ünnepelte 50. születésnapját A Jóka (Jelka) köze­lében lévő majorban született, ahol édesapja uradalmi cselédként dolgo­zott. A majori gyermek Ifjúsága nem volt könnyű. Középiskolai ta­nulmányait 1950-, ben fejezte be, utána könyvelő­ként dolgozott a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság­ban. A rábízott 1.......feladatokat mindig becsületesen teljesítette. A fiatal szak­ember azonban többre vágyott, töb­bet akart, többre becsülte képessé­geit. A „tettek mezsgyéjére“ lépve — a késő éjszakába nyúló tanulást vá­lasztva •— 1968-ban agrármérnöki diplomát szerzett Utána három évig az Ulésházi (Nový Život) Efsz-ben főmérnökként dolgozott. Munkáját itt is példásan végezte, amiről számos kitüntetés ta­núskodik. Időközben családot alapí­tott, s ma nagyapaként szorítja uno­kája kezét. Tettekkel gazdag életpálya elisme­réseként került Ruman elvtárs a nagvfödémesl szövetkezet élére. Az új elnökre vért az a feladat, hogy a kullogó szövetkezet „szénáját“ rend­­betegye. S ő ezen a téren Is bizonyí­tott ... A Nagyfödémesl Efsz a galán­­tai járás szövetkezeteinek „középme­zőnyébe“ zárkózott fel. *— Mi Is történt tulajdonképpen? — Az eladósodott szövetkezetben szinte az egész termelést struktúrát át kellett szervezni. Az „elejtett sta­fétabotot“ felvevő elnök rövidesen bizonyított Tavaly például 600 ezer mint a takarmány beszerzése külföld­ről a fejlődés tartósan korlátozott tényezőjévé válik. Ilyen feltételek kö­zött fokozottan előtérbe kerül feli használásuk ésszerűsítése, a társadal­mi munkatermelékenység növelése, tartalékainak mozgósítása, a termelő­alapok Jobb felhasználása. E téren fokozottan érvényesülnie kell a tudo­mánynak és technikának mint e gaz­daság Intenzívvé tétele meghatározó tényezőjének. A határozat felsorolja azokat az Intézményeket, amelyeknek kötelességük, hogy tevékenyebben részt vegyenek a tudományos-rnüszai ki fejlesztés feladatainak megvalósf« tásában. Leszögezi, hogy rendkívül iagy figyelmet kell fordítani a gaz« dasrg exportképességének fokozására és a behozatalt Igényesség csökken­tésére. A külgazdasági kapcsolatok terén elsősorban a gépiparnak, az elektro­technikai és bútoriparnak, a gyógy« szer- és építőiparnak kell megbirkóz­nia igényes feladatokkal. Az élelmiszertermelési önellátás mértékének fokozatos növelése végett tovább ikell fokozni a mezőgazdasági termelés intenzitását, törődni kell ve« le, hogy a növénytermelés gyorsab« ban fejlődjék az állattenyésztésnél, (Folytatás a 2. oldalon) literrel emelkedett az évi tejtermelés. A növénytermesztésben Is javulás állt be. Az Idén 88—-90 millió koronás bevétellel számolnak, s ezt .valószí­nűleg el ts érik. De ahhoz, hogy célba érjenek, ml« nél előbb be ikell fejezniük a meg­kezdett építkezéseket, hogy realizálni tudják az állattenyésztés szakosítá­sát, s olyan törzsállományt kell létre­­hozniuk, amellyel tervezett feladatai­kat túlteljesíthetik. Ugyanezt teszik a növénytermesztésben is. Mindehhez céltudatos munka, türe­lem, s a dolgozók kezdeményezőkész­ségének kibontakoztatása szükséges. — Tettrekész munkatársakkal, jó szakemberekkel vagyok körülvéve. Az utánpótlással sincs hiány. A megfon­tolt, higgadt idősebb dolgozók áldo­zatkészsége, s a fiatalok lendülete teremt szilárd alapot nehézségeink leküzdéséhez —• mondotta optimizmus­sal. Ruman elvtérs a közelmúltban a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetés­ben részesült. NAGY TEREZ

Next

/
Thumbnails
Contents