Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-13 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 13. 14 — HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Hul)uyO verseny a Vágdunán Fotó: G. B, Ősz a halgazdaságban Sikerek és A krónika szerint Rimaszombatban (Rimavská Sobota) már 1912-ben létezett horgászszervezet. A városi szervezetnek jelenleg 900 tagja van. A tagság 70 százaléka munkás. A szervezetben 40 nő és másfélszáz pionír is serény tevékenységet fejt ki. Az utóbbi két-bárom évben ugrásszerűen gyarapodott a taglétszám. A halban gazdag vizek az ország más tájairól Is Idecsalogatják a horgászokat. A vezetőségnek nem kis gondot okoz ez a „népvándorlás“. A kiadott napijegyekből Ítélve az idén 8 ezer „sátoros“ horgász vendéget fogadtak. Legtöbben Kassa (Košice | és Bratislava környékéről érkeztek, de jónéhányan eljöttek a CSSZK-bó) is. A vendégborgászok érkezése miatt a városi szervezet horgászaira jutó átlagos zsákmány lényegesen csökkent. Amfg például 1979-ben 28, addig tavaly már csak 25 kiló volt az egy tagra jutó balzsákmány. Ejtsünk talán néhány szót a gyakori rekordokról is. Tán mondani sem kell, hogy ez a gondosan végzett haltelepítés eredménye. Nem ritkaság náluk a 10—12 kilós csuka Vagy pontyzsákmány. Pisztrángból többen fogtak már másfél kilósat, ám az itteni rekord egy 2,70 kilós példány volt. A városi horgászszervezet gondjaira bízott három víztárolón, összesen 56 hektár területen, továbbá a Balogpataknak mintegy 30 kilométeres szakaszán ésszerűen gazdálkodik. A Rima folyó az 50-es 60-as években még pisztrángbő víz volt. A Hnúšfal Vegyiüzem, s a Rimaszombati Cukor- és Konzervgyár nagy szennyezése miatt horgászat szempontjából a folyó úgyszólván holt víz lett. Márcsak a rimaszécsi (Rimavská Seč), illetve problémák a lénártfalvi (Lenártovce) szakaszon érdemes benne horgászni. A mesterséges tárolókban pontyot, csukát és süllőt tenyésztenek. A vizek halasítására nagy gondot fordítanak. Az SZHSZ KB-től a horgászengedélyekért befizetett összegek jelentős hányadáért a szervezetnek ivadékot kellene kapnia, ez viszont nem mindig jár vért sikerrel. A megrendelt ivadékmennyiségnek sajnos csak töredékét kapják meg. A hiányzó mennyiséget az arra a célra berendezkedett halgazdaságoktól, valamint a testvérszervezetektől pénzért szerzik be. Arányosan elosztva a három tóban így pótolják évente a kifogott halmennyiséget. A 24 hektáros rimaszombati tavat halasltják legjobban. A tó állandó állományát 100—150 mázsára becsülik. A néhány hektárral kisebb ozegyáni (Oíd’any) és csizi tároló 80—80 mázsa ponty és csuka állományt őriz részükre. A Járási nemzeti bizottságoktól a városi szervezet évenként 30—40 ezer koronát kap a vizek halasitására. Elég gondot okoz nekik, hogy nem rendelkeznek két-három szaporító tóval. Ha Ilyen tavak rendelkezésükre állnának, akkor még jobban kielégíthetnék az igényeket. Az erre a célra alkalmas területeket a bürokratikus ügyintézés miatt szinte lehetetlen megszerezni. A Balog-patakba az Idén 8 ezer kísplsztrángot helyeztek ki, mintegy fél kilométeres vízszakaszon, előzőleg azonban kifogták a korábbi állományt, s így 1500 méretes halat telepíthettek a patak más szakaszaira. A víztárolók rendszertelen tisztítása miatt eléggé eliszaposodnak. A halállományt rendszeresen táplálják. Korán tavasszal ás a telelés előtt mintegy 80 mázsa gabona- és burgonyahulladékot etetnek meg a halállománnyal. A halak megőrzése főleg a halőrök feladata. A vizek tisztaságát, gondozását, a partszakaszok rendbentartását a szervezet tagjai önkéntesen végzik. A horgászok persze nemcsak ezen a téren állnak helyt. Idényenként a társadalmi munka keretében kisegítik- a mezőgazdasági Üzemeket is. Ugyanakkor esetenként hulladékvasat, papírt ős textilt Is gyűjtenek. Valamennyi horgász kötelessége a környezetvédelmi rendszabályok megtartása. Már arra is volt példa, hogy a vízparton eldobált hulladékok miatt egyesektől megvonták a horgászengedélyt. Nem kis problémát okoz a szervezetben a növénykultúrák repülőgépes vegyszeres kezelése. Ebből kifolyólag komoly veszteségeik származtak. Említést érdemel még az is, hogy a rimaszombati tónál van a szervezetnek egy komfortos 16 ágyas halászháza. A több napra kiruccanó horgásztársak ott megpihenhetnek, elszórakozhatnak, üdülhetnek. Többen panaszkodtak a jó minőségű felszerelés hiánya miatt. A rimaszombati boltokban alig kapnak valamit. Hiánycikk például az olcsó peremorsó, a horog, a halfűzőtű és egyebek. Sajnos, Bratislavában sem szerezhető be minden felszerelés. Egyedüli lehetőség részükre, hogy az MNK-ból szerezzenek be néhány horgászkelléket. Ez azonban nagyon költséges és főleg körülményes. Majdnem megfeledkeztünk az orvhorgászokról, pedig Itt is bőven akad belőlük. Az ellenőrök már többet közülük lefüleltek. Esetenként az Iskolásgyerekek a „tettesek“. Gilisztával felcsalizot horoggal fogják a pisztrángot. A súlyos kihágásokat elkövetők mindig a bíróság elé kerülnek. Korcsmáros László Itt állunk az őszi haltelepítések előtt. Ezért hívjuk fel Itt és most Immár nem először az okszerű horgászcélú telepítések fontosságára a hor gászvezetők figyelmét. A horgászvlzeken ugyanis csak a megelőzés segíthet. A problémák észlelésekor rendszerint már késő. A legtöbb természetes vizet szinte egyáltalán nem lehet lehalászni. Ezért javasoljuk a következőket: 1. Ahol a korábbi években vagy ez évben vízminőségi problémák miatt (Itt nem a felderített szennyezésekre gondolunk) vízvlrágzás, halpipálás, netán komolyabb elhullás jelentkezett, pontytelepítést csak olyan mértékben végezzenek, amelyet a vízminőség adta lehetőségek megengednek Ha szükséges, kérjék az üzemtervi előírás csökkentését, esetleg az előírás megszüntetését. 2. A ragadozók (kivált a süllő] érzékenyebbek a vízminőségi problémákra, mint a ponyt. Ezért telepítési mennyiségük megállapításánál Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, telepítési sűrűségre lenne szükség, amilyet horgászvízben nem lehet megvalósítani. Gazdálkodási célból lehet busát telepíteni kisebb vizekbe is, de csakis azokba, ahol visszafogásuk biztosított. Itt arra Is gondolni kell, hogy horoggal való megfogásukra (a sajnálatosan alkalmazott gereblyézést kivéve) ma még nincs megfelelően elterjedt horgászmódszer. 4. Minőségileg kifogásolható vízben nem ajánljuk keszeg és ezüstkárász telepítését (utóbbit halegészségügyi szempontból sem). Különösen az Intenzíven telepített vizekben, ahol oxigénhiány léphet fel, a „kopoltyúszám“ növelése fokozhatja a veszélyhelyzetet. 5. Meg kell barátkozni az állományszabályozó halászat gondolatával Is. Ahol erre á feltételek adottak, azt el Is kell végezni. Előbbutóbb egyes vizekben ez ugyanúgy része kell, hogy legyen a gazdálkodásnak, mint a telepítés. 6. Az okszerű telepítéshez kérjék ki szakember véleményét. Végezetül pedig fogadjanak meg egy tanácsot. Okszerű telepítéssel olcsóbban lehet halat termelni. Ehhez azonban figyelembe, kell venni a horgászvíz horgászcélú potenciális termőképességét. Nem igaz az, hogy ha sok halat telepítenek egy vízbe, ott a horgászok sok halat is fognak. —M. H — AKTÍV HORGÁSZOK Sókszelőcén (Selice) igen aktívak a horgászszervezet tagjai, tudtam meg Frantiiek Krkoäíktól, a vágsellyei (Sala) városi szervezet II. körzetének alelnökétől. Rendszeresen bekapcsolódnak lakóhelyük szépítésébe, segítik az új óvoda és a hnb székházának építését. Évente mintegy 1200 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Nagy gondot fordítanak a rendelkezésükre állő három halastó karbantartására is. A közelmúltban egyiken az Agrostav végzett Jelentős munkás, másfél millió korona értékben, a másikat a horgászok építették a helyi efsz hatékony támogatásával. Oj otthont, egy százezer korona értékű szép horgásztanyát is létrehoztak, ahol a jövőben találkozókat, különféle rendezvényeket tartanak. Vízterületük közel tizenkét hektárt tesz ki, de ennek csak egy része kedvező a horgászásra. A Vág vize eléggé szennyezett, azért a horgászok Inkább a halastavakban „áztatják“ a zsinórt. Ott azonban eredményesen, évente 17—25 kiló között van az egy horgászra jutó kifogott halmennyiség. Különösen a ponty, süllő, csuka és amur kerül horogra, melyek között igen szép példányok1 is akadtak. Több hat-nyolc kyós amúrt is fogtak, az egyik sporthorgász pedig egy száztíz centiméteres csukát emelt ki. A Lelkes Tibor elnök vezette körzeti horgászszervezet sokoldalú, eredményes tevékenységet fejt ki. A 79 felnőtt tag és 35 pionír lelkesen támogat minden hasznos kezdeményezést. A legaktívabbak között van Závada Lajos, Untermayer Gyula, Závada László, a fiatalok között pedig Kajma józsef és Balázs György. PAVEL J. PLAVEC hogy az üzemtervi előírásokon felült telepítésük értelmetlen. Ha vizükön ragadozóhalak pusztulását figyelik meg, felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell az üzemtervet. 3. A fehér és a pettyes busa különösen érzékeny fajok. Sajnálatosan elterjedt nézet, hogy telepítésükkel a vízvirágzás megelőzhető. Ez nem így van. Ennek megakadályozására olyan VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф Еду vadásztársaság életéből ' A vadászat varázsát а 30 taglétszámú „Hernád“ vadásztársaság tagsága 4 ezer hektáron találja meg. Jómagam több évet eltöltöttem ezen a vidéken. Még a vadásztársaság tősgyökeres tagjai sem ismerik részletesen az egész területet Aki tehát Itt sokat akar látni, s élményeket szerezni, annak fáradhatatlanul kell róni a kilométereket. Égtem a vágytól, hogy minél többet lássak, megismerkedjem az Itt élő emberekkel, szokásokkal, a terület és a vadászok titkaival, a vadászházakkal stb. A terület érdekessége, hogy határai a Királyhegy havasai, a Fekete-Vág fenyvesei és a Szlovák Paradicsom mesébe illő erdei övezetében fekszenek. Ennek pontos leírása, elbeszélése képezhetné cikkem vázát. Ezt a fényűzést azonban a hely szűke miatt nem engedhetem meg. —• — A vadásztársaság vezetősége engedélyezte, hogy megfigyeléseket és kutatásokat végezzek a körzetben. Szeretnék tehát ezen vadászterület jellegzetességeiből Ízelítőt adni. Elegendő volt kilépnem a vadászház ajtaján, és kedvező Időben megfigyelni a színekben pompázó természetet, a Magas-Tétra lenyűgöző díszeit. Ezeket leírni nehéz, inkább látni kell. A vadászterület a földrajzi adottságokhoz igazodik. A szarvasok Ivararánya nem éppen kedvező, mert a tehenek erősen elszaporodtak. Az 1982— 1983-as évre előirányzott kilő vési tervet a felsőbb szervek meghatározták. Ez a vadásztársaság különböző korcsoportokból választhatja ki a kilövésre érett egyedeket A felmérések alapján téli etetésre szálas takarmányokból mintegy 700 mázsa, zabból pedig 1500 kiló áll rendelkezésükre. Ugyanakkor darabos sóból Is van elegendő. A vadföldeken az Idén kukoricát termeltek. Ezt a táplálékszegényes Időszakra tartalékolták. Lombtakarmányből összesen 20 mázsát gyűjtöttek össze a szarvasok részére. A zavartalan közlekedés céljából a vadászterületen 15 kilométer cserkészutat készítettek, s azt évenként 2—3 kilométerrel bővítik. A vadvédelem, az állomány téli etetése, a berendezések karbantartása, a vadföldek művelése, s a kártevők irtása céljából a vadásztársaság tagságát három csoportra osztották. Ezek felelősek a feladatok sikeres megvalósításáért. Az ellenőrzést az elnök, a vadászmester és a bizottságok végzik. Az etetőket minden tavaszszal fertőtlenítik, a sőzőkat pedig egy vadászldényben három ízben töltik fel, s így van ez rendjén. A területen évente két alkalommal garázdálkodnak farkasok. Megfigyeléseik alapján két farkas párban Jár erre a területre. Ugyanakkor egy másik pár Is ellátogat Ide. Ezek 40— 50 kilométeres körzetben vándorolnak. Ahol megjelennek, onnét a hasznos vad elmene kfll. Vernár község határában szeptember 23-án a Zlabky területen bejutottak egy akolba, ahol 41 |uhot széttépt^ji, tehál 90 ezer korona kárt okoztak ifjabb Stefan Debnár két évvei ezelőtt egy nyolctagú farkasfalkáből egyet kilőtt. Ennek trófeája aranyérmet kapott. Azóta sajnos egyetlen ordast sem kaptak Itt puskavégre, pedig nagy károkat okoztak a körzetben. t—• — A vlkartovcel szövetkezet harmadik éve rekultivációs munkálatokat végez a vadászterület egyik részében, ahol nyírfajdok éltek és dürögtek. Ez a beavatkozás nem tetszett a nyírfajdoknak, s emiatt a zaklatott területnek véglegesen búcsút Intettek. Eddig új telephelyüket nem sikerült felfedezni. A nyírfajd ugyanis nem viseli el a zaklatást, ragaszkodik a természetes környezethez. _ A szarvasok Irányított táplálása céljából a takarmányozásra szolgáló etetőket szalagformában állították fel korábban. A tapasztalatok alapján rájöttek arra, hogy az etetők Ilyen formájú elhelyezése helytelen. Ezért ezt a módszert felszámolták, s újabban a 11 etetőt a területen úgy helyezik el, hogy a vadat állandó mozgásra serkentsék, mert ezzel meggátolják a táplálék gyors és egyoldalú elfogyasztását, s a törzsállomány kis csoportokra való megoszlását. A vadásztársaság tagjai rend szeresen látogatják a vadászte rületet. A Kravany, Spišsk. Bystré és Vykartovce községei vadászbizalmiainél elhelyezet; jegyzetfüzetekbe írják be a te rületre való belépést és visszatérést, bejegyzik az ellenőrzés során észlelteket. Ugyanakkor minden szénásnál egy szekrényben Jegyzetfüzet van, s a látogató vadász abba jegyzi be, hogy milyen munkát végzett az etető körül. A szénások mellett levő nagy fémtartályban ötven zsák gabonát tárolhatnak, s ebből Időközönként kiszórnak a vadászterületre. A vadászszervezet tagjai egyénenként arra kötelesek, hogy a szövetkezetben 240 órát társadalmi munkában dolgozzanak. Ahol két szövetkezet működik, ott a munkakőtelezettség ennek a duplája. Főleg a szénabetakarításban segítenek a szövetkezetnek. Azokról a területekről, ahová kaszálógépekkel nem mehetnek, kézzel gyűjtik be a szénát Csak természetes, hogy a gabonabegyűjtés Idején Is segítenek a szövetkezetnek.. A mezőgazdasági üzem a munkadíj fejében a vadak etetéséhez terményt juttat a vadásztársaságnak. J. M. HABROVSKÝ A fogoly Európában A fogolyállomány csökkenése elsőként Írországban a század elején kezdődött. 1930-ban vadászati tilalommal és más intézkedésekkel megmentették a pusztulástól, de ma Is ritka. Nagy-Britannlában az 1930-as évektől tartó csökkenés 1960 óta megszűnt; ma a szigetországban mintegy 500 ezer pár van. Bár Franciaországban még mintegy 1 millió pár az állomány, az újratelepítések ellenére néhány területen 50 százalékos csökkenést is észleltek. Belgiumban és Luxemburgban ax újratelepítések nyomán e 40 ezerből csak 2 ezer pár maradt. Hollandiában 1970-re mindössze 14 ezer pár maradt, bár a legújabb kutatások (1977—79) szerint számuk 20— 40 ezerre növekedett. Az NSZK- ban a csökkenés mélypontját 1963—71 között érte el. Dániában 1950 óta a csökkenés átlag 50 százalékos, az utolsó 10 évben a helyzet stabilizálódni látszik. A többi skandináv országból csak állományadatok vannak: Svédországban 20. Finnországban 15 ezer párt becsültek. Keiet-Eurépában sem rózsás a helyzet. Lengyelország egyes területein még gyakori a fogoly, de máshol már csökkenést észleltek. Csehszlovákiában 1935-ben 5-6 millió, 1955-' ben 2,5 millió, 1993-ban már csak 400 ezer, 1980-ban alig 150 ezer a madarak száma. Ausztriában a statisztikák közel 75 százalékos csökkenést mutatnak. Románia számos területén ma már ritka vadnak számit ugyanúgy, mint Törökországban. —N—i Parókás agancsú ozbaK Az agancs rendellenes fejlődésének oka a nemi szervek sérülése Fotó: ]MH A mezei nyű! tápláléka A mezei nyúl táplálkozását ürülékek elemzése útján tanulmányozzák, ezeket 1979 szeptembere és 1980 áprilisa között gyűjtötték két község területén. Az egyik Drnholec (breclavt járás) — széltöró erdösávokkal szegélyezett lapály, kiterjedt monokulturális területekkel. A másik Studenec (tfeblči járás] — dombvidéke, amelyen szántóföld, rét és erdő váltakozik. Összesen 145 nyúlürülék-mintát dolgoztak fel. A vizsgált időszakban a nyúl fő eledeléül a mezei növények szolgáltak,' ezek január kivételével az élelem 75 százalékát alkották. A drnholeci mintában a növények zöldrészeiből a fűféljék (főleg őszi vetés) 59, a lucerna pedig 41 százalékos volt. Studenecben a fűfélék aránya a táplálék 97 százalékát is elérte. A dudva- és gabonamagvak aránya a drnholeci mintában 5—12, a sludeneci mintában 0,2—6 százalék volt. A fás anyag (ké reg) a drnholeci mintában az 1 százalékot sem érte el. A stu- Jeneci mintákban ez a komponens — január-február folyamán 35, illetőleg 20 százalék volt, a többi hónapban nem haladta meg a 6 százalékot. A növények gyökérgumós részeinek aránya november-február között a drnholeci mintákban 2—23 százalékot mutatott — főleg cukorrépa volt. A studeneci minták esetében az összetevő értéke csők novemberben volt jelentősebb, 8 százalék. A mezei nyúl száméra a kritikus téli Időszakban az őszi vetés és egyéb kultúrnövények nyújtják a fő táplálékot. Faanyagokat csak szükségből fogyaszt. /NyJ
