Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-17 / 28. szám
AZ SZSZK M EZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1382. július 17. 3fjC 28. szám * XXXIII. évfolyam $ Ara t- Kčs Reális utak az Mtis programjának tetjesttéseben A Pravda szerkesztősége beszélgetésre leérte fel Ján Janovlcot, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterét az ágazat Időszerű teendőivel kaposolatban. Az interjút lapunk rövidítve közli. • A OS KP Központi Bizottságának 4. ülése értékelte, hogy miként teljesítjük a XVI. pértkongresszns feladatait A gazdálkodási feltételek változása miatt Igényesebb Irányvonalat tűztünk ki. Miben és mennyire újszerűén kell értelmeznünk e megtermelhető élelmiszer-alapanyagokból a fokozatos önellétés elérésére kitűzött feladatokat? ев A CSKP KB 4. ülése és а XVI. pártkongresszus utáni Időszakban mezőgazdaságunk további fejlesztésének útjait és módjait azok a feltételek határozzák meg, amelyek egász népgazdaságunkra érvényesek* Ez a hatékonyság növelésének, a növekedés valamennyi tényezője hatékonyság növelésének, a növekedés valamennyi tényezője hatékonyabb kihasználásának szilárd irányvonala. Ez, kétségtelenül, döntő Irányvonal mezőgazdaságunk számára Is, amelyben a múltban az extenzlv tejlesztés volt a jellemző, s ugyanez vonatkozik az élelmiszeriparra Is. A múltban például nagyon gyors növekedést értünk el a vágóállat-termelésben, de ezzel szinte egyenes arányban növekedett az abraktakarményalap is. Ma más a feladat: továbbra is biztosítani kell a vágóállat-termelés növekedését, de főleg úgy, hogy csökken az 1 kg-os súlygyarapodáshoz szükséges abraktakarmány-lgény, S az Így megtakarított takarmánybői több húst, tejet és tojást állítunk elő. .Vitathatatlan, hogy a mezőgazdaságban a termelőeszközök hatékonyabb kihasználásának még számos kiaknázatlan tartaléka van. Ezekre kell Irányítani, úgymond átirányítani minden mezőgazdasági dolgozó figyelmét, Igyekezetét. Nagyon leegyszerűsítenénk viszont az egész problémakört, ha e tartalékok kiaknázásának lehetőségeit ahogy ezt a külső szemlélők közül sokan látják — csak a szubjektív tényezők mozgósításában, vagy st ahogy erre a mezőgazdaság néhány dolgozója tekint ев a mezőgazdasági befektetések növelésében látnánk* Az igazság valahol a középúton van, ős a megoldást csak a mezőgazdaságiélelmiszeripart komplexum összes alkotóelemének koordinált működésével tudjuk elérni. A 7. ötéves tervidőszakban annyi mezőgazdasági terméket kell előállítani a lakosság és a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítésére, hogy közben növekedjék az önellátás mértéke. Azoknak a mezőgazdasági termékeknek a vonatkozásában kell növelnünk az önellátás mértékét, amelyek termelés! feltételeink között elő állíthatók. 1980-ban 89,5 szávaiék volt a CSSZSZK mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből való önellátásénak mértéke, és ezt az arányt 1985-ig 90,1 százalékra kívánjuk növelni. Ami a mezőgazdasági termelés területi megosztását Illeti, arra törekszünk, hogy fokozódjék a kerületek és járások önellátásának mértéke egyes szállításigény es termékek vonatkozásában. Arről van itt szó például, hogy növekedjék a közép- és a kelet-szlovákiai kerület tejből és vágóállatokból való önellátásának mértéke. A zöldségfélékből való fokozott önellátást úgy képzeljük el, hogy Járásonként fokozatosam biztosítjuk az adott területeken termelhető zöldség termesztését. További fontos és gyorsan végrehajtandó feladat, hogy minden efsz és állami gazdaság vállon önellátóvá tömegtakarményokból, Illetve meghatározott mértékben szemes takarmányból Minden egyes vállalat állítson elő elegendő szerves trágyát és törekedjék az abrakszükséglet nagyobb arányú kielégítésére és egyes vetőmagok >— például a herevetőmag в saját gazdaságban történő megtermelésére. Természetes, hogy ezzel nem adjuk fel szakosítási törekvéseinket. Az önellátás növelésére irányuló feladatok végrehajtása során aknázzuk ki a mezőgazdasági nagyüzemek kooperációs társulásaiban rejlő lehetőségeket is, főleg ami az állatállomány-reprodukcióban aló önellátást illeti. • A reszort milyen ebi intézkedéseket hozott a CSKP KB 4. ütése után, miként sikerült ezeket megvalósftani és milyen problémák merülnek fel a feladatok végrehajtása közben? ев A mezőgazdasági termelés és végső soron az egész élelmezésügy kulcsproblémája: a tömegtakarmánytermelés fellendítése. Feltételezéseink szerint a megtermelt tömegtakarmány betakarítási és tárolási veszteségének aránya 30 százalék. Megvannak hozzá a reális feltételek, hogy ezen arányt 15-*b20 százalékra csökkentsük, ami azt Jelenti, hogy ennek eredményeként 400—600 ezer tonna (szénaértékben számított) takarmányt nyerünk. Ugyanakkor a többi tekarmányféle betakarítása és tárolása során is jelentős veszteségek jelentkeznek. Ezért a jövőben nagy gondot kell fordítanunk a technológiai fegyelem szilárdítására, a dolgozók anyagi ösztönzésére, a társadalmi munka célszerű megszervezésére. Mindez azonban még együttvéve sem elegendő. Sllők és szenázstárolők, szénapajták építésére körülbelül 1,7 milliárd koronát kell fordítanunk. Még bonyolultabb a helyzet a hegyvidéki és hegyaljai területeken megtermett tömegtakarmány betakarítása körül, Itt lényegesen több és jobb gépre, berendezésre lenne szükség. Számos káros tényező kiküszöbölésével csökkenthetők a mezőgazdasági termelés veszteséget. Ilyen tényező például a gyom, amely ellen eredményesen lehet küzdeni növényvédő szerekkel. Számításaink szerint 1 korona értékű növényvédő szer alkalmazásával 8 koronával növekszik a megtermelt gabona értéke. Persze, a növényvédő szereket, Jórészt Importáljuk. Ennek ellenére a szövetségi kormány úgy döntött, hogy 1982-ben és a 7. ötéves tervidőszak további éveiben növeljük a növényvédő szerekre fordítható eszközöket, miközben Intézkedéseket teszünk s hazai карчcitások, pl. a Duslo II. és Hl. gyorsított építésére. (Folytatás a 4. oldalon j A nyárasdl (Topolníky) Fehér Gyula bácsi — nyugalmazott cukrászmester létére — a kertészkedésben leli örömét. Nyolcáras kertjét önellátási és árutermelési törekvéseinek megfelelően telepítette be, és hajtatással Is foglalkozik Kádek Gábor felvétele Meddig lesz gond az értékesítés? (Mostová) Vörös Csillag Efsx elnöke hangoztatja. A Járás legnagyobb zöldségtermelője kétszáznyolc hektárról 4200 tonna zöldségeladását tervezi. Elsősorban paradicsomot, paprikát, káposztát, hagymát, zöldborsót és dinnyét termelnek; így már érthető az elnök nyugalma s-в őket egyelőre nem érinti közelebbről az imént kézbesített sürgöny szövege. и Bosszantó, hogy annyi energiát áldozunk a meghirdetett önellátottsági szint elérését feltételező anyagi javak megtermelésére, de a fölvásár-' lást és az elosztást egyszerűen képtelenek vagyunk megoldani. Ha a termelő, legyen az nagyüzem vagv kiskertész, kész árut kínál, tízből hét esetben a fölvásárló azt mondja, nem kell. A paprika, paradicsom, tök még csak most kezd igazán teremni, viszont a fölvásárlás máris akadozik. Ki hiszi el, hogy immár túltelített a placľl Vendéglátóm még egy problémára fölhívta a figyelmet. Tudniillik arra, hogy a Zelenina fölvásárlói általában megszegik az érvényes előírásokat. Átveszik az árut, de erről semmilyen — mennyiségi vagy minőségi vonatkozású — bizonylatot nem hajlandók kiállítani. A szövetkezet az elszámolási bizonylatot két-három nap múlva postán kapja meg, de lehet, hogy ennél Is később; attól függően, hogy a Zelenina mikor, hol és mennyiért tudja elhelyezni az árut. A zöldség közben raktáron pihen, udvaron fonnyad, átázik, mindezt я termelő felelősségére és kárára. Mert a minősítést tulajdonképpen a végső megrendelő végzi el. Lehet, hogy ezért kényelmes a fölvásárlő? KINEK KELL 120 MAZSA PAPRIKA? Őszintén szólva elámultam, amikor beléptem a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége nádszegi (Trstice) alapszervezetének fölvásárlő telepére. Látott már a kedves olvasó egy halomban ezerötszáz láda paprikát? Megvallom, eddig nekem sem volt hasonló látványban részem. —■ Ugye szép áru? «-в kérdezték a fölvásárlők és az alapszervezet elnöke* s« Sajnos, második napja hiába várjuk, hogy elszállítsák* e* KI á termeltető?, i—i Természetesen a Zelenina, vele kötöttünk szerződést. h- Ha Itt nem kell az áru, miért István, a hidaskürti nem kínálják másnak?; június végéo a bratislavai zöldségboltokban legyúrták egymás cipőjét a sárgarépáért, hagymáért, paprikáért és paradicsomért sorakozók, viszont július első napján a galántai járásban karbatett kézzel álldogáltak a fölvásárlők. Nem mintha nem lett volna mit átvenni a termelőktől, csak hát tele voltak a raktárak, és a kerület állítólag nem talált piacot a fölhalmozott készletnek. KI FIGYEL ODA? A felsőszeli (Horné Saliby) CSSZB Efsz alelnöke. Szabó Dániel agrármérnök kifakad: —t Évek őta negyvenöt hektáron termelünk zöldséget, ötven hektáron pedig korai burgonyát* Termelünk? Inkább csak termelgetünk, mert hasznunk alig van belőle. Ha rajtunk múlna, azt hiszem azonnal véget vetnénk ennek a kínlódásnak. De más dolog a csoportérdek, és megint más a társadalmi érdek. Persze, örömmel fogadnánk, ha végre a mi gondjainkra, problémáinkra is felfigyelne valaki! A szövetkezet paprikát, paradicsomot, káposztát, kelt és zellert termel, de kora tavasszal kínált némi salátát és karalábét Is. Vankő László kertész a káposzta miatt dühös: » Nem értem, miért kell a termelőket arra ösztönözni, hogy néhány nap alatt levágják, betakarítsák és értékesítsék a korai káposztát? Hogy gyorsan csökkenteni lenessen a fölvásárlást árat vagy még nagyobb legyen a dömplng? Ha volna egy idényen át érvényes, jő átlagár, senki nem kapkodna, folyamatos lehetne a fölvásárlás és az ellátás Is. Vagy tényleg úgy vagyunk, hogy mindig azt kell enni, ami éppen van: tavasszal három hétig salátát, utána karalábét, megint három hétig uborkát vagy káposztát.t. Az érvényes árpolitikával a fogyasztót nem lehet időzített zöldségevésre kényszeríteni, legfeljebb a fölvásárlást bonyolítjuk, és a termelőt bosszantjuk. Mert ml a helyzet tulajdonképpen? A fölvásárlő központban egyik nap azt mondják, szedjétek a zöldséget, másnap meg küldik a sürgönyt; ne hozzatok semmit, mert nem vesszük át. Mondja, hová vigyük, hová vihetjük, ha nekik nem kell? ÉN A PIACKUTATÁST, AZ El TISZTÁST HIBÁZTATOM Ezl Horváth s- Gondoltunk rá, de nem tehetjük, ide köt a szerződés. Annyi már bizonyos, jövőre vagy partnert cserélünk vagy mérsékeljük a termelést. Minek hajtsunk, ha a végén nem kell a termés?. f=B Más zöldség sem kell, vagy csak a paprikával van baj?, ►— A sárgarépa fölvásárlását régen leállították, az uborkát és paprikát tegnap óta nem veszik át. De nem kell a paradicsom se, és tököt Is hiába kínálunk. A termeltető megbízásából dolgozunk, tehát legalább időben szólhatnának, hogy ne vegyük át az árut. Most is fonnyad tizenkét tonna paprika, hét tonna uborka, és mindenki csak a vállát vonogatja. A galántaiaknak hiába telefonálgatunk, ők a kerületre hivatkoznak: azonnal útnak indíthatnának négy vagon paprikát, de a kerület mindössze Ötven mázsára kerített piacot. A háromszáz fős alapszervezet tavaly 3,5 millió korona értékű zöldséget adott a népgazdaságnak. Az energiatakarékossági elvárásokat teljesítők zöme most, július elsején szállított volna első Ízben paprikát. Én tudom, miért szorul el ilyenkor a férfiak torka, s miért járnak lesütött szemmel az asszonyok. » A LEVESKARFIOL NEM ZÖLDSÉG? Sándor Gábor, a nádszegi szövetkezet fökertésze ts bosszúsan fogad. A szokásos negyvenhárom hektárról 1600 tonna zöldséget kell értékesítenie, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a pénzügyi tervet ls teljesítse. Igen ám, de hogyan, amikor az Időjárás késlelteti, a fölvásárlő meg bosszantja a termelőt? A karfiol kétszer megfázott, már annak is örültek, ho y csupán ötven tonna volt a terméskiesés. Persze, másként alakul a helyzet, ha átveszik tőlük a leveskarfiolt. Körülbelül százezer darabot kínáltak, s már őtven fillérért is adták volna, de nem kellett senkinek, tehát leszántották. Lehet, hogy újabban nem divat a zöldségleves? Az uborka az idén kimondottan gazdagon terem, de a termelőnek ebből körülbelül csak annyi haszna lesz, hogy a gyakorlatban ellenőrizheti a „baj, ha kevés, de még nagyobb, ha sok“ állítás Igazságát. A nádszeglek naponta öt tonna salátauborkát tudnának szállítani, és tököt ls kínálnak, de vajon kell-e még valakinek? Tudom, délen nehéz piacot találni, de az északi országrészek, a bánya- és iparvárosok Igényelt már kielégítettük volna?! KADEK GABOR
