Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-30 / 43. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1982'. október 3(f. Az agrárértelmiség és a közélet A kassai (Košice) Járás mezőgaz­dasági üzemeiben az agrárér­telmiség közéleti tevékenysége felől érdeklődtem. Elöljáróban el­mondhatom, hogy e fogalomról több­féle nézet alakult ki. Sok helyen a közéletiséget azzal mérik, hogy az illető hány tisztséget tölt be a társa­dalmi szervezetekben. Arra nem min­dig jut idő és figyelem, hogy meg­­nézék, milyen érdemi cselekvés van mögötte. Másutt úgy vélik, hogy a munkahely határain túl a vezető be­osztásúak vállaljanak közéleti szerep­lést, főként a munkahely presztízse miatt. Akadnak olyan nézetek is, a­­meiyek szerint a közéleti tevékeny­ség — ahogyan köznapiasan mond­ják, nyüzsgés — sok embernél a gyengébb szakmai munka ellensúlyo­zását szolgálja... Ha értelmiségiekkel beszélgetünk a közéietiségről, az iménti nézőpontok egyéb sajátosságokkal is kiegészül­nek. Azt kevesen vitatják, hogy a közéletiség lényege a közért való te­vékeny munkálkodás, cselekvő érdek­lődés és igény minden fontos társa­dalmi, közösségi, emberi probléma lránt. Anna Švecová agrármérnök, az SZFSZ járási bizottságának titkára az agrárértelmiség közélett szerepé­ről a következőket mondotta: — A közéletiség színterei igen sok­félék az agrárértelmlséglek számára Is. Járásunk mezőgazdasági üzemei­ben több mint kétszáz agrármérnök dolgozik, de az értelmiségiek közé sorolom azt a 930 középiskolást is, akik közül több százan vesznek részt a párt, a Nemzeti Front, az SZFSZ, a nemzeti bizottságok, a különféle szakmai és tudományos intézmények munkájában. A Járásban az agrárértelmiség a kerületi átlagnál fiatalabb, s a fiata­los lendület és tenniakarás, a főisko­lai, egyetemi, középiskolai „töltés“ olyan plusz energia, amely »a közért való munkálkodásban Jól kamatozhat. Közismert életkori sajátosság a fia­talok érzékenysége, türelmetlensége a változtatásra érett tennivalókkal szemben. Gondolataikat, állásfoglalá­saikat szenvedélyesebben, egyben őszintébben fejtik ki, amiatt néhol hamar éri őket a vád: forrófejűek, nincs kellő élet- és helyzetismeretük. Ez sokszor igaz is, de az ítélkezők gyakran elfelejtik, hogy Jobban be­avassák őket a sokszor szövevényes valóságba, s igényeljék érdemi véle­ményüket a fontos kérdésekben. Ez az állítás valóban igaz, mert a fiatalok, fgy az agrárértelmiségiek is jó 'érzékkel felismerik, ha csupán alibiszereplést várnak tőlük, ha okos és megvalósítható javaslataik parla­gon maradnak, ha az illetékes szer­veknek csupán az a fontos, hogy ki­pipálják a nevüket, részvételüket az üléseken. Az egyik fiatal agrármér­nök, kezdő agronómus arról panasz­kodott, hogy dorgálást kapott a fő­nökétől, mert két-három alkalommal — önhibáján kívül — nem vett részt az operatív megbeszélésen. Korábban mindig azok közé tartozott, akik nem rejtették véka alá a véleményüket. Hirtelen „felindultságában“ levelet írt a szövetkezet elnökének, melyben leváltását kérte a tiszteletbeli funk­ciójáról. Ma már ő is elhamarkodott­nak tartja lépését, megbánta, de nem ez foglalkoztatja. Azon töpreng egyre jobban, hogy két hónapja válaszra sem méltatta az elnök a levelét. Nem várta, hogy másnap hivatni fogja az elnök, de azt elvárta volna, hogy legalább választ kap a „beadványá­ra“. Ennyire nem volt fontos a mun­kám, a személyem? — kérdezi ön­magától, amire egyedül aligha adhat választ... Több alkalommal hallottam, hogy az agrárérelmiségiek kis része kap­csolódik be a közéleti munkába. A kassai járásban részvételük még a harminc százalékos arányt sem éri el. Ez érthető, hiszen a mindennapi el­foglaltságuk kora reggeltől késő es­tig tart, sőt a szabad szombatokon és vasárnapokon is dolgoznak. Mind­ezek ellenére azt hiszem, hogy biza­lommal meg lehet őket nyerni a közért való munkálkodásnak. Sok lehetőség van minden munkahelyen a tartalmasabb közéleti tevékenység­re, a szakmai és általános művelt­ség továbbadására, szakmai és tudo­mányos összejövetelek, viták rendezé­sére. De a munkahelyi demokrácia erősítésében is többet tehetnek az agrárértelmiségi dolgozók, különösen, ahol számuk, arányuk Jelentős. A szövetkezeti klubok lehetőségei­vel is jobban kellene élni, főként a nagyobb gazdaságokban, ahol sok értelmiségi él és dolgozik, sokszor el­szigetelten a többi értelmiségi fiata­loktól. Olyan vitafórumok, társasági és társadalmi összejövetelek lehetné­nek ezek, ahol mindenről szót lehet váltani, ami az embereket foglalkoz­tatja a hazafiasság értelmezésétől a helyi településfejlesztésig. Befejezésül bármilyen kellemetlen, ki kell mondani: az agrárértelmiség nem szerepel súlyának megfelelően a közösség politikai-társadalmi életé­ben. Elsősorban azért, mert nem mindenütt igénylik munkájukat. Nem kapnak megbizatásokat. Ehhez a mellőzési szemlélethez hozzájárult a korábbi évek gyakorlata, amikor ér­telmiségen jórészt csak a pedagógu­sokat, az orvosokat értették. ILLÉS BERTALAN Munka- és éietkirnyezet - a verseny tükrében Kétségtelen, hogy amióta a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége ellen­őrzi és félévenként értékeli a mun­ka- és életkörnyezet javítására irá­nyuló szocialista versenyt, azóta az említett területen javulás észlelhető. Nem véletlenül, hiszen a szövetkeze­tek vezetői többségükben felismerték: ha élet- és munkakörnyezetről beszé­lünk, nem a pénz, a milliós állami csoport legjobbjai közé sorolták a Veľký Grob-i, az udvardi (Dvory nad Zitavou) és a stropkovi szövetkeze­tét. Ezek a gazdaságok 50 ezer koro­nás pénzjutalomban részesültek. A harmadik csoport győztesei között szerepelt a Veľký Ďúr-i, az ekecs­­szakálasi (Oknc-Sokolec) és a Zvo­lenská Slatina-i szövetkezet Az említett gazdaságok valóban első helyen a Zátyik Károly vezette öttagú brigád végzett, akik 12 tonna szénával gyarapították a garamkö­­vesdi (Kamenica nad HronomJ szö­vetkezet takarmányalapját. A versennyel kapcsolatban csupán annyit: jó lenne, ha a jövőben sokkal több ifjúsági csoport aktivizálódna. Dicséretes tevékenység Amíg a komáromi (Komárno) Járás szövetkezeteiben lS74-ben 500-an ét­keztek az üzemi konyhákon, addig ma már — ami egyben az SZFSZ jb jó szervező tevékenységét • dicséri — számuk 1600-ra nőtt. Jelenleg a Járás 22 szövetkezete közül 14 rendelkezik állandó Jellegű üzemi konyhával. Je­lenleg üzemi étkezdék épülnek a búcsi (Búé), a marcelházai (Marce­lo váj, az izsai (Iža) és más 'szövet­kezetekben. Így minden remény meg­van arra, hogy 1985-ig minden gaz­daságban működik majd szövetkezeti konyha. Ahhoz természetesen, hogy ezek a létesítmények teljesíthessék a korszerű étkeztetés követelményeit, az SZFSZ jb szervezésében még sok intézkedést kell megvalósítani. KALITA GABOR Így is lehet.... támogatás, hanem elsősorban az em­beri hozzáállás, a szép iránti igény és a helyes esztétikai mértéktartás dominál. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága a munka- és életkörnyezet terén ko­moly célokat tűzött ki. Többek között azt, hogy a Jelenlegi ötéves terv fo­lyamán minden szövetkezet gazdasági udvarát, gépparkját az igényeknek megfelelően alakítsák ki. Növelni kell a szociális létesítmények számát, a szükségletek szerint óvodákat kell építeni. A Jelenlegi helyzethez viszo­nyítva húsz százalékkal szükséges növelni a szövetkezeti konyhákon ét­kező dolgozók arányát. Az értékelő bizottság a múlt évben húsz, az Idén pedig huszonnyolc me­zőgazdasági üz^m versenybe való be­nevezését fogadta el. A- legutóbbi ki­értékelés szerint, az első csoportban a lieskovái, a Trenfiianská Turá-i és a bolešovi szövetkezet végzett az élen, melyek a múlt évi |6 eredmé­nyeikért, s a folyamatos fejleszté­sért egyenként huszonötezer korona Jutalomban részesültek. A második nagy gondot fordítanak a munka- és életkörnyezet állandó Javítására, így esélyük van arra, hogy az 1981— 1985-ös versenyidöszak idején szintén a legjobbak között szerepeljenek. Amint erről az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának illetékesei nyilatkoz­tak, a verseny negatívumaként em­líthető meg a szövetkezetek részvé­telének alacsony arányszáma. Mit Je­lent ez a gyakorlatban? Annyit, hogy még ma is létezik nyolc olyan járás Szlovákiában, melynek egyetlen szö­vetkezete sem képes elfogadható eredményeket felmutatni a munka- és életkörnyezet javítása terén. Szo­morú összefüggés ez, ami tettekre kell, hogy késztessen. Széna, széna, széna. . . Amikor az SZFSZ Szlovákiai Bizott­sága meghirdette a kézi erővel tör­ténő szénabetakarítás versenyét, az érsekújvári (Nové Zámky) Járási bi­zottság időben reagált a felhívásra. A versenybe több szocialista brigád, munkacsoport kapcsolódott be. Az Pillanatkép Amikor leszállt a kombájnról, de­rűsen, szinte a győztesek örömé­vel szólt társához, a termést bizton­ságba helyező gép­ii öcsi vezetőhöz: — Látod, Laci, mégis csak érde­mes volt törni a fejünket azon, hogy minél kisebL» legyen a betaka­rítási veszteség. Czuczor János nevéhez, a paláriko­­vól AGROKOMPLEX vállalat gépjaví­tójához, aki jelenleg gépkezelőként vesz részt az őszi betakarítási mun­kákban, számos újítás fűződik. Mivel a gép vezetője részt vesz az őszi munkák szocialista versenyében, csu­pán annyi Időnk maradt a beszélge­tésre, míg a gép tartálya kiürült. A komplex ésszerűsítő brigádok tagjai — a jövő évi termés érdekében nagy figyelmet fordítanak a vetés minőségére Fotó: —ita Értékteremtők Sűrű rojtokban esett az eső a gör­gői (Hruhov) szövetkezet határában. — Jól Jött az égi áldás — mondták a műhely előtt ácsorgó traktorosok. — Könnyen süpped az eke a földbe, s így kevesebb üzemanyagra lesz szükség. De a borona is megteszi ott, ahol eddig a tárcsákkal ts alig boldogultunk. Jókor jöttem, együtt van az ötven­­tagú szocialista brigád, amelynek tagjai közül több mint húszán ezüst­érmesek. Az őszi záporban csak az ekékkel felszerelt nehézvontatők in­dulhatnak a tarlórengeteg felé, hogy az esthomály beálltáig lazítsák, for­gassák a termőtalajt. Becze Géza, Nemes Béla, Hanesz Géza, Bodó Lász­ló és Keller Gyula elfoglalják helyü­ket a volán mögött, s a gépek eltűn­nek szemünk elől. Simon Pál gépesítési részlegvezető arról tájékoztat, hogy az őszí mun­kákhoz szükséges gépek mind üzem­képesek, annak ellenére, hogy kevés a javítójuk. ■ S miért kevés? — vetem közbe. — Mert a mezőgazdasági gépek Javítására hivatott szakemberek — a nagyobb fizetés reményében — In­kább a traktorra ülnek. ■ De akkor kik azok, akik marad­tak, akik megmentik a helyzetet? — A két Körtvéhy fiú; Sándor és Józsi, akik megszállottái a. gép­javító szakmának. Ok a legjobb szak­embereink, persze ezt nem mások leértékeléseként mondom. Körtvély Gézát, a központi műhely vezetőjét az üzemanyagtakarékosság­­ről faggatom. egy újítóról — Tulajdonképpen 1972 óta foglal­kozom újításokkal — mondotta. — Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy a legtöbb ötlet nem is került papírra. Ojításaimmal ennek ellenére sokat segítettem saját/ gazdaságom­nak. A továbbiakban a legutóbbi újítá­sait ismertette: — A román traktorok hidraulikus emelőberendezésének csővezetékeiből évente öt-hat alkalommal is kifolyt az olaj. Itt nem csupán anyagi kár­ról, a Javításokkal Járó időveszteség­ről volt szó, hanem fennállt a kör­nyezet-szennyezés vétke is. Üjításom­­mal sikerült megakadályoznom az olaj kifolyását. A másik újítást szin­tén a szükség szülte: A gazdaság sertéshizlaldája trágyavontatójának acélkötelei évente .több alkalommal is elszakadtak. Ezért kipróbáltam egy ú] kötési módot, amivel megakadá­>— A takarékosság csupán az üres­járatok csökkentésével és a gépek csoportos üzemeltetésével valósítható meg — mondja higgadtan a szakem­ber. — Persze az ebédet mindig a dologvégzés helyszínére szállítjuk. Klinko Attila főgépesftő, a brigád vezetője egyéb tudnivalókról is be­szél. e — A mindennapi problémák meg­oldása során szerzett edzettség a fo­lyamatos üzemeltetés láncszemeit ké­pezi. Az emberek tudják, hogy rajtuk múlik a végső eredmény. В Mire képesek? — faggatom a tapasztalt brigádvezetőt. — Arra, hogy mindig áthidalják a felmerülő problémákat. A kollektíva legjobb tagjai az aranyfokozat elnye­réséért versenyeznek. A bizalom és az elvárás nálunk kölcsönös. Nap mint nap bizonyítanak, s utána közö­sen örülünk az eredményeknek. Hosz­­szú évek eredményeként dolgozóink tudatosították azt, hogy a mindenna­pi munka becsületes teljesítésétől függ a gazdaság jövője. Az erkölcsi elismerés várt hatása nálunk az, hogy követendő példát állítson, hogy általánossá tegye a példamutatást, a hűséget, a magatartást, s ezáltal mi­nél több becsületes, munkáját szerető szakember kapjon nálunk szárnyra, s teremtse meg a hatékony és a Jő minőségű munka alapfeltételeit. — Célunk — idézem tovább Klinko Attila szavait, továbbadásra érdemes gondolatait —, hogy a törekvések új forrásait tudjuk megnyitni, mert nap mint nap újabb, nagyobb értékeket kell teremtenünk a ránk bízott világ­ban! Évről évre nő a közösséget for­máló erő, amely értékeket teremt. A szocialista brigád törekvése, hogy naprakész megoldásokat dol­gozzon ki, s rugalmasan reagáljon az új és a megnövekedett igényekhez. K. L. lyoztam az acélhuzalok szakadását. Ezáltal a gazdaság évente 15 ezer koronát takarított meg. A harmadik a ŽUK típusú gépkocsi üzemanyag­­fogyasztásával kapcsolatos. A gépko­csiba egy átalakított MB karburátort szereltem fel, s ezáltal a korábbi 18,5 literes üzemanyag-fogyasztást — száz kilométerre számítva — nem egész 15 literre sikerült csökkenteni. ■ Miben látja az újítómozgalom jelentőségét? — Ügy érzem, hogy minden szocia­lista módon gondolkodó ember érde­ke, hogy a termelékenység hatásfoka kielégítő legyen. Sokszor tapasztal­hattam például, hogy a legtöbb prob­lémát az apróságok okozzák. Egy el­tört fogaskerék, egy sérült gumitö­mítés stb. képes megzavart.; egy egész termelési folyamatot. Éppen ezért szükséges, hogy a dolgozó tu­dását, tapasztalatait, rátermettségét az előforduló hiányosságok elhárítá­sára, a jó ötletek megvalósítására fordítsa. —ita—

Next

/
Thumbnails
Contents