Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-30 / 43. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1982'. október 3(f. Az agrárértelmiség és a közélet A kassai (Košice) Járás mezőgazdasági üzemeiben az agrárértelmiség közéleti tevékenysége felől érdeklődtem. Elöljáróban elmondhatom, hogy e fogalomról többféle nézet alakult ki. Sok helyen a közéletiséget azzal mérik, hogy az illető hány tisztséget tölt be a társadalmi szervezetekben. Arra nem mindig jut idő és figyelem, hogy megnézék, milyen érdemi cselekvés van mögötte. Másutt úgy vélik, hogy a munkahely határain túl a vezető beosztásúak vállaljanak közéleti szereplést, főként a munkahely presztízse miatt. Akadnak olyan nézetek is, ameiyek szerint a közéleti tevékenység — ahogyan köznapiasan mondják, nyüzsgés — sok embernél a gyengébb szakmai munka ellensúlyozását szolgálja... Ha értelmiségiekkel beszélgetünk a közéietiségről, az iménti nézőpontok egyéb sajátosságokkal is kiegészülnek. Azt kevesen vitatják, hogy a közéletiség lényege a közért való tevékeny munkálkodás, cselekvő érdeklődés és igény minden fontos társadalmi, közösségi, emberi probléma lránt. Anna Švecová agrármérnök, az SZFSZ járási bizottságának titkára az agrárértelmiség közélett szerepéről a következőket mondotta: — A közéletiség színterei igen sokfélék az agrárértelmlséglek számára Is. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben több mint kétszáz agrármérnök dolgozik, de az értelmiségiek közé sorolom azt a 930 középiskolást is, akik közül több százan vesznek részt a párt, a Nemzeti Front, az SZFSZ, a nemzeti bizottságok, a különféle szakmai és tudományos intézmények munkájában. A Járásban az agrárértelmiség a kerületi átlagnál fiatalabb, s a fiatalos lendület és tenniakarás, a főiskolai, egyetemi, középiskolai „töltés“ olyan plusz energia, amely »a közért való munkálkodásban Jól kamatozhat. Közismert életkori sajátosság a fiatalok érzékenysége, türelmetlensége a változtatásra érett tennivalókkal szemben. Gondolataikat, állásfoglalásaikat szenvedélyesebben, egyben őszintébben fejtik ki, amiatt néhol hamar éri őket a vád: forrófejűek, nincs kellő élet- és helyzetismeretük. Ez sokszor igaz is, de az ítélkezők gyakran elfelejtik, hogy Jobban beavassák őket a sokszor szövevényes valóságba, s igényeljék érdemi véleményüket a fontos kérdésekben. Ez az állítás valóban igaz, mert a fiatalok, fgy az agrárértelmiségiek is jó 'érzékkel felismerik, ha csupán alibiszereplést várnak tőlük, ha okos és megvalósítható javaslataik parlagon maradnak, ha az illetékes szerveknek csupán az a fontos, hogy kipipálják a nevüket, részvételüket az üléseken. Az egyik fiatal agrármérnök, kezdő agronómus arról panaszkodott, hogy dorgálást kapott a főnökétől, mert két-három alkalommal — önhibáján kívül — nem vett részt az operatív megbeszélésen. Korábban mindig azok közé tartozott, akik nem rejtették véka alá a véleményüket. Hirtelen „felindultságában“ levelet írt a szövetkezet elnökének, melyben leváltását kérte a tiszteletbeli funkciójáról. Ma már ő is elhamarkodottnak tartja lépését, megbánta, de nem ez foglalkoztatja. Azon töpreng egyre jobban, hogy két hónapja válaszra sem méltatta az elnök a levelét. Nem várta, hogy másnap hivatni fogja az elnök, de azt elvárta volna, hogy legalább választ kap a „beadványára“. Ennyire nem volt fontos a munkám, a személyem? — kérdezi önmagától, amire egyedül aligha adhat választ... Több alkalommal hallottam, hogy az agrárérelmiségiek kis része kapcsolódik be a közéleti munkába. A kassai járásban részvételük még a harminc százalékos arányt sem éri el. Ez érthető, hiszen a mindennapi elfoglaltságuk kora reggeltől késő estig tart, sőt a szabad szombatokon és vasárnapokon is dolgoznak. Mindezek ellenére azt hiszem, hogy bizalommal meg lehet őket nyerni a közért való munkálkodásnak. Sok lehetőség van minden munkahelyen a tartalmasabb közéleti tevékenységre, a szakmai és általános műveltség továbbadására, szakmai és tudományos összejövetelek, viták rendezésére. De a munkahelyi demokrácia erősítésében is többet tehetnek az agrárértelmiségi dolgozók, különösen, ahol számuk, arányuk Jelentős. A szövetkezeti klubok lehetőségeivel is jobban kellene élni, főként a nagyobb gazdaságokban, ahol sok értelmiségi él és dolgozik, sokszor elszigetelten a többi értelmiségi fiataloktól. Olyan vitafórumok, társasági és társadalmi összejövetelek lehetnének ezek, ahol mindenről szót lehet váltani, ami az embereket foglalkoztatja a hazafiasság értelmezésétől a helyi településfejlesztésig. Befejezésül bármilyen kellemetlen, ki kell mondani: az agrárértelmiség nem szerepel súlyának megfelelően a közösség politikai-társadalmi életében. Elsősorban azért, mert nem mindenütt igénylik munkájukat. Nem kapnak megbizatásokat. Ehhez a mellőzési szemlélethez hozzájárult a korábbi évek gyakorlata, amikor értelmiségen jórészt csak a pedagógusokat, az orvosokat értették. ILLÉS BERTALAN Munka- és éietkirnyezet - a verseny tükrében Kétségtelen, hogy amióta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ellenőrzi és félévenként értékeli a munka- és életkörnyezet javítására irányuló szocialista versenyt, azóta az említett területen javulás észlelhető. Nem véletlenül, hiszen a szövetkezetek vezetői többségükben felismerték: ha élet- és munkakörnyezetről beszélünk, nem a pénz, a milliós állami csoport legjobbjai közé sorolták a Veľký Grob-i, az udvardi (Dvory nad Zitavou) és a stropkovi szövetkezetét. Ezek a gazdaságok 50 ezer koronás pénzjutalomban részesültek. A harmadik csoport győztesei között szerepelt a Veľký Ďúr-i, az ekecsszakálasi (Oknc-Sokolec) és a Zvolenská Slatina-i szövetkezet Az említett gazdaságok valóban első helyen a Zátyik Károly vezette öttagú brigád végzett, akik 12 tonna szénával gyarapították a garamkövesdi (Kamenica nad HronomJ szövetkezet takarmányalapját. A versennyel kapcsolatban csupán annyit: jó lenne, ha a jövőben sokkal több ifjúsági csoport aktivizálódna. Dicséretes tevékenység Amíg a komáromi (Komárno) Járás szövetkezeteiben lS74-ben 500-an étkeztek az üzemi konyhákon, addig ma már — ami egyben az SZFSZ jb jó szervező tevékenységét • dicséri — számuk 1600-ra nőtt. Jelenleg a Járás 22 szövetkezete közül 14 rendelkezik állandó Jellegű üzemi konyhával. Jelenleg üzemi étkezdék épülnek a búcsi (Búé), a marcelházai (Marcelo váj, az izsai (Iža) és más 'szövetkezetekben. Így minden remény megvan arra, hogy 1985-ig minden gazdaságban működik majd szövetkezeti konyha. Ahhoz természetesen, hogy ezek a létesítmények teljesíthessék a korszerű étkeztetés követelményeit, az SZFSZ jb szervezésében még sok intézkedést kell megvalósítani. KALITA GABOR Így is lehet.... támogatás, hanem elsősorban az emberi hozzáállás, a szép iránti igény és a helyes esztétikai mértéktartás dominál. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága a munka- és életkörnyezet terén komoly célokat tűzött ki. Többek között azt, hogy a Jelenlegi ötéves terv folyamán minden szövetkezet gazdasági udvarát, gépparkját az igényeknek megfelelően alakítsák ki. Növelni kell a szociális létesítmények számát, a szükségletek szerint óvodákat kell építeni. A Jelenlegi helyzethez viszonyítva húsz százalékkal szükséges növelni a szövetkezeti konyhákon étkező dolgozók arányát. Az értékelő bizottság a múlt évben húsz, az Idén pedig huszonnyolc mezőgazdasági üz^m versenybe való benevezését fogadta el. A- legutóbbi kiértékelés szerint, az első csoportban a lieskovái, a Trenfiianská Turá-i és a bolešovi szövetkezet végzett az élen, melyek a múlt évi |6 eredményeikért, s a folyamatos fejlesztésért egyenként huszonötezer korona Jutalomban részesültek. A második nagy gondot fordítanak a munka- és életkörnyezet állandó Javítására, így esélyük van arra, hogy az 1981— 1985-ös versenyidöszak idején szintén a legjobbak között szerepeljenek. Amint erről az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának illetékesei nyilatkoztak, a verseny negatívumaként említhető meg a szövetkezetek részvételének alacsony arányszáma. Mit Jelent ez a gyakorlatban? Annyit, hogy még ma is létezik nyolc olyan járás Szlovákiában, melynek egyetlen szövetkezete sem képes elfogadható eredményeket felmutatni a munka- és életkörnyezet javítása terén. Szomorú összefüggés ez, ami tettekre kell, hogy késztessen. Széna, széna, széna. . . Amikor az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága meghirdette a kézi erővel történő szénabetakarítás versenyét, az érsekújvári (Nové Zámky) Járási bizottság időben reagált a felhívásra. A versenybe több szocialista brigád, munkacsoport kapcsolódott be. Az Pillanatkép Amikor leszállt a kombájnról, derűsen, szinte a győztesek örömével szólt társához, a termést biztonságba helyező gépii öcsi vezetőhöz: — Látod, Laci, mégis csak érdemes volt törni a fejünket azon, hogy minél kisebL» legyen a betakarítási veszteség. Czuczor János nevéhez, a palárikovól AGROKOMPLEX vállalat gépjavítójához, aki jelenleg gépkezelőként vesz részt az őszi betakarítási munkákban, számos újítás fűződik. Mivel a gép vezetője részt vesz az őszi munkák szocialista versenyében, csupán annyi Időnk maradt a beszélgetésre, míg a gép tartálya kiürült. A komplex ésszerűsítő brigádok tagjai — a jövő évi termés érdekében nagy figyelmet fordítanak a vetés minőségére Fotó: —ita Értékteremtők Sűrű rojtokban esett az eső a görgői (Hruhov) szövetkezet határában. — Jól Jött az égi áldás — mondták a műhely előtt ácsorgó traktorosok. — Könnyen süpped az eke a földbe, s így kevesebb üzemanyagra lesz szükség. De a borona is megteszi ott, ahol eddig a tárcsákkal ts alig boldogultunk. Jókor jöttem, együtt van az ötventagú szocialista brigád, amelynek tagjai közül több mint húszán ezüstérmesek. Az őszi záporban csak az ekékkel felszerelt nehézvontatők indulhatnak a tarlórengeteg felé, hogy az esthomály beálltáig lazítsák, forgassák a termőtalajt. Becze Géza, Nemes Béla, Hanesz Géza, Bodó László és Keller Gyula elfoglalják helyüket a volán mögött, s a gépek eltűnnek szemünk elől. Simon Pál gépesítési részlegvezető arról tájékoztat, hogy az őszí munkákhoz szükséges gépek mind üzemképesek, annak ellenére, hogy kevés a javítójuk. ■ S miért kevés? — vetem közbe. — Mert a mezőgazdasági gépek Javítására hivatott szakemberek — a nagyobb fizetés reményében — Inkább a traktorra ülnek. ■ De akkor kik azok, akik maradtak, akik megmentik a helyzetet? — A két Körtvéhy fiú; Sándor és Józsi, akik megszállottái a. gépjavító szakmának. Ok a legjobb szakembereink, persze ezt nem mások leértékeléseként mondom. Körtvély Gézát, a központi műhely vezetőjét az üzemanyagtakarékosságről faggatom. egy újítóról — Tulajdonképpen 1972 óta foglalkozom újításokkal — mondotta. — Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy a legtöbb ötlet nem is került papírra. Ojításaimmal ennek ellenére sokat segítettem saját/ gazdaságomnak. A továbbiakban a legutóbbi újításait ismertette: — A román traktorok hidraulikus emelőberendezésének csővezetékeiből évente öt-hat alkalommal is kifolyt az olaj. Itt nem csupán anyagi kárról, a Javításokkal Járó időveszteségről volt szó, hanem fennállt a környezet-szennyezés vétke is. Üjításommal sikerült megakadályoznom az olaj kifolyását. A másik újítást szintén a szükség szülte: A gazdaság sertéshizlaldája trágyavontatójának acélkötelei évente .több alkalommal is elszakadtak. Ezért kipróbáltam egy ú] kötési módot, amivel megakadá>— A takarékosság csupán az üresjáratok csökkentésével és a gépek csoportos üzemeltetésével valósítható meg — mondja higgadtan a szakember. — Persze az ebédet mindig a dologvégzés helyszínére szállítjuk. Klinko Attila főgépesftő, a brigád vezetője egyéb tudnivalókról is beszél. e — A mindennapi problémák megoldása során szerzett edzettség a folyamatos üzemeltetés láncszemeit képezi. Az emberek tudják, hogy rajtuk múlik a végső eredmény. В Mire képesek? — faggatom a tapasztalt brigádvezetőt. — Arra, hogy mindig áthidalják a felmerülő problémákat. A kollektíva legjobb tagjai az aranyfokozat elnyeréséért versenyeznek. A bizalom és az elvárás nálunk kölcsönös. Nap mint nap bizonyítanak, s utána közösen örülünk az eredményeknek. Hoszszú évek eredményeként dolgozóink tudatosították azt, hogy a mindennapi munka becsületes teljesítésétől függ a gazdaság jövője. Az erkölcsi elismerés várt hatása nálunk az, hogy követendő példát állítson, hogy általánossá tegye a példamutatást, a hűséget, a magatartást, s ezáltal minél több becsületes, munkáját szerető szakember kapjon nálunk szárnyra, s teremtse meg a hatékony és a Jő minőségű munka alapfeltételeit. — Célunk — idézem tovább Klinko Attila szavait, továbbadásra érdemes gondolatait —, hogy a törekvések új forrásait tudjuk megnyitni, mert nap mint nap újabb, nagyobb értékeket kell teremtenünk a ránk bízott világban! Évről évre nő a közösséget formáló erő, amely értékeket teremt. A szocialista brigád törekvése, hogy naprakész megoldásokat dolgozzon ki, s rugalmasan reagáljon az új és a megnövekedett igényekhez. K. L. lyoztam az acélhuzalok szakadását. Ezáltal a gazdaság évente 15 ezer koronát takarított meg. A harmadik a ŽUK típusú gépkocsi üzemanyagfogyasztásával kapcsolatos. A gépkocsiba egy átalakított MB karburátort szereltem fel, s ezáltal a korábbi 18,5 literes üzemanyag-fogyasztást — száz kilométerre számítva — nem egész 15 literre sikerült csökkenteni. ■ Miben látja az újítómozgalom jelentőségét? — Ügy érzem, hogy minden szocialista módon gondolkodó ember érdeke, hogy a termelékenység hatásfoka kielégítő legyen. Sokszor tapasztalhattam például, hogy a legtöbb problémát az apróságok okozzák. Egy eltört fogaskerék, egy sérült gumitömítés stb. képes megzavart.; egy egész termelési folyamatot. Éppen ezért szükséges, hogy a dolgozó tudását, tapasztalatait, rátermettségét az előforduló hiányosságok elhárítására, a jó ötletek megvalósítására fordítsa. —ita—
