Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
о SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 23. '♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET + MÉHÉSZET +' ИМ szerepe a ntegporzasban Amezőgazdasagi növények Jelentős része rovarmegporzásra szorul. E kultúrák esetében a megporzást végző rovarok tevékenysége elsődlegesen megszabja a termést. Elégtelen rovarmegporzás esetén ezért valamennyi egyéb technológiai tényező [például jó talajművelés, műtrágyázás, öntözés, növényvédelem) optimális biztosításával sem lehet megfelelő termést elérni. A rovarmegporzást igénylő növények termesztése mindezek miatt egyre inkább a mézelő méhek tevékenységétől függ, a legutóbbi évtizedek alatt ezért széles körű kísérleti programot valósítottak meg, a mézelő méhek jelentőségének feltárására és alkalmazásuk lehetőségeinek kiszélesítésére. vadméhmegporzAstöl FÜGGŐ KULTÚRÁK E csoportba tartozik a lucerna. Sajátos szerkezetű virágai csak úgy termékenyülnek, ha a pártacsőbe zárt ivaroszlop (porzók és bibe), mechanikai hatás révén kiszabadul, vagyis felpattan. Bár a virágok egyrésze, bizonyos körülmények között automatikus önfelnyilásra hajlamos, de ilyenkor öntermékenyülés történik, ami az életképesség és a magtermés csökkenéséhez vezet. A rovarok által végzett idegen megporzás ezért a jó megkötés alapvető feltétele. A virágzó lucernásokat a mézelő méhek és csaknem 150 vadméhfaj egyedei keresik fel, amelyek közül azonban mindig ugyanannak a tíz fajnak az egyedei közül kerül ki a népesség túlnyomó része. Megporzásában a vadméhek pozitív szerepe egyértelmű, a mézelő méhek jelentőségéről azonban hazai és külföldi viszonylatban is ellentmondók a vélemények. A probléma gyökere abban van, hogy a mézelő méhek viselkedése, ezáltal a megporzás hatásfoka életkoruktól és a környezeti viszonyoktól függően nagymértékben változó. A lucerna virágok felnyíló mechanizmusának működése nehezen elviselhető a mézelő méheknek, a lucernát megporzó vadméhektől eltérő felépítésű fejüket ugyanis nehezen tudják kiszabadítani a felcsápódó lvaroszlop erős szorításából. Ahol a lucernán kívül más, könnyebben kiaknázható virágporforrás nincsto a lucernáról kénytelenek beszerezni a család pollenszükségletét. Mérsékelt övi területeken azonban, még elvonó pollenadó növények látszólagos hiánya esetén is gyakorlatilag csak nektárt gyűjtenek lucernán. Egyedül a fiatal, tapasztalatlan egyedek gyűjtenek ideig-őráig szabályosan, vagyis a virágokba befurakodva. Rövid idő alatt megtanulják azonban, hogy oldalról, a csónak és a vitorla közti hasadékon is tudnak nektárt gyűjteni, s többé nem nyitnak virágot. A mézelő méhek ezért a populációk töredékét alkotó fiatal egyedek kivételével, hazai viszonyok között nem végeznek idegen megporzást. Ugyanakkor a meglátogatott, felnyitatlan virágokból kiszívják a nektárt, ezzel csökkentik vadméhekre gyakorolt vonzóerejüket. Nagy sűrűség esetén agresszívek a vadméhekkel szemben, máskor pedig lomha és „esetlen“ repülésükkel akaratlanul zavarják meg a náluk Jóval érzékenyebb vadméheket, ezáltal csökkentik a megporzásl hatásfokot. MÉZELÖMÉH- ÉS VADMÉHMEGPORZASTÖL FÜGGŐ KDLTÜRÄK A következő kultúrákat változatos öszetételü és tekintélyes sűrűségű vadméhnépességek, illetve mézelő méhek tömegesen látogatják. Megporzásukban a mézelő méhek és a vadméhek is eredményesek. Vöröshere. Virágai önsterilek, a magtermés ezért potenciálisan a megporzó rovarok tevékenységétől függ. A vörösherét a vadméhfajok és mézelő méhek tömegesen látogatják. A vadméhek sűrűsége hektáronként átlagosan több mint 2 ezer, de ez nem elégséges a növény potenciálját kimerítő termékenyülés eléréséhez. Hosszú ideig vita folyt a mézelő méh szerepéről a vöröshere megporzásában. A mézelő méh ugyanis 6,5 mm-es nyelvével nehezen éri el, vagy meg sem tudja közelíteni a 7,6—10,4 mm hosszú pártacső alján felgyülemlő nektárt. Megállapítottuk azonban, hogy a vörösherét elsősorban pollengyűjtő mézelő méhek látogatják, amelyek munkáját nem befolyásolja a pártacső hossza, illetve a nektároszlop magassága. Bár a nektárgyűjtők távol maradása miatt vörösheretáblákon kisebb a méhsűrűség, mint jobb nektáradó növényeken, a pollengyűjtők a vöröshere nagyon hatásos megporzói. A vadméhek és pollengyűjtő mézelő méhek ezért együttesen rendszerint kielégítő megporzást adnak.-Fehérhere. Virágai önsterilek, megporzását rovarok végzik. Pártacsöve rövid, jó nektárforrás, ezért mézelő méhek és poszméhek (Bombus spp.) is tömegesen látogatják. Baltacím. Nem hajlamos öntermékenyülésre, megporzó rovarai poszméhek, bányászméhek (Andrena spp.) karcsúméhek (Halictus spp.) és rendszerint a tömegesen megjelenő mézelő méhek. Szarvaskerep. önsteril, a virágzó táblákat pozsméhek, mfivészméhek (Megachile spp.) és mézelő méhek látogatják. Szöszös- és pannonbiikköny. A két növény virágai gyakorlatilag önsterilek. A szöszösbükkönyt változatos összetételű vadméhnépességek és mézelő méhek tömegesen látogatják. Hasonló a pannonbükköny megporzó faunája Is. Fehér és sárgavirágú somkóró. A mézelő méheken kívül a poszméhek, bányászméhek és karcsúméhek tömegesen látogatják, mért elsőrendű nektár- és pollenforrás. Esetenként számos vadméhnemzetség fajai (Colletes, spp., Ntmia spo., Nomloides spp.) is nagy számban látogatják. Mindkét faj önsteril, magtermésük ezért a rovarmegporzástől függ. Lóbab. Csak rovarmegporzással ad kielégítő termést. Megporzását mézelő méhek és poszméhek végzik. Karősbab vagy futőbab. A bokor- vagy gyalogbabbal ellentétben, a karősbab önsteril, ezért csak rovarmegporzással ad jó termést. Mézelő méhek és poszméhek látogatják. Vöröshagyma. Vlrágzásmenete akadályozza az öntermékenyülést, ezért rovarmegporzás hatására ad megfelelő mennyiségű és kedvező minőségű magtermést. Virágait vadon élő megporzó rovarok és házirúéhek is jelentős mennyiségben keresik fel. Nektárja és virágpora azonban a mézelő méheknek nem különösen vonzó. Korábban megporzásában nagy szerepet tulajdonítottak az egyébként kártevőnek ismert tripszeknek. Kísérleteken igazoltuk, hogy a tripszeknek a megporzásában nincs észrevehető szerepe. Vadon élő megporzó rovaraink sűrűsége nagyon ingadozó, s népességeik összetétele nagyon változékony. A magtermesztés sikere ezért mézelő méhek tevékenységétől függ-MÉZELÖMÉH-MEGPORZASTÖL FÜGGŐ KULTÚRÁK Mivel vadon élő megporzó rovarok, különböző okok miatt csak kis mennyiségben keresik fel a növényeket, ugyanakkor önterméken’yülésre nem, vagy alig hajlamosak, megporzásuk a mézelő méhek tevékenységétől függ. Alma. A termesztett fajták gyakorlatilag ömsterilek, ezért rovarmegporzásra szorulnak. Korai virágzása miatt a nagyüzemi ültetvényekben a megporzó rovarok 97—99 százaléka a mézelő méhek köréből kerül ki. A szélnek, a korábbi általános felfogással elléntétben, semmi szerepe sincs az idegen megporzásban. A jó termés feltétele ezért, kedvező megporzó fajta jelenléte mellett, a megporzó rovarok tevékenysége. A termés mennyisége és minősége egyaránt a rovarmegporzás intenzitásától függ Körte. A termesztett fajták kisebb-nagyobb mértékben öntermékenyülésre hajlamosak, a rovarok által végzett idegen megporzás hatására azonban nagyobb termést lehet elérni. A megporzó rovarok közül csak a méhalkatúak kielégítően hatásosak, közülük azonban csak a mézelő méhek sűrűsége jelentős virágzó ültetvényekben. Meggy. A termesztett nemes meggy fajták gyakorlatilag önsterilek. Megporzó rovarai csaknem teljesen a mézelő méhek köréből kerülnek ki. A legértékesebb hazai nemes fajta az üvegmeggy, intenzív rovarmegporzás hatására nagyobb kötést, több termést, egyúttal jobb minőséget ad. Napraforgó. Csöves virágainak virágzásmenete az idegen megporzásnak kedvez, bár az önmegporzás lehetősége, idegen megporzás elmaradása esetén nem kizárt. Rovarok nélkül ennek ellenére csak minimális termés remélhető. Mivel Európának nincsenek specializált megporzó rovarai, a vadon élő rovarok sűrűsége a virágzó táblákon rendszerint kicsiny és nagyon ingadozó, a háziméhekhez képest elenyésző. A termékenyülés a mézelő méhek sűrűségétől függ, megporzásában ezért szerepük nélkülözhetetlen. Fehér mustár. Bár virágszerkezete nagyon hasonló az öntermékenyülésre hajlamos káposztarepcéhez, a mustár gyakorlatilag önsteríl. Vadon élő megporzó rovarok kis mennyiségben látogatják, a mézelő méhekre viszont nagyon vonzó, ezért a virágzó tábjákat tömegesen keresik fel. Megporzásában a mézelő méhek eredményesek és nélkülözhetetlenek. Uborka, sárgadinnye. Virágaik (kivéve néhány ritka uborkaíajtát) egyivarúak, a virágport ezért rovaroknak kell átvinniük a hímvirágokból a nővirágokba. Vadon élő megporzők virágaikat alig látogatják, az eredményes termesztés előfeltétele ezért a mézelő méhek megporzó munkája. rovarmegporzästQl MÉRSÉKELTEN FÜGGŐ KULTÚRÁK A bogyósgyümölcsök legtöbbje jelentős mértékben öntermékenyülésre hajlamos. A virágzó málna, köszméte, fekete ribiszke és szamóca ültetvényeket a vadon élő megporzó rovarok és a mézelő méhek is látogatják. Elősegítik az önmegporzást, és Idegen megporzást végeznek. A megporzó rovarok jobbára a málnát és a köszmétét látogatják nagyobb mennyiségben. A feketeribiszke- és szamócaültetvényekben többnyire nem kielégítő a megporzó rovarok sűrűsége. A málna, a köszméte, a fekete ribiszke, és a szamóca is nagyobb termést és jobb minőséget ad mézelőméh-megporzással. A szilvafajták általában kissé öntermékenyülésre hajlamosak, de a megporzó rovaroknak számottevő szerepe van a termékenyülés kialakításában. Bár rovarmegporzásukról nagyon kevés információ áll rendelkezésre, bizonyosnak látszik, hogy legfontosabb megporzó rovaraik a mézelő méhek. rovarmegporzAstOl alig FÜGGŐ, MEGPORZÖ ROVAROKÁltal intenziven látogatott kultúrák Káposztarepce. A káposztarepcét általában önmeddőnek tartják, de újabban egyértelműen igazolták, hogy a fiatal virágoknál az Idegen megporzás gátolt és az önmegporzás sikeresebb. Idegen megporzás tehát csak azoknál a virágoknál lehetséges, amelyeknél önmegporzás valamilyen ok miatt nem történt. Az önmegporzást viszont az is elősegíti, ha a szél megmozgatja a növényállományt, ami a virágzás időszakában mindig biztosítva van. Számos kutató végzett kísérleteket a mézelő méhek szerepének megállapítására, mivel a repcén a Meligethes fajok, az általános véleménnyel ellentétben, gyakorlatilag nem végeznek megporzást, s virágzó repcetáblákon a vadonélő megporzó rovarok mennyisége elenyésző. Legtöbben úgy találták, hogy méhektől Izolált parcellák, vagy növények 13—60 százalékkal kevesebb termést adtak. Bár hangoztatták, hogy maguk az izolátorok is kedvezőtlen hatással voltak a lefedett növényekre (árnyékolás), ezt a mézelő méh szerepének megítélésében elmulasztották figyelembe venni. így vált széles körben elfogadottá, hogy a mézelő méhek a repce megporzásában kiemelkedő fontosságúak. Az ellenőrző kísérletek eredményei bizonyították, hogy a káposztarepce esetében a mézelő méhek (általában a megporzó rovarok) tevékenysége nem nélkülözhetetlen előfeltétele a jó magtermésnek. A megporzó rovaroktól elzárt parcellák termésének mennyisége ugyanis nem különbözik szignifikánsan méhekkel izolált és szabadon hagyott parcelláktól. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy a mézelőméhmegporzás bizonyos minőségi előnyökkel jár. A minőségi előnyök miatt ezért tanácsos engedélyezni a méhészetek letelepítését virágzó recpetáblák közelében. Néhány gyümölcsfaj, az őszibarack, a kajszi és a cseresznye legnagyobbrészt öntermékeny. A mézelő méhek azonban általában tömegesen látogatják a virágzó ültetvényeket (főleg a cseresznyét), bár a megporzásban nincs számottevő szerepük. rovarmegporzAstöl nem FÜGGŐ, MEGPORZÖ ROVAROK Által alig látogatott kultúrák A plrosribiszke, a len és a mák mint nektáradó, illetve az utolsó, mint pollenadő növény, általában kevés háziméhet vonz. Megporzásukban a rovaroknak gyakorlatilag nincs szerepe. Bár minden állományban vannak idegen termékenyült virágok, méhmegporzással nem lehet fokozni a termést. Méhlátogatottságuk (különösen a mák és a len esetében) rendszerint elenyésző. Családellenörzés Fotó: 0. Haragslm VÁNDORLÁS NÉLKÜL szép síkerek SZABÓ IMRE az érsekájv&ri (Nové Zámky) járásban Béla (Belá) községben lakik. Az eltelt harmincöt év munkanapjain a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban bognár és asztalosi minőségben közmegelégedésre dolgozott. A munkahely napi feladatai után hazatérve szabadidejét családja és méhei körében töltötte el, mindig arra törekedve, hogy rend legyen. A méhészkedést jó példákon felbuzdulva 1956- ban kezdte. Egy idős méhésztől kapott család jelentette a kezdő lépéseket számára. Nem kaptárral, hanem szalmakassal kezdődött el nagy szenvedélye. Neki, aki a famunkában szakmabelinek számított, nem okozott kUlönös gondot a képtárak elkészítése. Szaporítással és vásárlással 4—5 családot tömörített, s ezek gondozásával gyűjtögette össze a tapasztalatokat. Ismereteivel párhuzamban gyarapodott az állománya és a velük szemben tanúsított szeretető is. A hatvanas években sógorával, H u g y i v ár Ferenccel való tanácskozás és tervezgetés után saját elgondolások alapján új kaptárak készültek. Ezek annyiban tértek el a szlovák normalizált típusuktól, bogy azok mérete nagyobb, tehát a keretek alakja eltérő volt. A méztér keretei szélesebbek voltak. Évtizedekkel ezelőtt két ötliteres üveg mézet értékesített, az idén viszont Vilmos fia társaságában már 32 családról gondoskodtak, s bár az apró jószágok kettőjük közös vagyonát képezik, mégis Szabó Imre a fő irányitó. Kéménden (Kamenfn) szerencsés helyen telepedtek meg, mert közel van a víz, az akácerdő, a mezők virágzó kultúrái, tehát a nektárforrás. Ezért szükségtelennek tartották a vándorlást, nem volt probléma az állománnyal, s Így a költségek is kisebbek. A múlt év átlagos mézhozama jól bizonyítja, bogy helyes úton járnak. Az első pörgetésből 15, a másodikból meg 24 kiló mézet értek el családonként, s ez rendkívül jó eredmény. Állományukat kimondottan méztermelésre állították be. A családokat féltó gonddal készítették fel a múlt évben a telelésre. Sem betegség, sem pusztulás nem fordult elő az állományban. Idényben a családokat gyakran ellenőrizték, hogy ne érhesse őket meglepetés. Az is a méhállomány javát szolgálja, hogy Szabó Imre egy esztendeje nyugdíjba vonult, s azóta több időt tölthet al méhei között. Ezzel magyarázható, hogy az idén összesen 905 kiló rendkívül finom akácmézet adott el Kéménden a felvásárlónak. Eltökélt szándéka, hogy az állományt tovább szaporítja. Erre a célra a mürajokat tartja legalkalmasabbnak, mert ezekkel a mézgyfijtés idején kizárhatja a családok természetes rajzását. Viszont ügyel arra, hogy a műrajok kitűnően petéző anyákat kapjanak. A szakismereteket nemcsak a méhészkedés közben szerezte. Gyakran tanácskozik a tapasztalt méhésztársakkal, kölcsönös eszmecserét folytatnak, s megfigyeléseikről is tájékoztatják egymást. Ebből mindannyian tanulnak. Évek óta olvasója a Szabad Földműves „Méhészet“ rovatának és más méhészeti tárgyú szakirodalomnak Is. A hasznos időtöltés a méhekbez való vonzódás erőt, telfrissülést jelent Szabó Imre részére, és nem lényegtelen bevételt a családnak. P. J. PLAVEC A borsó, a bokor- vagy gyalogbab, a burgonya, a paradicsom, a paprika és a dohány entomofil virágszerkezete ellenére öntermékeny. Bár esetenként virágzó táblákon előfordul néhány vadméh (borsó, burgonya), vagy elvétve néhány mézelő méh (paprika, dohány), de ezek sűrűsége nagyon alacsony, s a termés kialakításában nincs kimutatható szerepük. —bep—
