Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
Szobád Földműves AZ SZSZK mezőgazdasági és ÉLELMEZÉSÜGYI M INI SZTÉRI UM Ä NAK HETILAPJA 1382. október 23. * 42. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kés Az államosítás és a jelen Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az orosz proletariátus kezébe vette a hatalmat, egyidejűleg a burzsoázia gazdasági hatalmának megnyirbálásához Is hozzálátott Az össz-oroszorszégí Központi Végrehajtó Bizottság már 1917. november 14-én rendeletet adott ki a munkásellenőrzéeról. Ennek alapján az iparvállalatokban bevezették a munkásellenórzést, amely az első lépés volt az ipari termelés szoclalizására. A szovjethatalom a munkásellenőrzésrői fokozatosan áttért a vállalatok munkésigazgatáséra. Államosították az összes magánbankokat és vasutakat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a proletariátus forradalmi mozgalmának hulláma szinte egész Európát magával ragadta. A csehszlovák proletariátus az orosz példát követve követelte a nagybirtokok szétparcellázását és a vasutak, az ipar és a bankok államosítását. A nagy forradalmi mozgás vidéki hatása ez volt, hogy mér 1918. november 9-én elhatározták a nagybirtokok „megszállását“. A Nemzetgyűlés 1919. április 1-án viharos vita után törvényt hozott „a nagy földbirtok elvételéről“ azzal, hogy kiosztják a kis parasztoknak. A munkások szocializálás! követelése oly erős volt, hogy nemcsak a szocialista, hanem még a burzsoá pártok vezetői Is megígérték a nagyipar „általánosítás sät“. Am csupán az ígéreteknél maradtak, s a forradalmi hangulatú dolgozók lecsillapítására és félrevezetésére törekedtek. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1929. évi V. kongresszusa óta megalkuvást nem Ismerő, elszánt küzdelmet vívott a munkásosztály történelmi küldetésének beteljesedéséért. Az V. kongresszus forradalmi jelszava — Opportunista passzivitásból bolsevik aktivitásba h- ezt a következetesen forradalmi orientációt fejezte ki, s jelt adott határozott fordulatra a CSKP tevékenységében. A dolgozók jogaiért vívott nehéz harcokban, a köztársaság védelmében elismert vezér lett. A kommunista pórt tevékenységében alkotó módon egybekapcsolta a köztársaság megvédéséért vívott harcot a dolgo’ zók jövőbeni társadalmi felszabadítása feltételeinek megteremtésével. A moszkvai gottwaldl pártvezetőségnek ezt a koncepcióját a londoni burzsoá emigráció koncepciójával szemben Is érvényre juttatták, s ez volt az antifasiszta harc Irányvonala. A kommunis:ák koncepciójának lényeges szerves része volt a Szovjetunió felé való új külpolitikai orientációra törekvés. Megvalósításában nagy szerepet játszott a Vörös Hadsereg diadalmas előnyomulása és a Szovjetunió felszabadító szerepe. 1944. augusztusában a Szlovák Nemzett Felkeléssel kezdetét vette a csehszlovákiai nemzeti és demokratikus forradalom. A szlovákiai kommunisták harcának elválaszthatatlan részét alkották a gazdasági-társadalmi követelmények. A Szlovák Nemzeti Tanács mindjárt a felkelés első napjaiban, 1944. szeptember 8-án rendeletet ad ki a német és árjásfsott vállalatok lefoglalásáról. Ennek alapján a felkelés, területén a nemzeti bizottságok kényszergondnokságokat, később pedig nemzeti gondnokságokat neveztek ki. A forradalmi áramlatok hatására a Szlovák Nemzeti Felkelés Időszakában konkrétabban formálódnak az Ipari államosítási követelések Is. Forradalmi átalakulások megvalósulására a gazdaságban Is csak azután nyílt kellő térség, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlováklát. Kassán (Kbšice) 1945. április 4-én kihirdették az első hazai kormánynak, a Nemzeti Front kormányának programját, mely rögzíti a nemzeti és demokratikus forradalom szlovákiai vívmányait. A nemzeti gondnokságoknak átmeneti jelleget tulajdonítottak. Ezért a CSKP kezdeményezésére 1945 júliusában összeült a városok | és a vidék dolgozói nemzeti tömb- R jének koordinációs bizottsága, Я hogy megvitassa a nemzeti gond- 8 nokságok kérdését és az államo- Ц sítás előkészítését. A burzsoázia F az 1918 utáni tapasztalatokból ki- В indulva igyekezett elhalasztatni az S államosítási rendeletek kiadásét, И hogy időt nyerjen politikai és gaz- » dasági helyzetének megerősítésére. Ezért a CSKP a szakszervezetekkel együtt elhatározta néptüntetések szervezését az államosítási követelmények támogatására. Az egyik ilyen tüntetés színhelye 1945. szeptember 8-án Záluží píi Mosté volt, s Itt Klement Gottwald is felszólalt. Beszédében világosan tudtul adta, hogy $ a CSKP elszánt államosítási küz- | delemre szervezi a dolgozókat. 8 Ilyen gyűlés zajlott le például | szeptember 25-én Kassán, 27-én 1 Poprádon és Svltben, október 2-án fi pedig Bratislavában. Itt különösen i markánsan megnyilvánult a munkásság akarata, hogy az államosítás meggyorsítását követeli. Így aztán a CSKP határozott állásfoglalása, az üzemek és a szakszervezetek fokozódó nyomása meghiúsította a burzsoázia manővereit. A burzsoázia a dolgozók nyomására hátrálni volt kénytelen. BeneS elnök 1945. október 24-én aláírta az első államosítási rendeleteket, melyek értelmében az egész energetikai, szén- kohó- és fegyveripart, a vegyipari művek zömét államosították. A többi ágazatokban a 150—500 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket érintette az ь államosítás, éspedig ágazati jelleg | szerint. A 102. és 103. számú ren- i delet az összes részvénybankokat | és magánbiztosító intézeteket álla- И mosította. Az államosító rendele- | tek kihirdetése munkásosztályunk történelmi győzelme, a nemzeti és demokratikus forradalom egyik legfontosabb eredménye volt. A burzsoázia ezek után is igyekezett különféle üaelmekkel megakadályozni bizonyos vállalatok államosításét. Ez főként az élelmiszeriparban sikerült neki. így például kivonták az államosítás alól a volt paraszti cukorgyárakat, melyeket földművesek szövetkezeti vállalatainak tüntettek fel. így például nem államosították az Uhorská Ves-i, vlőnovcel. Trenčianska Teplá-1 és diószegi [Sládkovlői) cukorgyárakat. A Demokrata Pártnak hasonló manőverekkel sikerült meggátolnia a Nitrát Malomipari Müvek és a piešfanyi Rőzsamalom államosítását. Az élelmiszeriparban ez az állapot a dolgozó nép 1948 februári végle- j ges győzelméig tartott. Az államosítással így a burzsoázia és a dolgozók harcának jelen- ; tős szakasza tetáződött be. Ezt a harcot a CSKP gazdasági pozíciókért vezette az új államban. Az , államosítás annak a megnyilvánulása volt, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőtt át. A februári győzelem után az államosításnak és a magánvállalkozás korlátozásának második szakaszában teljesen kiiktattuk a magántpart. Főként Szlovákiában ezzel létrejöttek a szocialista iparosításnak és a mezőgazdaság kollektivizálásénak feltételei, olyan meghatározók, melyek különösen Szlovákiában segítettek a lakosság életszínvonalának gyors emelésében. Ezért elevenítettük fel 37 év múltán Is ezeket a tényeket most, amikor а XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodunk. JÄN STRELNlK oki. mérnök, kandidátus, az SZLKP Központi Bizottsága gazdasági osztályának helyettes vezetője. MEGVALÓSULT ÖTLETEK Az újítói tevékenység sok mezőgazdasági nagyüzemben még mindig a gazdálkodás szegélyére szorul. A tények viszont azt diktálják, hogy számszerű gyarapodáson túl az újítómozgalom tartalmi és minőségi fejlődését csak az viszi előbbre, ha ezt a népgazdaságilag is jelentős tevékenységet beillesztik a termelési és műszaki fejlesztési tervekbe. Az utóbbi követelmény létjogosultságát és fontosságát a dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Efez-ben tevékenykedő újítőcsoport tevékenysége is bizonyítja. Ez a csoport a kisebb újítások után — újító iskolának ez is megtette — egyre többet hallat magáról. A kollektíva 1978-ban minisztériumi, 1980-ban pedig kormánykitüntetést kapott az újítőmozgalomban elért kiváló eredményekért. A diőspatonyi ötletemberek — Tóth István kertészmérnök, Sátor Béla, Horváth Ferenc, Anda Lajos, Tánczos János, Csiba Gusztáv — kollektíváját 1974-tól Tóth Zoltán agrármérnök, a szövetkezet főgépesítője — felvételünkön középen Irányítja. Rendszeresen kijelöljük a gazdasági és műszaki fejlesztés hatékonyságával, a minőség javításával és a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsításával kapcsolatos tennivalókat, s ezek megvalósításához kiválogatjuk a legmegfelelőbb szaktudású embereket. A tervszerűsített újítást tevékenység megvalósítása a reális útja annak, hogy az újítók munkáját szövetkezetünkben a gazdálkodás és műszaki fejlesztés tengelyébe állítsuk, s az újítókat rendszeresen foglalkoztassuk. Az ösztönzést, az anyagi és az erkölcsi megbecsülés mértékét eleve a feladat gazdasági fontosságával összhangban helyezzük kilátásba — tájékoztatott a fógépesító, s szavai igazolásaként vázolta azokat až újításokat, melyek a gyakorlatban is kiállták a próbát: Az ésszerű és takarékos takarmányozást szolgáló szénarács, az istállók elektromos berendezéseinek javítását könnyítő állvány, dinnyepalántázógép, a dinnye szedését meggyorsító és könnyebbé tevő betakarítógép, a motorolaj részleges regenerációját végző berendezés. Az országot járva gyakran találkozunk olyan újítókkal, akik az újítások elbírálásának késése miatt boszszankodnak. Több helyen pedig az okoz gondot, hogy az újító az újításának a kivitelezéséhez nem kap megfelelő segítséget, S ha ezeken a buktatókon Is túljutott, elkezdődik a vita és a huzavona a díjazás körül. Ebből nyilvánvalóan senkinek sincs haszna. A fenti tapasztalataink után örömmel konstatáltuk a dióspatonyi újítók elégedettségét. A járásban ugyanis negyedévenként ülésezik az újításokat elbíráló szakcsoport, s az újítási javaslat elfogadása után pedig az érvényben levő jogvédelemmel összhangban az illetékes személy vagy kollektíva azonnal megkapja az újítási díjat. A Barátság szövetkezetnek a gyakorlatilag jól bevált újítások évente 80 ezer korona többletjövedelmet hoznak. Az újítómozgalom és a benne rejlő nagy lehetőségek módszeres kiaknázása azonban sokkal több ennél: az emberi alkotóerő kibontakozását éa hasznosítását jelképezi. —esi.—! тяяяятяятттшятшшшш „Mindig többre törni“ *► Az ón gyermekkoromat „ellopták". Magam sem tudom, hogy kinek, vagy minek a nyakéba varrjam. Egyébként nincs ebben semmi különleges, az én korosztályombeliek töbl*;ége hasonló gyermekkorra emlékezhet. Apám földműves volt. Aprö faluban éltünk a topofőanyl járásban. Tanítóm figyelt fel rám. Kérdezte a terveimet, igen csak kurtára fogott vágyaim voltak a jövőmet illetően. ö meg beszélt tudásról, és soha nem Ismert célokat, terveket oltott belém. Az iskolában 1Ô1 ment a tanulás. Valamiféle szellemi éhség ragadott meg, s ösztökélt, mint az ördög sarkantyúja a tanulásra — szövi н rendhagyó történet szálait Emil g i p o í, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság igazgatója; Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés viselője. Tizenkét évvel ezelőtt került a gazdaság élére olyan vidéken, amely a múltban terméketlenségéről volt nevezetes. A kavicsos talajban aszályos nyarakon még a gyom sem élt meg. A felszabadulás előtt Wtener Valter lovagnak volt Itt uradalma, aki a szántók nagy részét parlagon hagyta, mivel nem tartotta kifizetődőnek megművelésüket. <— Én olyan feladatta vállalkoztam t- emlékezik vissza az Igazgató —, amilyenre érdemes feltenni az életünket. Izgalommal togtam munkához. Mindaz, amt korábban vágynak, ábrándnak tűnt, most eleven valóság. Mikor Idejöttem 5—8 ezer tonna szemes terményt takarítottak be évente a gazdaságban, s ez 25 éves tradíciónak számított. Az utóbbi időszakban viszont szemesekből „a kő hátán“ már évente 12 ezer tonna terem. Mindig ügyeltem arra, hogy a küzdelem napi csatájának többségét az ember nyerje. Hasznosítottuk ehhez Fotó: Tóth József mindazt a tudást, szakértelmet, amit a szocialista mezőgazdaság felhalmozott. Azt akartuk, hogy aki ebben a gazadságban dolgozni kezd, több évtizedes munka után is erőteljes maradjon, ne váljon elhasználődottá. Hétszázkllencvenöt dolgozót alkalmaznak. Tfz évvel ezelőtt 1770, napjainkban viszont már 2650 korona az egy dolgozóra jutó havi átlagkereset. A bérek emelkedésével természetesen a bruttó termelés értéke is évről évre emelkedett: 12 évvel ezelőtt 56 millió korona, tavaly viszont 130 millió korona volt a gazdaság bruttó termelésének értéke. Az eredmények természetesen, nem maguktól jöttek. A mi feltételeink között alaposan meg kellett és kell küzdeni mindenért. A vérbeli vezető egyébként te képtelen a feladatát a munkaidő után kirekeszteni az agyából, idegeiből. A ml pályánkon nincs megállás, nincs pihenés. Mindig tanulunk és a problémák megoldásán töprengünk. Az a gyönyörűséges pillanat, amikor fellobban a felismerés szikrája, megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást. Ez ad erőt a fáradságos hónapokhoz, évekhez. Ilyenkor boldogít az öröm tudata, hogy mi Is adhatunk valami újat a mezőgazdaságunk felhalmozódott kincseihez, ml is hozzájárulhatunk a társadalom közös asztalához. Legtöb* bünk számára a gazdaság, a tágabb értelemben vett családot jelenti, örülünk egymás sikereinek. A mezőgazdaság csapatmunka, s nálunk ebben a munkában a 180 párttag, s a szocialista brigád — ebből 6 a legnemesebb fém, az aranyfokozat viselője — vállal úttörő szerepet. A próbát kiállt barátságok és a jó munkalégkör ad szilárd hátteret a munkához, életünkhöz. Elégedett ember vagyok. Bizakodva taposom a hatodik évtizedemet. Napjainkban a Gombai Állami Gazdaságban 14 agrármérnök dolgozik, Emil SipoS keze alatt. Valamennyien ismerik az igazgató jelszavát: „Mindig többre törni.“ így elismerik, eltűrik, ha korholja őket, és a dicséretnek őszintén örülnek. Ez pedig már emberi fokmérő, mert ezek a diplomás szakemberek nem a funkciót, hanem a pozitív emberi tulajdonságukat tisztelik benne. CSIBA LASZLÖ
