Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-02 / 39. szám
1982. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ókszelőcén (Selice) az idén másodízben rendezték meg az „Oj technika napját“, a korszerű kukoricatermesztési gépek, technológiai eljárások bemutatását, széles körű népszerűsítését. A tavalyi sikeres rendezvénytől — amelynek során kiemelkedő szerepe volt a nedveskukorica tárolási eljárásának, vagyis a CCM módszer népszerűsítésének s aránylag rugalmas alkalmazásának a hazai gyakorlatban — az idei gépbemutató sem maradt el. Sőt, az idén jóval több korszerű géppel, teljesebb gépsorokkal ismerkedhettek meg a mezőgazdasági szakemberek. A magyarországi bábolnia IKR olyan, világviszonylatban is magas színvonalat elérő gépei — mint például a Class—Dominátor kukoricakombájn, az Orkán- 79-es kukoricaszár-betakaritó vagy a Rába Steiger mélylazíth «— mellett a kukoricatermelési rendszer, valamint a nedveskukorica-tárolási módszer gépsorainak kiegészítését és további tökéletesítését szolgáló több hazai gyártmányú gépet vonultattak fel. Többek között a Gottwaldovi Agropodnik gyártmányait, a elféri szövetkezetben sorozatban gyártott ZK-09-es kalapácsos darálót, vagy a folyékony műtrágyák kijuttatására alkalmas PAG-7-es szárnyvezetékű permetezőgépet. Bár a bemutatott gépek és gépsorok többségét a nitrai Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállításon is megtekinthették az érdeklődők, a sókszelőcei bemutatónak az volt a célja, hogy gyakorlati körülmények között, munka { közben is bizonyítsák, mire képesek a korszerű gépek, s | mennyire felelnek meg az adott | műszaki paramétereknek, telje- j sítmény és munkaminőség szem- ] pontjából egyaránt. Természetesen nem csupán j rangos gépbemutatóról volt szó. A rendezőknek fő célja volt fel- j hívni a mezőgazdasági szakemberek figyelmét a tudományos- 1 műszaki haladás vívmányainak 1 gyakorlati alkalmazásában rej- 1 lő lehetőségekre és tartalékok- 1 ra a mezőgazdasági termelés ' ésszerűsítésében, hatékonyságó- j iák növelésében. Vagyis mindazokra a tényezőkre, amelyek i mezőgazdasági termelés bel- 1 terjesítése révén az önellátott- 1 iág felé vezetnek. I Ennek az útnak egyetlen jár- i lató, progresszív módja a cél- t szerűen kidolgozott, valameny- t íyi termelési és gazdasági té- c íyezőt figyelembe vevő terme- s ési rendszerekben rejlik. Olyan i echnológiai módszerek gyekor- 1 ati alkalmazásában, amelyek a 1 negfelelő biológiai anyagon, t alajelőkészitésen, vetésen, táp- i ínyagpótláson, növényvédelmen 1 is betakarításon keresztül az g mergiaforrások felhasználá- i iának csökkenését, valamint 1 íz egész termés maximális ki- s íasználását eredményezi. Ezért i íz új technika napjának egyik c ilapvetően fontos küldetése t rolt, szemléltető módon bemu- 1 atni a kukorica egyes haszno- в iftásl eljárásait — többek kö- s :ött • nedveskukorica tárolá- 1 li módszerét — és a korszerű alajművelés módszereit a kü- r önböző knkoricabetakarftási č technológiák után. Ismertették azokat a tényezőket is, melyek nélkülözhetetlenek a termelési rendszerek eredményessége szempontjából. A galántai (Galanta) járás vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzetének eddigi tevékenysége során szerzett tapasztalatok, elért eredmények teljes mértékben igazolják a termelési rendszerek bevezetésének és széles körű kiépítésének létjogosultságát. Nem árt, ha a kooperációs körzet vezetőivel folytatott beszélgetésünk nyomán legalább tömören vázoljuk fel törekvéseiket és eredményeiket az észszerűen megszervezett együttműködésben, elsősorban a kukoricatermesztés területén. A vágsellyei kooperációs körzet tizenegy mezó'gazdasági üzemet tömörft magába, összesen 34 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodnak, s főleg gabonaféléket, kukoricát, cukorrépát, zöldségfélékből pedig főszerpaprikát termesztenek. Bár termesztési küzdése után lendületesen fejlődött a szolgáltatások terén. Szép eredményeket ért el a gépjavító csoport is, amelynek tagjai odaadó munkájukkal, újí-A fő cél: kilenctonnás KUKORICAHOZAM elérése profiljuk aránylag széles, országos viszonylatban is kiugró eredményeket értek el a Bábolnai IKR modell szerint — a bábolnaiak hathatós segítségével és támogatásával — kiépített kukoricatermelési rendszer meghonosításában. Erről legjobban tanúskodik az a tény is, hogy a kukoricatermelési rendszer túllépte i— nemcsak a járáson belül — a kooperációs körzet határait, hanem más járásokra, többek között a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno) és az érsekújvári (Nové Zámky) járás több gazdaságára is kiterjedt. Ma a vágselylyei kukoricatermelési rendszer tag- és partnergazdaságai őszszesen tizenkilenc mezőgazdasági üzemből tevődnek össze. A kooperációs körzet szakmai irányítását — az elnökség mellett — a négy szakcsoport, a gazdasági, növénytermesztési, állattenyésztési és gépesítési csoport tagjai végzik, akik szaktanácsadással szolgálnak az elnökségnek. A kooperációs körzet anyagi, műszaki és szellemi bázisává az iparszerű termesztési rendszert irányító központ vált. Ennek gépesítési központja az egyes taggazdaságok műszaki jellegű problémáinak megoldására hivatott. A központi raktár elsősorban a speciális pótalkatrészek beszerzéséről, nyilvántartásáról és elosztásáról gondoskodik. A tehergépkocsipark megrendelésre különböző szolgáltatásokat nyújt a taggazdaságoknak, főleg a szállításban, valamint az istálló- és műtrágyázás végzésében. Az iparszerű termesztést irányító központ, rövid fennállása óta, s a kezdeti nehézségek letási javaslataikkal hathatós segítséget nyújtanak a CCM módszer gépsorainak gyártásához és komplettizálásához. Említést érdemel, hogy a kukoricatermelési rendszer meghonosításában úttörő szerepet töltött be annak idején a csilizradványi (Čiiižská Radvaü) szövetkezet, ahol már 1978-tól próbálkoznak a Bábolnai IKR alkalmazásával. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma megbízásából 1980-ban vált a vágsellyei kooperációs központ az IKR rendszergazdájává. Az első évben a kukoricatermelési rendszer csupán kétezer hektárnyi területre terjedt ki. De már az első év eredményei világosan igazolták, hogy a rendszer bevált. Hiszen a rendszerbe bevont gazdaságok 5—7 mázsával nagyobb hozamokat értek el a járási átlagnál. Tavaly a kukoricatermelési rendszer tízezer hektárnyi területre terjedt ki, s az összes munkák végzésére tizenhárom gépsor állt a tag- és partnergazdaságok rendelkezésére. A szemes kukorica hektárhozama meghaladta a hat tonnát. A járási átlaghoz viszonyítva másfél tonnával több kukoricát takarítottak be hektáronként. Az eredmények nemcsak a hozamok szempontjából kiemelkedőek, hanem a munkatermelékenység és az üzemanyag-fogyasztás tekintetében is. Míg a hagyományos vetéshez az SPC-6-os vetőgépekkel — ezer hektárnyi terület vetéséhez tizenhat traktorra volt szükség, addig a CYKLO vetőgéppel tíz napon belül végezték el az említett egységnyi terület vetését, mindössze két traktor segítségével. Az egy hektárnyi terület vetéséhez szükséges üzemanyag-fogyasztás pedig 3,2 literről 2,8 Шеггв csökkent. Gondolom az elért eredmények önmagukért beszélnek. De nézzük meg közelebbről, miben is rejlik a vágsellyei kukoricatermelési rendszer sikerének titka. Elsősorban említést érdemel, hogy a Bábolnai IKR több éves tapasztalatokra épített technológia, amely az MNK legjobb mezőgazdasági társulás címét viselő nagyüzemben született. A társulás 240 taggazdasága tavaly 220 ezer hektárnyi területen termesztette a szemes kukoricát, s hektáronkénti átlagban 6,8 tonnás hozamot ért el. A gazdag tapasztalatokkal, a következetesen betartot technológiai fegyelemmel, a kiváló biológiai anyaggal, a szakoktatás magas színvonalával és a pótalkatrész zavartalan ellátásával párosulva hozzák meg az eredményt. E fontos tényezők fokozatos érvényesítésének köszönve a vágsellyei kooperációs körzetben is évről évre kedvezőbbek az eredmények. Ebben óriási szerepe van annak, hogy Bábolnán évente 170—180 dolgozó — szervezők, agronómusok, gépesítők, traktorosok -— szakmai továbbképzésben részesül. Ennek köszönhető, hogy nálunk is a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdult. A traktorosok számára természetessé vált a három műszakos munka, ami lehetővé teszi az egyes munkák — de főleg a vetés — optimális agrotechnikai időpontban történő elvégzését. Természetesen a termesztési rendszer eredményessége fokozott igényeket támaszt a munkaszervezéssel, a technológiai fegyelemmel, a többmfiszakos üzemeltetéssel, a teljesítményekkel, az ellenőrző tevékenységgel, de nem utolsósorban a a munkaidő hatékony kihasználásával szemben. Végezetül a kukoricatermelési rendszerrel kapcsolatban hadd idézzem Kaprinay elvtársnak, a galántai Jmi termelési igazgatóhelyettesének Sókszelőcén elhangzott szavait: >—< A kukoricatermelési rendszer bevezetésének fő célja a kilenc tonnás hektárhozam elérése. Ehhez feltétlenül szükséges a tudományosan megalapozott és szakszerűen irányított tápanyagpótlás és öntözés, az egyenletes kelést biztosító magágyelőkészítés, amelynek feltétele a szántás utáni talajsímítás és a hatékony gyomirtás, a táblák optimláis (száz hektáron felül) nagyságának kialakítása a gépi eszközök 24 órás üzemeltetése érdekében, a vetés optimális talajhőmérséklet melletti elvégzése, továbbá a jó minőségű hibridek, a hatékony növényvédelem és nagy teljesítményű gépsorok biztosítása. Az eddigi tapasztalatok alapján a talajszerkezet javítása érdekében szükségesnek látszik a kedvezőtlen fizikai adottságú talajokon mélylazítást vé""zni. Ha a felsorolt követelményekből csak egy elmarad, ez már hektáronként 1—3 tonnás hozamcsökkenést jelent, s egyidejűleg a termelési rendszer hatékonyságának csökkenését is. KLAMARCSIK MARIA Időben gondoltak a télre Az idén az évelő takarmánynövények termése gyen- * gébbnek bizonyult a vártnál; Ezért a gazdaságok több- > ségében a figyelem középpontjában áll a szükséges téli takarmány biztosítása. Az ipolynyéki (Vinica) Béke Egységes Földművesszövetkezetben szintén a folyamatos teendők közé tartozott és tartozik a téli takarmányalap megteremtése. Ennek az igényes feladatnak a teljesítéséről kérdeztük Dobos Mihályt, a szövetkezet takarmánytermesztést agronómusát. • Milyen kilátásaik vannak a téli takarmányalap megteremtésével kapcsolatban? — A terv 8798 tonna, ebből téli takarmányozásra 5282 tonna jó minőségű takarmány előállítását irányozza elő. Az eddigi eredmények szerint hozzávetőlegesen nyolcvan százalékra sikerült teljesítenünk ezt a feladatot. A hiányzó mennyiséget kiegészítő forrásokból —< takarmányszalma, leveles répafej, szilázs stb. kell majd pótolnunk. ф Tudjuk, az említett takarmánykíesésiiek az egyik oka az idei nagy szárazságban keresendő. Miként oldották meg a terv által előirányzott 220U tonna széna előállítását? i— Tény, hogy ezen a téren a tavalyihoz képest rószszabb a helyzet, tehát jól be kell osztani a megtermelt takarmányt. A 4047 hektár mezőgazdasági területből 924 hektárt tesznek ki a rétek, amelyekről a szénát betakarítottuk. A kistermelőktől eddig több mint száz tonna szénát vásároltunk. A széna begyűjtésében nagy segít- / séget nyújtottak a társadalmi szervezetek Is, melyek- *’ ’ nek tagjai a nehezen hozzáférhető területeket leka- ' szálfák. .vf, • Az első félévben az ipolynyéki szövetkezet érte el a legnagyobb tejhasznosságot a járásban. Az egyedenkénti átlagban tervezett 1629 liter helyett 1699 literes tejtermelést értek el. Miben látja a siker titkát? — A tartalék takarmánykészlet kialakításában. Ugyanis maradt még tavalyról kukorlcaszilázs és széna, s ez segített ki bennünket a bajból. Ezért ebben az évben is azon leszünk, hogy minden takarmányforrást értékesítsünk; nem akarjuk magunkat kitenni a jövő esztendő előre nem látható szeszélyeinek. Az Idén 2796 tonna szenázst és 7640 tonna szilázst szeretnénk előállítani. A szllázsoláshoz felhasználjuk majd a leveles répafejet, a répaszeletet és a kukoricaszárat. Takarmányozásra a sörgyári malátát Is hasznosítjuk. A takarmánytermesztésért felelős szakember szaval arra engednek következtetni, hogy az ipolynyéki szövetkezetben a nehézségek ellenére is elegendő takarmányt biztosítanak a téli időszakra. Bodzsár Gyula Borjak ásványianyag-és vitaminhiány-zavarai Rendszerint csak durva takarmányozási hiba okoz vitamin- és ásványianyagellátási problémát. Űjabban azonban az állatok fejlődésével szembeni megnövekedett követelmény Is okozhat hiánybetegséget. A Bi-vítamln, az E-vitamln és a magnézium hiánya fordul elő leggyakrabban. Az a korábbi felfogás, hogy a kérődző állatok Bivitamln szükségletét a bendőmlkroflőra teljes egészében fedezi, a Jelenlegi fejlődési ütem és takarmányozási technika mellett nem egészen állja meg a helyét. A szálas takarmányok etetésére való átálláskor a borjak központi Idegrendszerének zavaraira utaló tüneteket gyakran a Bi-vitamin hiánya váltja ki. A Bi-vitamln hiánya ugyanis zavart okoz a szánhidrát-anyagcserében. Az agykéreg ennek hatására helyenként kidudorodik és nyomást gyakorol a koponyacsontokra. Az eredmény az agykéreg eg>ss sejtjeinek elhalása (nekrózlsa). Bt-vltaminhiányt a kővetkező okok Idézhetnek elő: a takarmány kevés Bi-vitamtnt tartalmaz; a baktériumok és penészek által termelt tfamináz en^irn elbontja Bi-vitamint; hirtelen takarmányváltás miatt a bendőbaktériumok nem tudnak elég Bi-vitamint termelni; hirtelen hőmérsékletváltozás miatt jelentősen (esetleg 20 százalékkal Is) megnő az állatok Bi-vltaminhiány egyik jellegzetes klinikai tünete, hogy az állatok fejüket oldalt és kissé felfelé fordítják. Ilyenkor nagy mennyiségű Bi-vitamint szoktak adagolni. A betegség azonban meg Is előzhető menetelő takarmányadag összeállításával és a fokozatos átállás betartásával. Ezt kiegészítheti az átállási időszakban (2—3 héten keresztül) a takarmánnyal együtt Bi-vttamin adagolása. Az E-vltamln és a szelén kölcsönhatásban vannak ugyan, de egymást nem helyettesíthetik. Az E-vltamln a telítetlen zsírsavakat védi a felhasználás előtti oxidációtól, miközben maga elbomlik. Ezért különösen a hosszú ideig tárolt tejpőtlő borjútápszer etetésekor lép- ' hét fel E-vitamlnhiány. Az E-vitamtnhlány Ismert tünete az ún. fehérizom-be- ľtegség. A megelőzés szempontjából nagyon fontos az etetett tejpótló borjútápszer korának és tárolást körülményeinek ismerete. A 20 százalékos zsírtartalmú tejpőtlő készítményeknek legalább 20 mg/kg E-vitamlnt kell tartalmaznlok. A nagy adagö tejpőtlő borjűtápszerrel és abrakkal „hajtatva“ nevelt borjaknál fordul elő a vér magnéziumszintjének süllyedése, a Mgtetánia. Általában az első 3 hónapban léphet fel a Mghlány, ami azzal magyarázható, hogy az életkor előrehaladásával a tej Mg-rartal* mának kihasználhatósága romlik. Az első hónapban még 75—90 száza’.. :, a 3. hónapban azonban már 40 százalékra csökken. Ugyanakkor minél gyorsabban fejlődik a borjú, annál nagyobb a Mg-igénye. A ' ányt a szervezet egy Ideig a csontok Mg-tartalmának felhasználásával ellensúlyozni tudja. A tetánlás tünet így elsősorban stresszhelyzetekben (szállítás, mérlegelés, csoportosítás) jelentkezik. A beteg állatokat Mg-glukonát- vagy Mg-szulfát-injekciőkkal gyógykezelik. Megelőzhelő a betegség a hajtatott nevelés kerülésével, kiegyenlített takarmányozással, mielőbbi szénaetetéssel. M. V. >
