Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-25 / 38. szám

1__________AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HEfIli . SFfiu'i: A ■ - ír :í i P J А 1982. szeptember 25. $ 38. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kčs Az őszi csHcsmunkák jelentősége A MINISZTER SZEMÉVEL — Az őszi munkák az évi munkafolyamatok egymás­utánjában az igazi csúcsidőszakot jelentik. Nem csök­kenti ez az aratás jelentőségét, sőt az idei gabonabeta­karítás tanulságai alapul szolgálhatnak arra, hogy az őszi feladatot is sikeresen teljesítsük. Olyan időszak mezőgazdasági termelésünkben az ősz, amely erőteljesen meghatározza az adott esztendő ered­ményét, s legalább ennyire befolyásolja a következő év növénytermesztésének, gazdálkodásának alakulását is. A szántók, a gyümölcsösök nagyobb hányadáról, a szőlőültetvények teljes területéről most kell betakarítani a termést. Az ősziek talajelőkészítésre, vetésre várnak, s az őszi mélyszántás sem tűri a halogatást. Ezek az adatok azt jelzik, amit mindenki tud, aki egy kicsit érdeklődik a mezőgazdaság iránt. Sok mun­kát hoz az ősz. Az is természetes, hogy mindezt el kell végezni. A nagy kérdés a hogyan. A jó, a legelőnyö­sebb, a legokosabb megoldások kiválasztásához, baszno­­• sttásához kell megújulnia az embernek, akár a gépen ül. akár szervez vagy irányít. Meg kell újulnia, hogy képes legyen munkája során a jó tapasztalatokat az új ismeretekkel, lehetőségekkel ötvözni — hangsúlyozta Ján Janovic agrármérnök, az SZSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztere. AZ ŐSZI ÉRÉSO NÖVÉNYEK HELYZETÉT elemezve a miniszter rámutatott .hogy idén a növény­­termesztés azért alakult szokatlanul, mert a gabonafé­lék gyengén fizettek. Ez az egyik oldal. A másik: jú termést fgér a kukorica, a cukorrépa és az őszi érésű növények zöme. A szeptemberi nyár nagy értékeket ho­zott mezőgazdaságunknak, a jól beérő szőlőkben, a dús kalászú kukoricában, a cukrosodé répában, a gazdag termést adó gyümölcs és zöldség szüretelésének könnyí­tésében. Idén a szemes kukoricát 124 ezer 800 hektárról kel! betakarítani, amely 9300 hektárral több a tavalyinál. Az összterület 21 ezer 500 hektáráről CCM-módszerrel takarítjuk be a kukoricát. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium szakemberei receptúrákat dolgoz­nak ki, az új módszerrel tárolt kukorica takarmányo­zására. Az ipari növényekkel kapcsolatban leszögezte, hogy nagyobb területről ad termést az igen értékes napra­forgó, és az annyira fontos cukorrépa. A cukorrépa be­takarításánál minden jel arra mutat, hogy az idén si­kerül elkerülni a nagy betakarítási veszteségeket. A burgonya, a gyümölcs és a zöldség bő termése tetézi a munkát, és nagy feladatok elé állítja a feldol­gozó Ipart. Mindez Ígéret persze csak akkor lesz értékké, több­letté a gazdaságok és a népgazdaság számára, ha a termés lekerül a táblákról, mégpedig a lehető legkisebb veszteséggel, és a lehető legjobb minőségben. Ennyi a- -ban még nem elég: közvetlen őszi fr-isrlat a termé­nyek lehető leggondosabb tárolása és feldolgozása. A NÖVÉNYTERMESZTÉSEN BELÜL a gabonafélék okozta kiesést bizony sok más tétellel kell megpróbálni többé-kevésbé pótolni. A szakemberek különbözőképpen értékelik az idei gyengébb gabonater­més okait, melynek alakulásában az időjárás is főszere­pet játszott. Egy dologban azonban mindenki egyetért. Tavaly ősszel a gazdaságok túlnyomó többségében a ve­tésterület nagyobb hányadán rassz magágykészítés után eléggé gyenge minőségű vetéssel került földbe a mag. {óén a fő figyelmet az követeli, hogy a meglevő eszkö­zökkel, az adott időjárási viszonyok között miként le­het — mert lehet — jobban dolgozni. A talajelőkészítést és a vetést minden gazdaságban siyan különleges eseménynek kell tekinteni, amely meg­határozza, eldönti a jövő évi aratás sorsát. Az elmé­lyült elemzés természetesen csak akkor ér valamit, ha azt alapos munka követi. ' A gazdag termés feltétele tehát az átgondolt előké­­szftés és a minőségi végrehajtás. A legmegfelelőbb Idő­ben való vetés fontosságát például már nagyon régen felismerték, sajnos a gyakorlatban a mai napig sem tartják be ezeket a szabályokat. AZ IDŐSZERŰ MÜNKÄK menetét elemezve rámutatott, hogy csak a jé gazda gon­dosságával végzett munka, csak a lehető legkorszerűbb, leggazdaságosabb tevékenység ellensúlyozhatja a ter­melésben azokat a költségnövelő változásokat, amelyek hazánkban, de külföldön is egyre jellemzőbbek. Az elmondottak érvényesek az őszi munkákra is, me­lyek sikeres végrehajtásában elsőrangú feladat jut a szervezettségnek. Az esetleges nehézségek és gondok ne idézzenek elő kapkodást, hanem még megfontoltabb, szervezettebb munkát. Most rendkívül nagy fegyelme­zettségre van szükség mindenki részéről. A fegyelme­zett, tervszerűen szervezett munka jellemezze az őszi betakarítást, hogy ami megtermett, az a lehető legki­sebb veszteséggel fedél alá kerüljön. EGYÜTTMŰKÖDÉS. KÖLCSÖNÖSSÉG nyilvánuljon meg a termények útjánál, útjának lebonyo­lításánál, értékének megállapításánál. A cselekvők köre nem szűkül, le, s nem is szűkülhet a mezőgazdasági dolgozókra, a felvásárlókra és a szol­gáltatásokat végző vállalatokra. Részesei lesznek az (Folytatás a 2. oldalon) A nyarunk szerény volt, de a bő termést ígérő kukorica enyhítheti a gondjainkat. A nyugat-szlovákiai ke­rületben mintegy 20 ezer hektárról CCM módszerrel takarítjuk be a termést és a kukortcaszárat is haszno­sítani fogjuk. Kádek Gábor felvételei iiimiiiiiiiniiniiiii4iM — ——■ i —— ШШЖ-* A mezőgazdaság fejleszté­sének eddigi eredményei, a külső és belső feltéte­lek kedvezőtlen hatása egyre igényesebbé teszik számunkra az önellátási program megva­lósítását. A mezőgazdasági ága­zat száméba is sürgetővé válik a CSKP XVI. kongresszusán kl­­■ tűzött követelmény megvalósí­tása az Intenzív népgazdaság­­fejlesztésről, valamint a nagy­fokú hatékonyság és gazdasá­gosság megteremtéséről. Mind­ez többek között megköveteli, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben takarékoskodjunk, szer­kezeti változásokat eszközöl­jünk, figyelmünket elsősorban M a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvé­nyesítésére Irányítsuk. A CSKP Központi Bizottságá­nak múlt évi 4. ülésén rámu­tattak: a mezőgazdasági terme­lés gyorsabb ütehrű Intenzíveb­bé tétele, a befektetett eszkö­­íj zök jobb kihasználása és a M nagyobb hatékonyság elérése érdekében szükséges, hogy a mezőgazdaság a korábbiakhoz g viszonyítva nagyobb mennyiség­ben és gyorsabb ütemben kapja meg a jó minőségű biológiai anyagot, a nagy termőképessé­gű Illetve nagy hasznosságű fajffikat. Ezért sürgető a tudo­­rj mányos kutató- és fejlesztési Intézetek, valamint a biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállala­tok munkája színvonalának lé­nyeges emelése. A CSKP KB Elnökségének beszámolója töb­bek között kiemelte azt Is, hogy lényegesen javítani kell a tudományos-műszaki bázis irányítását. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztériumoknak fokoz­niuk kell a kutató munkahe­lyek tevékenységével kapcsola­tos igényeket, s nagyobb figyel­met kell szentelniük káderellá­tásuk javításénak. A tudomá­nyos-műszaki bázisnak az ed­digieknél sokkal jobban kell összpontosítania erejét és esz­közeit azokra a területekre, amelyek döntő fontosságúak nemcsak a jelenlegi, de a jövő Időszak igényes feladatainak teljesítéséhez Is. Az élelmezés létfontosságú kérdéseinek meg­oldásába a MÉM tudományos­műszaki bázisán kívül a Cseh­szlovák és a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiának, a főiskolai kutatási bázisnak és az élelme­zéssel kapcsolatos valamennyi ágazatnak be kell kapcsolód­nia. Nemrégiben egy előadás ke­retében tájékozódhattunk a tu­domány és a technika fejlesz­tésének további lehetőségeiről, céljairól. Az előadó, az SZLKP Központi Bizottságának osztály­­vezetője részletesen Ismertette „A csehszlovák tudomány fej­lesztésének és érvényesítésének fő Irányai a hetedik ötéves tervidőszakban“ című dokumen­tumot. A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia vezetősége a főiskolákkal és a tudományos munkahelyek dolgozóival kar­öltve dolgozta ki az említett dokumentumot, amely lényegé­ben a CSKP XVI. kongresszu­sának határozotaíből indul ki. A dokumentum célja, hogy a hazat tudományos kutatást a jelenlegi Időszak legfontosabb feladatainak megoldására irá -tési kérdések megoldásában. A szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott sok­oldalú együttműködésnek, így a tudományos együttműködés­nek is mér hagyományai és konkrét eredményei vannak. A dokumentum második ré­sze a hazai alapkutatás ered­ményeinek a műszaki fejlesztés további innovációs szakaszai­ban való érvényesítésével fog­lalkozik. Abból indul ki, hogy az alapkutatás eredményeinek hatékony kihasználása — mint ahogy arra a XVI. pártkongresz­­szueon is rámutattak — csakis a tudomány és a termelés le­hető legszorosabb Integrálódá­sa útján lehetséges. Ezen a A tudomány es technika fejlesztése a 7. ötéves tervidőszakban A mezőgazdaságban is belterjesen nyftsa és hozzájáruljon az egy­séges tudományos politika meg­valósításához. A dokumentum tartalmazza azokat az Intézkedéseket, ame­lyek az alapkutatás állami ter­véből Indulnak ki. Elsősorban a természet- és műszaki tudo­­nyokat érinti, amelyek további fejlesztésétől a nyolcvanas években jelentős népgazdasági hasznos várunk. Az alapkuta­tást felölelő tizenkilenc cél­program a hazai nyersanyagok ésszerű hasznosítására, az app­likált elektronika és kiberneti­ka fejlesztésére, a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban és az egészségügyben a bio­technológia fejlesztésére és szélesebb körű érvényesítésére, valamint az életkörnyezetről való gondoskodás Javításéra Irányul, i A társadalomtudományokkal kapcsolatos témakörök a fej­lett szocialista társadalom épí­tése legfontosabb és legidősze­rűbb kérdéseinek megoldását szorgalmazzák. A dokumentum kiterjed hazánknak a szocialis­ta országok nemzetközi Integ­rált tudományos programjában valő részvételére is, amely táv­lati lehetőségeket nyit meg a legfontosabb társadalmi-fejlesz­téren nagy jelentőségű a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia és a Szövetségi Műszaki- és Beruházásfejlesztési Miniszté­rium közötti együttműködés, amelyet egyezmény alapján fog­nak szervezni és amely a mű­szaki fejlesztés kővetkező hat kiválasztott témakörére t,erjad ki: ■ a fűtőanyagokra és egyéb energiaforrásokra; ■ az elektrotechnikára (az elektronikával együtt); ■ a gépiparra (a kohászat­tal együtt); ■ a biológiai anyagokra és a biotechnológiára; ■ a mezőgazdaságra és az élelmezésügyre; ■ az életkörnyezetről valő gondoskodásra. A szakágazatokkal történő együttműködés szintén egyez­mények alapján valósul meg. A Csehszlovák Tudományos Akadémia már megkötötte, Il­letve a közeljövőben megköti az egyezményeket a központi szervekkel és a többi érdekelt ágazattal, termelési-gazdasági egységgel. Az együttműködés a hetedik ötéves tervidőszak? ban többek között a következő problémaköröket érinti: ■ a mikro- és optoelektro­nika tudományos-műszaki fej­lesztését, a számítástechnika rendszereit, a robotgépek fej­lesztését; ■ az áruszállítással kapcso­latos kérdések megoldását; И a nehéz körülmények kö­zött folyó széntermelést, az atomenergia felhasználásának további fejlesztését, a nem ha­gyományos és új energiaforrá­sok hasznosítását; ■ az energetikai gépgyártás, főleg a nagy teljesítményű és új Yinyagokból készülő gőztur­binák, légsűrítők stb. műszaki fejlesztését; ■ a mezőgazdasági növény­kultúrák integrált növényvédel­mét, a gazdasági állatok élős­ködőkkel szembeni védelmét, a gazdasági állatok irányított szaporodásbiológiáját, a bio­technológia fejlesztését és ki­használását, a borjúnevelésben a homológ immunoglobulinok kihasználását; В a diagnosztikai és gyógyí­tó eszközök, készítmények és módszerek fejlesztését, az új biotechnológiák és bioanalóg polimerek fejlesztését és ki­használását az immunológia, az élettan, az endokrinológia és a gyógyszertan kiválasztott problémáit. A fejlett szocialista társada­lom építésének Igényes felada­tai megkövetelik, hogy a tudo­mány a jövőben nagyobb mér­tékben hozzájáruljon azoknak az új koncepcióknak a kidolgo­zásához és formálásához, ame-> lyek további gazdasági és szo­ciális fejlődésünk szempontjá­ból nélkülözhetetlenek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a hetedik ötéves tervidőszakban <— a már emlí­tetteken kívül —; nagy figyel' met . szentel az előrejelzésnek, a prognózisok kidolgozásának. Azzal számolnak, hogy párt- és állami szerveink részére kidol­gozzák többek között a „Társa* dalműnk legfőbb fejlődési Irá­nyai 2010-lg", a „Biolőgiai technológiák“, a „Speciális anyagok, és „A tudományos berendezlek gyártása“ előre­jelzését. A hetedik ötéves "tervidőszak* ban tovább bővül a kutató munkahelyek hálózata, a beru­házásokat elsősorban a tudo­mányos központok létesítésére fordítják, főleg Ceské Budéjo­­vlcében, Ostraván, Banská Bys­­trlcában, Kassán (Košice), Pieš­­fanyban és Martinban. BARA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents