Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-18 / 37. szám
1982. szeptember 18.' SZABAD FÖLDMŰVES 13 Haladó módszerekkel ünellátottságunk megszilárdításáért Az állattenyésztési ágazatból származó Javak iránti fokozódó kereslet, illetve napjaink egyre bonyolultabb világgazdasági feltételei minden mezőgazdasági üzemet arra ösztönöznek, hogy a tudományos vívmányok és a haladó módszerek mielőbbi gyakorlati alkalmazásával elfogadható feltételeket teremtsenek a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Korunk legfontosabb feladataként a takarmánykérdés megoldása Jelentkezik. Az önellátottság megszilárdításában igen komoly szerepet játszik az ágazatok feladatainak összehangolása. Régen hangoztatjuk, hogy a növénytermesztés feladatait az állattenyésztési ágazat igényeihez kell igazítani. Ezzel korántsem oldjuk meg, legfeljebb mérsékeljük á gondjainkat. Az önellátottságért ma már többet kell tenni. Szüntelenül kutatni kell a takarmánygazdálkodás legjárhatóbb útjait, keresni a, többtermeléshez vezető lehetőségeket és haladó módszereket. Az idén a vártnál szűkmarkúbb volt hozzánk a nyár, tehát még inkább kidomborodik a nem hagyományos takarmányforrások kihasználásának jelentősége. Ahogy az már lenni szokott, az országos seregszemlén mezőgazdasági dolgozóink elsősorban a korszerű gépújdonságok iránt érdeklődtek >»/> 'Ш Egy újdonság a gottwaldovi Agropodnikból. A DAG-100 technológiai gépsor különféle takarmányok előkészítésére, Illetve a CM módszerrel begyűjtött kukorica darálására és betárolására alkalmas (A szerző felvételei) Lapunk harmincharmadik számának szakrovatában a laskagomba házi termesztésének le hetőségeit és módszereit népszerűsítettük. Az alábbiakban ismét a laskagombáról lesz szó, de ezt az írást inkább a nagyüzemek szakembereinek figyelmébe ajánljuk. A bratislavai Večerník munkatársa a Sumerjai (Samorín) Takarmányipari és Szolgáltatási Kutatóintézet bratislavai laboratóriumában dr. Anastázia GINTNEROVÄVAL, a tu-I £s a kannibalizmus? — Intézetünk munkatársai több helyütt kísérleteztek. Mindenütt azt tapasztalták, hogy a sertések azonnal hátat fordítanak a friss zöldnek és jő étvágygyal lakmároznak a laskagomba-szubsztrátumból. E- gyik gazdaságban több napon át adagoltuk a sertéseknek, miközben az egyik állatcsoportot kontrollként a korábbi összetételű napi adaggal etettük. A kísérleti csoportban bárom napon belül fölszámoltuk t kan-Négyszeresen hasznos különlegesség dományok kandidátusával arról beszélgetett, milyen szerepe lehet a laskagombának az emberi táplálkozásban. a gazdasági állatok takarmányozásában, illetve a lignint és cellulózt tartalmazó hulladék veszteségmentes kihasználásában, és az életkörnyezet védelmében. — A zöld növények a napenergia • pótolhatatlan rögzítői. A növények a föld felületére érkező napenergiának átlagosan 0,3 százalékát tartalmazzák. A szerves anyag bioszférabell körforgásával kapcsolatosan napjainkban már kielégíts Ismeretekkel rendelkezünk. A zöld növények ásványi anyagokat vesznek fel, a légkörből pedig széndioxidot és napenergiát merítenek. Ha ezt a folyamatot irányítjuk és jobban kihasználjuk, további élelmiszereket és energiát nyerhetünk. Ha a népesedés az eddigi ütemben folytatódik, a szerves anyagokkal ésszerűbben kell gazdálkodnunk. Ezt a követelményt a jövő technológiai folyamatainak feltétlenül figyelembe kell venniük. Már korábban fölhívtuk rá a figyelmet, hogy nagyon sok lignint és cellulózt tartalmazó anyagunk van, és azt, ami a mezőn megterem, kár egyszerűen beszántani. 0 Milyen szerepet játszhat ezeknek az anyagoknak a hasznosításában a laskagomba? — A laskagomba sikeresen termeszthető a szalmán, amit eredeti állapotában az állatok csak végszükség esetén fogyasztanak el. Viszont a gomba megváltoztatja a szalma tulajdonságait: fehérjében gazdagabbá teszi, miközben a fehérjét maga állítja elő a nitrogén megkötésével. A cellulóz és a lignin részben átalakul szabad cukrokká. A letermett termőközeg a sertéstenyésztésben kiegészítő takarmányként hasznosítható. Kis adagokban juttatva vitamin-ké/zítménv gyanánt hat. • Hogyan született meg ez az ötlet? t— Valahol olvastam, hogy a zárva tartott fogolyé Uománynak adagolt gombapor segítette kannibalizmus fölszámolásában. A Kis-Kárpátokban is megfigyelhető, hogy a laskagombát termő fákat megrágják az agancsos vadak és a vaddisznók. Ha a laskagomba a vaddisznónak csemege, miért ne lehetne fnyencfalat a házi sertésnek? A sertéseknél szintén előfordul kannibalizmus, ha zsúfolt az állomány vagy hiányzik a takarmányból valamilyen öszszetevő. Letépik egymásról a húst, aztán vihetik őket kényszervágásra. Egyszer említettem a dolgot az egyik szövetkezetben, mire a zootechníkus összegyűjtött annyi termőközeget, hogy egy malacnak 10 dkg jusson belőle. Megkínálta vele a malacokat és maga is elcsodálkozott, milyen étvággyal fogyasztják, holott korábban még véletlenül sem fértek hozzá ilyen csemegéhez. nibalizmust. Az állatok et lek, meg aludtak. Többen mondták, hogy biztos ópiumot adtunk be nekik. Az ellenőrző csoport egyedei visítottak, marakodtak, mígnem a gondozók ráuntak és azoknak is adtak a gombából^ Az Istállóban csönd lett, viszont a kísérletnek befellegzett. Azt mindenesetre megállapítottuk, hogy az említett ■kiegészítő takarmány javítja a >, hagyományosan juttatott eleség kihasználását is. 0 Végeztek egyéb irányú kísérleteket is? — igen. Például a Brnól Mezőgazdasági Főiskola a Prágai Takarmányipari és Szolgáltatási Kutatóintézettel együttműködve névtelen húskóstolót rendezett. A pálmát a laskagomba-termőközeggel póttá karmányozott sertések húsa vitte el. 0 Milyen intézkedések történtek, hogy a tudományos ismereteknek mielőbb hasznát vegye a gyakorlat? — Néhány mezőgazdasági üzemben (pl. a Liptáli és a Bohdallcei Efsz-ben) mér termelnek laskagombát, másutt, mint például a Blatnica: Efsz-ben és a Komárnői ÄG-ban most rendezkednek be gombatermesztéshez. Az előzetes tárgyalások alapján arra következtetünk, hogy a RaCai Efsz ts komolyan érdeklődik az eredményeink és módszereink iránt. Intézetünk új mintatelep építését tervezi, mely a tervidőszak végén évi száz tonna iaskagombát fog produkálni a piaci kínálat, illetve az élelmiszeripar nyersanyag forrásának gazdagítására. 0 Milyen összefüggésben van az elképzelés az életkörnyezet védelmével? — Ha a lignint és cellulózt tartalmazó anyagokat felhasználjuk gombatermelésre, akkor elejét vesszük a nevezett anyagok természetes bomlása során jelentkező kártevők szaporodásának, a levegő* és vizeink szennyeződésének. A hulladékmentes technológia a korábbi hulladékokat nyersanyagokká alakítja át és visszaszármaztatja őket az iparszerű termelés körforgáséba. 0 Mit javasol a mezőgazdasági üzemeknek? —■ A gombatermesztést kiegészítő termelési ágazatként kellene kezelni. A laskagomba köztudottan téli gorabaféleség. Akkor kezd teremni, amikor ősszel hidegebbre fordul az idő. Nyáron is termelhető, de akkor hűteni kellene a helyiségeket, és az energiát igényel. Az üzem nyáron megtermeli a lignint és cellulózt tartalmazó hulladékot, télen pedig hasznosíthatja. Félreértés ne essék, nem azt akarjuk, hogy ötszáz tonnás óriásüzemek épüljenek, hiszen a sertéstenyésztésben erőltetett összpontosítás megtanított bennünket arra, milyen káros lehet, ha túllépjük az ésszerűség határait. Viszont úgy gondoljuk, hogy a laskagomba-termelés gazdasági szempontból is hasznára lesz a vállalkozónak, és egyúttal hozzájárul a fogyasztói igények színvonalasabb kielégítéséhez is. (tea) V Az elmondottakból kivetkezik, hogy az idén nagyon sokat várunk a kukoricától. A növényzet általában kimondottan szép. szinte mindenütt csúcshozamot várnak a termelők. És hogy a siker valóban megalapozott legyen, nagyon sokan készülnek kísérletet tenni a termés nedvesen történő tárolásával és felhasználásával. A szemcsutka-szilázs tárolásával Magyarországon már több éve kimagasló eredményeket érnek el a takarmánygazdálkodás, illetve az állattenyésztés területén. A CCM nedveskukorica tárolási eljárást tavaly ősszel mi is intenzíven népszerűsítettük, minek következtében komoly kezdeményezés bontakozott ki a mezőgazdasági üzemek körében. A hazai tapasztalatok általában kedvezőek, ezért a módszer szélesebb körben történő meghonosítását szorgalmazzuk. Ezt a célt szolgálta az Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás egyik tudományos tanácskozása is, melyen hazai és külföldi szakemberek számoltak be a CCM módszer alkalmazásának előnyeiről és tapasztalatairól. Sebestyén Róbert agrármérnök, a Hőgyészi Állami Gazdaság (MNK) kétéves tapasztalatait összegezte. Elmondta, hogy a tulajdonképpen mellékter mékként jelentkező kukorica szárból minőségi zöldsilót ké szíthessünk. A kombájnokul úgy kell beállítani, hogy a? állatfaj igényeinek megfplelii mennyiségű (40—60 százalék] csutka kerüljön a szemmel együtt betakarításra. Sebestyén agrármérnök a CCM módszer előnyeiről szólva mindenekelőtl azt hangsúlyozta, hogy a korábbi 26 helyett ma 31 hízóser lésnek tudnak egy hektár kukoricaföldről eleséget biztosíta ni, vagyis komoly eredményt értek el az önellátuttságban. Arról nem is beszélve, hogy kiiktathatták az energiaigényes szárítást és többszöri anyagmozgatást, ami nagyban hozzájárult a tonnánkénti önköltség 29 százalékkal való csökkentéséhez. A Hőgyészi Állami Gazdaságban tavaly 28 ezer sertést hizlaltak. Az értékesített vágóállatok 45 százalékát kizárólag szemcsutka-szilázsból házilag készített, fölözött tejjel nedvesített táppal etették. Ezek az állatok harminc százalékkal nagyobb (601 gramm) súlygyarapodást értek el, miot a gyári száraz tápon élő társaik. Az is figyelmet érdemel, hogy ebben a csoportban az állatok 126 nap helyett 105 nap alatt érték el a százkilós tömeget, tehát számukra Is gondot okozott az állattenyésztési ágazat fokozódó igényeinek kielégítése, ezért már 1980 őszén kísérletet tettek ■ CCM módszerrel, összesen 635 hektárról gyűjtötték he és tárolták új módszerrel a kukoricát. Hektáronkénti átlagban 11,4 tonnás hozamot értek el, beleértve a csutkát és a biológiai nedvességet is. Az egészet keményítőértékre átszámítva, egy hektárról 6,8 tonna friss morzsolt kukoricát nyertek. A végtermékként jelentkező 7240 tonna szemcsutka-szilázst túlsúlyban hízósertésekkel hasznosították, s még a következő őszön is teljes értékű takarmányuk volt. A sikeren fölbuzdulva, tavaly, ősszel hétszáz hektár kukorica termését tárolták ilyen módszerrel, és az idén még több nedveskukoricát kívánnak tartósítani, mert az istállókban időközben elvégezték a szükséges korszerűsítést. Mezőgazdasági üzemeink kiküldött szakemberei nagy érdeklődéssel hallgatták a módszer és a tapasztalatok részle tes ismertetését. Mivel a szem csutka-szilázs készítésének mód ját tavaly ősszel — a Szekszárdi Állami Gazdaságban szerzett információk alapján — elmondtuk, most inkább a hőgyészi tapasztalatokat foglalnánk össze. Mint megtudtuk, a hőgyésziek 35—45 százalékos nedvességtartalomnál kezdik a betakarítást. Ekkor a kukorica szára és levélzete még zöld, viszont a kalász tápanyagtartalma már állandósult, mert a tápanyagok még nem áramlottak át teljes mértékben a csutkából a szemekbe. A betakarítást azért |ó ilyen korán megkezdeni, hogy nőtt az egy férőhelyre számított hústermelés, miközben a végtermék minősége nem változott. A hazai szakemberek többsége — az állattenyésztési és takarmányipari kutatóintézet munkatársai — mindenekelőtt a módszer meghonosításán fáradozó kezdeményezőkkel együttműködésben folytatott megfigyelések eredményeit öszszegezte. Megállapítást nyert, hogy mind a hét üzem kiváló minőségű szemcsutka-szilázst készített, melynek hasznosításával jó eredményt értek el a sertéstenyésztésben. A tudományos dolgozók különösen a csilizradványi (Ciližská Radvaíi), nádszegi (Trstice), sókszelőcei (Selice) és cíferi szövetkeiatesek munkáját dicsérték. Az említett gazdaságok módszereinek elemzéséhez még visszatérünk lapunk hasábjain. Az évente ismétlődő gondok enyhítését ígérő módszer meghonosításán fáradozók igyekezetét a központi szervek támogatják. Az elképzelésekről Jaromír Algayer agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója beszélt. Elmondta, hogy a módszert népszerűsítő új technika napjain látottak alapján, tavaly a kerületben hét mezőgazdasági nagyüzem alkalmazta a nedveskukorica-tárolá si eljárását. A sikerek és a nyert tapasztalatok a módszer szélesebb körben való alkalmazása mellett szólna1' Tavaly 7300 tonna szemcsulka-s/.ilazst készítettek üzemeink, most 150 —200 ezer tonna kukoricát ajrvezünk nedveken tárolni. A fölszólaló hangsúlyozta: az állattenyésztési ágazat feladatai egyre komolyabbak, melyeknek teljesítéséhez lényegesen több takarmányra van szükség. Sajnos, az idei nyár nem enyhítette, inkább növelte a gondjainkat, ezért most és a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a kukoricának. Az idén 110 ezer hektár kukoricánk van, s ha a tervezett 15—20 ezer hektárról valóban CCM módszerrel takarítjuk be a termést, tulajdonképpen ellensúlyozni tudjuk a nyári bosszúságot. A mezőgazdasági üzemek egyhegyült szakemberei a fejüket csóválták, mire Algayer elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta: — Tudom, elvtársak, a mezőgépipar segítségére egyelőre nem számíthatunk. A módszer alkalmazásához szükséges legfontotosabb gépeket magunknak kell elkészítenünk. A cíferi Béke Efsz-ben már gyártják a kombájnok átalakításához szükséges kellékeket, és ugyanitt sorozatban készülnek a ZL 4-029 kalapácsos darálók is. A gottwaldovi Agropodnik megkezdte a DAG-100 technológiai gépsor gyártását, amely tömegtakar mányok, leveles répafej, szilázs, szalma és kóró takarmányozásra való előkészítésén kívül a CCM módszer alkalmazásában is segítséget nyújthat. A falközi silók létrehozásához soron kívül biztosítunk építőanyagot, tehát a kezdeményezést tulajdonképpen semmi nem fékezheti. Lehet, hogy a szilázs kitermeléséhez a gép- és traktorállomásoktól nem kapunk kellő számú gépet, viszont nem szabad, hogy ez beleszóljon terveink megvalósításába. A tárolt szilázst végső esetben kézzel is kitermelhetjük. Lehet, hogy így nehezebb és költségesebb lesz a munka, de mérsékelni tudjuk takarmánygondjainkat és megalapozhatjuk az állattenyésztési ágazat jövő évi sikereit. Nem állítom, hogy ilyen föltételekről álmodtunk, ds mindig az adott föltételekhez kell alkalmazkodnunk, hogy eleget tehessünk a társadalmi elvárásoknak. A tanácskozáson fölszólalók több ízben kiemelték: ha a CCM módszer előnyeiről beszélünk, akkor nem elég az egy hektárról nyerhető többtermék jelentőségét hangsúlyozni. Szólni kell a további előnyökről is. Például arról, hogy kizárhatjuk a betakarítási folyamatból az energiaigényes szárítást, amely többek között a béltartalmat károsítja. Elkerülhetjük a többszöri anyagmozgatást, meggyorsíthatjuk az őszi munkák menetét, és körülbelül 2—4 héttel korábban fölszabadíthatjuk a termőföldet. Így nagyobb teret adhatunk a bőtermő kései hibrideknek, és a gabona jó előveteményévé léptethetjük elő a kukoricát, hiszen marad idő a talaj előkészítésére. Bármilyen szemszögből vizsgáljuk, a CCM módszer üzemi és népgazdasági előnyei vitathatatlanok. Az őstermelők kezdeményező készségétől függ, milyen mértékben tudjuk ezeket az előnyöket kihasználni, közös ügyünk szolgálatába állítani. ka-dek GABOR
