Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-18 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES ,1982. szeptember 18. 8 A SZISZ rendkívül fontos szerepet tölt be az ifjú nemzedék nevelésé­ben, gondolatvilágának formálásában, tevékenységének irányításában és a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében. A szervezetben végzett terv­szerű, sokrétű tevékenység nyomán gyarapszik a fiatalok ismeretanyaga, műveltsége, bővül politikai látókörük. К sokoldalú ismeretszerzés közepette jelentős értékeket hoznak létre, s munkájuk eredménye megmutatkozik az élet minden területén. A losonci (Lučenec! járásban a ragyolni (Radzovce) fiatalok azok kö­zé tartoznak, akik tervszerű munká­val, eredményekkel hívják fel ma­gukra a figyelmet. Bár a szervezet­nek csak harminc­egy tagja van, de tevékenységével a járás élenjárói kö­zé tartozik. Szeke­res Valéria, a szer­vezet elnöke önelé­gültség nélkül be­szél az elért ered­ményekről. Szerin­te a rendszeres te­vékenység a mérv­adó, tagságuk nem is tudna hosszabb ideig tétlenül len­ni. Mindig akad köztük kezdeménye­ző. Az elmúlt évek eredményei is bizo­nyítják, hogy kulturális tevékenysé­gük gazdag és sokrétű, főleg a téli hónapokban, amikor a hosszú esték szinte kínálják a lehetőséget a szóra­kozásra, kikapcsolódásra. A tagok eszmei-politikai fejlődését szolgáló előadások, beszélgetések, vetélkedők és versenyek mellett, aktfv tevékeny­séget fejt ki az irodalmi színpad, melynek törzstagjai Koronczi Éva, Plencgr János, György Györgyi, Ko­vács Kati, Kaján Gabi, Fehér I.ászló és még néháoyan, akik színvonalas rendezvények, műsorok sorával lepik meg a közönséget. Feltétlenül szólni kell az Ifjúsági szervezet és a művelődési ház gyü­mölcsöző kapcsolatáról. Koronczi Va­léria, a művelődési ház vezetője nem­csak támogatja a SZISZ-tagok munká­ját, hanem közös rendezvényekre is ösztönzi a fiatalokat. Az együttműkö­dés során számos fiatal szerepelt a művelődési ház rendezésében bemu­tatásra került színművekben. Két éve a Bolondos vasárnap című bohózat­nak tapsolhatott a közönség, Idén pe­dig Dávid Teréz Fekete bárány című drámájával arattak nagy sikert. Aktí­van bekapcsolódnak a művelődési ház folklórcsoportjának munkájába is, mely a község népi hagyományait kutatja és adja tovább a jelen és a jövő nemzedékének. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a fiatalság eszmei-politikai nevelésé­nek — hangsúlyozta az elnök. — Tu­datos és tervszerű munkával szeret­nénk elősegíteni azt, hogy fiataljaink tudományos világnézettel, gazdag po­litika) ismeretekkel, szilárd meggyő­ződéssel kerüljenek ki az életbe. Az érdeklődésre Igényt tartó előadások mellett világnézetformáló beszélgeté­sekre Is sor kerül. Ebben nagy segít­séget kapunk a SZISZ járási bizottsá­gától, melynek szervezésében számos színvonalas előadásra került sor. A beszélgetések, szervezését jelentősen megkönnyítik a falusi pártszervezet tagjai, és az iskola pedagógusai. Barta János, Ivanics István, Paulovics István szívesen jönnek közénk, gon­dolom azért, mert a fiatalok érdek­lődéssel hallgatják az előadást. Em­lítésre méltó még a SZISZ járási bi­zottsága által szervezett Klubfórum, ahol szép eredményeket érünk el. — Igénylik-e a fiatalok segítségét a mezőgazdasági üzemek? Szekeres Valéria — Igen. — Nálunk már hagyomány, | hogy az év folyamán több alkalom- | mai bekapcsolódunk a mezőgazdasági munkákba. Tavaly például tizenhá­rom alkalommal segítettünk a Fülek! (Fiľakovo) Alllaml Gazdaságnak. Az i Így kapott pénzen több napos tábo-1 rozást szervezünk, ezen természete-1 sen a legaktívabb tagok vesznek j részt. Ritkáp, de szervezünk közös | mozi- és színházlátogatást is. A társadalmi munkával kapcsolat- ! ban még meg kell jegyeznünk, > hogy | több alkalommal bekapcsolódtunk a j községfeilesztési és szépítés! akciók-1 ba. Ezt komoly feladatunknak Is tar-! tottuk és tartjuk annál is inkább, j mert a helyt nemzeti bizottság elnö- i ke támogatja munkánkat, jő kapcso- ’ latot tart a fiatalokkal. j Az elnök szavait rövid csend kö-; veti, ebből arra következtetek, hogy j minden szükségeset elmondott. Magá- j ról hallgatott. Elhallgatta például,; hogy részt vesz a szavalők- és pró­zamondók versenyén, nem is kis si-! kerrel, hiszen több alkalommal a ke-1 rületi versenyen is eredményesen sze- j repelt. Hogy a szervezet tagjai hű i ápolói a község közelében lévő em-1 lékműnek. Egyszóval megtudtam: sok tettre-! kész tagja van a ragyolci Ifjúsági I szervezetnek. Csaba Rita, György Eri- j ka, Futó Zsuzsa, Botos Piroska, Ко- j ronczi Károly. Futó Károly, Oirbák Stefan, Futó Béla, hogy csak néhá­nyat említsek. De ott vannak mögöt­tük a „névtelenek“ is, akik nemcsak hívő szóra jönnek, de maguk is ke­resik a módot és alkalmat a közösség érdekeit szolgáló hasznos tevékeny­ségre. BÖJTÖS JÄNOS Szeptember 20 ' Hétfő ( FRIDERIKA £ LUBOSLAVA Szeptember 21 < Kedd i * A sajtó napja ( MÄTÉ Szeptember 22( Szerda j í GERTRÜDA £ moric Szeptember 23, Csütörtök i £ TEKLA > ZDENKA Szeptember 241 Péntek 1 * GELLÉRT 1 LUBOŠ Szeptember 25 1 Szombat i EUFROZINA f VLADISLAV Szeptember 2B ( /asárnap { f JUSZTINA C EDITA BUGA DOKTOR: Gazdag nyelv a magyar. Sok ár­nyalt jelentésű szava van. Am nem vagyunk elég óvatosak azok haszoá­­latában. Például nemcsak a duzzana­tot keverjük össze a daganattal — pedig milyen nagy is a különbség köztük! —, nemcsak a megfagyás és a „fagyás“ jelent különhözű sólyos ártalmat, hanem a veríték és az izza­­dás között is elmosódnak в határok. Ogy bizony! Pedig a kánikulában ta­lán az egyik legfontosabb feladat az. hogy ha már valaki verítékezik is, de lehetőleg ne izzadjon. Vajon miért? Mert a veríték szag­talan. Még akkor sem kellemetlen, ba átlucskosítntta a ruhát. Az izzad­ságnak szaga vau. Kellemetlen — mondhatnám, bűzös. Joggal viszolyog az izzadt ember közelébe kényszerí­tőit környezet. A verítékezés szükséges élettani folyamat. A hűtermelő emberi test a verítékezéssel tudja csak megfelelő szinten tartani szervezete hőmérsék­letét. Az élet — a lassú égés — hő­termeléssel jár. Hűvös környezetben ezt iparkodik ruházattal és lakásá­nak megfelelő fűtésével megtartani. Nyári melegben, amikor a bőleadás akadályozott, amikor a zárt és nehéz ruhában túlraelegszik az ember — főleg a múlt helytelen öltözködési sza­bályai mellett —, bizony elég gyako­ri volt a fejfájással, szédüléssel, há­nyással, rosszulléttel, süt eszmélet­vesztéssel járú hőguta..A verítékezés tulajdonképpen automatikus megelő­zése ennek a környezetártalomnak. lássuk csak, hogyan? Ha a szer­vezet túlmelegszik, és sem közvetlen érintkezéssel, sem sugárzással nem tudja átadni a bőtöbbietet környeze­tének, akkor a központi idegrendszer reflex úton elrendeli, hogy a bőr ve­rítékmirigyei nagyobb mennyiségű folyadékot — verítéket — dobjanak a bőrre, a test felszínére. A veríték cseppfolyós anyag, és a bőrről elpá­rolog: a bor megszárad. A párolgás — a száradás — a fizika ismert fo­lyamata, nagy mennyiségű kalóriát igényel, amit a testtől von el, a verí­ték felszáradása. A szervezet így tud­ja megfelelő szinten tartani hőmér­sékletét. tehát, így hűti magát. Ezt bizonyítja sietéskor, erőlködés­kor vagy szellemi izgalmak okozta megrázkódtatás esetén a természetes verítékezés is. A verítékezés tehát szükséges élet­folyamat, amit nem gátolni, nem csökkenteni, hanem könnyíteni, to­kozni kell. A test tisztántartásával, a verítékmirigyek nyílásainak lemosá­sával, gőzfiirdőzéssel, szaunázással, könnyű nedvszívó, porózus, szellőző fehérneművel és mindenféle zárt fel­sőruha és lábbeli mellőzésével. Az izzadás gombával fertőzött be­teg veríték. Kórisméjét könnyű bizo­nyítani, mert a gombák hatására a bőrön keletkező vajsav, valeriánsav és egyéb termék a verítéket kelle­metlen szagú izzadsággá teszi. Saj­nos, az emberiség tekintélyes része bőrgombával fertőzött. Az izzadást fokozó sokféle kórokozó fonalgom­bákra jellemző, bogy leginkább ott tenyésznek, ahol meleg, sötét és ned­ves a környezet, a lábujjak között, bajiatokban, például a gombás beteg bőne alatt. Ugyanakkor a gombák számára kellemetlen terület, ami hű­vös, száraz és világos azonkívül, hogy kitűnő gombaölő szereink van­nak. A bőrgombásodás tehát olyan kellemetlen bőrbetegség, amit csök­kenteni legalább olyan könnyű, mint amilyen nehéz végérvényesen meg­szabadulni tőle. Még ma is, pedig ez a civilizált világban már elengedhe­tetlen. A bűrgombásodásrél az embe­riség ne csak tudjon és beszéljen, hanem tegyen is valamit a higiénia fokozása érdekében. Hogyan? Tanulja meg az egészsé­ges magatartást nyári szikkasztó, me­leg napokon. A nyári páradús levegő vagy a lűző nap annyira felmelegít­heti a testet, hogy a nedves fehér­nemű valósággal rátapad a testre. Ilyenkor rendszeresebben, gyakrab­ban mosakodjék az ember és használ­jon a verítékezést könnyítő, olyan iz­­zadásgátlő kozmetikai szert — rudat, krémet, permetet —, ami elsősorban a gombásodást gátolja. A verítékező sokat iszik. No, de a verítékezéssel nemcsak vizet, hanem sót is vészit. Ezért javasolt nagy melegben a gon­dos sópötlás, ami a sóveszteséget ellen­súlyozza. A hiányzó folyadékot leves­sel, tejjel, gyümölccsel, főzelékfélék­kel, salátákkal pótolni lehet. Végezetül, tanuljuk meg: a veríté­kezés és az izzadás között az egyet­len komoly különbség az, hogy a ve­ríték egészséges, az izzadás kóros termék, amit — illetve aminek kóros voltát — csökkenteni keil. Nagy napra virradtak Röjtökmuzsajon, a szorgos munka ünnepére. A falu népe ünneplőbe öltözött, a busz­megálló melletti téren emelvényt állítottak jel. A zene: kar már el is foglalta a helyét, hogy megkezdje műso­rát. A karmester beintett, de néhány taktus után elhall­gatott a zenekar. Az embernagyságü kürtöt, amit tubá­nak neveznek, sehogy se tudta megszólaltatni a gazdá­ja. Erőlködött szegény, egész lila lett a képe, s majd szétpukkadt, úgy felfújta az arcát. Ebben a pillanatban akkorát bödillt a tuba, hogy csaknem behasadt az ün­neplő közönség dobhártyája, és a hangszer öblös torká­ból egy fekete szőrgombolyag repült ki süvítve. Átszelte a levegőt, s a templom tornyán kötött ki. — BukfencI Bukfenc! — kiáltották mindenünnen ál­­mélkodva. A tuba megszólaltatásának akadálya nem volt más, mint Bukfenc, a szőrgombolyag kis pultkutya, a nagy szimatoló, a röjtökmuzsajiak kedvence. Bukfenc rémül­ten kapaszkodott meg a templom tetején, kémlelte az alatta hullámzó tömeget. A környező házakból Iztben dunnákat hoztak ki, kibélelték alatta a teret. — Hóőórukkt — biztatták kórusban az ugrásra. Ám Bukfenc furcsa módon nem a tömegre figyelt, ha­nem valahova a távolba meredt a tekintete. A követ­kező hórukkra elrugaszkodott,. de nem a dunnákra ug­rott le, hanem szétterpesztve mellső lábait, mint a madár messzire röppent, s eltűnt a beledi útelágazás irányában. A csodálkozás moraja alig ült el, mikor bol­dog csaholással megjelent Bukfenc Dénes bácsinak, a szövetkezet pénztárosának társaságában. Mihamar kide­rült, ml volt a kutyusunk nagy ugrásának a titka. Ész­revette a templom tetejéről, hogy Dénes bácsit, akt egy nagy bőrtáskában a jutalompénzeket hozta a szövetke zeti irodából, két álarcos bandita szorongatja a beledi útkereszteződésnél. Mikor megpillantotta a két bandita a levegőégbe röppenő kis pulit, úgy megrémültek, hogy hanyatt-homlok elmenekültek. — Köszönjük, köszönjük, kedves kiskutyánk! — hal­latszott mindenfelől. — Ma nálunk -ebédelsz Cézár barátoddal, a karcsú, Izmos farkaskutyával együtt — mondta István bácsi — sültcsirkét kaptok. No, most már minden akadály elhárult, rázendített a zenekar. De alig hallgattak meg néhány Strauss kenn­­gőt, István bácsi felesége, Julis néni rohant ki a térre nagy hangon jajongva: . — Segítség! Tolvajok! Kiderült, hogy Julis néni megterített a kertben, ki­rakta egy nagy tálra a sült csirkéket. A tálat az asztal alatt találta összetörve, a sültet pedig abrosszal együtt ellopta valami gazfickó. A hangverseny ismét félbaszakadt. Mindenki fulis né­niékhez tódult. Bukfenc körülszimatolt. — Rókái — mondta — ugyanaz a róka, aki már több házból ellopta a sültet, akit mi egymás között csak Pecsenyezsiványnak hívunk. Nosza, utána. Pecsenyezfi­­vány már azóta messze járhatott, ezért Bukfenc és Cézár felvették a nyúlcipőket, amelyekben ötszörös rú­­kasebességgel tudtak futnt. El is párzottak mihamar. Át­ugrottak az Ikva patakon, át az országúton, szemvilla­nás alatt a muzsaji csereserdőben voltak. Kis időbe tel­lett, s már látták maguk előtt a rókát, amint a vállára vetve vitte az abroszba csavart sültet. — Állj meg Pecsenyezsivány! Úgyis megfogunk! — Kegyelem árva fejemnek! — remegett a róka. — Hagyjuk futnt! — mondta Bukfenc, a sült még úgyis érintetlen. Mire visszamentek, a muzsikusok már nem voltak az emelvényen. Megsértődtek, hogy minduntalan félbesza­kad a hangverseny, és hazamentek. A röjtökmuzsajiak­­nak be kellett érni azzal, hogy elnézték, milyen jó ét­vággyal eszi Bukfenc és Cézár a sült csirkét. — Egyet se búsuljanak! — mondta Bukfenc. Majd rendezek én kárpótlásul olyan hangversenyt, amilyet még nem hallottak. Azontúl alkonyattájt minden nap összegyűltek a röj­­tökmuzsajt kutyák a lövői erdő lábjánál a magaslesnél. Bukfenc vezette a próbákat, és igen szép előrehaladási tettek a daltanulásban a kutyák. Mígnem ismét elkövet­kezett egy ünnepi alkalom. A buszmegálló melletti téren emelvényt ácsoltak, s a falu apraja-nagyra nagy érdek­lődéssel várta a kutyák műsorát. Sokan büszkén muto­gattak kedvenc házőrzőjükre, amint ott feszített kimos­­dátva az emelvényen. Bukfenc most élükre állt, betntett a karmesteri pál­cával. Abban a pillanatban olyan éktelen vonításba kez­dett a sok kutya, hogy az ünnepi közönség fejvesztetten elrohant a térről. , Amint az ebek rádöbbentek, hogy milyen Ijesztő han­gokat adnak ki ők együtt, ügy megrémültek maguk is. hogy százan ezerfelé szaladtak, s csak a vacsoraillat tudta őket visszacsalogatni a faluba. Bizony csak egyszer volt Röjtökmuzsajon kutyahang verseny. ÄTÄNYI LÄSZLÖ Idézet Názim Hikmet, török költő „1917“ c. verséből, melynek első sora fgy szól: „...S az emberek, bizakodva, kéz a kézben...“ folytatást lásd a rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. A vers 2. sora, zárt betűk: n, t, a, 1, g, r, f, a, ő. 10. Kínai név. 11. Sa­ját személyem. 12. Szerb néptánc. 13. Leányom férje. 15. Hiányos nyíl. 17. Ha ugyan szlová­kul. 18 Én latinul. 20. Magyar Optikai Művek. 22. Aka­dály 23. Ezer kilo­gramm. 24. Eladási értéke. 25. Művé­szet franciául. 27. Légszesz. 29. Ékl 3i. A francia kár­tya színe. 33. Ki­csinyítő képző. 34- Város Lengyelor­szágban. 35. Vesz­teségem. 36. Vá­gány. 37. Fegyverét használja. 39. Erős harag. 41. Ismeret­len névjele. 42. Időegység. 44. Nőt név. 46. Folyó Ro­mániában. 47. Ken. 48. Betegség jele. 49. Jegyes. 51. Sze­gény németül. 53. Római ötszázöt. 55. Török férfinév. 57. Lángol. 58. Szlo­vákiai magyar képes hetilap. 60. Lé­te. 61. Beszédrész 62. T. T. 63. No­vember 16-án ünnepeljük. FÜGGŐLEGES: 2. Eleven. 3. Szidás­ban vanl 4. Fél ember. 5. Hlmállat. 6. Becsap. 7. Lám. 8. Igavonó. 9. Asz­­szony lesz belőle. 11a. A vers 4. sora, zárt betűk: 6, y, a, é. 13. A vers 3. sora, zárt betűk: é, r, m, n, a, á. 14. Gally. 16. Állóvíz. 18. Női becenév. 19. Azon a helyen. 20. Növény fejlő­dik belőle. 21. Email. 26. Fedd. 28. Nem valódi. 30. India része. 31. Nagy edény. 32. Roham kezdete. 33. Szen­vedés. 38. Patakocska. 40, Juttat. 42. Időhatározói névutó. 43. Japán győngy­halásznő. 44. Becézett Ilona. 45. Al­pesi legelő. 50. Zokog. 52. Föléje. 54. Hibázik. 55. Rangjelző. 56. Ezen a he­lyen. 57. Villanykörte. 59. A múlt idő jele. 60. Dísz. 61. Végnélküli idő. Beküldendő a vízszintes 1„ a füg­gőleges 13. és 11a. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 34. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A Felkelés örökét jó és becsületes mun­kával ápolhatjuk legjobban.“ Nyertesek: Orbán Erzsébet, Fekete­víz (Čierna Voda), Búcsúházy Rozá­lia, Somorja (Samorín), Kiss Zoltán, Nagysallő (Tekovské Lužany).

Next

/
Thumbnails
Contents