Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-18 / 37. szám

I 1982. szeptember 18., SZABAD FÖLDMŰVES 3 FELSORAKOZIK AZ ÉPÍTŐK ÚJ NEMZEDÉKE A SZISZ szlovákiai kongresszusa Ä múlt szombaton és vasárnap Bratislavában ülésezett a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa. A tanácskozáson Jo­zef Lenártnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével jelen volt a CSKP Központi Bizottságának, az SZLKP Központi Bizottságának, a Szlovákiai Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának és a szlovák kormánynak küldöttsége. A kongresszust Jozef Durica, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Be­vezetőben kiemelte, hogy a SZISZ a korábbi haladó ifjúsági szerve­zetek országépítő törekvéseiből Indul ki, s arra törekszik, hogy a párttal együtt az első sorokban küzdjöh a pártkongresszuson ki­tűzött feladatok megvalósításáért. Az Igényes feladatok teljesítésé­ben fontos szerepe van a tudomá­nyos és műszaki Ismeretek érvé­nyesítésének. Éppen ebben rejlik a mai nemzedék forradalmisága és hősiessége. Kiemelte a SZISZ-fla­­taloknak a mezőgazdaságban tett kezdeményezéseit, mint amilyen az Egy szem se vesszen kárba és a rétek intenzifikálásáért indult mozgalom. Hangoztatta, a fiatalok döntő többsége szilárdan támogat­ja a szocializmust, tevékenyen részt vesz a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, tovább erősö­dött a fiatalok és a párt kap­csolata, \ A beszámolót követő vitában felszólalt Jozef Lenárt elvtárs, a pártküldöttség vezetője. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a fejlett szocializmust építő társadalmunk­nak minden lehetősége megvan arra, hogy sikeresen megoldja az élet és a fejlődés új, minőségi­leg magasabb szintű követelmé­nyeit. Feladatainkat még Igénye­sebbekké teszi a belső és külső helyzet. Ezért az eddiginél sokkal határozottabban és következete­sebben mozgósítanunk kell az ösz­­szes politikai, gazdasági, társadal­mi, erkölcsi és szervezési tartalé­kot, főként új erőforrások kialakí­tására kell törekednünk. Ogy is mondhatjuk, hogy bizonyos vá­laszúihoz érkeztünk, amikor az élet, a haladás, fejlődésünk meg­követeli, hogy töprengés nélkül le­térjünk a túlnyomórészt extenzív fejlődés útjáról, megszabaduljunk a túlhaladott szokásoktól, s hatá­rozottan rátérjünk a gazdaság in­tenzívvé tételének útjára. Az élet logikájával összhangban azt a meggyőződésünket fejezzük ki, hogy elsősorban az önök új nem­zedéke egyre nagyobb mértékben és felelősséggel vesz majd részt a fejlett szocialista társadalom építésében, a merész és új forra­dalmi feladatok sikeres megvaló­sításában. Ezek a feladatok hatá­sukat tekintve méltán sorakoznak olyan nagy fordulatot eredménye­zők közé, mint az ország iparosí­tása és a mezőgazdaság kollekti­vizálása volt. Tovább részletezve a feladato­kat Lenért, elvtárs kidomborította, hogy az idősebbek tapasztalatai­nak és a fiatalabbak lendületé­nek, ú] ismereteinek összekapcso­lása mindenkor kommunista pár­tunk és szocialista társadalmunk káderpolitikájának alapelvei közé tartozott és tartozik ma is. Ifjúságunk egyre szélesebb körű bekapcsolódása a fejlett szocialis­ta társadalom építésébe, a nép­gazdaság hatásfokáért érzett fele­lőssége, a közügyekben való rész­vétele feltételeket teremt az ifjú nemzedék sokoldalú, harmonikus fejlődésére, a fiatalok személyisé­gének kialakulására. Munkájának alkotó jellege, politikai tájékozott­sága és szilárdsága, erkölcsössége és elvtársaiassága a szocialista életmódhoz tartozó nemes voná­sok. Korunk megkívánja, hogy Ilyen összességében és kölcsönös össze­függésben értelmezzük az ifjúság életét és munkáját is. Ez azt je­lenti, hogy szövetségüknek is kel­lő gondot kell fordítania ezekre a szakaszokra, s oda kell hatnia, hogy gyümölcsöző befolyása min­denütt érvényesüljön, ahol az ifjú­ság él, dolgozik, tanul, alkot. Ki­emelte a munkához való helyes viszonyulásra, a tevőleges mun­kára nevelés jelentőségét, ezt az ifjúsági szövetség tevékenysége fontos részének kell tekinteni. A fiatalokban azt a megvőződést keli kialakítani, hogy személyiségük fejlődése, vágyaik megvalósulása, életük értelme az alkotö munka. Lenárt elvtárs rámutatott a kol­lektíva nagy nevelő szerepére, s hangsúlyozta: a szocialista élet­mód lényeges vonása a humaniz­mus, mely kifejezi az emberék szocialista kapcsolatainak lénye­gét, a fiatalabbak idősebbekhez való viszonyát. Beszéde további részében a fia­talok szórakozási lehetőségeivel foglalkozott, rámutatott az Ifjúság testedzésének és sportolásának fontosságára. Megjegyezte, hogy a sportlétesítményeknek az ifjúságot kell szolgálniuk, s e téren Is le kell küzdeni a tárcaszellemet. Be­széde végén a marxista-leninista világnézet fontos szerepét dombo­rította ki az ifjúság szocialista ne­velésében. A kétnapos tanácskozás után megválasztotta az új központi bi­zottságot, ez pedig 15 tagú elnök­ségét. A kongresszusról üdvözlő levelet intéztek a párt vezető szer­veihez, s megfogadták, hogy a szlovákiai SZISZ-tagok nagy len­dülettel és lelkesedéssel vesznek részt szép szocialista hazánk épí­tésében és védelmében. Antiimperialista csatasorban Hazánk és az arab világ kapcsolatainak alakulásában fontos mozzanat volt a múlt héten Moaraer Kadhafinak, a líbiai forradalom vezetőjének látogatása, a csehszlovák vezetőkkel folytatott megbe­szélései, valamint a két ország barátsági és együttműködési szer­ződésének aláírása. Kadhafi ezredes tájékoztatta a csehszlovák ve­zetőket a líbiai forradalom sikereiről, Afrika és az arab országok forradalmi mozgalmainak támogatásában, az imperializmus és cio­nizmus elleni harcban betöltött szerepéről. A felek rámutattak gaz­dasági kapcsolataink mélyülésére. A nemzetközi helyzet és kérdések megvitsjása során örömmel állapították meg nézeteik azonosságát, v»gy egymáshoz közelállóságát. >shaťjan foglalkoztak a közel-keleti helyzettel és szolidaritásuk­ról biztosították a hős palesztinai népet. Leszögezték, hogy az igaz­ságos és tartós közel-keleti béke megteremtésének egyedül járható útja valamennyi megszállt arab terület visszaadása, a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az otthonába való visszatérés, az önrendelkezés és független államalapítás jogát. Síkraszálltak az Iraki-iráni fegyveres konfliktus mielőbbi befeje­zése mellett. Elítélték az imperializmus politikáját és az Afrikai Egységszervezet, valamint az afrikai földrész népei egységének meg­bontására irányuló mesterkedéseit. Határozottan elítélték a faji megkülönböztetést, Namíbia törvénytelen megszállva tartását. Ki­emelték annak jelentőségét, hogy atomfegyvermentes övezeteket ala­kítsanak a világ különböző részein. Megállapították, hogy a madridi találkozó eredményes befejezése olyan dokumentum jóváhagyásával, amely megbízást adna az euró­pai bizalomerősítési, biztonsági és leszerelési intézkedéseket 'meg­­vitató konferencia összehívására, nagy ösztönzést adna a nemzet­közi kapcsolatok további fejlődésének. A látogatás során 12 pontos barátsági és együttműködési szerző­dést írtak alá, mely tíz évig marad érvényben, s ha érvényességé­nek lejárta előtt 12 hónappal, egyik fél sem mondja fel, további tíz évre meghosszabbodik. ZKSZ A nem feketefüld-övezet hatalmas ipari és mezőgazdasági körze­tet ölel fel, amely nemcsak az Oroszországi SZSZSZK népgazdaságá­ban, hanem az egész Szovjetunió gaz­daságában is fontos szerepet tölt be. A nem feketeföld-övezet huszonkilenc területet és autonóm köztársaságot érint, ahol 61 millió ember él, vagyis az Oroszországi SZSZSZK összlakos­ságának 43,7 százaléka. Az övezet ipari bázisát 11 400 üzem és vállalat alkotja, amelyek e szövetségi köztár­saság ipari termelésének megközelí­tőleg a felét ál­lítják elő. Az övezetben 1476 város és ipari központ talál­ható, köztük olyan nagyvá­rosok is, mint Moszkva, Lenin­­grád, Gorkij, , Szverdlovszk. A mezőgazdasá­gi földterület nagysága 48 millió hektár, ebből a szántóterületé 32 millió hektár. A nem feketeföld-övezetnek óriási potenciális tartalékai vannak, melyek kihasználásával nemcsak az említett szövetségi köztársaság lakosait lehet­ne teljes mértékben ellátni tejjel, hússal, zöldséggel (néhány meleg­igényes zöldségféle kivételével) és más mezőgazdasági termékekkel, ha­nem a Szovjetunió más részeinek la­kosságát is. Ebből az övezetből kerül ki a szovjet lentermésnek több mint a fele, a burgonyatermés egyharma­­da és további mezőgazdasági termé­nyek kisebb-nagyobb hányada. Éppen ezért szentel ennek az övezetnek az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa megkülön­böztetett figyelmet. Az utóbbi években a nem fekete­föld-övezet fejlesztési programja va­lóra váltásának eredményeként a me­zőgazdasági termelés növekvő ten­denciát mutat. A termelés jelenlegi színvonala azonban még nem felel meg ezen övezet adottságainak, főleg ami az eredményes, jövedelmező nö­vénytermesztést és állattenyésztést il­leti. Amikor az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Minisztertanácsa jóváhagyta „Az Oroszországi SZSZSZK nem feketeföid-övezete mezőgazdasá-A nem feketeföld gának továbbfejlesztését célzó intéz­kedésekről“ című dokumentumot, szinte a Szovjetunió összes szövetségi köztársaságában számos területen hozzáláttak az említett határozat tel­jesítéséhez. A fejlett szocialista társadalom épí­tésével együtt egyre jobban szilárdul a Szovjetunió népeinek internaciona­lista közössége. Ez örvendetes, külö­nösen a Szovjetunió megalakulásának közelgő 60. évfordulóját tekintve. A szövetségi köztársaságok a hagyomá­nyokhoz híven aktívan bekapcsolód­nak a Szovjetunió társadalmi-gazda­sági fejlesztési kérdéseinek megoldá­sába. Közös igyekezet, összefogás eredményeként termelik ki és hasz­nosítják a fűtőanyagokat, egyéb ener­gia-forrásokat, Szibéria, Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Azsia természeti kincseit, fejlesztik és ezáltal lényege­sen megváltoztatják az Oroszországi SZSZSZK nem feketeföld-övezetét. Ez az egyik legjobb példája a Szovjet­unió népei megbonthatatlan egységé­nek, a népgazdasági feladatok köl­csönös teljesítésének. A tizedik ötéves tervidőszakban és a jelenlegi, tizenegyedik ötéves terv­időszak első évében a talajjavításért felelős védnöki üzemek 274 millió rubel értékű munkát végeztek. Míg 1973-ban talajjavításra 24,5 millió ru­belt fordítottak, addig a múlt évben már több mint 56 millió rubelt. Az említeti időszakban 190 ezer négyzet­­méter alapterületű lakásokat, számos termelő kapacitást és szolgáltatóüze­met adtak át Termeltetésének, a talaj­javítás 148 ezer hektár területre ter­jedt ki, tizenöt és félezer hektár te­rületet tettek öntözhetővé, 75 ezer hektár vizenyős területet lecsapoltak. A Lett, a Litván és az Észt SZSZK talajjavítói magukkal vitték gazdag tapasztalataikat a kalinyingrádi és a szmolenszki területre. Például a Lett SZSZK Meliorációs és Vízgazdálkodá­si Minisztériumának szartaii gépesí­tett talajjavítási csoportja évente rendszeresen teljesíti a tervezett fel­adatokat. A tizedik ötéves tervidő­szak folyamán tízezer hektár vize­nyős terüietet csapoltak le. Például a-övezet távlatai múlt évben 1553 hektár meliorált te' rületen 24 mázsás hektáronkénti ter­méshozamot értek el gabonafélékből; a tolaskini baromfifarmhoz tartozó parcellákról 31,7 mázsa gabonát ta­karítottak be hektáronként. A védnöki üzemek jelenleg fontos talajjavítási munkákat végeznek az ivanovói, a novgorodi, a pszkovi, a rjazanyi, a Vlagyimir! és a jaroszlavll területen, valamint a Csuvas Autonóm SZSZK-ban. A meliorált területeken elsősorban komlót és cikóriát fognak termelni, de jelentős mértékben sze­retnének hozzájárulni a Szovjetunió tej-, zöldség- és hagymatermesztésé­nek növeléséhez is. A Kirgiz SZSZK vállalatai és üze­mei sikeresen építik a Kirgizsztán szovhozt a jaroszlavli területen. A Belorusz SZSZK védnöki üzemei 1983- ban fejezik be a Belorusszkij, vető­magszaporításra szakosodó szovhoz építését a pszkovi területen. Az Ozbég SZSZK talajjavítói építik az ivanovói területen a zöldségfélék termesztésé­re szakosodó Ozbegisztán és az ösz­­szefogás, valamint a novgorodi terü­leten a Taskent és az összefogás szovhozokat. Az említett, lecsapolt, illetve meliorált területeken létesülő mezőgazdasági üzemekben egész sor lakóházat, gyermekintézményt, isko­lát, szolgáltatóüzemet, kulturális In­tézményt adnak át rendeltetésének, aszfaltozott utakat építenek. A jelenlegi ötéves tervidőszak je­lentős állomása a nem feketeföld­­övezet igényes fejlesztési programja valóra váltásának. Az állam csak a komplex talajjavítási munkákra hat­­milliárd rubel értékű beruházást Irányzott elő. Azzal számolnak, hogy 1,4 millió hektár vizenyős területet csapolnak le. 360 ezer hektár terüle­tet tesznek öntözhetővé. A meliorált területeken fokozatosan új szovhozo­kat, összkomfortos vidéki települése­ket létesítenek. A nem feketeföld-övezet fejleszté­sébe a Szovjetunió valamennyi szö­vetségi köztársasága valamilyen mó­don bekapcsolódott, így ez az egész ország ügyévé vált. -blm eteken át vészes feszültséggel volt terhes a közel-keleti hely­zet. Begin izraeli kormányíő nyilván alapos felderítést végzett a térségben, míg felismerte: zöld fény, szabad az út, Nyugat-Bejrút, a libano­ni főváros negyede, amely a palesztin menekültek menedékhelye volt, rövi­desen tűz alá került. Korunk nagv vívmánya, a televízió révén nézőink is ízelítőt kaphattak azokból a bor­zalmakból, melyek a messzi Közel- Keleten játszódtak le, gyakorlati pél­dát láthattak a nemzetközt fórumo­kon megannyiszor elítélt, kárhozta­tott, megbélyegzett népirtásra. Nem kétséges, hogy a ’ tragédiák egyik főszereplője, a cinikus negatív hős, a cionista Izrael állam remekül játszotta azt a borzalmas szerepet, amelyet a főrendező Washington ki­osztott neki. Az a Washington, mely eleve megvalósíthatatlan javaslatokat terjesztett elő, Ismerve Tel-Avtv rea­gálását, hogy a logikusan következő elutasítás minden esetben az Egye­sült Államok közel-keleti terjeszkedő politikájának malmára hajtsa a vizet. A mottó persze, mint megannyiszor, egy képzeletbeli szovjet veszély fel­idézése volt, mellyel megosztani klvá­­ták a térség országainak lakosságát. A háttérből úgy Irányították a dolgo­kat, hogy az a „íenegyerekeskedő zabolátlan és szófogadatlan Izrael“ nyissa meg a terepet az amerikai védnök előtt, aki az izraeli hadsereg hátán tornázza fel magát céljai el­éréséhez, az egyik oldalon színleg bírálva az engedetlen Begin-rezsimet, a másik oldalon pedig védőkarját tartva föléje az ENSZ-ben. Nem kétséges, hogy a paleszti­nok bejrúti kudarcának az amerikai—Izraeli összeesküvés mellett oka volt még az arab széthú­zás, .a régóta sürgetett egység hiá­nya, melytől Begin felbátorodott. In­nen a szálak egy harmadik tényező­höz — a libanoni társadalmi erővi­szonyokhoz vezetnek. Ma már nagyon világos e probléma osztályszemléleté­­nek erőssége. Bejrút nem azért került az Izraeli támadások középpontjába, mert felekezeti viták osztották meg az ország egységét, hanem azért, mert a lakosság egy része, zömmel mohamedánok, radikaltzálódott a bal­oldal Irányában, ugyanakkor a bur­zsoázia le nem becsülhető része, első­sorban a gazdag rétegekhez tartozó maronlta keresztény, falanglsták a jobboldali erőkkel paktáltak le, sőt, a? ország nyílt ellenségével, az izrae­li kormánykörökkel Is leálltak cimbo­ráin], amivel Begin miniszterelnök — bosszúságukra — el is dicsekedett. A bibliai exodus modern változata — nem a zsidók vonultak ki Egyip­tomból, hanem az Izraeli hadsereg rontott be Libanonba, — bizarr és tragikus játék a történelemmel. A megszállók máig sem távoztak Bejrút negyedeiből, sőt külföldi képviseletek területenkívüliségének is fittyet hány-A libanoni exodus nak, dacolva a világ közvéleményé­vel, és sémi jelét sem mutatják an­nak, hogy valaha Is elhagynák az Idegen területeket, sőt újabb Izraelt települések létesítését jelentették be a gázai övezetben és más megszállt területeken. Ebben a helyzetben szl­­rénahangként hallatszott Reagan amerikai elnök javaslata, hogy a pa­lesztinok Camp David szellemében kapjanak közigazgatási autonómiát, államalapítást jogot azonban koránt­sem. A javaslatot — más-más okbői kifolyólag — mind az arab államok, mind Izrael állam elutasította. Felvetődik a kérdés, hogyan to­vább? Világos, hogy a palesz­tin mozgalomnak és az egész arab közösségnek át kell rendeznie sorait. Az első kísérletek erre a ma­rokkói Fésben történtek meg az Arab Liga csúcsértekezletén, mely zárt aj­tók mögött tanácskozott a múlt hé­ten. Nyilvánvaló, hogy a palesztin népet képviselő, Jasszer Arafat ve­zette Palesztinái Felszabadításl Szer­vezetnek Is a helyzethez alkalmaz­kodva új taktikát kell választania. Arafat és a PFSZ Tunéziában telepe­dett le, messzemenő segítséget ka­pott működéséhez, természetesen Tu­niszból nem Irányíthatnak esetleges hadműveleteket. Nyilvánvalóan bonyo­lódik a PFSZ szervezeti felépítése Is. Egy azonban bizonyos: a PFSZ, mely dicsőséggel vonult ki Libanon­ból, hogy más arab államok vendég­szeretetét élvezze, csak csatát vesz­tett. Igazságos felszabadító harcót folytatja, míg a történelem nem szol­gáltat igazságot a földönfutóvá lett palesztinai arab népnek. A PFSZ tud­ja, kik a barátai, tudja, hogy a Szov­jetunió és szocialista szövetségesei mindenkor őszintén a palesztinok mellett állnak, támogatják Igazságos ügyét a nemzetközi küzdőtéren. Hig­gadt, megfontolt magatartásnak kö­szönhető, hogy nem került sor szov­jet-amerikai tengeri Incidensekre Libanon körül, hiszen ez egy világ­égés kockázatával járt volna. Reagan elnök elégedetten tűzte a plecsnlt Habib közel-keleti tanácsadó mellére. Állítólag nagy szolgálatokat tett a béke érdekében a Közel-Kele­ten. Helyesebben: jől képviselte Rea­gan nagyon Is átlátszó kétlaklságát. A közel-keleti kérdés még nem elintézett ügy, különösen úgy nem elintézett, ahogyan azt most Tel-Aviv és Washington elkép­zeli. Vannak még, akik a szeptember 21-én megnyíló ENSZ-ülésszakon hiányérzetüket fejezhetik kt a Biz­tonsági Tanács nevezetes 242. számú határozatának teljesftetlensége miatt. Ez az 1987 júniusi válságot illetően megengedhetetlennek minősítette a területszerzés háborús útját, önmér­sékletre intette Izraelt és a békés megoldás útjainak keresését szorgal­mazta. Ennek bizony már 15 éve, de a hontalanok csak hontalanok marad­tak. A 4 és fél millió palesztin közül még manapság is 600 ezer Libanon­ban, több mint egymillió Jordániában, 530 ezer a gázai övezetben, 278 ezer Kuvaitban, 215 és fél ezer Szíriában, 127 ezer Szaúd-Arábiában, Líbiában 23 ezer, Katarban 22 és fél ezer, egyéb országokban 238 300 paleszti­nai húzza meg magát. Az ENSZ-szervek már most Intéz­kedtek, hogy az idei libanoni nyár vagy koraősz emlékezetes maradjon: a világszervezet úgy döntött, hogv június 4-ét évente a libanoni háború gyermek áldozatai emléknapjának nyilvánítja. Egy másik ENSZ-határo­­zat pedig arra vonatkozik, hogy 1983. augusztus 25-ig Párizsban össze kell ülnie a közel-keleti kérdés meg­oldására hivatott értekezletnek vala­mennyi érdekelt fél részvételével. A sorok újrarendezése nemcsak az arabságra vonatkozik. Időszerű ez a kérdés magában Izraelben 1$, ahol a tömegek, a katonafiatalok Is mind hangosabban fejezik ki kiábrándult­ságukat a Begin képviselte, hosszú távon veszélyessé fajulható kalandor­­politikából. Politikai kalandorok és gyilkosok fajlrtő háborújáról van sző, ahogyan azt annak értékeli például Felicia Langer neves ügyvédnő, arab politikai foglyok elszánt védője Is. L0R1NCZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents