Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-18 / 37. szám
zabod Földműves AZ SZSZK mezögazdasAgi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1982. szeptember 18. ♦ 37. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kés EGYÜTTES ERŐVEL Kedves olvasóink! A szerző kezdő idézettel azért nem akarja magára terelni a figyelmet, mert ösztönösen viszolyog attól, ami ismétlődik, attöi, amiről feltételezi, bogy már régen tudja. A jelenlegi gazdasági helyzet — még a mezőgazdasági termelésben is — azonban megköveteli, hogy felidézzük Szlovákia Kommunista Pártja legutóbbi kongresszusának határozatát. hogy együttes erővel megteszünk mindent, bogy „...a gazdasági potenciál erősítésével, a dolgozók szaktudásának növelésével, kezdeményezőkészségük hatásosabb ösztönzésével, az irányítás hatékonyságának fokozásával feltételeket teremtsünk Szlovákia természeti és gazdasági erőforrásainak jobb kihasználására evégett, hogy fokozódjék a csehszlovák gazdaság hatékonysága, nagyobbodjanak teljesítményei.“ Minden egyén munkabeosztása és a közéletben kezdeményező bekapcsolódása szerint, különféle tisztségekben befolyásolhatja az üzem, a szövetkezet, az állam termelésének, gazdálkodásának eredményeit. Sokszor van dolgunk olyan honpolgárokkal, akik semmit sem adnak és semmit sem tesznek a fogyatékosságok kiküszöböléséért. Szidalmazzák a sznvetf kezet rossz gazdálkodását, de nem lépnek fel a tnlvajlás ellen, szidják a környezel szennyezéséi, de szennyvízcsatornává teszik a patakot. Ebből Is látható, hogy előtérbe kerül az erkölcsi felelősség kérdése. Az a kérdés, tudatosítja-e valaki ezi a felelősségét a társadalom, a város, a község, szomszédja, gyermekeinek és unokáinak jövője iránt. Válunk még nem telel meg a követelményeknek az ember erkölcsi felelőssége, gondolkodásmódja. Persze szemrehányással illethetnénk a nevelési intézményeket és e sajtót is, meg a rádiót és a televíziót, de itt megint keltán van a vásár. Ha például az újság megírja egy agronómns esetét, hogy kezdeti megnemértés ellenére biztosítani tudta a kukorica kombájn utáni kézi szedéséi, hogy a szövetkezet kellő takarmányhoz jusson, egy másik agronómus pedig elolvassa az előző példát, de félreteszi, mert a látszatnépszerüség kedvesebb neki a szövetkezet eredményeinél, kit illet akkor a szemrehányás. Az ember az egyik oldalon a társadalmi környezet produktuma, a másik oldalon viszont aktívan rá kell hatnia erre a környezetre. Ez azt (elönti, az olvasó a sajtótájékoztatás, a pozitív tapasztalatok és a kritikai megjegyzések alapján öntudatosan irányíthatja viselkedését, ellenőrizheti és irányíthatja cselekvését, eszét, érzelmeit, akaratát, s kell is ezt tennie. A sajtónak, rádiónak és televíziónak idei ünnepén köszönetét mondanak például azért, hogy segítséget nyújtottak a Dolný Kubín-i járás szénabetakarltási tapasztalatainak és példáinak terjesztésében. Nagyon is megérdemlik. Ugyanakkor azonban az efsz-ek, a helyi nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek sok tisztségviselője nem szégyent), hogy csak most, e sorok olvasásakor gondolkozik el rajta, miről is volt szó, és figyelmetlenül elballagnak a még lekaszálatlan rét mellett azzal a kifogással, hogy nincs ki kaszáljon, hogy ez nem fizetődik ki stb. Ügy látszik tehát, hogy a sajtó a tapasztalatok terjesztésének pótolhatatlan szerepét töltheti és tölti is be, de a többi szövetkezeti vezetővel, efsz-ek, helyi nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek funkionáriusafval együtt az ójságfrók erőfeszítése rendkívül megsokszorozódhat a szövetkezet, a szocialista állam, az egységes csehszlovák gazdaság, az egész szocialista világ ereje javára. Az ember gyakran tudatosítja, hogyan befolyásolja viselkedésével és cselekvésével pozitívan vagy negatívan a maga környezetét, a közösség munkájának eredményeit. Ha a tanonc látja az idősebb következetes munkáját, akkor Igyekszik a nyomába érni, meg akarja mutatni, hogy támaszkodhatnak rá. Ha azonban egy fiatel durva kifejezéseket és szitkozódást hall szüleitől vagy munkatársaitól, akkor ezek az ocsmányságok túlnyomó többségükben megnyilatkoznak majd a fiatal ember kifejezésmódjában, néha pedig még meg is sokszorozódnak annak a törekvésnek folytán, hogy ő Is meg akarja mutatni. Ezért nem akarjuk, bogy a sajtóban, a rádióban, a televízióban az agresszivitást, kíméletlenséget támogató és bűntettekhez is vezető erőszakos cselekedeteket, közönségességet propagáljanak. Másrészt támogatjuk honpolgároknak a lapokban megjelenő példás tetteit, amelyek megfelelő formában akadályokon Is keresztül vezető utakat mutatnak a problémák megoldására. Tömegtájékoztatási és propagandaeszközeink nem lehetnek meg csupán jó szóval, mely tájékoztatja, megnyeri, meggyőzi az olvasót, hanem gyakran élesen és cfmreszólóan szemre kell hányniuk a fogyatékosságokat, feltéve a kérdést, miért nem tannltak a jobb szomszédoktól. Pezlár elvtárs, as SZLKP Központi Biznttságánek titkára az újságírók szlovákiai kongresszusán hangoztatta, milyen nagy károkat okoz az az újságíró, aki mindenkivel jóban akar lenni, senkit sem akar érinteni, és nem tudja nyíltan, cfmreszólóan kimondani az igazságot. Ebból következik az a követelmény is, bogy az újságírók tanúsítsanak nagyobb bátorságot és felelősséget a társadalommal szemben még akkor is, ha egyes vállalatok és üzemek dolgozói akadályokat gördítenek útjukba, hogy az újságíró ne szerezzen tudomást a fogyatékosságokrúl. Ebben az esetben olyan vezetőkről vao szó, akiket nem bosszantanak a különféle bajok, inkább az tzgat|a őket, hogy kitudódnak. Ha a lapokban fel is tűnik bírálat, a megbíráltak a kritikára adandó válasz helyett leveleket küldözgetnek, amelyekben a* okokat magyarázgatják, vagy a szerző eltörpülő hibáira mutogatnak. hogy elkenjék a bírálat lényegét. A becsületes honpolgár, irányító dolgozó vagy újságíró azonos érdekeket követ: a hazs felvirágzása és ereje érdekében a lehető legjobban használják fel a tudományt, a technikát, az emberi erőt jó és olcsó termelésre. Itt össze kell fogni az erőket: az Irányító dolgozó termelési értekezleteken tájékoztasson és magyarázza meg a tervfeladatokpt, hallgassa meg a javaslatokat és észrevételeket, szervezze meg a fogyatékosságok kiküszöbölését, javítson az irányítási mnnkán. Az újságíró működési körének minden szintjén |árási, kerületi, központi szempontbúi segítse az irányítási dolgozókat és a munkaközösséget általánosított tapasztalatok közlésével a tudományos és kutatási eredmények felhasználása példáinak terjesztésével és természetesen a fogyatékosságok bírálatával. Sem az újság, sem a rádió, sem a televízió nem pótolja az irányító dolgozót, mini ahogyan 6 sem pótolhatja a tömegtájékoztatási és propagandaeszközöket. Ha azonban hiányzik valamelyikük ráhatása, felbillen az egyensúly: a kollektívák, az üzemek elégedetlensége a szerkesztőségekbe menesztett leveleket szül, hogy senki sem törődik a problémák megoldásával, másrészt bizonyos információk elmaradása a saltóban, a rádióban és a televízióban szegényebbé tenné az embert azzal, hogy nem ismerné helyét, felelősségét a szocialista társadalomban és a nagyvilágban. Csehszlovákia lakosságinak szemhetönően változó műveltségi szerkezete, a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök ráhatása Is határozottan befolyásolja az irányító munkát. A IS évnél Idősebb alapiskolai vég(Folytatás a 2, oldalon)
