Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-11 / 36. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. szeptember 11. 36. szám мпмт XXXIII. évfolyam Ara 1,— Kčs Hatvanéves a Szlovákiai Eltűnt három tanya... Máshol a régi porták falai simulnak a fáidba, amelyből vályogként vetették. A tér­képészekhez megéllás nélkül érkeznek a jelentések: nincs, megváltozott, átépült, kibővült, felépült, falubél város lett, á| át, á| talnréss, új csatornahálózat... Mindennap: á|, á|, áj. Da vajon van-e az ország átalakulásában és fejlődé­­séban olyan ágazat, melynek változásait még a térké­pészek sem tudják kávétól? Igen. A mezágazdaság, mely szinte hónaponként ala­kul. Az élet változása Itt olyan gyors, hogy még a tér­képészek sem képesek követni. Joggal vagyunk büsz­kék jelenünkre, máltunk amiékelt viszont kátelesség megóvni, annál Is Inkább, mert kázell és távoli mél­tónkból számos emlék pusztul, vagy lepi el a feledés mohája. Unokáink esetleg már esek képről Ismerik meg azokat a mezőgazdasági szerszámokat, eszkázáket, ame­lyekkel apáink éa nagyapáink még oly nehéz munkával termelték meg a mindennapi kenyerét • • • „Mindannak bemutatása, ami a szlovákiai mezőgazda­ságra érdekkel és fontossággal bir, amiből a hazai me­ző-, kert- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet." Ezzel a mottóval, ma Is Időszerű programmal 1822-ben Bratlslavában nyitotta meg kapóit a Mezőgazdasági Múzeum. A második világháború alatt és közvetlenül ntána a múzeum kiállításainak színvonala jelentős mértékben visszaesett. A világégést kővető évek sem voltak alkal­masak az Intézet fejlesztésére, gyú|teményének rend­szeres kiegészítésére, kiállításainak korszerűsítésére. Az Intézmény 1960-ban Nttrán kapott új otthont, azzal a céllal, hogy a múzeum •— az önzetlen és hathatós anyagi támogatás, s szellemi összefogás révén — ha­zánk agrártárténeti értékelt, a szocialista mezőgazdaság helyzetét, dinamikus „fejlődését méltóképpen tárja a lá­togatók elé. A türekvés kibontakoztatását segítette és jó példaként szolgált az Is, hogy akkortájt már a szo­cialista országokban Is eredményesen működtek hasonló Intézmények. A múzeum eélkitfizéselt napjainkban Is a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar múzeumi szemléltetése, az ágazatok múltjának, történetének feltárása, a szo­cialista mezágazdaság fejlődésének bemutatása és pro­pagálása képezi, ugyanakkor lehetőséget nyújt a hazai tudományos Intézetek és a testvéri szocialista országok — Magyarország, Lengyelország, Bulgária — mezőgas­­daságtörténeti munkájának tanulmányozásához, megis­meréséhez Is. Természetesen ebben a múzeumban sem minden opti­mális és Ideálisan adott. De megszerveztek valamit, ami gyökerében azóta Is „muzeális", de lombjában már más. A rendszeresített tárlatok, a tárlatvezetők szűkszavú, de okoz magyarázata, skanzenszerű szabadtéri kiállítá­sok — az érdeklődés ürügyén •— a múzeumot látogató közönségből közösséget teremtettek. Az agrártörténeti értékeinket őrző és népszerűsítő intézmény gyűjteményét napjainkban 14 ezer 600 tárgy, 13 ezer könyv és folyóirat, 13 ezer diafilm, 130 ldsfllm s számtalan történelmi jellegű okmány képezi.«. • • • Az emlékek erdejét idéző intézmény ódon falai közé is besurran az ősz. Egy-egy teremben, beugróban évszá­zadok maradnak el mögöttünk. A történelmet idéző tár­gyak és eszközök atmoszférát teremtenek: a pattintott kőeszköz, a római mécses, a faeke, a csapó, amit az uraság embere szigorúan használt, nehogy púpos véka jusson az uradalom cselédeinek, a feles, negyedes, nyol­­cados vékaedény — az utóbbit főként akkor használ­ták, ha a falu papjának kellett odaadni évi járandóságát — a több mázsás őrlőkő, a mérőlánc, a borászat, a len- és a kenderfeldolgozás ősi eszközei a jubiláló lntéz-Mezőgazdasági Múzeum mény szakembereinek gyűjtőmunkáját dicsérik. Ezeket a tárgyakat még az érdeklődők keze sem érintheti. Az utókor számára átmentett agrártörténeti kincsek sajnos újra azokat az értékeket juttatják az eszünkbe, melyek a régi porták földhöz simuló falai között veszendőbe mennek vagy mentek. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk felgyorsult üte­me, a tudományos-műszaki haladás olyan Igényt alakí­tott kl, mely sürgeti, hogy a folyamatos nevelés és ta­nulás tartalmát és ennek kommunikációs eszközeit meg­felelően bővítsük. Követeli, hogy a tanulás és a műve­lődési folyamat ne csak az iskola padjai közé korláto­zódjék, hanem új módszerek, új tartalom és forma ke­resésével áthassa dolgozó népünk mindennapi életének alkotó tevékenységét. Az új formák keresése nem sémá­kat, hanem ötleteket, ösztönző forrásanyagot képvisel. A múlt értékelnek megőrzése, a múlt haladó hagyomá­nyainak ápolása szocialista társadalmunk kultúrmegárző és múvelődésfeflasztő törekvéseit tükrözi. Mezőgazdasági nagyüzemeink közül több él Is ezzel a lehetőséggel. Melormázeumok, tájházak, emlékszobák és skanzenok létesítése Igazolja agrártörténetünk megbe­csülésének rögös, de járható útjait. Sajnos, mezőgazda­sági nagyüzemeink többségében elsikkadnak, vagy el­sikkadtak a jelentős agrártörténeti értékek. Az elmon­dottakból kiindulva, az élenjáró példáját követve, min­denhol lelkiismeretesen, nyitott szemmel kell keresni ezeket az értékeket. Ez a feladat természetesen nem lehet egy ember, egyetlen ügyintéző feladata, hanem egész kollektíváknak kell segfteni az emlékek felkuta­tásában, összegvüftésében. rendezésében és kiállításában. Ebbe a munkába be kell vonni a szocialista brigádokat és a mezőgazdasági nagyüzemek keretében működő SZISZ-alapszervezeteket is. • • • Térképészek műszereinek üvegszemel pásztázzák a tá­lat, egyszerre látva a múltat és a (elánt. Mérnek, je­gyeznek. Ma|d ó| városrészek, fejlődő falvak új utcát kerülnek a haza térképébe. Egyedül a mezőgazdaság gyors változását nem tudják nyomon követni. — Mezőgazdaságunk műszaki fejlődése annyira gyors ütemű, hogy a pár évvel ezelűtt még korszerűnek tar­tott gép lassan muzeális értékké válik — mondja Milan PetráS agrármérnök, a történelemtudományok kandidá­tusa, a múzeum Igazgatóhelyettese, majd tájákoztatőlag hozzáfűzi: — Múzeumunk — az agrártörtáneti értékek megőr­zésén kívül —■ a tudományos-kntatémnnkba keretében a mezőgazdasági termelés problémáinak alapanyagaiból — például a merino juhfajta- és a asarvasmarha-tenyáss­­tás, a mezőgazdasági társulások — forgatókönyvet ká­sáit. Múzeumunk adja ki az Agrokultáre című tanul­mánykötetet Is, melyben publikációkat és tanulmányo­kat közöl a mezőgazdaság ét az élelmiszeripar történe­téből. Múzeumnnk 1978-tól a nltral Agrokomplex szerves részeként szerepel. Ebből kifolyólag további fontot fel­adatok hárulnak a múzeum tevékenységére. Közülük talán legfontosabb agy szabadtéri *— műszaki jellegű — skanzen kiépítése. A kiállítás területén elhelyezett épü­letek szemléltető módon Illusztrálják majd a mezőgaz­dasági jellegű települések építkezés! stílusát, as ókortól napjainkig. Ez a rész történelmi ellenpólusként dialek­tikus egységet képei majd a kiállítás ma! tartalmával. • • • Megalakulásának (0. évfordulóját ünnepli agrártürtá­­neti értékeink megőrzője és éltetője a Szlovákiai Me­zőgazdasági Múzeum. Példája gyakorlatilag is igazolja, hogy közős Összefogással az ntőkor számára felbecsül­hetetlen emléket állíthatunk az agrártörténetbál. Ezt most nem mulaszthatjuk el, mart néhány év máivá már késő lenne a* ébredét. CSIBA LÄSZLÚ A múzeumban az SZFSZ védnöksége alatt is rendeznek tárlatokat A Smolenlcén rendezett nemzetközt történelmi konferencia részt­vevői a múzeum udvarán Kékfestő textíliák kiállítása Számunk 2. oldalán meg­emlékezünk Steiner Gábor meg nem élt 95. születés­napjáról, továbbá beszámo­lunk Grisa Filipov bolgár miniszterelnök nálunk tett rövid munkalátogatásáról, bemutatjuk a bővült jogkörű Bodrogszerdabelyt (Streda nad Bodrogom] Helyi Nem­zett Bizottságot, a 3. olda­lon pedig kommentárunkban az olasz politikai élet válsá gos fejlődését elemezzük Az 5-ös oldalon „Hogy töb­bet teremjen a föld • • -Iм címmel összefoglalót köz­lünk arról, hogyan készül­tek fel az őszi szántás-ve­tésre, a jövő évi bő termés megalapozására, valamint a máris folyó termésbetakari­­tásre, az energiatakarékos terménytárolásra a szlmői (Zemné). a galsal iHoliša) és az újbásti (Nová Bašta) szövetkezeiben Szakrovatunk e héten rö­viden összefoglalja, milyen érdekességekkel és újdonsá­gokkal találkoztunk az Ax '82 kiskertészeti és kisállat­tenyésztési részlegén, egy másik írás pedig az alma­­szüretre készülődőknek ad hasznos tanácsokat Az Agrokomplex *82 kere­tében komplex módon mu­tatták be a Magyar Népköz­­társaság mezőgépiparának termékeit. Dr. Magyar Gá­bor, a MÉM miniszterhelyet­tese tartalmas előadáson vá­zolta tel a mezőgazdasági termelés fejlődését. A „Di­namikus fejlődés“ című irást a 11. oldalon közöljük Lapunk 12. oldalán „A ver­tikális Integráció elmélyíté­se az agrokomplexumban" címmel közölt cikk napjaink legidőszerűbb, egyben leg­égetőbb kérdését, azaz a me­zőgazdaság és az élelmiszer­­ipar közötti célszerű kap­csolatok megteremtésének szükségszerűségét elemzi. Érvekként a világgazdasági és a hazai gyakorlat tapasz­talatait, követelményeit so­rakoztatja fel

Next

/
Thumbnails
Contents