Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-28 / 34. szám

16 .SZABAD FÖLDMŰVES. Követésre méltó segítségnyújtás A lévai (Levice) járás 79 sportszervezete közül mintegy 50 nyújtott se­gítséget a mezőgazdasági üzemeknek, köztük a legtöbbet a podlužanyi, a palásti (Plášťovce), a hontnádasi (Hontianske Trsťany), a fakóvezeké­­nyi (Plavé Vozokany), a nagysallöl (Tekovské Lužany), az Ipolyszakálla­­si (Ipl. Sokolce) és a deméndi (Demandice). Nemsokára értékelik majd az illetékes szervek a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott segítséget, s a legjobb tíz sportszervezet jutalomban részesül. Hátra van még a sllózás, az őszi terménybetakritás, az eddig lemaradt sportszervezetek még jóvá tehetik mulasztásukat. Éljenek hát a lehető­séggel. Belányi J., Deménd (Demandice)- zsineg A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Kender- és Lenfeidolgoző Üzem egy régebbi épületében kezdték meg — a termékfelújítási program kere­tében — a zsineggyártást, polypropi­­lénből. Tehát hazai nyersanyagból, amely jóval olcsóbb, mint a sziszál­behozatal útján, mely jelentős devi­zát igényelt. Márpedig xsinegre, kötözőanyagra nem csupán a csomagolás (élelmi­szeripar, stb.) tart igényt, hanem a mezőgazdaság is. Ennek a hiányát érezhettük most is, a szalmabetaka­rítás időszakában. Az idén, az új alapanyagú zsineg­ből nem kevesebb, mint 1000 tonná­nyit gyártanak. Krajcsovics F., Galánta ivoefa - qomfokk; Az azelőtti választási időszakban épült Ipolyszalkán (Salka) egy óvo­da, kétmillió korona költségráfordí­tással, s a lakosság társadalmi mun­kájával. Valóban szép és korszerű. Am Lelovics Sándorné Igazgatónő feje amiatt fáj, hogy az óvoda átadásá­nak nem voltak meg az előfeltételei. A 60 ezer korona költségelőirányzat rendkívül szűkösnek bizonyult, 300 ezer koronára duzzadt, ami a kutat Illeti. Ml hát a probléma? A költség­­többleten kívül a vízminőség egész­ségügyileg kifogásolható.... Súlyosabb: a pénz egy része olyas­mire használódott fel, amit nem ter­veztek. Az emésztőgödör (egy vasúti tartály lesüllyesztése) is többe került a tervezettnél a talajvíz miatt. Be­ázott a tetőzet. Több költségráfordí­tással ezeket a durva hibákat már helyrehozták, eltávolították. Van a­­zonban egy költséges munka, ami még elvégzésre vár: az óvoda udva­rának feltöltése, parkosítása. Remél­hető, hogy az illetékesek találnak rá pénzforrást. Végre rendezett lesz a most még balesetveszélyes udvar. Majerszky Márton, Ipolyszalka (Salka) A SZISZ-KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A gútai (Kolárovo) Szocialista If­júsági Szövetség Efsz ifjúsági-szerve­zetének tagjai a SZISZ III. kongresz­­szusának tiszteletére — többek kö­zött vállalták, hogy 250 hektár kuko­ricát vesznek szocialista gondozásba, a talajelőkészítéstől, a növényápolá­son keresztül egészen a termésbeta­karításig. Ügy végzik el ezeket a munkaműveleteket, hogy a hektárho­zam elérje a 6,2 tonnát. Ügy tűnik, hogy — vállalásaik je­lentős részét már teljesítve — a ki­tűzött célt elérik. Ehhez hozzájárult a meleg és a kiadós csapadék. Remél­hető,,.hogy viharkár nem csappantja majd^ hozamátlagot. Plavec ]. Pavel, Gűta (Kolárovo) Könyvtár a fürdőben Kulturális téren f0 feladat: a szé­les" tömegekkel megismertetni az iro­dalmi müveket. Ez jobbára a könyv­tárakra hárul, hogy a szocialista ha­­zafiságra és a proletár nemzetközt­­ségre neveljenek. A párkányi (Štúr ovo) könyvtárak gyermekrészlegén eléggé mozgalmas élet folyt a nyári szünidő alatt. No de a „Vadas" fürdő könyvtárosa sem panaszkodhat: ttt könyveket kölcsö­nöztek a fürdJővendégeknek, cseh, szlovák és magyar nyelvű alkotáso­kat. Vagyis: az olvasók igényeinek megfelelőenI Remélhető, hogy az éves járást terv teljesül: az olvasók száma eléri mafd a 26 ezret, a könyvkölcsönzési szám pedig a 740 ezret. A terv tel­jesítéséhez jelentős mértékben hozzá­járulnak a párkányi könyvtárak. Hajnal Kornélia, к Párkány (Štúrovo) 1982. augusztus 28. • SEGÍTETTEK. A nyári szünidő alatt számos fiatal nyújtott értékes segítséget a Diószegi (SládkovičovoJ Konzervgyárnak. A legjobbaknak, leg­­példásabbaknak az Osztravai Bányá­szati Főiskola hallgatói és a Nyitral (Nitra) Élelmiszeripari Középiskola diákjai bizonyultak. (szpf) • IDÉNY ELÜTI. Szlovákia egyik legkorszerűbb és legnagyobb cukor­gyárában, a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) jUHOCUKOR-ban már megtették a legfőbb előkészületeket, elvégezték a javításokat. Ez a gyár négy járásból vásárolja fel a cukor nyersanyagát, naponta 4000 tonna cukorrépa feldolgozására képes, (kf) • VERSENYGYÖZTESEK. A sók­szelőcel (Selice) szövetkezetben az idén — és más években is — nagy figyelmet fordítottak a gabonabeta­karítási versenyre. A kombájnosok közül a Jozefík György—Vanyík Ist­ván páros bizonyult a legjobbnak. A gabonaszállítók közül Kubicskó Béla, traktorosként Bencz László nyújtotta a legjobb teljesítményt. A szalma­­gyűjtés és a tarlóhántás legjobbjai még nem Ismeretesek. (szép) • 100 százalékon felül, a bratislavai MONTOSTROJ gútai (Ko­lárovo) panelüzeme, amely 68 mun­kaerőt foglalkoztat, Hudec Ján üzem­vezető irányításával az idén 7,5 mil­lió korona értékű terméket hozott létre, s Ily módon 100 százalékon felül teljesítette az idei 7 hónapra előirányzott bevételi tervet. A jó eredmények elérése jórészt a bronz­érmes szocialista brigádok érdeme, vezetőik: Vankó Lajos és Gőgh Sán­dor. (plavec) • ÜJIT0K, ÜJITASOK. A Rozsnyói (Rožňava) Építőipari Vállalat 570 dolgozója közül már 34 bekapcsoló­dott az újítőmozgalomba. Közülük 29 munkás és 5 műszaki-gazdasági dolgozó. Az idei első félévben 11 újí­tási javaslat realizálódott, 13 ezer korona haszonnal. A vállalat egyik legjobb újítója, Baöó Gejza a Jelzett Időszakban három újítási javaslatot nyújtott be. (ge) • RÜT, RÜT, RÜT...? A nyitral (Nitra) BRANKO közös mezőgazdasá­gi vállalatnak Tornácon (Trnovec nad Váhom) üzemel a pulykakeltetője, amely legnagyobb Szlovákiában. Az idén már 870 ezer pulykát keltettek, mely iránt nagy volt az érdeklődés. Ebből húszezer a kisállattenyésztők­höz került. Ügye, nem is olyan rút...? (kfg) • KIRÁNDULÁS. A jednota Fo­gyasztási Szövetkezet nagyfödémesl (Veiké Űlany) kirendeltsége Jutalom­­kirándulást szervezett, melynek so­rán a legaktívabb tagok ellátogathat­tak Prágába, Karlovy Varyba, Marian­ske Lázneba, s hazafelé Tábor mú­zeumát is megtekinthették. Ismere­tekkel, élményekkel gazdagodtak. (szpj BOSSZÚSÁGAIM 4- Kétéves fiamnak fehér vászon­sapkát vásároltam. Két nap után ki­mostam. S kiderült, a sapkán levő sötétkék paszpolozás engedi a festé­ket i— a sapka tarka-barka lett. Ja­vaslom a sapkára feltüntetni a kö­vetkező szöveget: „Egyszeri haszná­lat után eldobandó!“ 4 A cipőbolt pénztáránál többen várakozunk. A pénztárosnő felemel egy dobozt, s megkérdi: „Ez kié?“ Mivel senki sem válaszolt, a do­bozt erőteljesen, mintegy három mé­ternyire a sarokba dobta, szitkozódá­­sok közepette. „Na — mondta dolga­­végeztével <—, én majd megtanítom őket...!“ Vajon kikre gondolt? A vevőkre, vagy az elárusítótársaira... önmagát mikor tanítja meg... az illemtudásra...? Gy. A-né, Ipolyság (Šahy) Ne igyál, Gazsi! jy adarka Gáspár már megitta borának faoát, de #\ egy valamit mégsem tanult meg. Történetesen L ^ azt, hogy ha permetezűszerekkel bánik az ember, hát ne igyon. Mármint szeszes Italt. De Gáspár —. vagy ahogyan szomszédát nevezték: Gazsi — fittyet hányt minden ilyen szövegre, mely a permetezőszerek figyelmeztető címkéin szerepel, még­pedig felkiáltójellel, némelyiken a nagyobb nyomaték kedvéért halálfejes rajzzal. — Ne igyál, Gazsi — legalábbis munka közben —, mert majd meglátod egyszer, hogy tégedet hamarabb megöl a méreg, mint te azzal a növényi kártevőket. A vegyszerek már önmagukban ts mérgek, hátha te még azokat belélegezve, alholollal is „kombinálod"I — Mesebeszéd az. Ti még ebbén ts hisztek. Apám ts ívott valamikor minden kiszórt puttony után, mégis kilencven évig élt — feleselt a józanságra intő szom­szédokkal. — Az lehet, hogy az 0 szervezete erős volt, meg az­tán az is igaz. hogy akkor még csak kékkövei perme­teztek, s nem ismerték a mai, nagy hatóképességű, de egyben veszélyes mérgeket. Így te már nem ászod meg szárazon, ha alkoholt fogyasztasz permetezés közben — mégpedig literszámra... — kontráztak rá szomszédai. 'A józan, figyelmeztető szavak azonban leperegtek Kadarka Gazsiról, mint falról a borsó. Ment tovább a maga feje után. Itta a bort tovább, permetezés közben ts. Amikor kiszórt egy puttonnyal, utána mindig jót hűzott a permeteskád mellett hűsölő bütykösből. — Hát bortermelő vagyok, vagy mi a szösz? Még ne is igyák ebből a kitűnő „Jézuska véré“-böl? (A régi szőlősök ugyanis így nevezték virágnyelven a piros bort.) Egyszer aztán betelt a pohár, illetve a „méregpohár" kicsordult. Emberünknek bármilyen erős szervezete volt is, a sok ivás meggyőzte. Permetezés közben összeesett a szőlöpászta közepén. S olyan szerencsétlenül zuhant, hogy a hátán levő permetputtony tartalma a hátára folyt még ráadásul... — SegítségI SegítségI — kiáltozott kétségbeesetten. Szomszédai odarohantak, felemelték, s gyorsan kocsi­ba tették ágy, ahogy volt, permetesen. Irány a rendelő­­intézett Emberünket közben hányinger, rosszullét fogta el. Szemel kidagattak, kézfején az erek megduzzadtak, s iszonyú fájdalmakat érzett a gyomrában. Az ügyeletes orvos pillanatok alatt megállapította a diagnózist. Kedve lett volna megkérdezni: — No, bá­tyám, hány liter van benn? De cselekedni kellett, gyor­sanI Intézkedett. Mentőt hívott. Közben a klinika inten­zív osztályára telefonált. Készüljenek fel egy mérgező­­ses állapotban levő beteg fogadására! Más — Kadarka Gáspár — kárán tanul-e valaki?.,, Várkonyi István ШЮП vityka azt mondta (JEVGENYIJ SATYKO HUMORESZKJE) пап Szabadságom első napján, reg­geli “tán kényelmesen elterpesz­kedtem a díványon, magam mellé tettem az újságokat és elnyújtóz­kodtam. Három perc sem telt el, ötéves fiam óvatosan bekukkan­tott a szobámba, és megkérdezte: — Apu, Igaz, amit a nagymama mondott, hogy nem szabad téged zavarni? — Így igaz — erősítettem meg. — Szabadságon vagyok, pihenek. — Rendben van, akkor csak pihenj — mondta a fiam. í— Csak azt mondd meg nekem, hol élnek a kengurik, aztán pihenj nyugod­tan. —' Először is nem kengurik, hanem kenguruk. — Jó, akkor hol élnek a ken­guruk? — Az állatkertben * válaszol­tam álmosan. — A fiam kiment a szobából, de nyomban vissza is jött és kö zölte: — A nagymama azt mondta, hogy a kenguruk Afrikában élnek. Nem kívántam lerombolni a nagy­mama tekintélyét, hát kitérő választ adtam: — Igen, helyen­ként Afrikában, de most eredj Ját­szani. — JÓ, megyek hokizni — egye­zett bele a fiam. Negyedóra múl­va arra ébredtem, hogy a fiam a vi- ' zes kesztyűjével , birizgálja az orro­mat. — Apu, a Vityka azt mondta, hogy a kenguruk csakis Ausztráliában él­nek — mondta meglehetősen szemrehányóan. i— Sehol más­hol! ... Kissé sértődöt­ten ellenkeztem: — Sokat tud a te kedves Vityka barátod a kengu­rukról! ŕ— Sokat bizony! i— mondta a fiam. — Igazán meg­mutathatnád, hogyan ugrálnak a kenguruki — Az ember nem tud úgy ugra­ni, mint a kenguru — válaszol­tam. — Külnöben is, szabadságon vagyok. —• De Vityka tud —• vágta ki büszkén a kis srác, és halkan hozzáfűzte. — Vityka még azt is mondta, hogy a kenguruk hasán erszény van. Te tudtad ezt? Ereztem, hogy atyai tekintélyem odavan, a mindentudó Vityka kezdte ki. Hogy helyrebillentsem, azt kérdeztem: — Vajon tudja-e ez a Vityka, miért van szüksége a kengurunak erre a kényelmes erszényre? Nem? Nocsak. Arra való, hogy abban cipelje a kicsinyeit. A fiam meghökkent, majd ki­bökte: — Apu, a Vityka azt mondta, hogy a kenguru hátsó lábai há­romszor hosszabbak a mellsőknél. — Ez részben helyes — vála­szoltam, megdöbbenve Vityka tu­dományos felkészültségétől. — De tudja-e Vityka, hogy a kenguru­nak ... Fiam az újabb érdekes informá­ció reményében tágra nyitott szemmel bámult. — ... hogy a kenguruknak — folytattam —, és csakis a kengu­ruknak, van egy olyan, ami más­nak nincsen... Felugrottam a díványról és át­futottam a szobán. — Szóval, a kenguruknak akko­ra fülel vannak, akkora szájuk, hogy jobb, ha az ujjadat nem du­god bele... — Miért? >— kérdezte a fiam. — Azért — kiáltottam, miköz­ben felvettem a zakómat. — Azért, mert majd este olyat fogok neked mesélni a kengurukról, amiről Vityka még csak nem is álmodat. A könyvtárban kikértem a Nagy Szovjet Enciklopédia megfelelő kötetét, a Brehm-kötetet, és még egy kengurukról szóló szakköny­vet. Mire eljött az ebéd ideje, már olyannyira felkészült voltam, hogy képes lettem volna egy kitűnő ta­nulmányt is írni a kengurukról. Vacsora után diadalittasan néz­tem a gyerekre, és boldogan kezdtem á mondókámat; —< Nos; beszéljünk akkor a ken­gurukról! A fiam kissé elgondolkodva fi­gyelt, és azt mondta: ■ Apu, milyen az a pézsmacic­kány? Mert Vityka azt mondta... s—: Nincs ilyen állati —i mondta hirtelen haragjában nagymama. Alexandr Gorbakurov rajza — Sajnos, van — nyögtem le­­hangoltan, és meglehetősen rosz­­szul palástolt kíváncsisággal meg­kérdeztem a gyereket. — Mit mon­dott Vityka? — Vityka azt mondta, hogy ezek a pézsmacickányok a víz alatt élnek. Te mit gondolsz? — Ne térjünk el a tárgytól — mondtam szigorúan. — Holnap én annyi mindent mesélek neked a pézsmaclckányokröl, hogy Vltyká­­nak tátva marad a szája! Másnap reggel megint a könyv­tárat bújtam. Kikértem az encik­lopédia megfelelő kötetét, de nemcsak a pézsmapatkányról ol­vastam el mindent, hanem a tevé­ről és a vidráról is. Gondoltam, nem árt, ha ezt is tudom. Este, amikor úgy éreztem, itt az ideje, hogy megtartsam előadáso­mat a pézsmacickányről, a fiam így szólt: — Apu, Vityka azt mondta, hogy a százlábúnak nincs is meg mind a száz lábal — De igen! — mondtam dühö­sen. — Megvan mind a száz. Sem több, sem kevesebb. Pont, annyi. — Megszámoltad? — kérdezte a fiam szemrehányóan. — Apu, te tudod, miért csíkosak a zeb­rák? Mert Vityka azt mondta ... — Holnap — kiáltottam. — Hol­nap elmondom neked, miért csí­kosak a zebrák, miért van ormá­nya az elefántnak és miért hord bajuszt a bálnál Holnap! Rados Péter fordítása SZABAD FÖLDMŰVES Index: 48 630 — Kiadja az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő В ara László agrár­mérnök. — Főszerkesztő-helyettes Csiba László — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 815 75 Bratislava. Krlžkova 9. — Telefon: tőszerkeastő és titkárság 47598 — telefonközpont 472 41 — Belső vonalak: mezőgazdasági rovat 35, társadalompolitl kai rovat 34 és 55. — Nyomja a Západoslovanské tlačiarne, n. v„ Bratislava, Dak­­lianska 39 — Terjeszt) s Posta Hirlapszolgálata — Előfizetéseket felvess minden pnstahivetal ás posta) kézbesítő — Költőidre a PNS Üstredné expedícia a dnvox tlaöe 884 19 Brailslava. Goiiwsldnvn nám ő 48 útfán rendelhető mag. — Elöíizn (ési díj agy évre 52,— Kőé, fél évre 28,— Ki*. — A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld viasza. A lap nyilvántartási száma: SÜTI Ш6

Next

/
Thumbnails
Contents