Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-28 / 34. szám

1982. augusztus 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. A szovjet gazdaság az első félévben A Szovjetunió Ipari termelése 2,7 százalékkal emelkedett az idei első télévben, teljesítették az első félévre előirányzott szociális programot. A mezőgazdaságban megkezdődött az élelmiszerprogramban előirányzott fel­adatok végrehajtása is, állapítja meg a kormány értékeléséről kiadott je­lentés. Az év első felében biztosították a szovjet gazdaság fejlődését és a nép­jóléti program végrehajtását egyaránt. Fél év alatt a munkások és alkal­mazottak átlagbére 2,7, a kolbozparasztok átlagjövedelme 4 százalék­kal emelkedett. Állami beruházásból 26,2 millió négyzetméternyi új lakás épült, számos iskolát, gyermekintézményt, egészségügyi intézményt ad­tak át rendeltetésének. Több minisztérium és főigazgatóság azonban je lentősen elmaradt a tervében előirányzott feladatok mögött, több fontos termék előirányzatát nem teljesítették, nem emelkedett kellően a munka termelékenysége, s nem csökkent az előirányzottnak megfelelő mértékben az önköltség. Gondot okoz, hogy a vasúti szállításban nem javult a hely­zet. A kormány határozatában kötelezte az illetékes minisztériumokat, hogy dolgozzák ki azokat az intézkedéseket, amelyekkel a második félévben pótolni tudják a mulasztásokat, teljesítsék az árutermelési tervet, javítsák a termékek minőségét, mindenekelőtt a közszükségleti cikkek gyártásá­ban. Osztálysorsuk: a munkanélküliség Megállíthatatlanul növekvő munka­­nélküliség fenyegeti az amerikai és nyugat-európai munkásságot.. A nyá­ron júniusban a közöspiaci országok foglalkoztatottjainak 9,3 százaléka, vagyis 10 millió 300 ember volt mun­ka nélkül. A munkanélküliek aránya csak két országban csökkent: Dániá­ban 3,6, Franciaországban pedig egy százalékkal. A közöspiaci országok­ban tavaly 12 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A tőkés orszá­gokban jelenleg több mint 30 mil­lió munkanélkülit tartanak számon. Az Egyesült Álla­mokban a bérmun­kaerő tíz százalé­kát sújtja a mun­kanélküliség. Ez milliók trigédiája. Amerikai tragédia. „Depresszió“, „fö­lösleges emberek“ — ezek most a leggyakoribb sza­vak. A komunista Daily World-ből vett grafikon az USA tíz legnépe­sebb államának munkanélküliségi arányait szemlélte­ti. Többségük az ország középső te­rületének keleti részén terül el. Pennsylvania, Mi­chigan, Ohio, Illi­nois — jellegzetes ipari államok. Ép­pen itt összponto­sulnak a hanyat­lásnak indult ipar­ágak. A második világháború óta a legnehezebb időket vészeli át Michi­gan — az autóipar r U«U ° kohó ipa r “az A -unkanélkü.isé mvenef éveT Ш 'U ^é^sebb fi 605-ről 340 ezerre csökkentette dol­gozói számát. Az amerikaiak égető gondjai között első helyen a munka­nélküliség van. Az amerikaiak 68 százaléka attól UNEMPLOYMENT PICTURE (10 Most Populous States) Texasi Florida 7.9% V\/^r\) New; York y 18.2% Mass. J8.7% New Jersey _J9.2% California Ili 9.5% Pennsylvania Ifi 10.4% Illinois 111.0% Ohio 1 11.7% 14.3% Szeptember elseje nemcsak a kisdiákok életében nagy ese­mény. Más vonatkozásban a felnőtteknek is jelent valamit. Első­sorban komoly emlékeztetőt. ENSZ- határozat értelmében több mint húsz éve a béke világnapjáról emlékezik meg az emberiség szeptember else­jén. 1939-ben ugyanis ezen a napon támadt a hitleri Németország Len­gyelországra, s ezzel kezdetét vette a véres második világháború. A béke-világnap is hozzátartozik korunk békemozgalmának, a külön­féle nemzetközi békeszervezeteknek rendezvényeihez, hogy a mai nemze­dék a múltból okulva határozottab­ban felemelje szavát egyes kormá­nyoknak az emberiség jövőjével, éle­tével űzött hazárdpolitikája ellen, egy frontba tömörüljenek a béke el­szánt hívei és harcosai. Igen, szeptember elseje emlékezte­tő. Nem nehéz felfedezni a jelen és a múlt párhuzamait, a Nyugat bizo­nyos köreinek szirénhangjait, az im­perializmus könyörtelen, kíméletlen, hatalmi érdekekért az egész világot is feláldozni hajlandó terjeszkedési politikáját. Idézzük fel a múltat, mert időközben már egy középkorú nemzedék nőtt fel, mely nem lehetett az akkori gyászos idők tanúja. 1939. augusztus 22-én Hitler vezér­kari tisztjeivel szűk körben bizalmas tárgyalásokat folytatott Lengyelor­szág sorsáról, azaz a szomszéd vár­ható közeli lerohanásának terveiről. Augusztus 25-én ki is adta a paran­csot, de Lóridon értesüléseire hivat­kozva kellemetlen hírt hozott Berlin tudomására. Noha Hitler nem tartott valamilyen közvetlen brit beavatko­zástól, megtorlástól, ennek ellenére a náci vezérkar elhalasztotta a tá­madás időpontját. Közben serény előkészületek foly-Béke-világnapon tak a Birodalmi Biztonsági Hivatal­ban. Természetesen, szigorú titoktar­tással, de a náci háborús bűnösök nürnbergi perében ezekre a titkokra is fény derült. Alfred Helmut Nau­­jocks, az SD egyik vezető beosztású tisztje, a későbbi prágai helytartó, a hírhedt Heydrich SS-tábornok, az SD parancsnokának szárnysegéde vallot­ta: Más társaival egyetemben meg­bízást kapott Heydrichtől egy bűnö­zőkből álló kommandó, ún. „konzer­­vek“ összeállítására. Vagy 12—13 embert kellett kiválasztaniuk, hogy színlelt támadást intézzenek a len­gyel-német határ mentén fekvő gieiwitzi (gliwicei) rádióállomás el­len. A „konzerve^“ bevetés előtt idő­zített hatású injekciót kaptak egy SS-orvostól, majd az akció után SS- különítményesek agyonlőtték őket. Az SD szándéka világos volt: hullák kel­lettek annak bizonyításéra, hogy „lengyel nacionalisták támadtak meg békés német polgárokat“ stb. Ez augusztus 31-én játszódott le, más­nap 4 óra 45 perckor már megindult a német hadigépezet. A „Konzervek“ jelszótól a támadás elrendeléséig alig egy nap telt el, de szeptember 3-ln már következett a brit reagálás hadüzenet formájáabn. Hitler és szűk köre halálsápadtan fo­gadta a hírt, mely azt is jelentette, hogy kudarccal végződött Göring paktálása a brit konzervatívok szél­sőjobboldali köreivel. Amikor pedig felvetődött az a gondolat, hogy Lon­don példáját Párizs is követheti, a légügyi marsall kijelentette „ha ez bekövetkezik, az isten legyen nekünk Irgalmas“. A nyugati Imperialista hatalmak, melyek az „antikomintern paktumba* tömörült államokkal messzemenően együttműködtek, megérhették politi­kájuk csődjét, amikor Lengyelország lerohanása után ellenük is fordult a náci hadigépezet. Csak a Szovjetunió népe tudott minden áldozatra képes hazafias hősiességével gátat vetni a fasiszta ellenség hódításának és to­vábbi terjeszkedésének. A háborús helyzet nagy alkalmat kínált a világ­béke érdekében, a jövőért való együttműködésre. A Nyugat azonban már 1946-ban hátat fordított az anti­fasiszta koalíció szellemének, és visszatért az antikomintern-paktum politikájának hidegháborús szellemé­hez, mely jó időre megmételyezte a nemzetközi légkört. A náci hadigépezet 58 hadosztály» lyal tört Lengyelországra. Az így el­indított második világháborúba 70 ország népei sodródtak bele. A há­borúban 50—55 millió személy vesz­tette életét, ebből 27—32 millió köz­vetlen a frontokon, 11—13 millió a koncentrációs táborokban, a hátorszá­gi terror következtében vesztette élei tét. A megnyomorodottak, hadirok­kantak száma elérte a 35 milliót. Tetemes anyagi kárt okozott a hábo­rú, összegét négybillló dollárra be­csülik, sok országban a nemzeti jö­vedelem 60—70 százaléka emésztői dött fel. A békeharcban példát mutató Szov­­jetunióhoz felzárkózva ezért mondja az ifjú békeharcosok mai nemzedé­ke: Nem kell több háborúi Nem kell atomfegyver! Politikai tárgyalásokat! L. L. W Ázsia történelmi útkereszteződésein A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása 37 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án az ázsiai nemzeti felszabadító mozgalmak hajnalát jelen' tette. Annak az erőfeszítésnek koronázását, amelyet a vietnami szabadságharcosok a kommunista párt vezeté­sével értek el, a francia kommunisták támogatását is élvezve, a japán hódítók, majd a neokolonialista ural­muk visszaállítására törekvő franciák ellen. A VDK népe azonban nem sokáig élvezhette szabadságát: a franciák bábrendezereik segítségével gyarmati háborút kényszerítettek a vietnami hazafiakra, akik a szocia­lista világ és a haladó emberiség rokonszenvét és tá­mogatását élvezve, felvették a harcot a számbelileg és technikailag is túlszoros fölényben levő ellenséggel. A harc 1954-ben a franciák Dien Bien Phu-1 csúfos vere­ségével ért véget. Am az ún. indokínai kérdés ezzel még nem oldódott meg. Következett az 1961-től 1973-ig tartó amerikai intervenció időszaka, melynek borzal­mait is átvészelte a vietnapi nép és győzött. 1975-ben felszabadult Dél-Vietnam az imperialisták bábjainak uralma alól, 1976. július 2-án pedig egyesült a két or­szágrész. Azóta nagy feladat megoldásán tevékenykedik a Viet­nami Szocialista Köztársaság vezetősége és népe: a há­borús károk helyrehozásán, a gazdasági elmaradottság felszámolásén és a szocialista építés alapjainak lera­kásán. A VKP legutóbbi, V. kongresszusa is ennek szel­lemében foglalkozott az országépítési feladatokkal, a soron következő teendők között jelölte meg az élelmi­szerhiány megszüntetését, a gazdasági fejlesztést, ki­emelten az exportfeladatok teljesését, az északi ország­részben a szocialista termelési viszonyok szilárdítását, a déli országrészben pedig a forradalmi átalakulások befejezését, minden szükséges intézkedés megtételét a honvédelem biztosítására. A VSZK külpolitikai tevékenységével az ázsiai béke fenntartásának fontos tényezője. Megsegítette a támo­gatásért folyamodó kambodzsai népet a népellenes Pol-Pot-ista rendszer garázdálkodása és a kínai hegei monisták terjeszkedése ellen. Az ASEAN-országok érte­kezletén előterjesztett legújabb javaslataival is az indo­kínai országok és szomszédaik jó viszonyának helyre­állítására törekedett, sajnos, Thaiföld, Szingapúr ős más tagállamok nem reagáltak érdemben Vietnam indítvá­nyaira. Hazánk és a szocialista Vietnam között élénk gazda­sági együttműködés folyik. Nagyszabású árucserét foly­tatunk, melyben a hatodik ötéves tervidőszakban a kivitel értéke a 93 millió rubelt, a behozatalé pedig a 63 millió összeget érte el. Behozatali cikkeink között nyersanyagok, textilneműek, sőt gyógyszerek is szere­pelnek, hagyományos kiviteli cikkeink mellett megem­lítendő az a nagyszabású beruházás, melyet hazánk a távoli ázsiai országban eszközöl, • aminek bizonyítéka hajógyár, bőrfeldolgozó üzemek, kórházak, s újabban golyóscsapágygyár létesítése. (LJ Csendélet a „szép szigeten” TÖRÉKENY TŰZSZÜNET A Libanon föld­jére törvénytelenül behatolt Izraeli ag­­resszorok a nem­zetközi jog min­den szabályát láb­bal tiporják. Sorra kötik a tüzszüneti megállapodásokat, de újra meg újra tüzet nyitnak a Be­avatkozók. s— Nagyszerű há­ború, hiszen már ' a tizedik tűzszüne­­ti egyezményt kö­töttük. — 0 igen, Begin megérdemelte a Nobel-békedíj oda­ítélését (Herluf Bidstrup karikatúrája a Land og Folk című dán lapból) A hetekben sokan gondolhatták: egy vulkán kialszik a Föld­közi-tenger térségében. Nem az Etnához hasonló szeszélyes tűzhá­nyókra gondolunk, hanem átvitt ér­telemben, társadalmi tűzfészekre. A kalózok szigete, mely szintén egyik jelzője volt a „szép szigetnek“, Kor­zika ugyanis Franciaország autonóm országrészévé alakult át, helyi par­lamenttel, s már meg is tartották a választásokat. A végeredményből a­­zonban egyáltalán nem tűnik ki, ki lesz a helyzet ura, mert a baloldali pártok együttvéve 23, a jobboldaliak 29 mandátumot kaptak a 61 tagú he­lyi parlamentben, s külön-külön kép­telenek kormányozni. Nyolc mandá­tumával kiemelkedik az autonomista Korzikai Népnnió nevű, nemrégi ere­detű párt, melynek kétségtelenül tá­mogatókat kell találnia, hogy érvé­nyesíthesse befolyását a kormányzás­ban. Napoleon szigete vadregényességő­­vel régóta érdekelte az utazókat, kalandkedvelőket vagy egyszerűen a turistákat. Festői környezetével va­lóban rászolgált a „szép sziget“ el­nevezésre, de a külcsín mögött ide­gen szemek előtt rejtve feszítették a belviszonyokat a lakosság bajai. A ”8722 négyzetkilométernyi területű ország 241 ezer lakosa viharos tör­ténelmi múltra tekint vissza, s ez az Itteni társadalmi atmoszférában is érezteti hatását. A XIII. században Genova városállam birtokolta a szi­getet, sanyargatta szabadságra törek­vő lakóit, az olasz—francia és egyéb keveredésO korzókat. 1768 ban XV. Lajos francia király tette rá kezét a szigetállamra, amely olykor ideigle­nesen kalózok s más kalandorok uralma alá is került. Mivel a sziget­­ország népe gyakran ki volt téve a tenger felől érkező jövevények táma­dásainak, kialakult itt a védekező harc sajátos formája, a jellegzetes természeti környezetben, a bozótok és kis fák rengetegében folytatott amolyan partizánháború, a „maqui­­sard“-ok harcmodora. A szilaj vérű korzikaiak száza­dunkban a térség legszegényebb né­pének számítottak. A természeti adottságok kedveznének az idegen­­forgalomnak. Sajnos, a természeti kincsek nem a nép birtokában van­nak ezeken rendszerint bevándorolt klánok tagjai osztozkodnak. A fran­ciaellenes hangulatot különösen szí-' tStta az Algériából elmenekült vagy elűzött francia telepesek, a „fekete­­lábúak“ betelepülése, valamint az Idegenlégió mintegy háromezer kato­nájának Jelenléte. A hetvenes évek felé fegyveres csoportokkal rendelkező pártok, illet­ve szervezetek jöttek létre. A legte­kintélyesebb volt az Edmond Simeoni orvos és fivére, Max vezette, 1967- ben alakult ARC — Akció Korzika Üjjászületéséért szervezet. Simeoni csoportja több pokolgépes merényle­tet követett el. Az orvost egy esetből kifolyólag halálbüntetés fenyegette, de 523 napi fogság után elhagyhatta a börtönt, és visszatért Bastiába, a­­mely Ajaccio főváros után a másik legélénkebb korzikai város. Simeoni szervezete nacionalistának vallja ma­gát, az autonómiát pedig eszközül, hogy a korzikai ember szabadabban élhessen és részesülhessen a termé­szet Javaiban. A korzikai szervezetek között azonban sokszor elmosódik az autonomizmus és a szeparatizmus közötti határ. A Korzikai Hazafiak Szövetsége nevű szervezet mellett később, a hetvenes években létrejött a FLAC, a Korzikai Felszabadítási Front, mely a legutóbbi választáso­kon vezető szerepet játszott. A szer­­vezet küzd egyebek között a korz keveréknyelvnek hivatalokban és isi kólákban hivatalos nyelvvé nyilvání­tásáért, munkaalkalmak teremtéséért, hogy a zömében munkanélküli fiatal­ság ne legyen kénytelep tömegesen kivándorolni a szigetországból mun­kát és megélhetést keresve. Ezzel kapcsolatban a szervezet hasonló tö­mörülésekkel, mint az FTPC — Kur­­zikai Szabad Harcosok és Partizánok a franciák kitelepülését is követeli „Francesi fóra“ (franciák, haza] jel­szóval. Mitterand szocialistáinak választási győzelme tapasztalható balrafordulást eredményezett az országban, s így kerülhetett sor Korzika kérdésének néminemű rendezésére. Az elnök vá­lasztási ígéretéhez híven a parlament 327:156 szótöbbséggel megszavazta a szigetország autonómiájának tervét, mely a „tengerentúli területeket* le­számítva, az első lesz a maga nemé­ben. Korzikán jelenleg a társadalmi klíma mérsékeltebb, mint Gíscard ď Estaing előző államfő látogatása Idején volt, amikor bombák robban­tak. A választások óta csak elvétve hasított a csendbe robbanások zaja. Repülőgéprablás sem történt. Am a korzikai autonómia valósággá válása lassan halad előre, s így az országra még mindig a múlt romantikája, a maqui-k vagy macchiák kétes ro­mantikája Jellemző a nemzeti felsza­badító mozgalmak érett stádiumában. LÖR1NCZ LÁSZLÓ tart, hogy a Reagan-kormény gazda­ságpolitikája következtében tovább fog nőni a munkanélküliek száma, s a közép- és kisvállalatok csődjének újabb hulláma következik. Az ame­rikai polgárok 48 százalékának az a véleménye, hogy a jelenlegi kormány­­politika képtelen kivezetni a gazda­ságot a válságból. Ez tűnik ki a Harris Közvéleménykutató Intézet körkérdéseire adott válaszokból. A Washington Post című lap is megállapította az Egyesült Allamo gazdasági hanyatlását. Mintegy 1 millió amerikai nem tud munkát ti lálnl, tavalyhoz képest pedig 44 szí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents