Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-21 / 33. szám
1982. augusztus 2Í. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A JUHTENYÉSZTÉS JELENE ÉS JÖVŐJE a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés szemszögéből Szlovákiában a juhtenyésztésnek hagyományai vannak. Hiszen a hegyvidéki és a hegyaljai körzetek extenzív termelési feltételei között igen jól érvényesült, s érvényesül ma is ezen igénytelen, ám népgazdasági szempontból számottevő hasznot hozó gazdasági állat tartása. Mégis, ha a múltba visszatekintünk, láthatjuk, hogy a Juhállomány fejlesztését hullámvölgyek jellemezték, s gyakran váltakoztak a felemelkedés, a társadalmi megbecsülés és a hanyatlás időszakai. Sajnos még napjainkban is a juhtenyésztés az állattenyésztésnek legmostohábban kezelt ágazata. Ma, amikor az iparosodási folyamat egyre nagyobb teret hódít, a mezőgazdaság szinte minden egyes ágazatában, a juhtenyésztés összpontosítása és szakosítása csak lassan halad előre, s a gépesítés színvonala is igen alacsony. A termelés az esetek többségében külterjes körülmények között megy végbe. Érthető, hogy a kedvezőtlen, sok kézi munkát igénylő munkakörülmények nem tették ezt az ágazatot sem a gazdaságok, sem a dolgozók számára vonzóvá. Természetesen nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a juhtenyésztésben nem születtek volna figyelem re méltó eredmények, elsősorban a kutatás és a tudó mányos-műszaki haladás területén. A fejlesztést leginkább az új ismereteknek számtalan nehézségbe ütköző gyakorlati megvalósítása hátráltatta. A XVI. pártkongresszus, valamint a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai népgazdasági Jelentőségének megfelelő rangra emelték a Juhtenyésztést. Az ágazat fellendítése minden tekintetben „zöldet“ kapott. Nem beszélve arról, hogy az ú) ökonómiai szabályozók is kedvező gazdasági hátteret biztosítsanak a fejlesztési folyamatnak, az előbbrelépés lehetőségének. A jelen időszakban a juhtenyésztés valamennyi területét felölelő fejlesztési program megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas és gyors gyakorlati érvényesítése a fejlődési folyamatnak alapvető követelményévé vált A KUTATÓMUNKA FEJLESZTÉSÉNEK HATÁRKÖVEI Szlovákia juhtenyésztésében a két világháború közötti Időszakban nagyméretű hanyatlás állt be. A juhállomány több oknál fogva rohamosan csökkent. Az ágazatot részben az értékesítési nehézségek sújtották, részben pedig az Igen gyenge hasznosság miatt nem volt kifizetődő a juhok nagyobb arányú tartása. A magasabb fokú tenyésztési szint elérése széles körű nemesítési és tenyésztői munkát, tökéletesebb tartástechnológiát követelt. Ezért 1935-ben Turčiansky Martinban Állami Juh- és Gyapjútermelési Intézetet hoztak létre, amelynek fő feladata a juhászat gyakorlati kérdéseinek megoldására irányult. Többek között a törzsállományok hasznosságának nyilvántartására és ellenőrzésére, gyapjúminősítésre, szaktanácsadásra stb. A második világháború után az intézet tevékenysége kibővült Oj kritériumokat dolgoztak ki a hasznosság ellenőrzésére, s tökéletesítették az állattenyésztői és nemesitől munkát. Az intézet dolgozói vásárokat rendeztek, elemezték a tej és a gyapjú minőségét, s a Juhászaiban dolgozók számára továbbképző tanfolyamokat szerveztek. 1948-ben az intézetet Spišská Nová Ves-be helyezték át, majd 1952-ben a Víglaši Állattenyésztési Kutatóintézet részévé vált. A Szlovák Tudományos Akadémia megalakulása gyökeres ml nőségi változást hozott a tudományos munkában és a kutatásban a juhtenyésztés szakaszán is. Több szervezési módosítás után 1980-ban létrejött a TrenCínl Juhtenyésztési Kutatóintézet, amelynek hatásköre az egész országra kiterjedt. Megalakulása fontos határkövet jelentett a juhtenyésztés fejlesztésében. A kedvező fejlesztési, anyagi és káderfeltételek az intézet tudományos-műszaki tevékenységének meszszemenő kiterjedését tették lehetővé Kutatómunkájuk új területekre is összpontosult, például a tartástechno lógta, a takarmányozás, a sajt- és gyapjútermelés, valamint az ágazat szervezési és közgazdasági Jellegű kérdéseinek megoldására. Oj elméleti alapokra helyezték a fajtanemesítést, a haszonállat-előállító keresztezést, a genetikai és biológiai vonatkozású kutatómunkát. Ma az intézet tudományos-műszaki tevékenysége négy részlegre oszlik, mégpedig: fajtanemesítési, takarmányozási, tenyésztésszervezési és tartás technológiai részlegre. A kutatások és a tudományos munka eredményeit közvetlenül az erre a célra kijelölt mezőgazdasági üzemekben kísérletezik ki és érvényesítik. A tudományos-műszaki haladás vívmányait a szaklapokon keresztül és szaktanácsadás révén népszerűsítik. E tevékenység keretében — a bra tislavai Állami Állattenyésztési Felügyelőséggel együttműködvea nitrát Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállításon is rendszeresen részt vesznek, ahol évente szemléltető anyagok segítségével ismertetik a nagyközönséget a gyakorlatban is megvalósítható tudományos-műszaki ismeretekkel. A fajtanemesítés céljait és eredményeit élő állatokon mutatják be. Az Agrokomplex idei évfolyamán a juhtenyésztési kutatóintézet a cigája, a merino és a racka fajták rekord hasznosságú egyedeit mutatja be. E- zek a fajták ugyanis Szlovákia juhtenyésztésének fejlesztési programjában az állomány alapját képezik majd." A kiállított paneleken a látogatók többek között megismerkedhetnek a korszerű genetikai módszerek alkalmazásával a fajtanemesítésben. Továbbá megtekinthetik a juhtenyésztési farmok korszerű modelljeit, amelyek az építkezések és a Juhtenyésztés műszaki fejlesztésének újszerű, távlati irányzatát jellemzik. йШЛШийШ SZELLEMÉBEN Sok hasznos Ismeretanyagot nyújthat a látogatóknak a kiállítás azon részlege Is, amely a Juhtenyésztés területén a tüzelőanyagok és az ener-“ gtatorrások ésszerű felhasználási lehetőségeivel foglalkozik. Mivel a kiállításon bemutatásra kerülő szemléltető anyag a kutatóintézet széles körű tevékenységének csupán töredékét Ismerteti, nem árt bővebb áttekintést nyújtani az eddigi legjelentősebb kutatások eredményeiről és ezek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről, valamint a Juhtenyésztés továbbfejlesztési programjáról. ALLOMANYFEJLESZTÉS ÉS FAJTANEMESlTÉS Hazánkban az elmúlt évek folyamán a juhállomány fokozatosan bő-A fajtanemesltésben a cigája és a racka juhokat tej- és gyapjútermelésre, a merino fajtát pedig húshasznosságra nemesítik. A jövőben bizonyos mértékben módosul az említett fajták részaránya. Szlovákiában a juhállománynak 40 százalékát a húsmerlno, 40 százalékát a cigája, 20 százalékát pedig a a nemesített racka teszi majd ki. A fajtanemesltésnek fő célja a merinó juh esetében a kéthasznú, a hús- és gyapjútermelésrb alkalmas egyedek előállítása, amelyek egyedenkénti évi átlagban elérnék a 5,20 kiló nylrótömeget, az A/В bundafinomságot, egy anyajuhra számítva a 280 grammos napi súlygyarapodási átlagot, valamint az 55 kilogrammos élősúlyt. A fajtanemesítésben az észak-kaukázusi, a kent és a corrledale fajtákat alkalmazzák. A kimondottan húshasznú egyedek előállítására — a testforma és a húsminőség javítása érdekében —- haszonállat előállító keresztezést Is végeznek az He de France és a Berrichon ducher kosokkal. A cigája fajta nemesítése az egyedenkénti évi három kilogrammos nyírótömeg, a B/C—C/D finomságú bunda, az anyajuhként! 1,2 bárányszaporulat, a bárányok elválasztása után a 120 literes tejelékenység és a 50 kilogrammos élősúly elérésére irányul. A racka esetében a fajtanemesítés célja: elérni a három kilogrammos nylrótömeget, a C/D—D/E finomságú bundát, egy anyajuhra számítva az 1,5 bérányszaporulatot, az egyedenkénti évi száz literes tejtermelést, valamint a 45 kilogrammos élősúlyt. A JUHOK ÉSSZERŰ TAKARMÄNYOZÄSA Ezen a térben az elmúlt évek során több figyelemre méltó tudományos munka és kísérleti eredmény született. Közülük egynéhányat a gyakorlatban Is eredményesen érvényesítenek. Kidolgozták például a granulált takarmánykeverékekre alapozott invült. Az idei tervek szerint a juhállomány meghaladja a 959 ezer darabot: ebből Szlovákiában eléri a 632 ezret. Az ötéves tervidőszak végéig a Juhállomány egymillióra, ebből Szlovákiában hétszázezerre növekszik. Az állományfejlesztés mellett a hasznosság növelése és stabilizálása kerül előtérbe. Említést érdemel, hogy a kutatóintézet hatékony irányításával, valamint a genetikai és biológiai Ismeretek széles körű érvényesítésével ezidáig is a fajtanemesltés terén értük el a legkiválóbb eredményeket. Ennek köszönve az elmúlt évek során — a külterjes tartási viszonyok mellett is — a juhok hasznossága aránylag kedvezően ala kult. tenzív bárányhizlalás technológiáját. A különböző receptúrák összeállításában a póttakarmányok hasznosítási lehetőségével is számolnak. A teljes értékű takarmánykeverékek etetésével e- a hagyományos hizlalást módszerrel szemben . egyedenként tízhúsz kiló erőtakarmány is megtakarítható. Az intenzív bárányhizlalás országszerte elterjedt. Míg 1971-ben csupán tízezer pecsenyebárányt hizlaltak ezzel a módszerrel, addig számuk tavaly meghaladta a 140 ezret. Többéves kísérleteket folytattak az anyajuhok ésszerű takarmányozásával kapcsolatban is. A kísérlet fő célja az vblt, hogy az erőtakarmányokkal való takarékosság mellett a lehető legnagyobb tejelékenységet érjék el. Megállapították, hogy a takarmányozás az anyajuhok tejelékenysé gét a graviditás második felében belyásolja a legjobban. Ebben az időszakban erőtakarmányok adagolása szükséges. A tejelő anyák abrakkal való takarmányozása már nem növeli a tejtermelést. Több kísérlet a különböző korcsoportú állományok takarmányozására irányult. Népgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bírnak azok a kísérletek, amelyek a bárányok igen korai elválasztását teszik lehetővé. Ugyanis az utóbbi években fokozódott a kereslet a bárányok iránt, részben a hizlalás, részben pedig az állományutánpótlás végett. Az igen korai elválasztással az ikerbárányok vagy az anya nélkül maradt egyedek is megmenthetők és eredményesen felnevelhetők. Többféle mesterséges tejpótlékot próbáltak ki. Jó eredményt értek el a Kolostran itatásával. A tejpótlékok segítségével a bárányok 3—5 napos korban elválaszthatók. MUNKASZERVEZÉS, GAZDASAGOSSAG A kutatóintézet tevékenysége nemcsak a legésszerűbb takarmányozási és tartástechnológia! módszerek kimunkálására irányul, hanem a gazdaságosság, a munkatermelékenység szempontjából az egyes munka- és technológiai folyamatok optimális szervezési modelljeinek a kidolgozására is. Ezen kísérletek keretén belül kidolgozták a kooperációs bárányhizlalás és a gépi fejés szervezési modelljét. A Javasolt szervezési modelleket a gyakorlatban is érvényesítik, például a ponikyl szövetkezetben. Ebbe a kísérleti témacsoportba sorolható az idény előtti bárányoztatás módszereinek kidolgozása is. fMa az idény előtti bárányoztatás módszerét hozzávetőlegesen az állomány 15 százalékánál alkalmazzák. A gyakorlatban ugyancsak beváltak azok a módszerek, amelyek lehetővé teszik az anyajuhok háromszori elletését két év leforgása alatt. Az utóbbi kérdésekkel szorosan összefügg az Ivarzás szabályozása. Ezen a téren háromféle módszerrel kísérleteznek. Az lvarzást hormonok segítségével, az anyajuhok kiadós takarmányozásával (4—5 héttel fedeztetésük előtt] és a világítás módosításával próbálják Irányítani. A juhtenyésztés szervezési problémái közül előtérbe került a nagyüzemiig nehezen megművelhető területek, továbbá a melléktermékek és a hulladékanyagok hasznosítása is. Olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek által a folyómenti töltések fűtermésének hasznosítását szorgalmazzák. Sajátos tartási módszerrel is kísérleteznek, amely főleg a déli síkvidéki körzetekben lehetővé teszi a növénytermesztés hulladékanyagainak hasznosítását. A módszer lényege abban rejlik, hogy a Juhtenyésztést bárányhizlalásra szakosítják. Az anyajuhok idényelőtti fedeztetésével a bárányoztatást úgy irányítják, hogy a vemhesség ideje arra az Időszakra essen, amikor bőséges mennyiségű zöldtakarmány áll az állatok rendelkezésére. A későbbi időszakban a bárányok és a juhok fő takarmányforrását a növénytermesztés különböző ágazatainak, például a kertészet hulladékanyagai, a tarló stb. alkotják. A tél beálltáig az így felnevelt bárányok értékesítésre kerülnek, s a téli időszakban az állományban csupán a jerkék és az anyajuhok maradnak. MŰSZAKI FEJLESZTÉS A juhteayésztésnek napjainkban Is az egyik legelmaradottabb területe a műszaki fejlesztés. Ezért a kutatóintézet dolgozóinak figyelme erre a területre is kiterjedt. A kutatóintézetnek ez a legfiatalabb részlege, ahol a Juhtenyésztés valamennyi tartástechnológia! folyamatában igyekeznek megoldást keresni a nehéz kézi munka gépesítésére. A kutatóintézet dolgozói eredményes munkát végeztek a mobil és a stabil takarmáriykíosztó gépsorok fejlesztésében. Bár a stabil gépsorok a munkafolyamatok nagyobb arányú automatizálását teszik lehetővé, a gyakorlatban mégis a mobil takarményklosztó berendezések váltak be jobban, részben olcsóságuk, részben pedig könnyebb alkalmazhatóságuk miatt. A mobil gépsorhoz az RCV-2 típusú mütrágyaszórót alkalmazták, amelyet takarmánykiosztó adapterrel láttak el. A takarmányozási vályú oldalra billenthető és a magassága is szabályozható az alom mélységétől függően. A takarmányozási gépsorok gyártását a Liptovský Mikuláš-i Gép- és Traktorállomás vállalta. A műszaki fejlesztés programjában a juhok preventív és gyógyító fürősztését is igyekeznek megoldani. Ezidáig egy mobil fürösztóberendezést fejlesztettek ki. Annak ellenére, hogy hazánkban a fejőgépek fejlesztése és gyártása a hatvanas években beindult <—< sajnos 1968 után leállt , a gépi fejés színvonala igen alacsony. Ma a gépi fejést a Juhállománynak csupán a 2,5 százalékánál alkálmazzák. A korszerű fejőgépek fejlesztési programjában a kutatóintézet dolgozói elsősorban olyan” megoldásokat keresnek, amelyek lehetővé teszik a fejőgépeknek hazai nyersanyagokból és alkatrészekből való előállítását, valamint unlfikálását a tehenészetben alkalmazott fejőgépekkel. Ezeknek a követelményeknek a Laval rendszerhez hasonló típusú hazai fejlesztésű fejőberendezések felelnek meg a legjobban. A pelhfimovi Agrostroj n. v. ígéretét adta, hogy a közeljövőben beindítja a fejőberendezések sorozatgyártását. A hazai fejőgépek fejlesztése mellett folyamatban van a külföldi Impulza, a Fullwood és az Alfa-Laval fejőberendezések kipróbálása Is. A kutatóintézetben a Juhsajt gyártási technológiájának kidolgozásával és gépesítésével is foglalkoztak. A sajtkészítő berendezés gyártására a Galántai Gép- és Traktorállomás vállalkozott. A kutatóintézet a juhtenyésztés fellendítése érdekében sikeres tevékenységet fejtett ki. Az előbbrelépéshez a tudományos Ismeretek gyors ütemű érvényesítése, a kísérleti eredmények gyakorlati alkalmazása ás a műszaki fejlesztés meggyorsítása szükséges. Ehhez pedig kedvező feltételeket kell teremteni nemcsak az őstermelők, hanem a háttéripar, a szolgáltató vállalatok részéről is. Martin Masár agrármérnök, a tudományok kaftdidátusa, a Trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet dolgozója, és Klamarcsik Mária
