Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-20 / 7. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. FEBRUAR 20. * 7. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kce Y* Mlátili *\\Ал /л> l//v » J W i Csehszlovákia dolgozó népének 1948 februári győzelme Jelentős esemény volt és az is marad társadalmunk életében. Időszerű politikai érvényű számunkra és a kővetkező nemzedékek számára. Tanulságot merítünk belőle a fejlett szocialista társadalom sokoldalú építésével kapcsolatos feladatok megoldásában. Tanulság, alkotó aktivitás és erő forrása számunkra pártunk jelenlegi politikájának megvalósításában. Ez a győzelem ugyancsak emlékezetünkbe idézi, hogy az akkori mindennapi becsületes apró munkából, a tömegek egységes erőfeszítéséből fontos történelmi határkő, alkotó forradalmi tett született. Ma is szükségünk van erre az egységes öntudatos akaratra, kezdeményezésre, fegyelemre, amely 1948 februárjában a burzsoázia vereségéhez és a dolgozók győzelméhez vezetett. Szükségünk van rá ma is, amikor minden téren sürgető követelmény az állami tervfeladatok rendkívül szakszerű teljesítése. 1948 februárjában beigazolódott a marxista-leninista párt vezető szerepének objektív szükségszerűsége, mint a kapitalizmus fölötti győzelemnek és a szocialista társadalom felépítésének döntő feltétele. A munkásosztály a többi dolgozóval szövetségben azért győzött a burzsoáziával történt döntő összecsapáskor, mert élén Csehszlovákia marxista Kommunista Pártja állt, amely a München előtti köztársaság idején vívott előző osztály- és nemzeti küzdelmekben és a nemzeti felszabadító harc időszakában is a néptömegek többségének elismert politikai vezérévé vált. A párt forradalmi útja és a februári győzelem igazolta, hogy a kommunista párt ereje mindenkor a munkásosztállyal és a dolgozó nép széles tömegeivel való kapcsolatában volt és ma is abban van. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége azonban az egyik alapvető feltétele volt annak, hogy Csehszlovákia népe győzzön a kapitalizmus fölött, elválaszthatatlan, szerves része volt az azért vívott küzdelemnek, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőjön át. Csehszlovákia Kommunista Pártja hosszantartó politikai küzdelmeket vívott e szövetségért, mert parasztságunk politikai meggyőződése és irányvétele sem a felszabadulás előtt, sem utána nem volt mindig egyeneevnnalú. A burzsoáziának az után is, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, a föld fenyegető államosításáról vagy az erőszakos kollektivizálásról terjesztett rosszindulatú rágalmakkal viszonylag sikerült elrettentenie a parasztság jelentős részét a kommunistákkal való együttműködéstől. A CSKP már az első köztársaság idején következetesn harcolt az igazságos földreformért, a szilárd árakért, a kis- és középparasztoknak nyújtandó adókedvezményekért. A felszabadulás után a kisparasztnak kedvező, következetes földreformért harcolt. A CSKP már a népi demokrácia kibontakozásának első szakaszában viaskodik a burzsoázia képviselőivel, és szorgalmazza a mezőgazdasági törvényes intézkedések keretjavaslatainak első megfogalmazását. Ez volt az ismert hat mezőgazdasági törvény, amelyek elfogadtatásáért nehéz küzdelmeket kellett vívni. A CSKP ebben az esetben is a néptömegeknek, elsősorban a parasztság többségének aktív ssgítségére és támogatására támaszkodott. A parasztság ebben az időszakban nem kérdőjelezte meg, hogy gazdasági és társadalmi helyzetének általános javulása valóban őszinte érdeke a forradalmi társadalmi erőknek. A parasztság aktivitása általános tevékenységében, konkrétan a mezőgazdasági bizottságokban és a parasztok tömegszervezeteiben nyilvánult meg. A parasztság követeléseiért folytatott küzdelmek során a parasztszervezetek keretében formálódtak a kommunista parasztkáderek és szélesedtek a CSKP politikájával rokonszenvezők sorai. ‘ A hat paraszttörvény elfogadtatásáért indult tömegmozgalom kibontakozása lehetővé tette Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy tovább fokozza a burzsoáziára gyakorolt' nyomását, fogalmazza meg a parasztok új követelményeit és így bővítse a munkás-paraszt szövetség bázisát. A kommunista párt 1947 áprilisában a Hradec Králové-i parasztgyűlésen a csehszlovákiai parasztkérdés megoldására vonatkozó újabb javaslatokkal lépett fel. A történelembe hradecl program néven került parasztprogramjában' a CSKP mindenekelőtt javasolta a nagybirtokosi földek szétparcellázási határának leszállítását ötven hektárra, a bérelt földnek pedig még ez alá a határ alá szorítását. 1947 júliusában törvénybe iktatták az első földreform revízióját, melynek megvalósulása csakis a CSKP érdeme. A kis- és középparasztok majdnem egymillió hektár földhöz jutottak az intézkedés folytán. A történelmi februári napokban, amikor a hatalom kérdésinek kellett eldőlnie, amelyet minden forradalomnak meg kell oldania, a nemzet többségének megnyeréséért folyó küzdelemben a CSKP-nek sikerült elnyernie a paraszttömegek túlnyomó többségének a támogatását is. A CSKP ösztönzésére 1948. február 28-ra öszszehívták a parasztbizottságok országos kongresszusát. Küldetése csakúgy, mint az üzemi tanácsok 1948. február 22-i kongresszusáé az volt, hogy a kormányválság leküzdésével kapcsolatban kifejezze Klement Gottwald kormányának támogatását és kifejezze tiltakozását a reakciós képviselők parlamenti eljárása ellen; ugyani« nem voltak hajlandók tárgyalni az új földreformról és a parasztok jogos követelményeiről. A februári győzelmet követő néhány hónap alatt teljesen megvalósultak azok a követelmények, amelyekért a parasztok és a mezőgazdasági dolgozók a köztársaság minden részében évtizedekig harcoltak. A szocialista forradalom befejezése végett, a szocialista társadalom felépítése érdekében meg kellett szüntetni az ipari és a mezőgazdasági termelés színvonala közötti különbségeket. A mezőgazdaság további fejlődésének fő akadálya az volt, hogy túlságosan szétforgácsolódott a parasztgazdaságok ezreire. A mezőgazdasági termelés lényeges növekedésének korkövetelménye végett korszerű nagyüzemi, már szocialista alapokon át kellett alakítani a mezőgazdasági termelést. 1949. február 23-án, tehát egy évvel a Győzelmes Febrnár után törvényt hoztak az egységes földművesszövetkezetekről. A szocialista társadalom alapjai építésének a CSKP IX. kongresszusán, 1949 májusában kitűzött fő irányvonala már azt is tartalmazta, hogy a mezőgazdaságot nagy mezőgazdasági üzemek szövetkezetesítés útján történő létesítésével alakítják át. Érthető, hogy e forradalmi átalakulás gyakorlati megvalósulásában nem ment minden simán. A szövetkezetek létrehozásakor a falusi gazdagok, kulákok és üzérek bősz, gyűlöletes propagandakampányt indítottak a kollektivizálás ellen. A nyugati rádióállomások is uszítottak és fenyegettek az éter hullámain, uszítottak és fenyegetőztek a kulákoknak és a szocializmus ellenségeinek illegálisan irt és terjesztett plakátjai. Szerzőik visszaéltek a paraszt földszeretetével. A szövetkezetesítés folyamatában a. parasztok hagyományos magántulajdonosi érzését, a kapitalizmustól a gazdaság terén és a falusi lakosság gondolkodásában fennmaradt negatív befolyásokat is le kellett küzdeni. A szövetkezetek további fejlődésének és szilárdulásának bizonyos akadályát jelentették a szövetkezetek megalakulásakor 19S3 —1954. években megnyilvánult szektás és opportunista fogyatékosságok, melyek következtében gyengült a munkásosztály és a parasztság politikai szövetsége, sok helyütt pedig az efsz-ek is feloszlottak. Pártunknak azonban elegendő ereje volt ahhoz, hogy a népgazdaság szocialista építésének és a falu átalakításának szakadatlan folyamatában rövid időn belül megszüntesse ezeket a fogyatékosságokat. Ma senki sem vonhatja kétségbe a mezőgazdaság sikereit. Nem tagadhatja azt a tényt, hogy falvainkban évszázadok alatt nem valósultak meg ilyen komoly, forradalmi társadalmi változások, mint a mezőgazdasági termelés szocialista átalakításának néhány éve alatt. Ezek az átalakulások modem korunk legszebb hagyományai közé tartoznak és fognak ts tartozni. Ma, a Győzelmes Február óta eltelt 34 évnyi időszak távlatából büszkén állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaságban nagy sikereket arattunk. Sokoldalúan kiépítettük efsz-einket és az egész mezőgazdasági irányítási rendszert olyan fokon, hogy szavatolhatná a feladatok eredményes teljesítését. Bizonyos fogyatékosságok ellenére minden ötéves tervidőszakban nőtt a mezőgazdasági termelés« A legutóbbi, hatodik ötéves tervidőszakban például 50 millió 300 ezer tonna gabonafélét termesztettünk, három és fél millió tonnával többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. A hektárhozamok átlag 0,39 tonnával növekedtek és elérték a 3,48 tonnát. Az átlagos évi tejhozam 1980-ban el* érte a 3089 litert, és 286 literrel több volt, mint 1975-ben. Az évi tojáshozam 28 darab volt, tíz darabbal több, mint 1975-ben. A CSKP XVI. kongresszusán kijelölt feladatok, a népgazdaság konkrét helyzete és szükségletei, valamint a közéíelmezée szempontjából azonban kívánatos, hogy tovább lépjünk ebben az irányban. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén megvitatta a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésének jelenlegi feladatait, valamint a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányítási rendszerének elveit, továbbá a hetedik ötéves tervidőszak feladatait. A CSKP Központi Bizottsága értékelte az eredményeket, de kritikailag rámutatott a mezőgazdasági termelés növelésében létező tartalékokra is. Mindenekelőtt megmutatta azt az utat, amelyet követve kiküszöbölhetjük a fogyatékosságokat és felhasználhatjuk a tartalékokat, hogy teljesítsük a mezőgazdaság fejlesztésének fő stratégiai előirányzatait, mindenekelőtt a növénytermesztési és állattenyésztési termelés arányos fejlesztésének irányzatait, valamint a* állattenyésztésben megkívánt szerkezeti módosításokat. A dolgozó nép februári győzelmének 34. évfordulója jelentős esemény és az is marad a CSKP és a szocialista társadalom életében. Minduntalan élő, örök érvényű lesz számunkra. Február forradalmi öröké számunkra a tanulságok tartós forrásául szolgál arra is, hogy megoldjuk a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, kibontakoztassuk sokoldalú aktivitásunkat a CSKP XVI. kongresszusán, és az SZLKP kongresszusán kijelölt feladatok teljesítésében. A FEBRUÁRI GYŐZELEM- jelentős esemény hazánk életében írta: MIKULÁS UHER, AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKATÄRSA
