Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-20 / 7. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. FEBRUAR 20. * 7. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Kce Y* Mlátili *\\Ал /л> l//v » J W i Csehszlovákia dolgozó népének 1948 februári győzelme Jelen­tős esemény volt és az is ma­rad társadalmunk életében. Időszerű politikai érvényű számunkra és a kő­vetkező nemzedékek számára. Tanul­ságot merítünk belőle a fejlett szo­cialista társadalom sokoldalú építé­sével kapcsolatos feladatok megoldá­sában. Tanulság, alkotó aktivitás és erő forrása számunkra pártunk je­lenlegi politikájának megvalósításá­ban. Ez a győzelem ugyancsak emlé­kezetünkbe idézi, hogy az akkori mindennapi becsületes apró munká­ból, a tömegek egységes erőfeszíté­séből fontos történelmi határkő, al­kotó forradalmi tett született. Ma is szükségünk van erre az egységes ön­tudatos akaratra, kezdeményezésre, fegyelemre, amely 1948 februárjában a burzsoázia vereségéhez és a dolgo­zók győzelméhez vezetett. Szüksé­günk van rá ma is, amikor minden téren sürgető követelmény az állami tervfeladatok rendkívül szakszerű teljesítése. 1948 februárjában beigazolódott a marxista-leninista párt vezető szere­pének objektív szükségszerűsége, mint a kapitalizmus fölötti győzelem­nek és a szocialista társadalom fel­építésének döntő feltétele. A mun­kásosztály a többi dolgozóval szövet­ségben azért győzött a burzsoáziával történt döntő összecsapáskor, mert élén Csehszlovákia marxista Kommu­nista Pártja állt, amely a München előtti köztársaság idején vívott előző osztály- és nemzeti küzdelmekben és a nemzeti felszabadító harc idősza­kában is a néptömegek többségének elismert politikai vezérévé vált. A párt forradalmi útja és a feb­ruári győzelem igazolta, hogy a kom­munista párt ereje mindenkor a mun­kásosztállyal és a dolgozó nép széles tömegeivel való kapcsolatában volt és ma is abban van. A munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövet­sége azonban az egyik alapvető fel­tétele volt annak, hogy Csehszlová­kia népe győzzön a kapitalizmus fö­lött, elválaszthatatlan, szerves része volt az azért vívott küzdelemnek, hogy a nemzeti és demokratikus for­radalom szocialista forradalomba nő­jön át. Csehszlovákia Kommunista Pártja hosszantartó politikai küzdel­meket vívott e szövetségért, mert pa­rasztságunk politikai meggyőződése és irányvétele sem a felszabadulás előtt, sem utána nem volt mindig egyeneevnnalú. A burzsoáziának az után is, hogy a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat, a föld fenye­gető államosításáról vagy az erősza­kos kollektivizálásról terjesztett rosszindulatú rágalmakkal viszonylag sikerült elrettentenie a parasztság jelentős részét a kommunistákkal va­ló együttműködéstől. A CSKP már az első köztársaság idején következetesn harcolt az igaz­ságos földreformért, a szilárd ára­kért, a kis- és középparasztoknak nyújtandó adókedvezményekért. A felszabadulás után a kisparasztnak kedvező, következetes földreformért harcolt. A CSKP már a népi demok­rácia kibontakozásának első szaka­szában viaskodik a burzsoázia kép­viselőivel, és szorgalmazza a mező­­gazdasági törvényes intézkedések ke­retjavaslatainak első megfogalmazá­sát. Ez volt az ismert hat mezőgaz­dasági törvény, amelyek elfogadtatá­sáért nehéz küzdelmeket kellett vív­ni. A CSKP ebben az esetben is a néptömegeknek, elsősorban a paraszt­ság többségének aktív ssgítségére és támogatására támaszkodott. A pa­rasztság ebben az időszakban nem kérdőjelezte meg, hogy gazdasági és társadalmi helyzetének általános ja­vulása valóban őszinte érdeke a for­radalmi társadalmi erőknek. A pa­rasztság aktivitása általános tevé­kenységében, konkrétan a mezőgaz­dasági bizottságokban és a parasztok tömegszervezeteiben nyilvánult meg. A parasztság követeléseiért folytatott küzdelmek során a parasztszerveze­tek keretében formálódtak a kommu­nista parasztkáderek és szélesedtek a CSKP politikájával rokonszenvezők sorai. ‘ A hat paraszttörvény elfogadtatá­sáért indult tömegmozgalom kibonta­kozása lehetővé tette Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy tovább fokozza a burzsoáziára gyakorolt' nyomását, fogalmazza meg a parasz­tok új követelményeit és így bővítse a munkás-paraszt szövetség bázisát. A kommunista párt 1947 áprilisában a Hradec Králové-i parasztgyűlésen a csehszlovákiai parasztkérdés megol­dására vonatkozó újabb javaslatokkal lépett fel. A történelembe hradecl program néven került parasztprog­ramjában' a CSKP mindenekelőtt ja­vasolta a nagybirtokosi földek szét­­parcellázási határának leszállítását ötven hektárra, a bérelt földnek pe­dig még ez alá a határ alá szorítá­sát. 1947 júliusában törvénybe iktat­ták az első földreform revízióját, melynek megvalósulása csakis a CSKP érdeme. A kis- és középparasz­tok majdnem egymillió hektár föld­höz jutottak az intézkedés folytán. A történelmi februári napokban, amikor a hatalom kérdésinek kellett eldőlnie, amelyet minden forradalom­nak meg kell oldania, a nemzet több­ségének megnyeréséért folyó küzde­lemben a CSKP-nek sikerült elnyer­nie a paraszttömegek túlnyomó több­ségének a támogatását is. A CSKP ösztönzésére 1948. február 28-ra ösz­­szehívták a parasztbizottságok orszá­gos kongresszusát. Küldetése csak­úgy, mint az üzemi tanácsok 1948. február 22-i kongresszusáé az volt, hogy a kormányválság leküzdésével kapcsolatban kifejezze Klement Gott­wald kormányának támogatását és kifejezze tiltakozását a reakciós kép­viselők parlamenti eljárása ellen; ugyani« nem voltak hajlandók tár­gyalni az új földreformról és a pa­rasztok jogos követelményeiről. A februári győzelmet követő né­hány hónap alatt teljesen megvaló­sultak azok a követelmények, ame­lyekért a parasztok és a mezőgazda­­sági dolgozók a köztársaság minden részében évtizedekig harcoltak. A szocialista forradalom befejezése vé­gett, a szocialista társadalom felépí­tése érdekében meg kellett szüntetni az ipari és a mezőgazdasági termelés színvonala közötti különbségeket. A mezőgazdaság további fejlődésének fő akadálya az volt, hogy túlságosan szétforgácsolódott a parasztgazdasá­gok ezreire. A mezőgazdasági terme­lés lényeges növekedésének korkö­vetelménye végett korszerű nagyüze­mi, már szocialista alapokon át kel­lett alakítani a mezőgazdasági terme­lést. 1949. február 23-án, tehát egy évvel a Győzelmes Febrnár után tör­vényt hoztak az egységes földműves­­szövetkezetekről. A szocialista társa­dalom alapjai építésének a CSKP IX. kongresszusán, 1949 májusában kitű­zött fő irányvonala már azt is tar­talmazta, hogy a mezőgazdaságot nagy mezőgazdasági üzemek szövet­kezetesítés útján történő létesítésével alakítják át. Érthető, hogy e forradalmi átala­kulás gyakorlati megvalósulásában nem ment minden simán. A szövetke­zetek létrehozásakor a falusi gazda­gok, kulákok és üzérek bősz, gyűlö­letes propagandakampányt indítottak a kollektivizálás ellen. A nyugati rádióállomások is uszítottak és fe­nyegettek az éter hullámain, uszítot­tak és fenyegetőztek a kulákoknak és a szocializmus ellenségeinek ille­gálisan irt és terjesztett plakátjai. Szerzőik visszaéltek a paraszt föld­­szeretetével. A szövetkezetesítés fo­lyamatában a. parasztok hagyomá­nyos magántulajdonosi érzését, a ka­pitalizmustól a gazdaság terén és a falusi lakosság gondolkodásában fennmaradt negatív befolyásokat is le kellett küzdeni. A szövetkezetek további fejlődésének és szilárdulásá­­nak bizonyos akadályát jelentették a szövetkezetek megalakulásakor 19S3 —1954. években megnyilvánult szek­tás és opportunista fogyatékosságok, melyek következtében gyengült a munkásosztály és a parasztság politi­kai szövetsége, sok helyütt pedig az efsz-ek is feloszlottak. Pártunknak azonban elegendő ereje volt ahhoz, hogy a népgazdaság szocialista épí­tésének és a falu átalakításának sza­kadatlan folyamatában rövid időn belül megszüntesse ezeket a fogya­tékosságokat. Ma senki sem vonhatja kétségbe a mezőgazdaság sikereit. Nem tagad­hatja azt a tényt, hogy falvainkban évszázadok alatt nem valósultak meg ilyen komoly, forradalmi társadalmi változások, mint a mezőgazdasági termelés szocialista átalakításának néhány éve alatt. Ezek az átalakulá­sok modem korunk legszebb hagyo­mányai közé tartoznak és fognak ts tartozni. Ma, a Győzelmes Február óta eltelt 34 évnyi időszak távlatából büszkén állapíthatjuk meg, hogy a mezőgaz­daságban nagy sikereket arattunk. Sokoldalúan kiépítettük efsz-einket és az egész mezőgazdasági irányítási rendszert olyan fokon, hogy szava­tolhatná a feladatok eredményes tel­jesítését. Bizonyos fogyatékosságok ellenére minden ötéves tervidőszak­ban nőtt a mezőgazdasági termelés« A legutóbbi, hatodik ötéves tervidő­szakban például 50 millió 300 ezer tonna gabonafélét termesztettünk, három és fél millió tonnával többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. A hektárhozamok átlag 0,39 tonnával növekedtek és elérték a 3,48 tonnát. Az átlagos évi tejhozam 1980-ban el* érte a 3089 litert, és 286 literrel több volt, mint 1975-ben. Az évi tojásho­zam 28 darab volt, tíz darabbal több, mint 1975-ben. A CSKP XVI. kongresszusán kije­lölt feladatok, a népgazdaság konk­rét helyzete és szükségletei, valamint a közéíelmezée szempontjából azon­ban kívánatos, hogy tovább lépjünk ebben az irányban. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén megvitatta a mező­­gazdaság és az élelmezés fejlesztésé­nek jelenlegi feladatait, valamint a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányítási rendszerének elveit, továb­bá a hetedik ötéves tervidőszak fel­adatait. A CSKP Központi Bizottsága értékelte az eredményeket, de kriti­kailag rámutatott a mezőgazdasági termelés növelésében létező tartalé­kokra is. Mindenekelőtt megmutatta azt az utat, amelyet követve kiküszö­bölhetjük a fogyatékosságokat és fel­használhatjuk a tartalékokat, hogy teljesítsük a mezőgazdaság fejleszté­sének fő stratégiai előirányzatait, mindenekelőtt a növénytermesztési és állattenyésztési termelés arányos fej­lesztésének irányzatait, valamint a* állattenyésztésben megkívánt szerke­zeti módosításokat. A dolgozó nép februári győzelmé­nek 34. évfordulója jelentős esemény és az is marad a CSKP és a szocia­lista társadalom életében. Mindunta­lan élő, örök érvényű lesz számunk­ra. Február forradalmi öröké szá­munkra a tanulságok tartós forrásául szolgál arra is, hogy megoldjuk a fejlett szocialista társadalom építésé­nek feladatait, kibontakoztassuk sok­oldalú aktivitásunkat a CSKP XVI. kongresszusán, és az SZLKP kong­resszusán kijelölt feladatok teljesíté­sében. A FEBRUÁRI GYŐZELEM- jelentős esemény hazánk életében írta: MIKULÁS UHER, AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKATÄRSA

Next

/
Thumbnails
Contents