Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-30 / 4. szám

zotmil Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. JANUÄR 30. 4. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— K6e A természet fehér ruhába öltözött, s a hó alatt pihen a rög. A tél azonban nemcsak a természet, hanem az ember számára is fizikai és szellemi felfrissülést jelent. Hazánk természeti I ■ Munkatársunk az új-, j életi (Nový Život) Csehszlo- 9 vák-Mongol Barátság Efsz- I ben szerzett tapasztalatokról j I ír, „A minőség és hatékony- I ság útján“ címmel, az 5. ol- ! I dalon. A tejminőség, az üze- I mi ellenőrzés fontossága a I cikk f6 mondanivalója, s ta- I nécsadás: hogyan lehetne I még jobban. szépségekben gazdag tájai, a pihenést és kikapcsolódást biz- I tosító üdülőközpontok kapui a mezőgazdasági dolgozók előtt Ьмшмма-вммааммштвм is nyitva vannak Foto: ^STK m Lapunk 2. oldalán fel­figyeltető cikk számol be a mezőgazdasági dolgozók Uzemegészségügyi ellátásá­nak megszervezésével kap­csolatban a komáromi (Komárno) járásban foly­tatott kísérletről, melynek eredményeit és tapasztalatait általánosítva Szlovákia egész területére kiterjesztik. Я Dr. Tibor Bol az SZFSZ Szlovákiai Bizott­sága ügyvezető aleinökének írása olvasható lapunk 4. ol­dalán. A szerző elemzi és ki­­emeii azokat az igényes fel­adatokat, melyek az idén az SZFSZ-re, annak alapszerve­zeteire és az egységes föld­művesszövetkezetekre vár­nak. Az idei állami gazdasági terv a mezőgazda­ság számára feladatai adja, hogy a nö­vénytermesztést a máit évi szinthez viszo­nyítva 16,7 százalékkal növelje, a gabonaneműek­­bol konkrétan 11 millió tonnát kell termelni. Ez nagyon igényes követelmény, mivel az 1978-as évi rekordtermés 52 ezer tonnával haladta meg ezt a mennyiséget, a tavalyelőtti gabonatermesztési eredmény az utóbbi évek második legnagyobb ho­zama pedig 301 ezer tonnával volt alacsonyabb, mint az idei feladatok. Mindezek ellenére — ha esak egy kicsit is ked­vező lesz az időjárás -* ezek a célok reálisak. Akkor, ha minden mezőgazdasági nagyüzemünk­ben annyi erőt és gondot fordítanak a feladatok teljesítésére, amennyit a gabonatermesztésben ta­valy kiváló eredményeket elért gazdaságok fordí­tottak. Azok, amelyek a rendkívül kedvezőtlen időjáráősi viszonyok ellenére is nagy bektárhoza­­mokat értek el gabonából. A gabonatermesztési feladatokhoz hasonlóan nagyobb figyelmet kell fordítani a takarmánynövények, főleg a tömeg­takarmányok termesztésére. Feladataink kitűzése­kor a reális feltételekből és lehetőségekből kell kiindulnunk. A takarmányalapban bekövetkezett hiány pótlására irányuló összes intézkedés elle­nére sok százezer tonna szemes takarmány hiányzik a szükségletek kielégítéséhez. A jelen­legi állattenyésztési szerkezet esetében az a tény. hogy túlnyomórészt a sertés- és baromfitenyész­tésre szakosodtunk, azt jelenti, hogy idén csök­ken a hústermelés. Mezőgazdaságunk fejlődésének alapvető problé­mája a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanság. Míg a 6. ötéves tervidő­szakban a szemes termények termelése az előző öt esztendőhöz viszonyítva csupán 9 százalékkal növekedett, addig a sertéshústermelés 18,1 száza­lékkal, a baromfihús-termelés pedig 28,6 száza­lékkal. A megtermett gabona és a gabonaszük­séglet közötti különbség fedezésére a 6. ötéves tervidőszakban 8 millió tonna takarmányt impor­táltunk 22 milliárd devizakorona értékben. A ta­karmányok és a takarmánykeverék-komponensek behozatalának ilyen nagyarányú növekedése az egyik fő tényezője, hogy miért nőtt a hústerme­lés, Így a húsfogyasztás is, amely tavaly lakoson­ként 85,6 kg volt. A gabonatermesztésben kelet­kezett kiesések behozatalból történő pótlása nél­kül a húsfogyasztás megközelítőleg az 5. ötéves tervidőszak utolsó esztendejének szintjén maradt volna, vagyis 80—81 kg lett volna lakosonként. A nagyarányú takarmánybehozatal nem jelen­tene különösebb nehézséget, ha egyúttal nem emelkedtek volna az egyéb nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci árai, ha népgazdasá­gunk exportképessége olyan szinten lett volna, hogy a bevételekből fedezhettük volna kiadásain­kat. A 6. ötéves tervidőszak végén, majd tavaly lényegesen megváltoztak a hitelfeltételek és a lehetőségek, mégpedig oly módon, hogy népgaz-A búslennetes és i velejáró undok daságnnk számára nem kifizetődő tovább növelni adósságainkat, ellenkezőleg: mindent meg keli tenni fokozatos csökkentésükért. A növénytermesztés és az állattenyésztés kö­zötti aránytalanságokból keletkezett problémák megoldásával már 1979-ben foglalkozott a CSKP KB 13. ülése, amely határozatot fogadott el, s hangsúlyozta, hogy az addigi állattenyésztési szerkezetet a szarvasmarha-tenyésztés javára keli módosítani. Azért, mert a marhahús- és a tejter­melés nem függ olyan nagy mértékben az inga­dozó gabonatermesztési hozamoktól, hanem in­kább a szükséges tömegtakarmányok biztosításá­tól, ahol nagy tartalékaink vannak. Noha e fontos határozat valóra váltásához ha­ladéktalanul hozzáfogtak a mezőgazdasági üze­mek, ilyen rövid idő alatt nem valósultak meg a szerkezeti változások a szükséges mértékben. Az akkor érvényben levő gazdasági szabályozók ugyanis nem ösztönözték erre a gazdaságokat. A gazdasági szabályozók módosítására a CSKP KB 4. ülésén került sor, mégpedig a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere elapeivetnek elfogadásával. Az új irányítási rendszer érvénybelépése, az új gazdasági szabályozók hatása, valamint a mezőgaz­dasági termelés szerkezetének megváltoztatására irányuló további beavatkozások — a szarvasmar­ha-tenyésztés hosszú termelési ciklusára való te­kintettel — nem mutatkozhatnak meg rövid idő alatt. Ezzel összefüggésben viszont figyelmeztetni kell arra, hogy a termelési szerkezetet a rossz időjárás következtében elért gyengébb gabonater­mesztési eredmények ellenére is meg kellett vol­na változtatni. Azért, mert az állattenyésztés ad­digi szerkezete már nem felelt meg feltételeink­nek, nem biztosította az élelmiszer-termelés sta­bilizálását, s ez is függővé vált az időjárástól, a behozataltól, a fizetési mérlegtől és számos to­vábbi tényezőtől. Ezt a következő tény is jól érzékelteti: az élel­miszerekből származó kiskereskedelmi forgalom évente kb. 110 milliárd korona, s az állam 25 milliárd koronával támogatja az élelmiszer-terme­lést. Annyival olcsóbb nálunk az élelmiszer, a­­mennyivel többet fordítunk termelésükre, illetve behozatalukra. „Olcsóbban árulni a hazai keres­kedelemben, mint amennyiért külföldön vásáro­lunk, illetve mint amennyibe kerül a termelés idehaza, ezt hosszú távon senki sem engedheti meg magának“ — mondotta Gustáv Husák elvtárs а XV). pártkongresszuson. Mi tehát a kiút az adott helyzetből? Elsősorban mindent meg kell tenni, hogy a meglevő takar­mánymennyiség az új termésig elegendő legyen. Ez azt jelenti, hogy takarékosan kell gazdálkodni vele, s a takarmányt az állatok termelékenységé­nek megfelelően kell elosztani. A mezőgazdasági gondok szorosan kapcsolód­nak a népgazadság többi területén jelentkező problémákhoz, sikerekhez. Gazdaságunk jelenlegi gondjainak megoldása az anyag- és energiaigé­nyesség jelentős mértékű csökkentésében, min­denekelőtt azonban termékeink exportképességé­nek növelésében rejlik. Társadalmunk életszínvo­nalát azok az erőforársok határozzák meg, ame­lyek a rendelkezésünkre állanak. Ezek megterem­tésébe azonban mindenkinek be keli kapcsolód­nia, senki sem állhat félre. (Rudé Právo) ■ „A termelés közügy“ című írásunk — le* punk 11. oldalán — a komé» romi járás me a partner szervezetek eg működése tükrében műt be, hogyan teljesítette a rás a múlt évre elölrány feladatokat, s milyenek elképzelések a 7. ötéves terv* időszak további éveiben. ■ Lapunk Kertészet és Kis* állattenyésztés szakrovata [ezúttal két, figyelmet érdem­hő írást közöl; az egyik a j háztáji baromfitartóknak ad [hasznos tanácsokat a ludak [és tyúkok téli takarmányo- I zásával kapcsolatban, a má­sik az almafák metszésével kapcsolatos tudnivalókat ele­veníti fel. ■ Méhészeti szakrovatunk­ban „A Varroa atka fertőzés ellenére méhészkedői kell“ című írás arról tájékoztatja a méhészeket, hogy mit te­hetnek alapszervezetűkben a veszélyes kártevő terjedésé­nek megfékezésére. Az érvek felsorakoztatásával arra fi­gyelmeztet, hogy az atkával megtámadott családok meg­felelő gyógykezeléssel meg­menthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents