Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. lánnár 23. 14 VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф A vadászat szinte egyidős az emberiséggel. A vadászzsákmány valaha nemcsak a létet, az élelmet jelentette, hanem az elejtett állatok lenyúzott bőre és préme a ruházkodásit is. Ma már nem a napi szükséglet megszerzése sarkallja az embert, hogy vadásszon, hanem ebnek a szép és nemes sportnak az élménye. Száz éves a szervezett magyar vadászat. Mit jelent ez a vadásztársaságok és a vadgazdálkodás szempontjából? — kérdeztük a jubliuem alkalmából dr. Koller Mihálytól, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkárától. >—f Az első Magyar Vadászati Védegylet 1881-ben alakult meg. Akkoriban ugyanis nem volt vadászati törvény csak két esztendővel később jelent meg a vadászatot szabályozó 1883. évi XX. törvénycikk. Kezdetben kevés tagot számlált a védegylet, alig lehettek kétezren. Mégis jelentős volt az egylet megalakulása, mert szervezett formát és egységet teremtett. A múltból ránkmaradt sok fontos és hasznos szabály, irodalmi és képzőművészeti alkotás, melyek a magyar vadászhagyományok emlékét őrzik. 9 Milyen a vadászat jelene? •— Szövetségünknek harmincezer tagja van. A vadászat azonban hozzávetőlegesen mintegy százezer embernek' — a vadászok barátainak és hozzátartozóinak — is lehetőséget nyújt a szabad idő hasznos eltöltésére. Valaha a vadászat kimondottan úri sport volt. Dzsentrik, földbirtokosok, gyárosok kiváltsága. Ma a tagoknak több mint 50 százaléka fizikai munkát. Anyagilag ugyanis nem jelent különösebb megterhelést ez a sport, ezért minden rátermett ember kedvére űzheti. 9 A zsákmányból mennyi illeti a vadászokat? Jubilánsok — Ezt szabályzat írja elő. Egy vadász egy idényben hatvan- apróvadnál többet nem kaphat, viszont ahány kiló nagyvadhúst visz haza, annyi darabbal kevesebb apróvad illeti. A gyakorlat azt igazolja, hogy a vadászok még ennyire sem tartanak igényt, mert nem a hússzerzés vágya fűti őket, hanem a zsákmányszerzés szenvedélye, öröme. Ezenkívül minden vadásztársaság — hétszázötven van az országban — anyagi érdeke, hogy minél több vadhúst adjon el. Ha azt vesszük, hogy a vadexport — amely szüntelenül növekszik — évente 40 millió dollárt jelent a népgazdaságnak, akkor ezt a törekvést csak elismerés illetheti. 9 Külföldi vadászok is szívesen látogatnak Magyarországra. Mi vonzza őket ide? i— Egyrészt az, hogy rendkívül gazdag a vadállományunk, s különösképpen, hogy a vad nálunk valóban vadon, természetes környezetben él. О Milyen zsákmánnyal távoznak? — Amikor ez kerül szóba, minden-1 ki elsősorban a külföldi kocsik tetején határon túlra vitt csodálatos agancsokra gondol. Ezek értékét a trófeabíráló bizottságok határozzák meg, melyek a megyékben működnek. Persze az érték relatív, mert olykor egy szabálytalan agancs a formája miatt egyedi lehet, és valaki számára éppen ezért becses. 9 Miként jelölné meg az elkövetkezendő idő feladatait? — Ügy kell gazdálkodnunk a vadállománnyal, hogy ne zavarja a mezőgazdaságot. Ezért inkább az apróvadállományt kell szaporítani. Erre minden lehetőségünk megvan, amit az eddiginél sokkal jobban ki kellene használni. További fontos feladatunk a szakmai képesség növelése. Célunk, hogy a vadászok mindegyike legalább a szakmunkásképzettség szintjét elérje. Persze kétéves felsőfokú továbbképzés is folyik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol már végzett agarármérnökök, állatorvosok és biológia szakos tanárok szerezhetik meg a vadászmérnöki diplomát. Ezek meleltt azonban a legfontosabb tennivalóink a természet és vadvédelem, amely nélkül munkánk elképzelhetetlen. (áti) A pontes попка eredménye Az SZVSZ losonci (Lučenec) járási szervezetének több mint 890 tagja van. Mindnyájan részt vesznek a szöveség sokrétű munkájában, s egyben a nemes sport hódolói. Járásunkban több vadásztársaságban érdemdús tevékenység folyik. Mindannyian komolyan veszik a rájuk háruló vadgazdálkodási teendőket. Az igényes feladatok megkövetelik az önfeláldozó helytállást, mert csak így valósíthatják meg a terveket. A vadászat ugyanis nemcsak a szórakozás és kedvtelés. A tagság elsődleges feladata az állomány szaporítása, állandó felfrissítése és védelme. Erre főleg télen van szükség. A vadakat etetni, óvni kell. Megfelelő helyeken etetőket, Katókat készítettek, szénát gyűjtöttek be és erőtakarmány beszerzéséről is gondoskodtak. E téren jó munkát végzett a vilkei (Velká nad Ipľom), a füleki (Fiľakovo), a nagydaróci (Veiké Dravce), de a többi vadásztársaság tagsága is. Gondoskodnak a tagok neveléséről és szórakozásáról is. Vilkén például minden év júniusában megszervezik a hagyományos gyermeknapot, továbbá vadászmulatságat rendeznek. A szlovák erdőségek gyönyörű vadja a hiúz A szövetség Járási bizottsága az irányító munkával párhuzamosan el-i lenőrzí a vadásztársaságok tevékenységét, figyelemmel kíséri az utánpótlás nevelését. Járási viszonylatban évenként harminc új tagot vesznek fel a szövetség soraiba. A vadászjelölteket az őszi és a téli hónapokban oktatják. Járásunk nem- csupán nemes vadban bővelkedő, hanem egyben mestervadászok tekintetében is hírneves- Ezt bizonyítja az az öt trófea is, amit a múlt évben a plovdivi vadászati világkiállításon mutattak be. CSAK ISTVÄN Sikeres vadászat volt Ivan Terem Banská Bystrica-i vadász a múlt év december 13-án délelőtt két lövéssel terített le egy ritkaszép hiúzt. A meglepetésszerű találkozás a hiúzzal csak egy pillanatig tartott. Az ismert vadász a vadat lapockán lőtte, mely a találat után a hóba bukott. Szemrebbenésnyi idő múlva a hiúz felpattant és menekülni próbált, de a vadásztárs villámgyors ismétléssel az iramodó vadat gerincen lőtte, s az összeesett. Vadászunk rendkívül nagy mámorban szemlélte az előtte elterülő remek példányt. Több mint három órája rótta a magas havat, de nem érzett fáradságot. Ez nem csoda, hiszen meglőtte élete legszebb ragadozóját Terem vadásztárs este telefonon értesített sikeréről, és tanácsomat kérte. A zsákmányt december közepén a Žiar nad Hronom-i ZOO preparálóba vittük. Annak vezetője megjegyezte, hogy sok lelőtt hiúzt látott, ilyet azonban még soha. Súlya 22 kiló volt, a korát pedig 10—11 évre becsültük. Gereznája csodaszép fekete foltokkal volt színezve. A hiúz lábait vizsgálva felfedeztem, hogy az első jobb lábán három ujja hiányzik, a sebhely azonban szépen behegedt. Megállapítottuk, hogy a hiúz lábát csapda fogta meg, tehát a sérülés onnan származott. A jelek arra utaltak, hogy fiatal korában került csapdába ez a szép hiúz. Ki tudná megmondani, hogy mennyi áldozat terheli vérengző múltját? J. M. HABROVSKÝ Г L Évek óta gyönyörködöm a zergék párzásában. Érthető ez a szórakozás, mely az élményeken túl a tapasztalatot gyarapítja. Tavalyelőtt a Magas-Tátrában, tavaly a Gader-völgyben, a Nagy-Fátrában, az Alacsony-Tátrában és más havasokban figyeltem a zergéket. Az idén a Szlovák Paradicsomot vettem tervbe, ahová 1963 áprilisában négy zergét, továbbá két fiatal bakot helyeztünk ki. Ezután a sulovól sziklák következnek. A latiborci havasokról páratlan a kilátás, Körképszerűen tárul elibérík a Magas-Tátra szép csúcsaival, a Vág-völgye, a Liptovská Mara, kelet felé fordulva pedig a Szlovák Érchegység vonulatainak gyönyörködtető pompája elénk varázsolja a Garam völgye romantikáját. ОФО Szlovákia zergéről szóló vadász-szakirodalma az utolsó harmincöt esztendő nagyon hasznos terméke. A kutatók s az alkotók tájékoztató munkája nélkülözhetetlen. Korunk e fontos közvetítő tevékenysé-Hédii a természetet ge komoly hivatássá vált. A hazai tudományos élet szinte szemünk előtt nőtt fel. Ennek kapcsán a TANAP és a zvoleni Erdészeti- Vadászati Kutatóintézet dolgozbóinak tevékenységére gondolok. Az ismeretek terjesztésével én inkább a rádiós sugárzást, a helyszíni közvetítést ajánlanám a zerge élettanának tanulmányozására, amely nehezebb és egyben hálásabb, mint például a folyóiraokban vagy a televízióban való közlés. Ez a propaganda tevékenység nehezebb, mert a hallásra, tehát az ismeret-befogadásnak a látással szemben kevésbé hatékony érzékelési módjára támaszkodhat, de ugyanakkor hálásabb. A rádiós közvetítés ma ugyanis az egész országot behálózza. Nagy előny tehát, hogy a hazánknak csaknem minden polgára hallgat rádiót. A közvetítések sorrendje és súlypontja természeetsen felölelhetné a ritkaságszámba menő vadakat és madarakat. A sokrétű tevékenységet szakavatott biológusra kellene bízni. Így a hallgató lebilincselő, értékes információt kaphatna a vadállományról. (JMH) HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT 9 А У Ilii lifllil A múlt év június 3-án és 4-én, az ausztriai Dornbirben nemzetközi tanácskozást tartottak a mesterségesen szaporított halivadék táplálásával és felnevelésével kapcsolatban. Az alábbiakban — kivonatosan — ismertetjük a legfontosabb témákat és eredményeket. Ausztriában mintegy 9 ezer mesterséges és természetes állóvíz, továbbá mintegy 100 ezer km folyóvíz található. A pisztráng-, a pér-, a márna- és a dévérszint-táj egyaránt előfordul. A századfordulón a természetes halászat még jelentős volt, az elmúlt évtizedekben — a vízierőművek építése, a folyószabzályozások és a vízszennyezések miatt — nagymértékben csökkent a halgazdálkodás ezen ágazata. A horgászat rendkívül népszerűvé vált, annak ellenére, hogy akad olyan éves horgász-engedély, melyért nem kevesebb mint 25 ezer schillinget kell fizetni. Jelenleg mintegy 300 ezer igazolt horgász van az országban. Ausztriában jelenleg 19 ezer tonna halat forgalmaznak évente. A tógazdaságok összterülete 2 ezer 500 hektár, ahol évente 6 ezer tonna halat 1— ezen belül 2 ezer 500 tonna pisztrángot, ezer tonna pontyot — termelnek. A felsorolt halakon kívül számottevő a csuka, a süllő, a harcsa, a compó, az amúr, a fehér busa és a marina szaporítása, nevelése. Megoldatlan a ponty, a süllőivadék mesterséges táplálása, természetes eleséggel való ellátása. Ezekből a halfajokból az éves szaporulat, illetve termelés mennyisége ingadozó. Hátrányt jelent — osztrák szemszögből 1— hogy a ponyt-tprmelés nem kifizetődő vállalkozás, mivel a szocialista országokból, pl. Csehszlovákiából és Magyarországról exportált ponty ára i— a belföldihez viszonyítva — alacsony, számottevő konkurrenciát okoz. A zooplankton legértékesebb állomáynát az evezőlábú-rákok jelentik, mivel szinte egész évben jelen vannak a vizekben nem kevesebb mint 12 fejlődési stádiummal, korcsoporttal. Az ágascsápű-rákok inkább a meleg évszakban fordulnak elő tömegesen. A legtöbb osztrák természetes vízben az evezőlábú-rákok képezik az élő zooplankton biomassza 45—85 százalékát. 1—1 kiló halhúshoz 0—10 kiló zooplanktonra van szükség. A zooplankton és a különféle rovarlárvák mellett csővájú féregnek van jelentős szerepe a halivadék és a kifejlett halak táplálkozásában. Megállapították, hogy a különféle fajok ott is tömegesen előfordulnak, ahol rosszak (alacsonyak) az oxigénviszonyok, a víz nagymennyiségű szerves, bomló szervesanyagot tartalmaz. Mezoszapról-poliszaprób folyóvizekben a férgek száma —> 1—1 köb-Ezúttal essék szó a halivadékról, amelynek sok viszontagságon kell átesni ikra korában, hogy életben maradhasson. Az ikrák kelési ideje változó. Lehet néhány óra, de néhány nap is. Akad persze olyan is, amely csak hónapok múlva kel ki. A terméketlen Ikrák pár óra múlva bomlásnak indulnak, veszélyeztetve az egész állományt, ezért ezeket sürgősen el kell távolítani. A halak nagy része ikrafaló, ezért a tenyészállatokat ívás után sürgősen el kell különíteni az Ivadéktól. Egy-egy „fészekaljban“ fajtától függően 200—1000 vagy még ennél is több lehet az ivadékok száma. Táplálásuk nem kis gond, hiszen a pár napos kishalak csak egészen apró' eleséget kaphatnak (pl. plankton, kerekesféreg). Ha nem fejlődnek egyenletesen, a „szétnöyés“ következményeképpen a nagyobbak felfalják a gyengébbeket. Persze ezen is lehet méternyi iszapban — elérheti a 10 milliót is. Duzzasztógátak tőszomszédságában — ahol nagymennyiségű iszap és szerves hordalékanyag halmozódik fel — ugyancsak nagymenynyiségű féreggel kell számolni. Ami pedig a liofilizált ( = fagyasztva szárított) féreg felhasználási területét, értékét illeti — az ilyen táplálék messze elmarad a liofilizált plankton értékétől/ így az előbbi egyáltalában nem jöhet számításba a halivadék felnevelésénél. Az is megállapított tény, hogy a férgek testfelületén levő „serte-szálak“ a mindössze néhány mm testhosszűságú Ivadékhal kopoltyújába jutva felsértik a roppant érzékeny légzőhámot, így azt állandóan izgalmi állapotban tartják. A Crustacea-planktonnal felnevelt ivadék egészségi és kondicionális állapota lényegesen jobb, mint a különféle tápokkal nevelt halaké. Éppen ezért — pillanatnyilag — a legjobb módszernek a zooplanktonnal való táplálás tűnik a legcélszerűbbnek, legeredményesebbnek. Jelenleg legfontosabb faladat a zooplankton tömeges begyűjtésének, konzerválásának és helyes adagolásának megoldása. Az Institut für Zoologie (Universität Insbruck] és az Institut für Fischereiforschung (Thaur/Tirol) máris elkészítette egy speciális gyűjtőhajő alaptípusát, melyhez egy 1 m átmérőjű, 7 m hosszú planktonháló tartozik. A hálót — gyűjtés közben — nem kell kiemelni a vízből, mivel a zsák végén összegyűlő zooplankton —. egy cső és egy szivattyú segítségével — folyamatosan kiszívható és továbbítható az osztályozó szitákhoz, dobozokhoz, melyek nagyság szerint szétválogatják a begyűjtött anyagot. Az így osztályozott zooplanktont — víz nélkül — a gyűjtés helyén és késlekedés nélkül széndioxiddal mínusz 70 C fokra lehűtik, majd a tárolőhelyre szállítják. A tartós tárolásra megfelelő a mínusz 20 C fok hőmérséklet. A módszer még nem tekinthető tökéletesnek, néhány problémát (pl. a parazitamentesítést) még meg kell oldani. A mélyhűtött zooplankton w az Nem könnyű... segíteni, költöztetéssel, a nagyobb egyedek különválasztásával. Nemcsak kegyetlen, hanem áldozatkész halszülők is vannak. A halak egyik igen érdekes ivadékgondozó fajtája a labirintkopoltyús halaké, amelyek a víz alatt kopoltyújukkal, a levegő oxigénjéből úgynevezett labirintszervükkel lélegeznek. Ezek közé tartozik a jól Ismert sziámi harcoshal is. Ivás előtt a hím szájváladékáből habfészket készít, amely oxigéndús környezetet biztosít az ivadékok számára. Fészkét tisztogatja és őrzi, még a nőstényt is elűzi a környékről, de a kikelt lárvákra már veszélyes. , A sügérszerűek családjába tartozó halak még nagyobb áldozatra Is képesek. A nílusi szájköltő hal nősténye 10—16 napig koplal, amíg a Szájába vette 60—80 ikraszemet ki nem költi. A kikelt Ivadékok az első napokban gyakran visszatérnek „bölcsőjükbe“. Nemcsak ikrázó, hanem elevenszülő halakat Is ismerünk. Az elevenszülő fogaspontyok nőstényeinek megtermékenyítése folyamatos, ha him van mellettük —, nem úgy, mint más fajoknál, amelyeknél ívási időszakról beszélünk. Az embrió teljes kifejlődése a nőstény szervezetében megy végbe, az ikra felpattan, mielőtt a kishal világra jönne. Ehhez a fajhoz tartozik a mexikói kardfarkú hal Is, melynek nősténye 4—5 hetenként 200—250 db Ivadékot szűk etetendő halak medencéjébe juttatva! — az elroncsalődott sejt-membrán miatt (amelyet a jégkristályok okoznak) már néhány perc alatt, elveszti létfontosságú fehérjetartalmának mintegy 80 százalékát. (Ugyanis az elroncsolt sejtfalakon keresztül szabadon kiáramlanak a vízben oldódó, esszenciális aminosavak). Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a halivadék 5 percen belül észrevegye és elfogyassza a mélyhűtött zooplanktont! A felnevelési hatásfok kedvezően fokozható, ha a táplálást gyakran és rendszeresen végrehajtják. Ami pedig a mélyhűtött zooplankton adagolását illeti, e célból máris elkészült egy automatikusan működőkészülék, mely egy vékony vízsugárral — megkívánt időközönként — leolvasztja a szükséges zooplankton mennyiséget. A tömbbe fagyasztott zooplanktont hűtőakkumulátorok tartják — a végleges felhasználásig —s fagyott állapotban. A vizsgálatok szerint a ponty ivadéknak nélkülözhetetlen kezdő-tápláléka a zooplankton, mivel a belében levő enzimek csak akkor aktivizálódnak, ha ehhez a táplálékhoz Időben és kellő mennyiségben hozzájut. . IP- B.f ALGAKÖMBÄ-IM A kalinyingrádi hajógyárban elkészült 2 db. egyenként 35 m hosszú hajó — speciális rendeltetéssel. A modern felszerelésekkel ellátott vízi járművek a Szovjetunió északi részén elterülő Fehér-tengerben teljesítenek majd szolgálatot. Feladatuk, hogy az adott tengerszakaszon — többnyire a 12 méteres mélységből — nagyméretű algákat gyűjtsenek. Itt elsősorban a több méter hosszúra növekedő barnaalgákról van szó, melyek jelentős mennyiségű „alginátot“ (= zselatinszerű anyag) tartalmaznak. Az „alginát“ pedig kitűnő élelmiszeripari alapanyag. Az elkövetkező időszakban — éves átlagban — hozzávetőlegesen 1 millió tonnányi algára tart igényt a szovjet élelmiszeripar. i
