Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 3. szám
uborkáról tudni kell, hogy ha nem futtatják föl, termése patkúszerüen meggürbül. Ha ezeket termeljük, föltétlenül gondoskodjunk melegtalpról, mert nagyon rosszul viselik el a ielentősebb hőingadozást. A fóliasátrak kora tavaszi kihasználásába nagyon kevés zöldségféle alkalmas, hiszen csakis a hldegtürőkre alapozhatunk. Például a hónapos re< tekre, a salátára, de már kém vésbó a karalábéra és a kel* káposztára. A többi káposztám féle későn szedhető, megkésünk a főnövény telepítésével. A salátával foglalkozók nagyobb figyelmet szentelhetnének az NDK-ból behozott, nagyobb és keményebb fejet nevelő Muck és Dua fajtáknak, még akkor is, ha ezek történetesen egykét nappal később vághatók, mint az elterjedt hazai fajták (Triumf, Kamik, Rapid, Smaragd). A külföldi fajták ugyanis jobban szállíthatók és «tárolhatók, tehát a kereskedelem is szívesebben vásárolja, enyhítve a termelő értékesíti gondjait. Tehát: fűtött berendezésekben, korai hajtatasra a kisebb fejű, érzékenyebb fajtákat, a fütetlen sátrakban (kényszerfűtéssel kiegészített hldeghajtatás) viszont az NDK-ból származókat részesítsük előnyben. A reteknél szintén az NDK- beli fajtákra kell alapozni. A közismert korai Certinát néhány éve teljesen kiszorította az egyöntetűbb, kisebb lombot nevelő Korund. Tavaly behoztuk a hajtatásra kiválóan alkalmas Ilka fajtát. Meghonosítását javasoljuk. A boltokban az idén még kapható lesz a hazai Korái magja, de szaporításával már nem foglalkozunk. Karalábéból korai (hideg) hajtatásra javasolható a Morávia, illetve az NDK-ból behozott Knaufs Frühweis. Г A korai kelkáposztafajták közül kizárólag a Raketa hajtatása jöhet számításba. Helyes agrotechnika esetén igen korán vágható, ezért a termelők egyre inkább keresik. Takács Miklós, Semex, Bratislava Í •••••••• Dél-Szlovákiában sokan foglalkoznak salátahajtatással. Legtöbben az elterjedt hazai fajtákat (Triumf, Kamik, Rapid, Smaragd) részesítik előnyben. Ésszerű lenne, nagyobb figyelmet szentelni az NDK-ból behozott Muck és Dua fajtáknak, mert nagyobb, keményebb, szállítást és tárolást jobban tűrő fejeket nevelnek Fotó: —bor ИЖШ2Ш шшшшшшшт 1982. január 23. jár érte Felbáron (Horný Bar) minden tekintetben érdemdús, elismerést érdemlő tevékenységet fejtenek ki a kistermelők. A háztáji állattartás Iránt érdeklődők voltak a kezdeményezők. Igaz, mindössze kilenc főről volt szó, de még 1961-ben megalakították a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezetét. Négy évvel később, amikor a kertészkedés még valóban kedvtelésnek számított, a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés észszerűbb, haladóbb módszerei iránt érdeklődők is alapszervezetbe tömörültek. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége mai alapszervezetének előde az egykoron önálló községként nyilvántartott, de időközben közigazgatásilag Felbárhoz csatolt Sülyben (SuTany) kelt életre, húsz lelkes kertbarát ügybuzgalmának eredményeként. A két alapszervezet botladozva indult, sok gonddal és problémával küszködve járta a kezdők buktatókkal tarkított útját; de megizmosodott, túlélte a nem egy községben bomlasztónak bizonyult viharokat. Ma A kertészkedők felbári (Horný Bar) alapszervezetének budafai terményfelvásárlója, Mészáros Miklós tapasztalt kiskertész, a palántanevelésben is szép a barátok és ismerősök is fölöttébb örülnek* eredményeket ér el. Ennek a családon kívül hiszen őkel is ellátja ültetöanyaggal. Fotó: —bor a kertészkedők és a kisállattenyésztők helyi szervezetét egyaránt a dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) járás élvonalbeli szervezete gyanánt említik. A járási bizottságok dolgozói általában nem felejtik el megjegyezni — ha mindenütt olyan átgondoltan szerveznék és irányítanák a háztáji terme lést, fölvásárlást és értékesítést, mint ebben a községben, akkor rohamosabban emelkedhetne a kistermelés színvonala, erősbödhetne a társadalmi ha tékonysága, és egy-egy taggyűlésen, járási elnökségi ülésen — más, fontosabbb kérdések rovására — nem kellene végenincs vitát folytatni az egyéni, a társadalmi és a csoportérdekek helyes értelmezésének és megfelelő rangsorolásénak szükségességéről. De maradjunk Felbáron. Január elején olyan emberekkel hozott össze a szerencse, akik nap mint nap részesei a két szervezet lüktető vérkeringésének, s hiteles adatokkal alátá-1 masztott tájékoztatást tudtak nyújtani a kertészkedők, illeitve (Folytatás a 3. oldalon) Elismerés A hagyományos tartási módszerhez ragaszkodó nyulászok csak tél végén pároztatják a nyulakat, hogy a születendő fiókák húsvét táján, az első zöld idején kezdjenek enni. Ettől kezdve addig fialtatják az anyákat, amíg van elegendő zöldtakarmány az étkes süldők fölneveléséhez, s nem köszönt be a zord idő. Korunkban egyre gyarapszik azoknak a száma, akik szénára és tápra alapoznak, s a leghidegebb téli hónapokban is szaporítanak. A felnőtt állat jól tűri a hideget, csupán a huzattól és a nedves környezettől kell óvni. Az újszülött azonban melegigényes. A háztáji nyúlistállók zöme fütetlen, s ha mégis fűthető, az elhasznált tüzelőanyag fölemészti a téli szaporítás hasznát. Arról nem is beszélve, hogy a mai portákon egyre ritkább az istálló. Sokan a szabadban, az udvar szögletében helyezik el a ketrectömböket. Kis fáradsággal ebben is optimális föl- A nyílást nem csupán azért tételeket teremthetünk a téli kell ilyen szűkre méretezni, szaporításhoz. Kicsit tágasabb hogy csökkentsük a belső hőketreceket kell /készíteni, hogy mérséklet ingadozását, hanem elférjen bennük a fialtatóláda. azért is, hogy a szoptató anya A ketrecbe eső, hó ne verjen emlőire tapadó fiókákat a nyíbe, a szállás) szél ne járhassa lás pereme lesodorja, amikor át A drótszövettel vagy rács- az anya távozik a fialtatéládácsal ellátott ajtókat zárjuk le bál. Így a kicsinyek nem mász-Télen is Halhat a nyál farostlemezből készült betétek- nak szét a ketrecben, benn kel. Előnyük, hogy olcsók és a maradnak a meleg fészekben, nyulak nem rágják meg őket. A láda méreteinek igazod- Persze, a levegőt és a fényt ne niuk kell a tartott fajtához. A zárjuk ki teljesen, mert ez fialtatóládát behelyezés előtt légzőszervi megbetegedéshez, ajánlatos valamilyen puha szemgyulladáshoz stb. vezethet, anyaggal kibélelni. Persze, jó A fialás várható ideje előtt fészek csak akkor lesz, ha a néhány nappal tegyük a kei- nőstény elegendő szőrt tép. A recbe a fialtatólédát. Ez házi- szőrtépés a nyúlnál legalább lag készített, zárt doboz, me- olyan fontos, mint mondjuk a lyen csupán akkora nyílás van, tejtermelő képesség, hogy rajta a vemhes nyúl sé- Ellés után vizsgáljuk meg az rülésmentesen közlekedhessen, almot, a halva született vagy sérült fiókákat távolítsuk eL Ha túl népes az alom, a fölösleges számú fiúkákat dajkaságba adjuk más, kevesebbet ellő anyának. Olykor előfordul, hogy megfagynak a kisnyulak. A hibát, sajnos, általában a tenyésztők követik el. Több helyütt láttam, hogy a tenyésztő — nyálait óvandó — műanyag fóliával bélelte ki az ólat, sőt. az ajtót is teljesen betakarta. A fólia nem engedi át a párát, így a belső és külső hőmérséklet közötti különbség következtében a ketrecben csapódik le a pára, s a páradús, nedves környezetben egykettőre átnedvesedik az alom, vizes lesz a fiókák szőrzete, elveszíti hőszigetelő képességét, és az egyébként is érzékeny kisnyulak megfáznak, megbetegszem nek vagy megfagynak. Fóliát tehát semmi esetre ne használjunk a ketrecek szigetelésére! KESZI MOLNÁR FERENC A zöldségfélék hozama, a 1 termés minősége, tehát t egész évi fáradozásunk \ sikere lelentős mértékbon a t helyes fajtamegválasztás függ- 1 vénye. Minden fajtának sajátos f igénye van, mindegyik másként t reagál a termőhelyi adottsá- I gokra, a termelő által terem- i tett feltételekre. Vagyis: bízó- i nyos feltételek közepette mind- i egyik fajta jól érvényesül. A ! termelőn múlik, hogy az adott- < Ságoknak leginkább megfelelő 1 fajtákat válassza, illetve tér- ■ nielje. < Egyik legfontosabb hajtatott I zöldségünk a csemegepaprika, i Sajnos, csaknem mindenki a i PCR fajtára alapuz. Vitathatatlan, hogy ez a fajta hajtatásra , különösen alkalmas. Viszont I van egy nagyon rossz tulajdon- I sága: a tömeges érés időszaké- I ban (június végétől augusztus I elejéig) általában csípőssé vá- I lik, a fogyasztók nem szívesen I vásárolják. S ebből következik, I hogy a nagyüzemek és a háztáji kertészkedók által kínált árut nehéz elhelyezni a piacon, | mérsékelni kell a fölvásárlást. Erre a jelenségre, sajnos, még olyan kedvezőtlen években (1978, 1980) is sor került, amikor a szabadföldi csemegepaprika megkésett és igen keveset termett. A szomszédos Magyarországon a fölvásárlási ár szabályozásával elérték, hogy a hajtatásban immár több mint tíz fajta érvényesül. Következésképpen — gazdagabb a boltok kínálata, a vevő kedvére válogathat, viszont a termelő is jó jár, hiszen vevőre talál a portékája. Ne feledjük, hogy a csemegepaprika a legtöbb vitamint tartalmazó zöldségünk, s többet kell belőle fogyasztanunk. járható útként a fajtaválaszték bővítése kínálkozik. A PCR mellett más, kimondottan csípmentes fa|tákat is be kell vonunk a hajtatásba. Például a Karment. Nagy, Világoszöld bogyója kedvelt, növényzete valamivel alacsonyabb növésű, tehát ugyanakkora terüeten mintegy húsz százalékkal öbb egyedet telepíthetünk, /agy a Morava fajlát. A kápia ípusú, halványzöld bogyók cönnyen osztályozhatók f-kb. Ю százaléka az I. minőségi isztályban értékesíthető). Ajánani lehet a Soroksári hajtatót s Súrgásfehér bogyói keskelyebbek, megnyúltak, ízük kiváló. Hátránya, hogy a későbbi jzedéskor már sok a másodosztályú bogyó. Számításba jöhet még a Citrina, az Ambra, л Jubilantka stb. Az utóbbiak ssetén nagyobb gondot kell fordítani a hajtató berendezések szellőztetésére, mert a páradús levegő hatására sokkal korábban fölüti a fejét a bo lékkai növelhetjük az egységnyi területről nyert hozamot. Igaz, munkaigényes eljárásról van szó, sőt, melegtalpnak szalmás istállótrágyát, préselt szalmát, kukoricaszárat, faháncsot stb. is kell szereznünk, mégis érdemes fáradozni. Támvezetékes termelésre a kígyó típusú, nővirágú uborkákat (Univerzál, Leda Fi, Pepinax Fi, Sandra Fi stb.) ajánljuk. A vetőmag aránylag drága (szemenként 2,0—2,70 korona), viszont minőségi és biztos sikert Jelent. Hagyományos módszer rel végzett hajtatáshoz a kö vetkező fajtákat javasoljuk: jedineöné — buja növekedő sü, eléggé nagy gyümölcsű. Ha gyórothadás, mint a PCR-nél. Fontos hajtatott növényünk a salátauborka. Vele szintén komoly értékesítési gondjaink vannak, főleg július végén, augusztus elején, amikor már a szabadföldi növényzet is élvezhető termést nyújt. Általános tapasztalat, hogy a bolthálózat májusban és Júniusban sokkal több uborkát képes forgalmazni, mint augusztusban, amikor már alig két-három koronába kerül egy kiló termés. Ennek az oka, hogy a fogyasztók zöme ilyenkorra már önellátóvá válik, esetleg szívesebben fogyaszt paprikát és paradicsomot, mint uborkasalátát. Az érdeklődés csökkenéséhez tulajdonképpen az is hozzájárul, hogy a nagy melegben gyorsan keseredik a hajtatott uborka. Ezeket a tényeket föltétlenül szem előtt kell tartani a fajta megválasztásakor, jó tudni, hegy támvezetéke* termeléssel mintegy 30—40 százaezt választjuk, óvatosan bánjunk a nitrogénnel. A műtrágyát lehetőleg az első terméskötés után adagoljuk. Zidovická produkta — korai, gyengébb növekedésű, de aránylag érzékeny fajta. Hoffmanská produkta — korai, nagy gyümölcsöket nyújtó, de ugyancsak érzékeny fajta. Laura Fi — új hazai hibrid, kiválóan helyettesíti a kertészkedők által keresett, külföldről származó Geminit. Nagy előnye, hogy sokkal jobban ellenáll a betegségeknek, ritkábban szedve sem női a kelleténél nagyobbra, nem sárgul és nem keseredik. Marex Fi — halványzöld, rövidebb gyümölcsű, bőtermő korai, hibrid. A betegségekre érzékenyebb, mint pl. a Laura, viszont valamivel korábban nyújt piacérett árut. Az utóbbi két hibrid (Laura Fi, Marex Fi) támvezetékes termelésre is alkalmas. A kígyó
