Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-09 / 1. szám

1982. Január 9. SZABAD FŰLDM0VES Megtalálták számításukat Az egyetemről, főiskoláról kikerült fiatal szakember a mezőgazdasági nagyüzemben először gyakornok lett, később emelkedik a ranglétrán, el­juthat a főágazat vezetői, netán az elnöki posztig is. Látszólag ennyi egy fiatal mezőgazdász pályakezdése és a további évek. De ez csak külső szemlélődének tűnik így. A várostól távoli kis községekben sokkal bo­nyolultabb a helyzet. Hogyan illeszkedik be az új közössségbe, milyen a kapcsolata a faluval? Erről nyilatkoznak fiatal szakemberek. Párbeszéd a traktorossal — Hogy kerültél Bolyba (ВоГ)? — kérdezem Bajusz József agrármérnö­köt. —i Teljesen véletlenül. Az egyetem folyosóján rábukkantam a terebesl (Trebišov) járás ösztöndíját hirdető papírra, és megkötöttem velük a szerződést. A bolyi szövetkezetből kaptam az ösztöndíjat. — Hogy érzed itt magad? ■— Jól. Hamar befogadtak az em­berek. Leleszi (Leles) születésű va­gyok, onnét járok Ide. 1978-ban vé­■— Tanultam és dolgoztam. Általá­nos agrármérnöki diplomám van. Nitrán végeztem 1979-ben. A bolyi szövetkezettől kaptam ösztöndíjat. Két évig itt gyakornokoskodtam, és mindig azon igyekeztem, hogy jól végezzem a rám bízott munkát. Az idén, amikor azt mondták, hogy en­gem jelöltek erre a munkakörre, az ezzel járó feladatok tetszettek is. A növénytermesztés szakaszén általá­ban jó eredményeket érünk el. — Hogyan fogadják el az utasítá­said, szakmai véleményed az idősebb emberek? — Nekem mindig szívesen, ök eb sösorban a saját tapasztalataiknak és módszereiknek hisznek. De amikor az ember bizonyít, megértőek, min­denben támogatnak. — Milyen itt a közösségi élet? — Két évvel ezelőtt, amikor Ideke­rültem szinte senkit sem ismertem a faluban. Nagykaposi (Veiké Kapu­šany] születésű vagyok, onnét járok be minden nap dolgozni. Szeretnek bennünket. Naponta elbeszélgetek az emberekkel munkahelyi, személyes problémáikról. A velem egykorúakat geztem el Nitrán az állatteyésztési szakot. Két évig voltam gyakornok, utána lettem az állattenyésztési fő­­üzemág vezetője. — Régóta ismerem a bolyi szövet­kezetét, tudom, hogy az állattenyész­téssel mindig sok baj volt. Előny vagy hátrány ez egy fiatal, tulajdon­képpen még kezdő szakembernek? — Ha aktív, szakmáját szerető em­berről van sző, nem hiszem, hogy hátrányára válik. Itt egyszerűen rá vagyunk kényszerítve, hogy használ­juk az eszünket, okosan gazdálkod­junk, hiszen másképp bezárhatnánk a boltot.- i—i Hogy jösz ki az emberekkel? >— Azzal kezdem, hogy 2 ezer szar­vasmarha, 5 ezer sertés és ezer juh tenyésztésével foglalkozunk. Az állat­­tenyésztésben dolgozók idősek, több­nyire nyugdíjasok. Okosan kell velük bánni. Tudom, hogy élettapasztala­tuk révén a gyakorlati dolgokban legalább olyan jártasak — ha nem Jobban —, mint én. Ezért megbocsát­hatatlan bűn lenne megjátszani a mérnökösdit. ök tudomásul veszik, hogy tanultam. Olykor ha az ered­ményeket látják, akkor ők is örülnek és nem vitatkoznak. Mindenkor elis­merem tudásukat, nagy tapasztalatu­kat, életismeretüket. Egész biztos, ennek köszöhetem, hogy Jól érzem magam Bolyban. — A jövőbeni elképzeléseid? i—i Szeretnék családot alapítani, remélem, sikerül megtalálni az iga­zit. A gazdaság fejlődésének nagyok a lehetőségei. A CSKP KB 4. plénu­mának határozatát most dolgozzuk fel a ml viszonyainkra. A közeljövő­ben a sertésállományt mintegy ezer­ötszázzal csökkentjük, de bővítjük a szarvasmarha-állományt és a juhte­nyésztést is. Átadás előtt van egy 850 férőhelyes tehénfarmunk. Tavaly két­ezer 793 literes volt a fejési átla­gunk. Az idén ezt az átlagot túlszár­nyaljuk. Az új komplexumban már 3 ezer 200 — 3 ezer 500 literes fejési átlagot tervezünk. Radikális intézke­déseket valósítunk meg a minőségi és a kéllő mennyiségű takarmányalap érdekében. Bajusz Józsefről azt mondták a fe­lettesei, hogy szűkszavú, de határo­zott ember. Ha valamit kitervel, azt véghez is viszi. Most sem beszélt so­kat. De amit mondott, az a követel­ményt Igazolta.-O­A bolyi szövetkezet 2 ezer 907 hek­tár területen gazdálkodik, évente 45 millió 200 ezer korona az áruterme­lési érték. A növénytermelési főüzem­­ág vezetője Csatlós László. — Hogy juthat el valaki 26 éves korára iiyen magas beosztásba? — kérdeztem tőle. tegezem. Egyszóval Jó, baráti viszom alakult ki közöttünk. Szerencsére itt a szövetkezetben a fiatal szakembe rek összetartanak. *— Hogyan telik el egy napod? i Most például nem sok gondon van. Nyolc-tíz órát dolgozom. De hi megkezdődik az aratás, hajnali négy kor ébresztő, s valamikor este ki lenckor kerekedek haza. De hát ezzo azt hiszem, nem mondok újságot, hí szén csaknem valamennyi mezőgaz dasági üzemben ez a gyakorlat S szeretem is csinálni mindezeket Egy lakás, Itt helyben jó lenne, hi szén lassan már a családalapításrő is kell gondoskodnom. *— Mennyit keresel? •— Megtalálom számításomat a sző vetkezetben. Igaz, a fizetésért mej kell dolgozni. Különben nem minder földterületünk rossz. Meg kell talál­nunk a megfelelő talajhoz a megfe­lelő növényfajtát. Tudjuk például hogy a kötött talajú területeinkre tavasszal elég későn lehet rámenni, Ezért úgy próbáljuk szervezni a mun­kát, hogy az őszi szántások valóban ősszel fejeződjenek be. A növényter­mesztés szakaszán járási méretben Is a legjobbak között vagyunk. — Mit csinálsz szabadidődben? 1—i Kora tavasztól késő őszig a me­zőgazdaságban nincs szabadidő, most télen jut idő a szórakozásra. Én a szobanövényekkel, a pálmáimmal fog­lalkozom. i— Befejezésül mit mondanál még? «—i összegezve csak annyit monda­nák: mi megtaláltuk a számításunkat a közös gazdaságban. Beilleszked­tünk, maguk az emberek is elfogad­tak. Sokat kellett tennünk ezért, de megérte. —O— A bolyi szövetkezet 410 aktív dol­gozójából 110 a harminc éven aluli fiatal. Átlagfizetésük havonta 2280 korona. Am életüket, munkájukat, hűségüket a gazdasághoz nemcsak a kézhez kapott fizetés határozza meg. Kirándulásokhoz rendszeresen kapnak autóbuszt; ha elvégezték a kenyér­­gabona betakarítását. Az idén húsz személy kapott üdülésre beutalót, öt­ven személy vett részt a kirándulá­son, ahol helyet kaptak a fiatalok is; a továbbtanulók ösztöndíjat kap­nak. A kulturális és sportéletet a szövetkezet 165 ezer koronával támo­gatja. A fiatalok letelepedéséhez, lakásépítéséhez a szövetkezet 470 ezer koronával Járul hozzá. A szövetkezetben öt agrármérnök dolgozik, valamennyien fiatalok. Jól érzik magukat a közös gazdaságban. Ehhez hármas követelménynek kell eleget tenni: a szövetkezet törődjön a tagjaival; a tagok törődjenek a gazdasággal; különös figyelem fordí­tódjék a fiatalokra. Az eredmény nem marad el, mint ahogy azt a szö­vetkezet példája is bizonyítja. ILLÉS BERTALAN (A szerző felvételei] nem Is olyan zajos, mint a lánctal-i pas.A teljesítménye jó. Az őszi mély* szántás tizenkétórás műszakában ki­lenc hektár a norma. A gépnek leg­jobb az ilyen száraz talaj. A nedves földön könnyen megcsúszik. — Egész évben nincs szükségük erre a nagy traktorra. Mit csinál idé­nyen kívül a traktoros? — Munka, az akad bőven. Ha le­­ki állítom a gépet, akkor másikra ülök. Végzem a zöldaratást, a répasarabo­­lást stb. Néha jól jön a kis változat tosság. i—i Szabadidejét mivel tölti? >—i Szabadidóm zömét a család kö­rében töltöm. Feleségem szintén mun­kába jár, az oroszkaí cukorgyárban dolgozik, tehát segítenem kell neki. A gyerekek iskolába járnak, rájuk is kell egy kis idő. Meg aztán van ház­tájink is. A 7 ár szőlő kezelése sok Időt vesz igénybe. Olykor kirándu­lunk a feleségemmel. Jártunk már Szocsiban is. — Közéleti tevékenység, közösségi munka? —i Párttag vagyok, ebből eredő fel* adataimat igyekszem becsületesen teljesíteni. Tudom, ez felelősséggel jár, hiszen minden téren nekünk kell élenjárni. 1977 és 1978-ban a párt* elnöki tisztséget is betöltöttem. Mivel a két üzemi szervezet egyesült, ez a tisztség már nem szaporítja teendői­met. Évtizedeken át tagja vagyok a tűz­oltótestületnek, sőt 15 éven keresztül a parancsnoki tisztséget is betöltöt­tem. Lakóhelyemen bekapcsolódom a választási programból eredő felada­tok megvalósításába, társadalmi mun­kával segítem lakóhelyem fejleszté­sét, szépítését. Igyekszem eredményes munkát végezni, hiszen jó munkával lehet szebbé, gazdagabbá varázsolni jelenünket és jövőnket. Kép és szöveg: BÖJTÖS JANOS ZSlTKO IMRÉVEL, az Oroszka (Pohr. Ruskov) Efsz traktorosával i határban beszélgettem. К 700-A típu sú erőgépével, mint valami zsörtölő dő óriással közeledett felém. A táblí talajából kilences ekéje majd kétmé ternyit hasított ki egyszerre. Tudta hogy rá várok, mert amint a köze lembe ért megállította a gépet. í motort kikapcsolta, az üzemanyagta karékosságra minden lehetőséget к kell használni. *—h Feltarthatom néhány percre? r­­kérdeztem őt. —t Egy kis pihenés nem árt sen nekem, sem a masinának, hiszel egész nap egyfolytában dolgozunk. ^ Nehéz a szántás? Sok erő van ebben a gépben tehát van mit húznia a kötött tál a jón. Az őszi mélyszántás már nen tart sokáig Aztán jöhet a hó, a mun kát elvégeztük. t—i Utána pihenés következik? — Nem lenne rossz, de a magam fajta ember nem tudna tétlenül üln hosszú ideig. Télidőben főleg a mű helyben dolgozom, segítek a gépel ápolásában, javításában. Az ipolyság mezőgazdasági iskolában traktoros gépesítő képzettséget szereztem. Ezé két az ismereteket hasznosítom. —i Melyik munkát szereti jobban? —i Mindkettőben van érdekes éí szép. Jó érzés, ha gyorsan sikerül ki javítani, üzemképessé tenni egy gé pet, de a mezőn is szeretek. i— Régóta lovagol a vasparipán? —i Bizony jóideje. Több mint kél évtized múlt el azóta, hogy szülőfa lumban, a csatai szövetkezetben trak torra ültem. Több gépet kipróbáltam volt 25-ös Zetorom is, de DT 54-sel is Jártam tíz évig. Most meg ezt a ha­talmas gépet kormányozom. Jól „megértik“ egymást? — Nem panaszkodom rá, Jó vele dolgozni. Könnyebb a kezelése és A lassúság következménye: lemaradás dukálja 30 hektáros területről a já­rás zöldségtermésének egyharmadát. Főleg a gyökérzöldség termesztésével foglalkoznak, mert az e vidékre jel­lemző viharos széljárás lehetetlenné teszi az uborka, paradicsom, paprika termesztését. ■ Milyen volt az idei zöldség­termés? i— Közepes. Részben a szárazság miatt, részben pedig azért, mert nem tudtuk beszerezni a szükséges gyom­­irtószereket — kapom a tárgyilagos választ az elnöktől. Majd amiatt bosz­­szankodik, hogy a régi hagyományos kézi műveléssel termesztett zöldség alacsony felvásárlási árakon való ér­tékesítése is milyen primitív akadá­­dályokba ütközik. — A Zelenina, korlátozott raktározási lehetőségei miatt nem képes átvenni az összter­mést. S így bizony már többször is előfordult, hogy az évi termés jelen­tős részét az állatokkal kellett fel­etetniük. ■ Milyen megoldásra törekednek? — Célunk, hogy elérjük az évi 100 vagon zöldségtermést, s azt veszteség nélkül értékesíthessük. Ezt csak úgy érhetjük el, ha megoldódik a termés értékesítése, ha saját költségünkön felépítünk egy, csomagolótérrel is rendelkező, az árumozgatás gépesíté­sét is lehetővé tevő zöldségtárolót. Furamód, ennek a tervünknek nem nagyon örül a Zelenina elavult rak­tárakkal rendelkező rozsnyói (Rož­ňava) kirendeltsége. ■ Ügy tudom, hogy egy üvegház építésének a gondolata, vagy inkább a gondja is foglalkoz­tatja a szövetkezet vezetőségét. Mi ösztökélte önöket az Uveg­­ház-ötlet megvalósítására? •—• A határunkban levő tranzit gáz­vezeték kompresszorállomása hulla­dékhőjének az értékesítése, amelyet mind a mai napig nem tudnak más­ként hasznosítani. ■ Mikor kezdődött el az építke­zés, és hol tartanak most vele? — Három évvel ezelőtt kezdtük el öthektáros területen a vaskonstruk­ció összeszerelését, amelytől az idén augusztusban már 2,7 hektáron be­indíthattuk volna a zöldségtermesz­tést, de a fő problémát még nem oldották meg a szakemberek. ■ Melyek a nehezítő, akadályozó körülmények? — Még nincs biztosítva a hőszol­gáltatás folyamatossága, a hulladék­hő tárolása. Tudnunk kell azt, hogy ha technikai hiba miatt télen kiesik a hőadagolás, s ezt nem tudjuk pó­tolni, akkor huszonnégy óra alatt 40 milliós korona kár keletkezhet. S ezt a kockázatot nem vállalhatjuk. ■ S kinek volna ez a feladata, kötelessége? — Szerződést kötöttünk — a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­­térium beleegyezésével a Žilinai Gép- és Traktorállomás rovinka! üzem­részlegével, hogy október 15-ig elvég­zik — vagy legalább megpróbálják — a folyamatos hőszolgáltatás technikai kivitelezését. S mit gondol, mi való­sult meg ebből a szerződésből? Nem is mutatkoztakl Hívogató leveleinkre nem is válaszolnak. Ez nem más, mint felelőtlenség, könnyelműség. A fejlődés gyors iramában ilyen álmos léptekkel csak az utolsók lehetünkl ■ Milyen anyagi támogatást, hoz­zájárulást kapott a szövetkezet a terv megvalósításához? — A 43 millió koronás beruházás 70 százalékát állami segély formájá­ban kapjuk. A hiányzó összeget hitel* kölcsön formájában az Állami Bank* ból kell fedeznünk. Ez a beruházás elsősorban népgazdaságunk érdeke, mégis hektáronként évente 6,5 ezer korona hiteiterhelést róttak ki ránk. S ez még nem volt elég. Az eddig levegőbe párolgó gőzért borsos árat kell majd fizetnünk. ■ Ha az üvegházban megindul a 1 zöldségtermesztés, a közellátás szempontjából milyen szerepe ; lesz a járásban, s anyagiakban mit jelent ez a szövetkezetnek? — Kerületi viszonylatban Is érez* . hető lesz a zöldségből és virágból való áruellátás javulása. Az üvegház­ban átlagosan 10 millió korona érté­kű árut termelhetünk majd ki. S hogy ebből mennyi lesz a tiszta nyeresé­günk, az sok tényezőtől függ. ■ Véleménye szerint hogyan le­hetne ezt a létesítményt ügye­sen „tető alá“ hozni? — Mi már megtettük a magunkét Arra várunk, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium sürgő­sen intézkedjen. KORCSMAROS LASZLÖ A kistermelők ösztönzése puszta szavakkal és rendeletekkel eredmény­telen marad. Ahhoz, hogy egy kis­kertésznek érdemes legyen többlet­­munkát befektetni, illetve, hogy szín­vonalas háztáji gazdálkodásról le­hessen beszélni, ahhoz anyagi-műsza­ki fejlesztésre van szükésg. Hiú áb­ránd volna azt feltételezni, hogy bár­ki is nekilát egyetlen ásóval egy ter­méketlen terület megműveléséhez az­zal a céllal, hogy ott zöldséget fog termeszteni eladásra. Az Idők sokat változtak. A tudo­mány és technika új értékrendet és munkastílust teremtett társadalmunk minden szakaszén. Lépéseinket a nemzetközi fejlődéshez kell igazíta­nunk. A felgyorsult időt csak szellemi frissességgel, rugalmas tettekkel és gyors alkalmazkodóképességgel kö­vethetjük. Zöldségellátási gondjaink orvoslá­sához megvannak a feltételeink. A heleys „diagnózist“ már megállapí­tottuk, és a „gyógyszert“ is előállí­tottuk hozzá közérdekű döntések és cselekedetek formájában. Csak még az adagolással, a „receptkiírással van baj. De nemcsak a kistermelők igénylik problémáik kezelésére a gyógyírt, a nagyüzemek sem gyógyul­tak még ki az érthetetlen érdekte­lenség gyermekbetegségéből. Lássunk erre egy tipikus példát a Görgőalmási (Jablonov nad Turňou) szövetkezetből. Beszélgetőtársam leső János mérnök a termelőszövetkezet példás, ésszerű gondolkodásáért be­csült elnöke. Ez a szövetkezet pro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents