Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-26 / 25. szám
Minél erőteljesebben fej-i lödnek a növények, an« nál hamarább kimerítik a föld tápanyagtartalékát. A tápanyagkészlet kimerülésével a növények fejlődése lelassul, végül megáll. Ez nyáron a leggyakoribb, mert a növények a kedvező hő- és fényviszonyok hutására, megfelelő öntözés mellett erősebben fejlődnek. Ezért a tápoldatozás a tavasz végi > kora nyári időszaktól a legidőszerűbb, májustól augusztusig általában két-három hetenként egyszer. A tápoldatozás csak akkor hasznos, ha a fényellátottság 'és a hőmérséklet is kedvező. 'Azokat a növényeket kell tápoldatozni, amelyeknek fiatal levelei halványabbak a többinél, de gyökerük egészséges, tehát a színelváltozást a felvehető tápanyagok hiánya okozza.- Tápoldatozással Juttatjuk tápanyaghoz azokat a növényeket is, melyeket valamilyen oknál fogva nem tudtunk 'átültetni, továbbá vit ágzás előtt a virágfejlődéshez szük-> séges foszfort is így biztosíthatjuk. Az aránytalanul kevés tápanyagot tartalmazó földben nevelt növényeket tíznaponként tápoldatozzuk, különösen az erőteljesebb fejlődésüeket. Legegyszerűbb, ha tartóedényestől vödörben elkészített tápoldatba merítjük őket. A tápoldatozás káros hatású lehet, ha nemrég átültetett, sé* rttlt gyökérzetű, még tökéletesen be nem gyökeresedett, vagy kiszáradt földlabdájú növényeknél alkalmazzuk, továbbá ha tömény vagy hideg tápoldatot készítünk, valamint a téséhez keverjünk össze egy egységnyi friss trágyát tízszeres mennyiségű, kissé felmelegített vízzel. Tartsuk meleg helyen egy-három hétig, hogy valósággal erjedésnek induljon. Az így kapott oldat vízzel tízszeresére hígítva használható a növények tápoldatozására, Az oldatot hatásosabbá tehetjük, ha literenként egy-egy gramm foszfor- és kállumtartalmú műtrágyával kiegészítjük. A műtrágyából készült tápoldat használatának sikerét befolyásolja a felhasznált víz minősége. Legjobb a lágy víz, melyet 22—25 C fokra melegítünk, mert a műtrágyák langyos vízben könnyebben oldódnak. Oldatkészítéshez lehetőleg műanyag vödröt használhető készítmények: Cererit, Wuxal, Vegaflor, Harmavit, Herbasyn, Flórán, Herbasol, Hortus, Herbapon, OBM. Legnagyobb figyelmet a mikroelemek adagolására kell fordítanunk, melyekből a virágok a legtöbbet igényelnek. A nitrogén megfelelő menynyiségben serkentőleg hat a növekedésre, a lombozat fejlődésére. Túladagolása esetén a levélfejlődés dús lesz, de gyengék, betegségre fogékonyak, fagyérzékenyek lesznek a növényeink. Csökken a levelek színeződése, a tarka levelű növények levelei zöldek faradnak, a virágzás csökken. Nitrogénhiány következtében félbemarad a növekedés, a levelek a szokásosnál apróbbak, világoszöldek, rendszerint elszáradnak, de a növényen maradnak. A nitrogéndús tápoldatozás kedvezően hat olyan virágainkra, mint a kukoricalevél, fikusz, pálmák, aszparágusz stb> A foszfor különösen a világos növények fontos tápanyaga, mert a virágképződősre, a virágszíneződésre és a magtermésre hat. A foszforhiány leggyakoribb tünetei a vékonyabb és rövidebb szár, apró virágok ás magok, a levelek vöröses színeződése. A kálium a növények zömök, egészséges növekedését segíti elő. Növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképességet, kedvezően hat a szár- és gumóképzésre. Káliumhiány , esetén a növények vékony szárat és hajtásokat fejlesztenek, a felső levelek foltosak, az alsók leszáradnak. Végezetül néhány tanács. Tápoldatozás előtt a növény földjét a szokásosnál kisebb vízadaggal nyirkosítsuk át, hogy a tápoldat gyökérégést ne okozzon. Soha na legyen alacsonyabb hőfokú a tápoldat, mint annak a helyiségnek a hőmérséklete, ahol a növények vannak. Csak annyit adagoljunk a tápoldatból, amennyi még gyorsan beivódik. A növények hajtásrészeire, leveleire és virágaira ne kerüljön tápoldat, mert foltot, égési sebet hagy. Ha mégis a levélre kerül, vizes szivaccsal azonnal töröljük le. A növények nyugalmi időszakában (a nálunk nevelt növényeknél általában télen) ne tápoldatozzunk. Puha Margit agrármérnök Benzinnel az orsóférgek ellen T/1HULJUN ft r Г- Y M Л ív T П l A csirkék egyik legveszedelmesebb, alattomos, sok kárt okozó élősködője az orsúféreg. Szinte valamennyi baromfiudvar fertőzött a petéivel. Talán nincs is szabadban tartott baromfiállomány, amelyet kisebb vagy nagyobb mértékben ne károsítana. Föltétlenül kezelnünk keli tehát növendékcsirkéinket ellene. A Kistenyésztők Lapja 1981. januári számában többek között ezt írja dr. Kaduai István: „A felsorolt gyógyszerek ugyan mind jó hatásúak az orsóféreg ellen, a kistenyésztői állományokban tapasztalataim szerint mégis a benzines egyedi kezeléssel érhető el a legjobb eredmény.“ Sok év tapasztalatai alapján ugyanez az én véleményem is. Nagyon jónak találom a benzines kezelést. Még úgy is, hogy a benzint csak takarmányba keverve etetem meg csirkéimmel. Kétségtelen pedig, hogy ez a kezelés Így, csak etetve a benzint, távolról sem olyan tökéletes eredményű, mint egyedenként begybe fecskendezve. Ez természetes, mert bár megeszik a benzines takarmányt, de 2—3 percig gondolkoznak, s közben a benzin egyrésze elpárolog... Általában háromszor, négyszer szoktam egy-egy állományban megismételni a benzines kezelést, s utána már nem veszem észre, hogy az orsóférgek különösebben károsítanák állományomat. Ezért nem tértem még át eddig a benzinnel való egyedi kezelésre. Többszáz csirkének fecskendővel és gumicsővel a begyébe fecskendezni a benzint, gléggé munkaigényes, s amíg csak lehet, igyekszem elkerülni. S mégis: a legutóbbi benzines etetéskor, miközben őriztük őket, hogy ne széledjenek el a kertben, hanem a vályúknál maradjanak és gyorsan egyenek, azon gondolkoztam, jó lenne legalább a kifehéredett lábúak, fakó tarajnak begyébe fecskendezni a benzint .. > Igenám, csakhogy én a fecskendőre és a gumicsőre rágondolni sem szeretek! Azonnal kiválasztottam 10 kifehéredett lábú csirkét és szemcseppentővel fecskendeztem a begyébe a benzint. Rendkívül könnyen, gyorsan és biztonságosan lehet így a folyadékot a begybe juttatni, és közben a légcsőnyílást biztonságosan kikerülni. A szemcsüppentő ugyanis szilárd (amit én használtam, az műanyagból van), ellentétben a gumicsővel, ami hajlékony, s igen könnyen beakad a légcsőnyílásba, másrészt a nem eléggé gyakorlott kezében (mint az enyém is), a fecskendő igen könnyen mozdul egyet. Ez elég, hogy egyetlen csepp benzin idő előtt kijusson a gumicsőből, s ha a légcsőbe jut, máris kész a fulladás... Ezek ismeretében tehát egyszerű a doignnk az adagolással. Az én szemcseppentőmbe, (kimértem fecskendővel), kb. 1 cm3, vagyis 10 ml benzin fér. Egy másfél kg-os csirke adagja 3 ml, tehát kb. Vj szemcseppentőnyi. S éppen ennyit lehetett könnyen felszívni egyszerre a szemcseppentővel. £n a 10 kb. másfél kg-os csirkémnek egyenként nem Vj, hanem kétszer 4i szemcseppentő (vagyis kb. 10 ml) benzint adtam, s mindezt közvetlenül a benzines táp megetetése után. Egyiknek sem lett semmi baja, jókedvűen e'ttek, ittak, mint a többiek. Kevésbé költséges is ez a mód. A szemcsöppentő jóval olcsóbb, mint a fecskendő és a gumicső. Kissé több benzin párolog ugyan el az adagoláskor, de a párolgást is minimálisra csökkenthetjük, ha például bornspohárba öntjük a benzint, nylonnal lekötjük, s csak olyan lyukat vágunk rajta, amin éppen hogy le tudjuk dugni a szemcseppentőt a benzin felszívásához. En ezt a cseppentővei való egyedi benzines kezelést nagyón ajánlom mindenkinek. (Gyógyszertári benzint vagy háztartási tiszta benzint kell használni e célra.) Különösen célszerű olyankor adni, amikor amúgy is kézbekerül az állomány minden egyede, például oltáskor. Egy a lényeg: nagyon kell ügyelni, bogy a benzinből egyetlen csepp se kerülhessen a légcsőnyílásba. Egyenlőre mégis megmaradok a benzinnek a takarmányba keverve való etetésénél. Kiegészítő kezelésnek azonban feltétlenül alkalmazom a szem^seppentős módot. (Csőri Istvánné, Kistenyésztők Lapja : 82) 1982. június 26. Kertészei Ф Kisállattenyésztés Rekkenő a hőség. A hőmérő higanyszála 32 Celzius fokot mutat •—’ árnyékban. Ám ez mit sem zavarja az élelmes csallóközkürti (Ohrady) kisállattenyésztők egyikét-másikát, akik az ország . út mindkét oldalán kaszálják, vagy már gereblyézik, forrná, boglyákba gyűjtik az idei, első dús füvet — szénatermést. Ügyeskednek, hogy minél előbn biztos helyen tudják, a saját udvarukban. ... Az épp homlokát törlő, majd kaszáját fenő Bugár lm rét szólítjuk meg, akitől hamarosan megtudjuk, hogy a Du naszerdahelyi (Dunajská Stre da) Járási Közúti Felügyelő ségtől kapnak évről évre lehe tőséget fíikaszálásra. — S mennyit fizetnek érte? <— érdeklődöm. — Kilométerenként 300 ко rónát. Az én szakaszom a 2-es és a 3-as kilméterkő közötti. — Dús az idei fütermés. Es hasznot adó. Nem hagyjuk kárbavaszni (A szerző felvétele) Akkor a többletsúly kiló- kenő azonban van: a szervejaként két kiló bízótápra jogo zetünk által rendelt naposkasult a bérhizlaló. Csákból később számos elhul— S a bérhizlaló mennyit lőtt. LELEMÉNYES KIS ÁLLATTENYÉSZTŐ: Egy a 90 közül — És kifizetődik...? — Már hogyne fizetődne ki! Erről a területről mintegy- öt tonnányi, aránylag jó minőségű szénához jutok. —■ Van, ami megeszi? — Van. Két bika hizlalásé ra kötöttem szerződést. Ezelőtt hasas üszőket neveltem ... Megtudom: az illető átvevő szerv — a másik szerződő fél i— hízótápot ad előlegként, mégpedig fél tonnányit. Abban •az esetben, ha a hizlalandó bika súlya elérte a két és fél mázsát. t— Az átadási súlyhatár? — ötszáz mázsa. — És ha ennél többet nyom a hízóállat? kap a hízóbika kilójaként, élősúlyban számítva? — Menyit? Hát kilójáért 24 koronát. Szárnyas- és vízibaromfi?-— Módjával azt ts tartok: tyúkot, ludat, kacsát. Egy bök-Mindenképpen jó lenne, ha Ilyen esetben az Illetékes állatorvos kiderítené az elhullás okát. Mert előfordulhat olyasmi is, hogy a naposkacsák már fertőzötten kerültek a háztáji gazdaságokba, vagy pedig a takarmányozásuk nem volt szakszerű... Bugár Imre egy a szervezett 90 csallóközkürti kisállattenyésztő közül. Am a leleményesség szinte csaknem valamennyiükre jellemző. Lám, ahol összhangban van az egyéni és a társadalmi érdek, nem megy veszendőbe a szénatermés. Jóljár a járási útfelügyelőség, mert rendben az átmente, ugyanakkor a háztájt kistermelő is boldogul. További haszon? Ily módon több hús juthat a dolgozók asztalára, zökkenőmentesebb lehet a közellátás. (kovács) Bóvli Egyik fővárosi vaskereslcedésben történt, május utolsó napján. — Kisasszony, kaphatnék egy kaszát? — szakítottam félbe a pult végén támaszkodó kereskedelem traccsolását. A szőke végigmért, de nem szólt. Levett a polcról egy pengét s enyhe undorral az asztalra dobta. — Jó lesz? — Hm. Ёп egy komplet kaszára gondoltam. — Szóval adjak egy nyelet is? — Ha lesz olyan kedves ... Fából nincsen? — Miért, ez talán nem tetszik? Kicsit furcsa, de tartós, nem roppan él, ha... — Fül nézést, nem kapálni akarok vele, hanem kaszálni. Nézem a pengét, forgatom a kétszer roggyantott, fém kaszanyelet, a kereskedelem meg számláz. — Ácsi — mondom —, hol a füle? — Mirzek a füle? — kérdez vissza a szőke, de pillantásra sem méltat. —• Hát a kaszáé. Ehhez kell még egy csavaros fémbilincs, amivel a pengét szokták fölerősíteni a nyélre. — Ja az az ízé... sajnos nincsen. Es ne kérdezze, hogy mikőf' lesz, mert arra sem emlékszem, mikor volt utoljára. — Akkor vissza az egész. — Nem viszi el? — Mihez kezdjek a nyéllel, meg a pengével? Fül nélkül bóvli ez, nem kasza. — Pedig én már blokkoltam ... — Sajnálom, kacatból már így is van otthon elég. — Hogy milyen emberek vannak! — csapta le dühösen a ceruzát a kereskedelem, és úgy vágta a polcra a pengét, hogy a társai is belejajdultak. Tényleg: milyen emberek vannak. Rásóznák a gyanútlan vevőre a bóvlit. Persze, megértem a szegény kereskedelmet, neki forgalmat kell csinálnia. Abból, azzal amit kap. Tudom, hiánycikk a kasza, behozatallal igyekszünk enyhíteni a gondokon. A nyelet mi görbítjük hozzá, viszont fület egyik boltban sem lehet venni. Miért? Szerintem két lehetőség van — nem tudunk vagy nem akarunk elegendőt gyártani ebből a mütyürből. Lehet, hogy így akarjuk mérsékelni a vásárlást. Csak azt tudnám, hogy mivel fogjuk lekaszálni a lassan magot érlelő gyomokat, meg az árokpartok, és a gépek számára hozzáférhetetlen területek fűtermését? (kádek) к втийюуек tápoldatocása szokásosnál gyakrabban Ismé- junk, mert az ellenáll a vegyi teljük az adagolást.- hatásoknak. Előnyös, ha nem Tápoldatozásra alkalmas ob egyetlen tápeleraet tartalmazó datot természetes eredetű szer- műtrágyát használunk, amely vés trágyákból és műtrágyák- csak hiánybetegségek ellen jó, ból egyaránt készíthetünk. Az hanem olyat, amely többféle istállótrágyából, Illetve kisál- tápelemet tartalmaz. Ajánlatos lattartásból származó trágyalő az egyszerű műtrágyák helyett igen jó, mivel a legtöbb táp- a mikroelemeket Is tartalmazó, anyagból harmonikusan klelé- és fóleg a szobanövények lgégíti a növények igényelt. Kel- nyeit kielégítő, készen kapható lemetlen szaga miatt inkább tápsökeverékeket használni, csak a szabadban nyaraltatott' A szobanövények tápoldatonövényeknél használjuk. Készl- zásához nálunk is beszerez-
