Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-26 / 25. szám

1982. június 28. SZABAD £í)LDMOVES Országszerte teljes Ütemben folynék ez eratási előkészületek. A kombájnok nagy része már kija­vítva, üzemképesen vár a kenyércsatába való be­vetésre. Mindenekelőtt Dál-Szlovftkia az, ahol a gabonabetakarítás előkészületei végső, befejező szakaszukhoz érkeztek, hiszen itt kezdődik — a természeti adottságok folytán — a nagy munka. Sokrétű és nagyon felelősségteljes az aratási stá­bok irányitó, szervező és ellenőrző munkája. Ne­kik kell összehangolni, főleg a gabonabetakarítás egész menetét, javaslatokat tenni a sürgős prob­lémák mielőbbi megoldására. De ott cselekszenek helyesen, ahol az aratást komplexen értelmezik, valamennyi, vele kapcsolatos munka elvégzésével: gabonatisztítás, szárítás — ha erre szükség leszl —, szállítás, raktározás, szalmabegyüjtés, gondos tárolás, tarlóhántás, másodnövények vetése — ha erre adott az öntözési lehetőség — stb. De a nyári növényápolást, a szálas takarmányok második ter­mésének betakarítását se halogassuk ... I О A NÖVÉNYÁPOLÁSRÓL, Es AZ ARATÁSI FELKÉSZÜLÉSRŐL: Beszélgetés kulcsszakemberekkel Rendkívül nagyok szocialista társa­dalmunk elvárásai az idei növény­­termesztési feladatok teljesítése lránt. A mezőgazdasági üzemek kulcsembe­reinek és dolgozóinak nagy többsége már a múlt év őszén, valamint az Idei tavaszon megteremtette a bő termés elérésének előfeltételeit. Am tőlük független tényezők is közre­játszottak, s közrejátszanak abban, hogy „hervadozik bő termésbe vetett hitük már-már nyiladozó rózsája“. Hervasztja a szűkkeblű természet, amely nemhogy törleszti, de halmoz­za csapadékadósságait. A természet­nek eme mostohaságán és könyör­telenségén Igyekszik változtatni az ember a maga leleményességével, szívós célratörésével és kemény helyt­állásával, nem utolsósorban vasszor­galmát és tudását latbavetve. MIKENT, HOGYAN...? Hát a jobb szervezéssel, a tökéle­tesebb Irányítással és a következete­sebb ellenőrzéssel. No meg a rugal­masabb problémamegoldással, a ter­mésfokozást elősegítő lehetőségek ésszerű és gazdaságos hasznosításá­val. Sokat segíthetnek a Jól átgon­dolt döntések, intézkedések, a terv­szerűbben végzett munkafolyamatok, s nemkülönben az üzemközi össze­fogás, a kollektív segítökészség. Ily módon cselekszenek többek kö­zött Csallóköz dunaszerdahelyl (Du­najská Streda) járásában Is. Itt pél­dául a Jócskán elgyomosodott, egér­káros lucernásokat >—> ahonnét ter­mést alig várhattak , már az első kaszálás előtt felszántották, majd takarmánynövényekkel bevetették. Ez­zel Időt nyertek, lehetőséget teremt­ve a takarmánynövények hamarabbi fejlődéséhez, tenyészidejűk előbbre­­hozásához. A lóhere és lucerna első Idei termésének betakarításával a termőterületet megtisztították .a nö­vénymaradványoktól, majd hozzáfog­tak az újra sarjadó növényzet Inten­zív öntözéséhez, meggyorsítva ezzel a növényzet fejlődésének ütemét. Így azután hamarabb, még'a gabo­naaratás megkezdése előtt, betakarít­hatják a második termést. LEGFONTOSABB: AZ ÖNTÖZÉS E Járásban már több mint 100 milliméter a csapadékhiány. A dolog­­végzés fontossági sorrendjében ezért került az első helyre a csapadék­­hiány mesterséges pótlása f-< az ön­tözés. A gabona öntözését, élettani Igényelnek megfelelően, Idejében be­fejezték, hogy aztán nagyobb figyel­­met fordíthassanak a kukorica, a napraforgó, a takarmánynövények, a gyümölcsösök, valamint a cukorrépa öntözésére. A legutóbbi Ipari növény­re csak miért később? Erre, vala­mint egyéb kérdéseinkre Németh Já­nos, a Járási mezőgazdasági Igazga­tóság főagronómusa készségesen és tárgyilagosan válaszolt t— Addig vártunk a cukorrépa öntözésével, amíg e növény levélzete teljesen el nem borította a talajt... Még a cukorrépáról annyit: Igen Jelentős szélkárt szenvedett, ami ked­vezőtlenül hatott a tervezett hektá­ronkénti növényegyedszám betartásá­ra. Olyannyira, hogy az Járási átlag­ban legalább nyolc-tízezerrel keve­sebb hektáronként. E Járásban az öntözésnek ez AGRO­­PROJEKT közös mezőgazdasági válla­lat a gesztora. Tizenhárom öntözési technikusa tart szakfelügyeletet. Ugyancsak ezei\ a vállalat dolgozói végzik az öntözőszivattyúk és egyéb öntözési berendezések karbantartá­sát, Javítását. Ennek az országszerte élenjáró, magas erkölcsi elismerésben része­sített Járásnak a vetélytérsa — nem hivatalosan — a galántal. Ügy tűnik azonban, hogy az öntözésben a má­­tyusföldl Járás megelőzi a Csallóköz­ben levőt. Ml ennek az oka, magya­rázata? Kedvezőtlenebbek a duna­szerdahelyl Járás talajviszonyai, az öntözést Illetően. Több a kavicsos­homokos területe, ahol a talajélet más: a sekély termőrétegen gyorsabb a vízáteresztő-képesség, a talajned­vesség hamarabb elillan. E talajok több tápanyag utánpótlását követelik. De hát, hol Itt a logika? Már ami az öntözés visszafogottságát, annak ilyetén indoklását Illeti...? GÉPI GYOMIRTÁS — ELŐTÉRBEN Csupán néhány mondat erejéig hadd szóljunk arról, hogy a gyomok elburjánzása, Igenis, termésapasztó. Ezt valamennyi növénytermesztési szakember Jól tudja, Itt Csallóközben, a Mátyusföldön, a Garam mentén, az Ipoly völgyében, Bodrogközben egy­aránt De a gyomirtás eléggé össze­tett probléma. Bonyolultabb, mint évekkel ezelőtt, amikor volt elegendő gyomirtó vegyszer. Akkortájt volt nagy üdvrivalgás: lomtárba, Jobb esetben a múzeumba kerülhet a ka­pa. Nincs többé szükség a gépi gyomirtásra. Csodákat müvei a vegy­szer ... Csapadékszegény években — mint például a mostani is —, bizony nem művelt csodát. Többéves átlag­ban — könnyített. Valóban leszokta­tott bennünket a kézikapa használa­táról, a saraboló, a gépkapa kezelé­séről. Szinte csaknem teljesen meg­szűnt a gépi gyomirtás ... Csakhogy jelenleg más Időket élünk. Ojfent rákényszerülünk a ké­zikapára, sarabolőra, a gépi gyom­irtásra. Ha tetszik, ha nem >—s egyre megy. Kényszerhelyzet? Bizony, azl Oly sok év elteltével ismét port nyel a saraboló-, vagy a gépkapakezelő. S közben Gyehenna tüzére kárhoz­tatja a vegyipar illetékeseit, akik Jó­vei többet tehetnének azért, hogy a mezőgazdaság teljesíthesse Igényes termelési feladatait. EGY ÄTLAGKOMBÄJNRA: 60 HEKTAR GABONA Az aratási előkészületekről, s a vele kapcsolatos problémákról Far­kas László agrármérnök, a Járási me­zőgazdasági Igazgatóság gépesítési osztályának vezetője tájékoztat. Elöl­járóban elmondja: a könnyebbség kedvéért áttértek az átlagkombájn­­teljesítményre, mint eredmény-nyil­vántartási formára. Így Jut a Járás­ban egy átlagkombájnra 60 hektár­nyi gabona aratása-cséplése. iiili Шв Fotó: ČSTK A kulcsszakember nem köntörfa­­laz. Megmondja: Jó a felkészülés üteme. A Jól átgondoltság, az előre­látás testesül meg például abban is, hogy előbbre hozták a Járási gép­szemle időpontját. Ily módon nem­csak több idő Jut erre a nagyon felelősségteljes ellenőrző munkára, hanem az ellenőrzés során felszínre kerülő hibák, fogyatékosságok kikü­szöbölésére Is — az aratás megkez­déséig. Kombájn? Lesz elegendő. Számol­nak azzal, hogy a Járás felső és alsó része között négy-ötnapos a gabona­érési különbség, ami gépátcsoporto­­sítást tesz lehetővé. Továbbá: kiin­dultak az eddigi sokéves tapasztalat­ból, s ennélfogva többnyire olyan Já­rásokkal kötöttek szerződést — mint például a Morvaország északi és kö­zépső részén levők —, amelyekben később érik be a gabona. így több idő Jut kombájnolásra. Afféle vastartalék: személyes meg­állapodás történt a trnavai és a se­­nicai Járás Illetékeseivel, kombájn­kölcsönzés dolgában i—i szükség ese­tére (ha rendkívül kedvezőtlenre for­dulna az időjárás). Kirívó eset történt tavaly nyáron, amikor — az Államvasutak hibájából 1— két hétig úton voltak a kombáj­nok, mire nagynehezen célba értek. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járás mezőgazdaságlrányító szervei nagyobb rugalmasságot várnak el e téren a vasút Illetékeseitől, hogy hasonló eset meg ne ismétlődhessen. SZALMA — ÉS SZOLGÁLTATÁS E Járásban nem Isiperlk azt a hely­telen módszert, hogy a szemveszte­ség arányának megállapítását tizen­éves diákokra bízzák. Ezt a felada­tot az ellenőrző bizottságra és az agronőmusra testálták, ami helyes is. Erről még annyit: a premizálás, a mozgőbér-f elhasználás termékenyen hat a minőségre és hatékonyságra. Mivel a szalmabegyűjtés és raktá­rozás eléggé elhúzódó munkafolya­mat (leggyöngébb pontja az aratás­nak), az idén megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak az ütemgyorsítás­ra és főleg a kazalozás minőségére, hogy a beázást mindenképpen elke­rüljék. A Járás legilletékesebbjei azt latolgatják, hogy vissza kell térni a szalmapréselésre. Miért? így köny­­nyebb a szalma szállítása, kazalozá­sa, s kizárt a beázás lehetősége. Indok: a Járás szalmatermésének egyötödét a 7600-as szarvasmarha­­hizlalda igényli, ahol takarmányként hasznosul. Ami a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatást illeti, kielégí­tőnek semmiképp sem mondható. Pél­dául az NDK-ból behozott kombáj­­nokhoz szükséges pótalkatrész-ellátás nagyon gyér; ezzel ellentétben a szovjet gabonakombájnoké Jobb, rend­szeresebb. Amit lehet, a mezőgazda­­sági üzemek gépjavítói, újítói „sajét­­kezűleg“ pótolnak, „bütykölnek“ ösz­­sze >— szükségmegoldásként. A gabonatisztító- és szárítókapacl­­tás, valamint a raktározó helyiség elegendő. Ez utóbbinak a kitakarí­tásához és alapos fertőtlenítéséhez Idejében hozzáfogtak a mezőgazda­­sági üzemekben. A napi többmüsza­­kos megoldást a helyzethez alkal­mazzák. Jelenleg a gabonák még állnak. Ha száraz lesz a szemtermés, fűtőolajprombléma sem lesz. Az Agrotechnika hosszabbított mű­szakban nyújtja szolgáltatásait, még szombaton és vasárnap Is; telefon­­hívásra még az éjszakai órákban is a mezőgazdasági üzemek érdekeit tartja szem előtt. Azt, hogy az ország kenyerének a mielőbbi biztos helyen tudása a legfőbb. A járás nagyobb mezőgazdasági üzemeiben a szervezést, irányítást könnyíti a rövidhullámú rádió adó­vevő-készülék. A tervszerű, rugalmas gabonabetakarítás minél zökkenés­­mentesebbé tételét segíti mindenütt a nyárimunka-stáb. S az egészet a Járási stáb irányítja, amely hetente 2— 3 alkalommal ülésezik. Persze, ez nem holmi időfecsérlés: annál Inkább hatékony segítségnyújtás^ az égető problémák mielőbbi megoldásához; a jól bevált módszerek, tapasztalatok széles körű, gyakorlati alkalmazásá­hoz, a „kenyércsata“ győzelemrevite­­léhez. N. KOVÁCS ISTVÁN Igen fontos az aratásra való Jé felkészülés, ám в vitamindús zöld­ségfélék betakarí­tása is sürgős. Ami megtermett, azt hasznosítsuk! Fotó: Tóthpál Gyula Felkészülten a rajt előtt Tizenhét-tizennyolcéves fiúk gyű­rűjében találtam rá Varga Vil­mosra, a marcelházl (Marcelovi) szövetkezet legjobb kombájnosára a gépudvar szerelőcsarnokában. Mint kiderült, szakmunkástanulót vizsgához készítette jel a fiatalokat. Miután befejezte dolgát, leültünk beszélgetni. — Az aratás? Készülünk rá, hogy­ne. Rajtunk nem múlik... A karban­tartást, javításokat ugyanolyan gond­dal, felelősségérzettel végezzük, mint a korábbi években. Csakhogy az al­katrészellátás rosszabb... — rukkol ki az aküt problémával. — Ezért már mostantól több alkatrészt újítunk föl, vagy készítünk, ml magunk, ne­hogy hiánya miatt álljanak le napok­ra a gépek. — Szakmát felsorolásba kezd, elmondja a különböző típusjelű kombájnok „érzékeny pontjait", min­den kétséget kizáróan meggyőz afelől, hogy szakmája minden cslnját-blnfát ismerő ember ül velem szemben. — öt kombájnnal várjuk a rajtot — folytatja. — Ebből három E-512-es, kettő pedig SZK—6-os. A legújabb „ötszáztizenkettesért“ a napokban voltam Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda]. Az Idén tehát új géppel kez­dem az aratást... Nem véletlen, hogy 6 kapta a leg­újabb kombájnt. Rászolgált a biza­lomra. Alig tizenhatévesen már egy SZ-4-esen „vakációzott“, segédkom­­bájnosként. Húsz éve dolgozik a szö­vetkezetben, s azóta minden Idényt kombájnon töltött. Valamennyi kom­bájntípust volt módjában — üzemelés közben — megismerni. A szövetkezet 1978-ban vásárolta az első E—512-es kombájnt. Kom­­bájnostársai magától értetődőnek ta­lálták, hogy a nevezettet bízták meg a kezelésével. Hamarosan bebizonyí­totta hozzáértését: már az első idény­ben 178 hektárt aratott-csépelt a szövetkezetben, a topoľéanyl járásban pedig ötven hektárnyit. — Ennek csaknem a felét, huszon­négy hektárt, egyetlen nap alatt —< teszi hozzá. — Mondták is a szövet­kezet vezetői, hogy Chynoranyban erre még nem volt példa... — A Kutná Hora-i járásban fejezte be az aratást, ahol további 202 hektárt ara­tott le. Varga Vilmos 1978-tól, három éven keresztül első volt a járási aratási versenyben, az E—512-esek kategó­riájában. Tavaly a második helyre „szorult“ minimális különbséggel. — Szeretném az idén visszahódí­tani az elsőséget qz ül géppel — mondja búcsúzóul. — De ha netán nem sikerül, az sem lesz baj. A leg­fontosabb az, hogy valamennyien mindent megtegyünk annak érdeké­ben, hogy a mintegy ezer hektárnyi gabona termése minél gyorsabban, a lehető legkisebb veszteséggel kerül­jön magtárba. Kívánunk ehhez sok sikert Varga Vilmosnak, a kombájnos ift-brigád­­nak, s a gabonábetakaritásban se­rénykedő valamennyi dolgozónak! —vass— Bő termést, sikeres aratást! A 4193 hektáros lakszakállasi (So­­kolce) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz-ben az Idén 250 hektár borsó, több mint ezer hektár búza és árpa vár a közeli hetekben betakarításra. Ehhez tizenegy saját és hat vendég­kombájn áll majd rendelkezésre, s természetesen százhúsz dolgozó. i— Jó a gépállományunk — kezdi a beszélgetést R á k ó c z a József, a szövetkezet kitüntetett főagronómusa. i— Manapság hiába lenne elegendő, korszerű aratócsáplőgépünk, ha hiá­nyozna dóluk a hozzáértő szakem­ber. Szerencsére mindkettővel ren­delkezünk. Nálunk kitüntetésszámba megy, ha valaki kombájnozbat. Ogy is dolgoznak az emberek, hogy erre rászolgáljanak. A főagronómus szavainak igazáról a gépjavító műhelyben is megbizo­nyosodhatok. Derék emberek a sze­relők: Lovas Vince és Simon Zsigmond épp egy gabonavágó adap­tert szerelnek ab E—512-es kombájn­ra. Amint ezzel végeznek, következik az ékszíjak, láncok cseréje. — Sok munka nincs ezeken a gé­peken — állapítja meg az egyik. — Hiszen még nem nagyon kopottak. No meg aztán gépbecsülők vagyunk: becsben tartjuk a segítőtársainkat, mint minket a vezető. Szabó István kombájnos és vál­tótársa, Takács Zoltán egy SZK— 5-ös gabonakombájn körül mozognak. — Alig várjuk az aratás megkezdé­sét — mondják szinte egyszerre. Szerencsés megoldásnak tartom, hogy ebben a szövetkezetben a sze­relők egyben kombájnosok is. Ha el­romlik a gép, helyben a javítója. Ko­moly üzemzavarnak kell beállnia, ha a kombájnt a gépjavító-műhelybe vontatják. Az előbb említett Szabó István az idén már a huszonhatodik aratását fogja lebonyolítani. Arról beszél, hogy harmatszáradtától egészen addig kom­­bájnolnak, amíg látnak. — Meleg ételről s hűsítő italról a szövetkezet vezetősége gondoskodik. A gabonabelakaritási versenyt nálunk naponta értékelik. A kiváló teljesít­ményért, a minőségi követelményeket is szem előtt tartva, prémiumot ka­punk. Tőle B a J c s i István veszi át a szót, aki az idén új, E—516-os gép­pel fog aratni. Lelkesülten mondja, amit mond, kiérezni belőle, szereti azt, amit csinál. — Az az igazság, hogy a korsze­rűbb, ű] kombájnnal nagyobb napi teljesítmény érhető el. Bár nagyobb hozzáértés kell a kezeléséhez, de ké­nyelmesebb vele az aratás, kevesebb a szemveszteség. Szakmájának mestere 6, ezt az is bizonyítja, hogy tavaly nyáron az elsők között végzett a járási aratási versenyben. Reméljük, az idén is élenjáró kombájnosként kerül ki a nagy gabonabetakarítási vetélkedés­ből — a komáromi (Komárno) járás­ban. Kívánunk a lakszakállasi Csehszlo­vák-Magyar Barátság Efsz-nek bő gabonatermést, sikeres betakarftástl (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents