Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-19 / 24. szám

Szabod nüÉnűves AZ SZSZK mezögazdasAgi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERI UM ANAKHETIIAPíA'-1982. június 19. 3fc 24. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— K6« Értékek az utak mentén i Az országutakat szegélyező keske­­nyebb-szélesebb árokpartok, zöldsá­vok tulajdonképpen termőterületnek tekinthetők. A szó igazi értelmében vett mezőgazdasági megművelésre természetesen nem alkalmasak, de napjainkban, amikor minden talp alatnyi termőföldre szükség van, megengedhetetlen, hogy kihasználat­lanul, gyomtól felverve heverjenek Egy kilométernyi olyan útszaka szón, amelynek mindkét oldalát ilyen „zöldövezet“ szegélyezi, mintegy 0,S hektár hasznosítható területet jelent. (Természetesen kizárlólag a lakott területeken kívüli útszakaszokról vau szó.) Felhasználási lehetőségeik köz­ismertek: füvesítbetők, illetve gyü­mölcsfák telepíthetők rajtuk. Ily mó­don értékes termőterületek elfogla­lása nélkül juthatunk szálas takar­mányhoz és gyümölcshöz. A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban a közutak teljes hossza 534 kilométer. Ebből 35 kilométer lakott területeken vezet keresztül, 147 kilométert hasznosíthatatlan gyom szegélyez, 352 kilométernyi út­szakasz pedig mindkét oldalán füve­sített. Az útmenti füves területek nagysága a járásban tehát körülbelül 212 hektár. Hogyan hasznosítják ezt a tekin­télyes nagyságú földterületet? Erről kérdeztem Bőgi Sándor mérnököt, a Járási Közúti Felügyelőség «műszaki felelősét és Pázmány Péter közgaz­dászt. Elmondották, hogy ez idén minden korábbi évet meghaladó nagyságban adnak ki füves útszakaszokat a kis­állattenyésztőknek: összesen 210 ki­lométert, vagyis 130 hektárt. Erről a területről mintegy 80 tonna széna takarítható be. A fennmaradó 142 kilométer kaszálását a felügyelőség saját gépeivel és dolgozóival végzi. Az így nyert szénát mezőgazdasági üzemek vásárolják meg szerződés alapján. Az első növedék kaszálásának ha­tárideje az úthálózat kb. egyharma­­dát kitevő I. és II. osztályú utak mentén június 15-е, a III. osztályú utak mentén pedig június 30. A múlt esztendőkhöz hasonlóan az idén is számítanak a tanulóifjúság, illetve a tömegszervezetek társadalmi munká­ban történő segítségére. • A járás közutainak mentén össze­sen 20 ezer 500 gyümölcsfa találha­tó. Az állomány túlnyomó többsége diófából (10 ezer 373) és szilvafából (6105) áll, a maradékot cseresznye-, sárgabarack-, meggy-, alma- és kör­tefa alkotja. Permetezésüket minden évben körültekintő gondossággal vég­zik, amit a fák bő terméssel hálál­nak meg: tavaly például 18 tonna csersznyét, fél tonnával több szilvát, 5 tonna sárgabarackot, és kevés híján két tonna meggyet szüreteltek. A gyümölcs betakarításában évek óta „besegítenek" a Dunaszerdahelyi Me­zőgazdasági Műszaki Középiskola ta­nulói. A felügyelőség dolgozói ezen­kívül egy szabad szombaton szénát takarítanak be, egyen pedig szüretel­nek. VASS GYULA A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezet üvegházaiban gazdag termést ad a paprika Fotó: Tóthpál Gyula felkészülés minden részletre kiterjed, tő legkisebb veszteségekkel kerüljön Gabonaföldjelnken a tavalyihoz ha- a raktárakba. sonló gép- és kombájnállomány dől- A tavaszi munkák második szaka­­gozhat. A gépek száma és teljesítő- szának eddigi üteme azt igazolja, képessége azonban nem jelenti még hogy a gazdaságok vezetői, szakem­­a siker alapját. A hatékony gépki- béréi, a gépeket üzemeltető, a határ­használás a korszerű mezőgazdaság ban dolgozó emberek többsége tud­­egyik kulcskérdésévé vált. Ha pél- ja, érti: tettei saját boldogulása mel­­dául a gabonafélék aratását tíz nap lett az ország érdekeit is szolgálják, alatt — vagyis a teljes érés elején Az idei aratás menetét olyan alap­elvégezzük —, akkor nyilvánvaló, követelmények szabják majd meg, hogy hektáronként nagyobb termés mint a gazdaságosság, a hatékonyság takarítható be, mint akkor, ha a túl- növelése, az ésszerű anyagtakarékos­­érés idejében aratunk. A gépesítés ság és a minőségi követelmények tel­jesítése. Nyilvánvaló, hogy a felsoroltak tel­jesítéséhez minden értelmes eszközre szükség lesz. A szocialista verseny­nek fel kell ölelnie az új törekvések gyakorlati érvényesülését. A szocia­lista verseny kapcsán a hangsúlyt azonban olyan cselekvésekre kell he­lyezni, amelyek valóban, a szó valós értelmében az aratás sikerét szolgál­ják. Az aratási és az ezzel párosuló színvonalának, ráfordításainak meg- időszerű munkák közgazdasági elem­­felelöen nagy hozzáértéssel kell a zése mellett alapvető követelmény géppel bánni, s a gépekkel és a gépi legyen a Verseny folyamatos értéke­­berendezésekkel dolgozók munkáját lése, s érvényesüljön az anyagi és az összehangoltan, jól kell szervezni. erkölcsi elismerés. A fenti feladatok megvalósításához A fölösleges értekezletek, a külön­­— az egymásra mutogatás, a kibe- féle bürokratikus, csak önigazolásra széles és a problémákra való meddő alkalmas intézkedések helyett keríll­­hivatkozás helyett — olyan légkörre jön előtérbe a korszerű aratást segí­­van szükség, melyben vezető és dől- tő együttműködés, goző egyaránt arra figyel, hogy mit A felsorakoztatott tények és érvek és hogyan lehetne jobban tenni. Ak- gazdaságaink vezetői és szakemberei kor is, ha nagyobb gondosságra, jobb körében ismerlek. Az is tény, hogy szervezésre, vagy a technológia fe- az aratásra való felkészülésre nem lülvizsgálására van szükség. Mind- kell oktatni senkit. Biztatni — a mólt ehhez gyakran nem kell más, csak tapasztalataiból kiindulva — azonban jó ötlet. Es ez nem is valami „világ- nem árt. Ösztönözni is érdemes, mert megváltó“ elgondolás, csupán annak igy többen követik majd azokat a következetes átgondolása, hogy mit mezőgazdasági nagyüzemeinket, ama­­csinálhatnánk másképpen, hasznosab- lyeknek egyik jellemzője az előrelá­­ban. tás. Az előrelátás pedig most azt kö-Szövetkezeteink és állami gazdasá- veteli, hogy mindenütt jól gondolják gaink dolgozói különleges feladatok, mégegyszer végig a tennivalókat, s nagy felelősséggel járó próbatétel hogy a kenyércsata idején tudatosab­­előtt állnak az idén. Nyilvánvaló, ban cselekedhessenek. Az utóbbi az hogy náluknál jobban senki sem ér- aratás sikerének egyik alapfeltétele, dekelt abban, hogy a termés a lehe- CSIBA LÁSZLÓ Érvek és tények a kenyércsata előtt ■ Lapunk 5. oldalán „Ott- j honra találtak“ című cik- í künk a kovácspataki (Ková­čov) nyugdíjasok otthonába kalauzolja el a kedves olva­sót. Ismerteti az otthon la­kóiról való, nagyon lelkiis­meretes és szakszerű gon­doskodást, az otthon ellá-Itottságát, a bronzérmes nő­vérbrigád áldozatkészségét, kemény helytállását, elisme­résre méltó tevékenységét. A szerző emberközelből mu­tatja be az otthon három la­kóját, érzékelteti az otthon­hoz, a társadalomhoz való helyes viszonyukat ■ Milyen növényvédelmet igényel a rózsa, miért nem tanácsos a szőlőmolyok első hernyógenerációját piretroid rovarölő szerekkel irtani, milyen szerepe van a zöld­­eleségnek a nutria takarmá­nyozásában, hogyan lehet és meddig érdemes tárolni a növényvédő vegyszereket, hogyan lehet házilag ásó­villát készíteni? Ezekre a kérdésekre ad választ la­punk e heti számának Ker­tészet és Kisállattenyésztés szakrovata ■ Öntözés a belterjesítő tényezők egyike. Sajnos nem minden gazda­ságban élnek ezzel a lehe­tőséggel. Vincent Čislák mér­nök, a Bratislava! Öntöző­gazdálkodási Kutatóintézet igazgatója lapunk 12. olda­lán közolt írásában a leg­újabb tudományos és kuta­tási eredményekre támasz­kodva az öntözés hozamnö­velő hatását Indokolja, rá­mutat a felmerülő hiányos­ságokra és ezek orvoslásá­nak lehetőségeire legjelentősebb Mezőgazdaságunk termelésszerke- 1 zete sokszínű. A búzától a ken­derig, a cukorrépától a fűszer­­paprikáig sok tucat növény díszük szántóinkon. Leginkább mégis a ga­bonatermelés Jellemző mezőgazdasá­gunkra. A zord tél, a hűvös, majd nyári kánikulába átmenő tavasz után sző­­kül a határ. Napjainkban — nem vé­letlenül — egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést: mennyi gabonánk te­rem? A kérdés Jogos, bár kenyér­gondjaink az Idén sem lesznek. Azt viszont nem szabad elfelednünk, hogy a gabonafélék terméshozama nem­csak a kenyerünket biztosítja, hanem a hústermelést is megalapozza. Nemcsak gazdasági jelentősége, ha­nem népgazdasági értéke miatt is elsőrangúan fontos munka az aratás, Aki e munkában részt vesz, nagysze­rű hivatást teljesít, gondos, felelős­ségtudattól áthatott tetteivel érzéke­nyen formálja jelenünket és holna­punkat — azzal, hogy előteremti, biz­tonságba helyezi az ország kenyerét, azzal is, hogy takarmányt biztosít az állattenyésztésnek. Az „aratóknak“ az előttünk álló hetekben 71S ezer hektár gabona le­­aratásáról, esetleges szárításáról és magtárba juttatásáról keli gondoskod­niuk. Az aratás ma már nem olyan, mint egykoron. Valóban az idei nyá­ron sem néptelenednek el a falvak. Ma már nincs szükség kaszásokra, marokszedőkre, kévekötőkre. A tarló­­gereblyézést, a keveösszerakást, a kaszakalapálást, a kötélcsinálást már hagyományosan — az emberi tudatba vésődve szinte szokványosán — a kombájnok helyettesítik. Az aratók „kezén“ mégis sok milliárd koronás érték fordul meg. Verejtékes, nagy anyagi befekteté­sekkel járó munka formálta az idei terméskilátásokat, mely szinte refrén­­szerűen párosult a hagyományos ér­vekkel: műtrágya-, vegyszer-, gép-, alkatrészhiány. A felsorakoztatott érveket sajnos az idén is el kell fogadnunk. A ta­lajműveléstől a gabonafélék betaka­rításáig terjedő igen nagy szervezett­séget, pontosságot követelő munká­ban rendkívül fontos szerepe van a kétoldalú kötelességek teljesítésének, vagyis annak, hogy a mezőgazdasági Szemek és az ipari vállalatok kö­zötti kapcsolatban egyik fél se sértse meg a gyakran emlegetett egyenran­gúság elvét. Egmásra ntalt partnerek hosszútávú együttműködéséről van szó, amit nem lenne szabad figyel­men kívül hagyni. Az érvek — mint a gyakorlatban általában — ebben az esetben Is té­nyekkel párosulnak. A tények — me­zőgazdasági nagyüzemeinkre vonat­koztatva — viszont arra utalnak, hogy nem minden gazdaságban tettek meg mindent a gazdag hozamok biológiai, technikai és szervezési feltételeinek a megteremtése érdekében. A koráb­bi mennyiségi szemlélet ma már nem elégséges az előbbre lépéshez. A ter­melés gazdaságossága legalább any­­nyira alapvető. Ez pedig a gabona­félék termesztésében is — a mező­­gazdaság egyéb területeihez hason­lóan — az eszközök jobb, hatéko­nyabb felhasználását, az erők még észerűbb megszervezését, a termőföld jobb hasznosítását követeli. Az érett kalászban levő szem az idén sem lesz több, csak kevesebb. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a kalászokban levő és a mag­tárba kerülő termés között gyakran számottevő a különbség, a betakarí­tott termés rovására. A múlt hibáiból s okulva az Idei kenyércsatára valö A

Next

/
Thumbnails
Contents