Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-12 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. június 12. 12 Mit tapasztaltunk a szécstnyi li. üikőczi Ferenc MgTsz-ben? A kölcsönös baráti kapcsolatokat ápolandó, május végén három mezőgazdasági iskola tanárai és diákjai adtak egymásnak találkát a magyarországi szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben. A házigazdát tehát már ismerjük, a két vendég pedig az Ipolysági (Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet és a Bystrice nad Perštejnem-i Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet volt. Külön említést érdemel, hogy az idei találkozón már az iskolákat patronáló mezőgazdasági üzemek vezetői is jelen voltak s kölcsönösen kicserélték a termelés fejlesztésében, Illetve a mezőgazdasági középkáderek és szakmunkások képzésében szerzett tapasztalataikat. Velenczei Zoltán, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc MgTsz pártalapszervezetének titkára szfves szóval invitált, így Kecskés Károlynak, az ipolysági Vörös Lobogó Élsz elnökének, valamint Stanislav Šejnoha elvtársnak, a bohuflovi Győzelmes Február Élsz elnökének társaságában én' is részt vettem az üzemlátogatáson. élvonalbeli mezőgazdasági üzeme 5300 hektáros mezőgazdasági földterületet mondhat a magáénak. A helyi adottságokból eredően, szántóföldi termelésre mindössze 2400 hektáros területet használhatnak, Így a 220 millió forintra rúgó évi nyerstermelési érték nagyobb hányadát az állattenyésztési ágazat produkálja. A gazdaság tavaly huszonnégy millió forintos nyereséggel zárta az évet. Ebből tizenkilenc milliót az 'állattenyésztés, 3,5 milliót a növénytermesztés, a többit pedig a melléküzemág (kőbánya, fafeldolgozás, varroda, épltőcsoport és fémipari tevékenység) biztosította. Az igazsághoz tartozik, hogy a felmutatott nyerstermelési szint eléréséhez az a tizenöt millió forint is hozzájárult, amit a csaknem kizárólag sertés- és mar-Elvonalban Vendéglátónk természetes őszinteséggel és alapossággal mutatta be a hat község határát felölelő, s mintegy ezer termelőszövetkezeti tagot foglalkoztató nagygazdaságot. A többi között megtudtuk, hogy a balassagyarmati járás, illetve Nógrád megye hahizlalásra, illetve csibenevelésre és nyúltenyésztésre szakosodott, háztáji agronómns felügyeletével irányított kistermelők produkáltak. Bárhogy van Is, Jövedelmezőség dolgában megyei szinten csupán egy gazdaság dicsekedhetett jobb eredménynyel — a drégelypalánkl, ahol lényegesen nagyobb területen termelnek bogyósokat. Évente milliókat költünk talajjavításra. Talán jobban kamatozna a ráfordítás, ha alkalmas helyeken a szécsényi tapasztalat kamatoztatásával úgy oldanánk meg az alagcsövezést, hogy szárazság idején fordított irányban áramoltathassuk a vizet , (A szerző felv.) BURGONYA, FONTOS SZEREPBEN Az évi nyerstermelési érték szempontjából a növénytermelési ágazatban a burgonyáé a fő szerep. Ennek megfelelő szakmai és gépi fölkészültséggel termelik, méghozzá nem kis területen. A háromszáz hektáros ültetvény tavaly területegységenkénti átlagban huszonkét tonnás hozamot nyújtott. Tagadhatatlan: ebben az is közrejátszott, hogy a tsz nem különcködve, hanem a burgonyatermelési rendszer partnergazdaságaként igyekszik a lehető legjobb eredményeket elérni. Sajátos helyzetükből ered, hogy még mindig 2200 hektáros gyepterülettel rendelkeznek. Ebből körülbelül ezerkétszáz hektáron Intenzív rétgazdálkodást folytatnak, a többi ősgyep. ALAGCSÖ RENDSZER, NEM CSAK LECSAPOLASRA A határszemle során megtekintettük azt a mintegy ezer hektáros területet is, melyet az Ipoly folyó szabályozása után sikerült ötletesen megoldott lecsapolással szántófölddé változtatniuk. A korábban savanyú füvet adó ősgyepet feltörték, a területet lecsapolták. Évente 4,5 millió forintot költöttek talajjavításra, persze 40—60 százalékos állami hozzájárulással. A még így is jelentős beruházás busásan kamatozik, ami elsősorban az ötletes kivitelezésnek köszönhető. Az alagcsövezést és a fölös talajvíz elvezetésére, illetve tárolására szolgáló csatornát úgy építették meg, hogy aszály idején a korábban lecsapolásra szolgáló aiagcsöveken keresztül éltető nedvességet juttathassanak a növényzetnek. Érthető, hogy az Ipoly túloldalán hasonló feltételek közepette gazdálkodó és gondokkal küszködő ipolysági Vörös Lobogó Efsz elnöke nagy érdeklődéssel tanulmányozta az újszerű megoldást. Kérdés, lesz-e aki támogassa a külföldi tapasztalatok hazai kamatoztatására készülő efsz-elnök kezdeményezését? HIHETETLENNEK TÜNÖ ADATOK A TEJTERMELÉSBEN A II. Rákóczi Ferenc Tsz állattenyésztési ágazata szarvasmarha-tenyésztésre szakosodott. A tejtermeléssel és marhahizlalással foglalkozó termelőszövetkezet összesen négyezer szarvasmarhát tart. Tejhasznosság tekintetében a hatezer literes „álomhatár“ kapuját döngetik, pedig két évvel ezelőtt még csupán 3200 literes évi tehenenkénti tejtermelésről beszéltek. Hogy ne keserítsük túlságosan a hazai olvasók szájízét, azonnal elmondjuk: ami nálunk sokak áhított célja, Magyarországon már köznapi gyakorlat. A szécsényi termelőszövetkezet összesen 1180 tehenet tart, de kimondottan tejtermelő alapállományként csak 680 darabot tartanak nyilván, ötszáz tehén húshasznú nöA három iskolai gazdaság vezetői a mélyalmozott napraforgóhéj takarmányként hasznosításának előnyeiről beszélgetnek. Balról: Velenczei Zoltán, a Szécsényi Tsz párttitkára, Stanislav Šejnoha, a bohuüovi Győzelmes Február Efsz elnöke és Kecskés Károly, az ipolysági Vörös Lobogó Efsz elnöke vendékek termelésére, Illetve dajkaságra van beállítva, természetesen megfelelő haszonállat-előállító keresztezéssel (hereford, magyar tarka X hereford, magyar tarka X hereford X limuzin). Mindettől eltekintve, a szécsényiek sikere figyelmet érdemlő. Nálunk Is vannak gazdaságok, melyek négyszázhatszáz tehénnel dolgoznak, de eredményesség tekintetében nyomába sem léphetnek a szécsényi gazdaságnak. Tény, hogy első hallásra soknak tűnik a tejtermelésben elért kétévi eredményjavulás, mégis igaz a szám. A tsz 1981-ben 3800 literes darabonkénti hasznosság elérését tűzte ki célul. A korábbi valósághoz képest már ez is hatszáz literes Javulást helyezett kilátásba. A valóságban elért 4450 literes átlag Igazolta, hogy a magyar tarka X holstein-fríz haszonállat-előállító keresztezéssel kialakított tejtermelő állomány biológiai teljesítő képessége a véltnél Is nagyobb. Persze, optimális feltételek közepette. A termelő tehenek tulajdonképpen egész életüket az istállóban töltik. Hasznosság szerint hat csoportba osztották őket, hogy következetesen érvényesíteni lehessen a termelékenység szerinti póttakarmányozást. A tehenek télen darabonkénti átlagban harminc kiló sziiázst vagy húsz kiló sziiázst és tíz kiló szenázst, nyáron pedig annyi zöldet (fü, csalamádél kapnak, amennyit el bírnak fogyasztani. Ehhez darabonkénti és napi átlagban egy kiló abrak és két kilogramm speciálisan előkészített mélyalnm jár. Ez az Információ megtntcsak fölkeltette szövetkezeti elnökeink érdeklődését, így Velenczei elvtárs részletesen elmagyarázta, hogy a MÉLYALMOZOTT NAPRAFORGOHEj ETETÉSE milyen jelentősen befolyásolta termelésfejlesztési elképzeléseik megvalósulását. Mint mondotta, a napraforgómag héját vásárolják, de nem sajnálják érte a pénzt. A barumfiszálláson 8—12 cm-es mélyalmot készítenek belőle a broilercsirkéknek. A mélyalmot 48—52 nap elteltével kitermelik, silózzák, vegyi anyagokkal kezelve 10—12 napig érlelik, s azonnal megkezdik a föletetését. Az így nyert takarmány mázsája húsz forintba kerül, s lényegesen javítja a tejtermelés mennyiségi és jövedelmezőségi mutatóit. Vendéglátónk határozottan állította, hogy jórészt a mélyalom takarmányozási célra történő felhasználásának' köszönhetik, hogy az utóbbi évben 1250 literrel növelni tudták a tehenek évi tejtermelését, miközben a literenkénti termelési költség 2 forint 10 fillérről hatvanhat fillérre csökkent. Hogy végigvigyük a sort, el kell még mondanunk: az elapasztott teheneket kicsapják a legelőre, ahonnan ellés után külön istállóba kerülnek. A borjú öt napig van az anyjával, utána még tizenegy napon át — egyedi rekeszben — föcstejet és étvágy szerinti mennyiségben abrakot kap. Ettől kezdve tejporral nevelik, s hatvanöt napos korban elválasztják, szabadtartásos, legelőre kapcsolódó kifutóval .ellátott istállóba helyezik. Itt kiegészítő takarmányként naponta egy kilogramm abrakot kap. A korszerű tehénfarmon halszálkás fejőberendezés és tejház létesült. A tehenek zömét naponta kétszer, a legalább huszonöt literes napi tejtermeléssel jeleskedő egyedeket háromszor fejik. Alighanem rövidesen át kell térniük a fejőberendezés három műszakban való teljes kihasználására, hiszen minden jel arra mutat, hogy már az idén elérik a hatezer literes évi és darabonkénti tejtermelést. Napraforgót mi is termelünk, mélyalmos broilercsirke-neveldéink is vannak, mi lenne, ha kísérletet tennénk a hulladék gyanánt kezelt napraforgóhéj kihasználására? KÄDEK GÄBOR Ä terv szerepe a mezőgazdaság A népgazdaság célszerű irányítása tervezés nélkül szinte elképzelhetetlen. Hiszen a tervezés fogalma alatt általánosítva az Irányító tevékenységet értjük, melynek segítségével az irányított szervek és szervezetek tevékenységének fő céljait, feladatait, valamint ezek megvalósításához szükséges módszereket és eszközöket határozzuk meg. A népgazdaság irányításában a terv tartalma a CSKP gazdaság- és szociálpolitikai Irányzatából Indul ki. A fejlesztés céljait konkrét formába ölti, s a népgazdaság szükségleteivel, a rendelkezésre álló eszközökkel és fejlesztési forrásokkal összhangban pontosítja, illetve korrigálja ezeket. A tervnek a belső tényezők mellett a külső ökonómiai kapcsolatokat is figyelembe kell vennie. Az Irányítási rendszer a terven kívül a közgazdasági szabályozókat ■— mint például a felvásárlási árakat, az árkülönbözeti pótlékot, az állami támogatást — Is magába foglalja. Hatékonyságát az irányító tevékenység során a terv és a közgazdasági szabályozók közötti „munkamegosztás“ határozza meg. Míg a terv a társadalom élelmiszer-ellátásával, tárgyi és értéki Javak, valamint munkaforrások biztosításával kapcsolatos szükségleteit konkretizálja, addig az ökonómiai szabályozók a bővített újratermelésnek, valamint az újratermelési költségek visszatérülésének ökonómiai feltételeit teremtik meg. Az utóbbiak egyidejűleg a 'minőség további javítására, az energia és a nyersanyag hatékonyabb kihasználására Is ösztönöznek. A mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának rendszere a népgazdaság belső és külső feltételeinek alakulásától, valamint a szocialista mezőgazdaság Irányítása elméleti és gyakorlati Ismereteinek fejlődésétől függően szüntelenül tökéletesedik. A CSKP XVI. kongresszusának dokumentumai többek között hangsúlyozták: „Valamennyi irányítási sziny ten elsőrendű feladattá vált a tervezés tökéletesítése, valamint a terv szerepének szilárdítása a demokratikus centralizmus elveinek következetes érvényesítésével“. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadót határozatok nyomán az idei évKÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA tői kezdve a mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának tökéletesített rendszere lépett életbe. A Jóváhagyott intézkedések az irányítási rendszer szabályozóinak hatását a mezőgazdasági termelés jelenlegi feltételeivel hangolják össze. Ezek elsősorban a népgazdaságon belüli ágazatközi kapcsolatoknak és munkamegosztásnak egyre bonyolultabb mivoltából, valamint a hatékonyság növelésének szükségszerűségéből Indulnak ki, az egyes fejlesztési források korlátozottsága ellenére is. A TERV ELŐREMUTATÓ FUNKCIÓJA A tervezésnek alapvető küldetése az, hogy egyrészt felismerje a társadalom élelmiszer- és nyersanyagszükségletének távlatait, níásrészt pedig biztosítsa ezeket. Az előrejelzések és a távlati tervek az első feladat, a középtávú végrehajtási tervek pedig a második feladat megvalósítására Irányulnak. A fejlesztési tervek a mezőgazdasági termelés szerkezeti és tárgyi összetételét biztosítják a lakosság ésszerű táplálkozásának követelményeitől, a külkereskedelem szükségleteitől és lehetőségeitől, valamint az adott fejlődési szakasz társadalmi feltételeitől függően. Valamennyi terv a CSKP XV. és XVI. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonalból indul ki, amely a szemesekből és a mérsékelt éghajlat egyéb termékeiből való önellátottság elérését tűzte ki célul. A távlati tervek jelentősége napjainkban egyre nagyobb. Ez elsősorban a' népgazdaság intenzív fejlesztésével, másodsorban a fejlesztési források viszonylagos korlátozottságával függ össze. A fejlesztés Igényességét az egyre bonyolultabb ága» zatközi kapcsolatok, a társadalmi termelés egyes alkotóelemeinek sokrétű összefüggései, valamint az összes termelési források hatékony kihasználásának szükségszerűsége határozza meg. A mezőgazdasági termelés irányításának alapja az ötéves terv. Évekre lebontva ez határozza meg az irányítás valamennyi szintjén, beleértve a mezőgazdasági üzemeket is — az alapvető feladatokat, ezek teljesítéséhez szükséges eszközöket és kereteket, valamint az ökonómiai feltételeket, főleg az anyagi érdekeltség módszereit és eszközeit. A középtávú tervezésnek létjogosultságát az támasztja alá, hogy az évenkénti Ingadozások az ötéves Időszak keretében kiküszöbölhetők, ami lehetővé teszi a termelés optimális növekedési ütemének a biztosítását. A Szovjetunióban a stabil ötéves terveket több évtizede eredményesen alkalmazzák. A mezőgazdasági üzemek anyagi és erkölcsi érdekeltsége a terv stabilizálására, az előreirányzott feladatok vállalására és teljesítésére Irányul. E tekintetben a növekményprémiumok különösen fontos szerepet töltenek be, mert a termelés növelését serkentik. A TERV SZEREPE A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK BIZTOSÍTÁSÁBAN A zavarmentes termelési folyamat biztosításában fontos feladat hárul a tervezésre, a termelés volumenének és választékának széthelyezésében úgy, hogy az egyes gazdaságok az alapvető termékeket a legkedvezőbb termelési feltételek mellett a társadalmi munka minimális ráfordításával termeljék. Ezidáig a társadalmi szükségletek biztosítása egész sor kötelező és orientációs Jellegű mutató meghatározásával történt. Ez jelentősen korlátozta a vezetők kezdeményezését a termelési lehetőségek és források kihasználásában, de lassította a termelés összpontosítását és szakosítását Is. A kötelező mutatók számának csökkentésével két-öt legfontosabb mutatóban a gazdaságok nagyobb teret kaptak a termelés optimális szerkezetének kiválasztására. A társadalmi szükségletek biztosításában a felvásárló szervezetek szerepe is erősödik. Ezeknek a termelőkkel együtt, az ötéves tervidőszakra kötött szerződések révén gondoskodni kell 'azon termékek társadalmi szükségletének biztosításáról, amelyek nincsenek név szerint felsorolva a középfokú Irányító szervek kötelező mutatói között. Egyidejűleg a termelés szervezési, anyagi és műszaki feltételeinek megteremtésében is részesednek. A TERMELÉS ARÄNYOSSÄGÄNAK MEGTEREMTÉSE A mezőgazdasági termelés fejlesztésében a terv igen fontos szerepet tölt be a termelési és az újratermelési folyamat arányosságának a biztosításában, anyagi, munka és érfékrendi szempontból egyaránt. Napjainkban jelentősen megváltoztak azok a tényezők, amelyek a termelés fejlődését segítik elő. A mezőgazdasági termelés szocializálódását
