Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-12 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. június 12. 12 Mit tapasztaltunk a szécstnyi li. üikőczi Ferenc MgTsz-ben? A kölcsönös baráti kapcsolatokat ápolandó, május végén három mező­gazdasági iskola tanárai és diákjai adtak egymásnak találkát a magyar­­országi szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben. A házi­gazdát tehát már ismerjük, a két vendég pedig az Ipolysági (Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanin­tézet és a Bystrice nad Perštejnem-i Mezőgazdasági Szakmunkásképző In­tézet volt. Külön említést érdemel, hogy az idei találkozón már az isko­lákat patronáló mezőgazdasági üze­mek vezetői is jelen voltak s kölcsö­nösen kicserélték a termelés fejlesz­tésében, Illetve a mezőgazdasági kö­zépkáderek és szakmunkások képzé­sében szerzett tapasztalataikat. Ve­­lenczei Zoltán, a szécsényi II. Rákó­czi Ferenc MgTsz pártalapszervezeté­­nek titkára szfves szóval invitált, így Kecskés Károlynak, az ipolysági Vö­rös Lobogó Élsz elnökének, valamint Stanislav Šejnoha elvtársnak, a bo­­huflovi Győzelmes Február Élsz el­nökének társaságában én' is részt vettem az üzemlátogatáson. élvonalbeli mezőgazdasági üzeme 5300 hektáros mezőgazdasági földte­rületet mondhat a magáénak. A helyi adottságokból eredően, szántóföldi termelésre mindössze 2400 hektáros területet használhatnak, Így a 220 millió forintra rúgó évi nyersterme­lési érték nagyobb hányadát az állat­­tenyésztési ágazat produkálja. A gaz­daság tavaly huszonnégy millió fo­rintos nyereséggel zárta az évet. Ebből tizenkilenc milliót az 'állatte­nyésztés, 3,5 milliót a növényter­mesztés, a többit pedig a mellék­üzemág (kőbánya, fafeldolgozás, var­roda, épltőcsoport és fémipari tevé­kenység) biztosította. Az igazsághoz tartozik, hogy a felmutatott nyers­termelési szint eléréséhez az a tizen­öt millió forint is hozzájárult, amit a csaknem kizárólag sertés- és mar-Elvonalban Vendéglátónk természetes őszinte­séggel és alapossággal mutatta be a hat község határát felölelő, s mint­egy ezer termelőszövetkezeti tagot foglalkoztató nagygazdaságot. A töb­bi között megtudtuk, hogy a balassa­gyarmati járás, illetve Nógrád megye hahizlalásra, illetve csibenevelésre és nyúltenyésztésre szakosodott, ház­táji agronómns felügyeletével irányí­tott kistermelők produkáltak. Bár­hogy van Is, Jövedelmezőség dolgá­ban megyei szinten csupán egy gaz­daság dicsekedhetett jobb eredmény­nyel — a drégelypalánkl, ahol lénye­gesen nagyobb területen termelnek bogyósokat. Évente milliókat költünk talajjaví­tásra. Talán job­ban kamatozna a ráfordítás, ha al­kalmas helyeken a szécsényi tapaszta­lat kamatoztatásá­val úgy oldanánk meg az alagcsöve­­zést, hogy száraz­ság idején fordí­tott irányban ára­moltathassuk a vi­zet , (A szerző felv.) BURGONYA, FONTOS SZEREPBEN Az évi nyerstermelési érték szem­pontjából a növénytermelési ágazat­ban a burgonyáé a fő szerep. Ennek megfelelő szakmai és gépi fölkészült­séggel termelik, méghozzá nem kis területen. A háromszáz hektáros ül­tetvény tavaly területegységenkénti átlagban huszonkét tonnás hozamot nyújtott. Tagadhatatlan: ebben az is közrejátszott, hogy a tsz nem különc­ködve, hanem a burgonyatermelési rendszer partnergazdaságaként igyek­szik a lehető legjobb eredményeket elérni. Sajátos helyzetükből ered, hogy még mindig 2200 hektáros gyepterü­lettel rendelkeznek. Ebből körülbelül ezerkétszáz hektáron Intenzív rétgaz­dálkodást folytatnak, a többi ősgyep. ALAGCSÖ RENDSZER, NEM CSAK LECSAPOLASRA A határszemle során megtekintet­tük azt a mintegy ezer hektáros te­rületet is, melyet az Ipoly folyó sza­bályozása után sikerült ötletesen megoldott lecsapolással szántófölddé változtatniuk. A korábban savanyú füvet adó ősgyepet feltörték, a terü­letet lecsapolták. Évente 4,5 millió forintot költöttek talajjavításra, per­sze 40—60 százalékos állami hozzá­járulással. A még így is jelentős be­ruházás busásan kamatozik, ami el­sősorban az ötletes kivitelezésnek köszönhető. Az alagcsövezést és a fö­lös talajvíz elvezetésére, illetve táro­lására szolgáló csatornát úgy építet­ték meg, hogy aszály idején a koráb­ban lecsapolásra szolgáló aiagcsöve­­ken keresztül éltető nedvességet jut­tathassanak a növényzetnek. Érthető, hogy az Ipoly túloldalán hasonló feltételek közepette gazdálkodó és gondokkal küszködő ipolysági Vörös Lobogó Efsz elnöke nagy érdeklődés­sel tanulmányozta az újszerű megol­dást. Kérdés, lesz-e aki támogassa a külföldi tapasztalatok hazai kamatoz­tatására készülő efsz-elnök kezdemé­nyezését? HIHETETLENNEK TÜNÖ ADATOK A TEJTERMELÉSBEN A II. Rákóczi Ferenc Tsz állatte­nyésztési ágazata szarvasmarha-te­nyésztésre szakosodott. A tejterme­léssel és marhahizlalással foglalkozó termelőszövetkezet összesen négyezer szarvasmarhát tart. Tejhasznosság tekintetében a hatezer literes „álom­határ“ kapuját döngetik, pedig két évvel ezelőtt még csupán 3200 literes évi tehenenkénti tejtermelésről be­széltek. Hogy ne keserítsük túlságosan a hazai olvasók szájízét, azonnal el­mondjuk: ami nálunk sokak áhított célja, Magyarországon már köznapi gyakorlat. A szécsényi termelőszö­vetkezet összesen 1180 tehenet tart, de kimondottan tejtermelő alapállo­mányként csak 680 darabot tartanak nyilván, ötszáz tehén húshasznú nö­A három iskolai gazdaság vezetői a mélyalmozott napraforgóhéj takar­mányként hasznosításának előnyeiről beszélgetnek. Balról: Velenczei Zol­tán, a Szécsényi Tsz párttitkára, Stanislav Šejnoha, a bohuüovi Győzel­mes Február Efsz elnöke és Kecskés Károly, az ipolysági Vörös Lobogó Efsz elnöke vendékek termelésére, Illetve dajka­­ságra van beállítva, természetesen megfelelő haszonállat-előállító ke­resztezéssel (hereford, magyar tar­ka X hereford, magyar tarka X he­reford X limuzin). Mindettől eltekintve, a szécsényiek sikere figyelmet érdemlő. Nálunk Is vannak gazdaságok, melyek négyszáz­­hatszáz tehénnel dolgoznak, de ered­ményesség tekintetében nyomába sem léphetnek a szécsényi gazdaságnak. Tény, hogy első hallásra soknak tű­nik a tejtermelésben elért kétévi eredményjavulás, mégis igaz a szám. A tsz 1981-ben 3800 literes darabon­kénti hasznosság elérését tűzte ki célul. A korábbi valósághoz képest már ez is hatszáz literes Javulást helyezett kilátásba. A valóságban el­ért 4450 literes átlag Igazolta, hogy a magyar tarka X holstein-fríz ha­szonállat-előállító keresztezéssel ki­alakított tejtermelő állomány bioló­giai teljesítő képessége a véltnél Is nagyobb. Persze, optimális feltételek közepette. A termelő tehenek tulajdonképpen egész életüket az istállóban töltik. Hasznosság szerint hat csoportba osztották őket, hogy következetesen érvényesíteni lehessen a termelé­kenység szerinti póttakarmányozást. A tehenek télen darabonkénti átlag­ban harminc kiló sziiázst vagy húsz kiló sziiázst és tíz kiló szenázst, nyáron pedig annyi zöldet (fü, csa­­lamádél kapnak, amennyit el bírnak fogyasztani. Ehhez darabonkénti és napi átlagban egy kiló abrak és két kilogramm speciálisan előkészített mélyalnm jár. Ez az Információ megtntcsak föl­keltette szövetkezeti elnökeink érdek­lődését, így Velenczei elvtárs részle­tesen elmagyarázta, hogy a MÉLYALMOZOTT NAPRAFORGOHEj ETETÉSE milyen jelentősen befolyásolta terme­lésfejlesztési elképzeléseik megvaló­sulását. Mint mondotta, a naprafor­gómag héját vásárolják, de nem saj­nálják érte a pénzt. A barumfiszállá­­son 8—12 cm-es mélyalmot készíte­nek belőle a broilercsirkéknek. A mélyalmot 48—52 nap elteltével ki­termelik, silózzák, vegyi anyagokkal kezelve 10—12 napig érlelik, s azon­nal megkezdik a föletetését. Az így nyert takarmány mázsája húsz fo­rintba kerül, s lényegesen javítja a tejtermelés mennyiségi és jövedelme­zőségi mutatóit. Vendéglátónk hatá­rozottan állította, hogy jórészt a mélyalom takarmányozási célra tör­ténő felhasználásának' köszönhetik, hogy az utóbbi évben 1250 literrel növelni tudták a tehenek évi tejter­melését, miközben a literenkénti ter­melési költség 2 forint 10 fillérről hatvanhat fillérre csökkent. Hogy végigvigyük a sort, el kell még mondanunk: az elapasztott tehe­neket kicsapják a legelőre, ahonnan ellés után külön istállóba kerülnek. A borjú öt napig van az anyjával, utána még tizenegy napon át — egyedi rekeszben — föcstejet és ét­vágy szerinti mennyiségben abrakot kap. Ettől kezdve tejporral nevelik, s hatvanöt napos korban elválaszt­ják, szabadtartásos, legelőre kapcso­lódó kifutóval .ellátott istállóba he­lyezik. Itt kiegészítő takarmányként naponta egy kilogramm abrakot kap. A korszerű tehénfarmon halszál­­kás fejőberendezés és tejház létesült. A tehenek zömét naponta kétszer, a legalább huszonöt literes napi tejter­meléssel jeleskedő egyedeket három­szor fejik. Alighanem rövidesen át kell térniük a fejőberendezés három műszakban való teljes kihasználására, hiszen minden jel arra mutat, hogy már az idén elérik a hatezer literes évi és darabonkénti tejtermelést. Napraforgót mi is termelünk, mély­almos broilercsirke-neveldéink is van­nak, mi lenne, ha kísérletet tennénk a hulladék gyanánt kezelt naprafor­góhéj kihasználására? KÄDEK GÄBOR Ä terv szerepe a mezőgazdaság A népgazdaság célszerű irányítá­sa tervezés nélkül szinte el­képzelhetetlen. Hiszen a ter­vezés fogalma alatt általánosítva az Irányító tevékenységet értjük, mely­nek segítségével az irányított szer­vek és szervezetek tevékenységének fő céljait, feladatait, valamint ezek megvalósításához szükséges módsze­reket és eszközöket határozzuk meg. A népgazdaság irányításában a terv tartalma a CSKP gazdaság- és szo­ciálpolitikai Irányzatából Indul ki. A fejlesztés céljait konkrét formába ölti, s a népgazdaság szükségleteivel, a rendelkezésre álló eszközökkel és fejlesztési forrásokkal összhangban pontosítja, illetve korrigálja ezeket. A tervnek a belső tényezők mellett a külső ökonómiai kapcsolatokat is figyelembe kell vennie. Az Irányítási rendszer a terven kí­vül a közgazdasági szabályozókat ■— mint például a felvásárlási árakat, az árkülönbözeti pótlékot, az állami támogatást — Is magába foglalja. Hatékonyságát az irányító tevékeny­ség során a terv és a közgazdasági szabályozók közötti „munkamegosz­tás“ határozza meg. Míg a terv a tár­sadalom élelmiszer-ellátásával, tárgyi és értéki Javak, valamint munkafor­rások biztosításával kapcsolatos szük­ségleteit konkretizálja, addig az öko­nómiai szabályozók a bővített újra­termelésnek, valamint az újraterme­lési költségek visszatérülésének öko­nómiai feltételeit teremtik meg. Az utóbbiak egyidejűleg a 'minőség to­vábbi javítására, az energia és a nyersanyag hatékonyabb kihasználá­sára Is ösztönöznek. A mezőgazdasági termelés tervsze­rű irányításának rendszere a nép­gazdaság belső és külső feltételeinek alakulásától, valamint a szocialista mezőgazdaság Irányítása elméleti és gyakorlati Ismereteinek fejlődésétől függően szüntelenül tökéletesedik. A CSKP XVI. kongresszusának do­kumentumai többek között hangsú­lyozták: „Valamennyi irányítási sziny ten elsőrendű feladattá vált a terve­zés tökéletesítése, valamint a terv szerepének szilárdítása a demokrati­kus centralizmus elveinek következe­tes érvényesítésével“. A CSKP XVI. kongresszusán elfoga­dót határozatok nyomán az idei év­KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA tői kezdve a mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának tökéletesített rendszere lépett életbe. A Jóváha­gyott intézkedések az irányítási rend­szer szabályozóinak hatását a mező­­gazdasági termelés jelenlegi feltéte­leivel hangolják össze. Ezek elsősor­ban a népgazdaságon belüli ágazat­közi kapcsolatoknak és munkameg­osztásnak egyre bonyolultabb mivol­tából, valamint a hatékonyság növe­lésének szükségszerűségéből Indulnak ki, az egyes fejlesztési források kor­látozottsága ellenére is. A TERV ELŐREMUTATÓ FUNKCIÓJA A tervezésnek alapvető küldetése az, hogy egyrészt felismerje a társa­dalom élelmiszer- és nyersanyag­­szükségletének távlatait, níásrészt pe­dig biztosítsa ezeket. Az előrejelzé­sek és a távlati tervek az első fel­adat, a középtávú végrehajtási tervek pedig a második feladat megvalósí­tására Irányulnak. A fejlesztési tervek a mezőgazda­­sági termelés szerkezeti és tárgyi összetételét biztosítják a lakosság ésszerű táplálkozásának követelmé­nyeitől, a külkereskedelem szükség­leteitől és lehetőségeitől, valamint az adott fejlődési szakasz társadalmi feltételeitől függően. Valamennyi terv a CSKP XV. és XVI. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonalból in­dul ki, amely a szemesekből és a mérsékelt éghajlat egyéb termékeiből való önellátottság elérését tűzte ki célul. A távlati tervek jelentősége nap­jainkban egyre nagyobb. Ez elsősor­ban a' népgazdaság intenzív fejlesz­tésével, másodsorban a fejlesztési források viszonylagos korlátozottsá­gával függ össze. A fejlesztés Igé­nyességét az egyre bonyolultabb ága» zatközi kapcsolatok, a társadalmi ter­melés egyes alkotóelemeinek sokrétű összefüggései, valamint az összes ter­melési források hatékony kihasználá­sának szükségszerűsége határozza meg. A mezőgazdasági termelés irányítá­sának alapja az ötéves terv. Évekre lebontva ez határozza meg az irá­nyítás valamennyi szintjén, beleértve a mezőgazdasági üzemeket is — az alapvető feladatokat, ezek teljesítésé­hez szükséges eszközöket és kerete­ket, valamint az ökonómiai feltétele­ket, főleg az anyagi érdekeltség módszereit és eszközeit. A középtávú tervezésnek létjogosultságát az tá­masztja alá, hogy az évenkénti Inga­dozások az ötéves Időszak keretében kiküszöbölhetők, ami lehetővé teszi a termelés optimális növekedési üte­mének a biztosítását. A Szovjetunió­ban a stabil ötéves terveket több év­tizede eredményesen alkalmazzák. A mezőgazdasági üzemek anyagi és erkölcsi érdekeltsége a terv sta­bilizálására, az előreirányzott felada­tok vállalására és teljesítésére Irá­nyul. E tekintetben a növekménypré­miumok különösen fontos szerepet töltenek be, mert a termelés növelé­sét serkentik. A TERV SZEREPE A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK BIZTOSÍTÁSÁBAN A zavarmentes termelési folyamat biztosításában fontos feladat hárul a tervezésre, a termelés volumenének és választékának széthelyezésében úgy, hogy az egyes gazdaságok az alapvető termékeket a legkedvezőbb termelési feltételek mellett a társa­dalmi munka minimális ráfordításá­val termeljék. Ezidáig a társadalmi szükségletek biztosítása egész sor kötelező és orientációs Jellegű mutató meghatá­rozásával történt. Ez jelentősen kor­látozta a vezetők kezdeményezését a termelési lehetőségek és források ki­használásában, de lassította a terme­lés összpontosítását és szakosítását Is. A kötelező mutatók számának csökkentésével két-öt legfontosabb mutatóban a gazdaságok nagyobb te­ret kaptak a termelés optimális szer­kezetének kiválasztására. A társadalmi szükségletek biztosí­tásában a felvásárló szervezetek sze­repe is erősödik. Ezeknek a terme­lőkkel együtt, az ötéves tervidőszak­ra kötött szerződések révén gondos­kodni kell 'azon termékek társadalmi szükségletének biztosításáról, amelyek nincsenek név szerint felsorolva a középfokú Irányító szervek kötelező mutatói között. Egyidejűleg a terme­lés szervezési, anyagi és műszaki fel­tételeinek megteremtésében is része­sednek. A TERMELÉS ARÄNYOSSÄGÄNAK MEGTEREMTÉSE A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében a terv igen fontos szerepet tölt be a termelési és az újraterme­lési folyamat arányosságának a biz­tosításában, anyagi, munka és érfék­­rendi szempontból egyaránt. Napjainkban jelentősen megváltoz­tak azok a tényezők, amelyek a ter­melés fejlődését segítik elő. A mező­­gazdasági termelés szocializálódását

Next

/
Thumbnails
Contents