Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-22 / 20. szám

Önellátottságunk . érdekében A szövetségi kormány hatá­rozata alapján az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kollégiuma 1979. február 143-én jóváhagy­ta a szerződéses állattartásra vonatkozó intézkedéseket. Az állam a szerződéses hizlalás­hoz abraktakarmányt utal ki, az egyes állatfajták számára meghatározott normák szerint. Ezek az intézkedések támogat­ják és ösztönzik a háztáji ál­lattartást, ami — ha lakosaink körében elterjed — nagyban hozzájárulhat húsellátásunk biz­tosításához. Részben úgy, hogy a tenyésztők önmagukat látják el hússal, másrészt kiegészítik a nagyüzemek termelését. Ezzel kapcsolatban komoly feladat vár a Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetségének tagságára, hogy eddigi tevé­kenységüket kiszélesítik, és az állattartásnak minél több ér­deklődőt nyerjenek meg. Ez a feladat foglalkoztatja a köböl­kúti (Gbelce) kisállattenyész­­tők szervezetének elnökét, Fa­zekas Józsefet is. Tőle tudom, hogy szervezetük 1977-ben ala­kult meg, 17 fővel. Azóta a taglétszám 25-re emelkedett, és további érdeklődők is vannak a faluban. Tagjaik elsősorban baromfit, nyulat, galambot és Juhot tenyésztenek, de akvaris­ták is vannak. A múlt évben elismert fajtatiszta tyúkállomá­nya hat tenyésztőnek volt, akik közel háromezer keltetőtojást értékesítettek. Az elismert te­nyészetek számát az idén meg­duplázták, így nem okoz külö­nösebb gondot a falu lakossá­ga számára biztosítani a na­poscsibéket. A nyúltenyésztők kiváló ered­ménnyel zárták az 1981. esz­tendőt. A Branko a fainban 2843 nyulat vásárolt fel (7675 kg), ami több mint 148 ezer korona bevételt jelentett a te­nyésztőknek. Megemlítendő, hogy a nyúl­­tenyósztés az egész érsekújvári (Nové Zámky) járásban ered­ményes): az itteni tenyésztők 85 ezer vágóérett nyúl eladá­sát ígérték, s a valóságban 92 337 darabot értékesítettek. Az eredmények szépek, de természetesen a gondok sem hiányoznak. A szálas takar­mányt a tagok maguk szerzik be. Az abraktakarmány szerző­dés szerint van biztosítva, vi­szont nehézséget okoz, hogy a tápokat sokszor késve és sok utánjárásra kapják meg. A ta­gok nehezményezik, hogy bár felemelték a nyúltáp árát, a felvásárlási ár a régi maradt. Kívánatos volna továbbá, hogy a keltetési idényen kivül ter­melt tojást a Jednota a tagság­tól hivatalos áron felvásárolja! SZABÖ ZOLTÄN, Köbölkút (Gbelce) A legutóbbi bor­versenyen készült felvételünk a vá­ros és a kertbarát­­mozgalom fejlesz­­ésén szorgoskodók élgárdáját örökí­tette meg &?ne (Senec) város króni­káját olvasgatva megálla­pítható, hogy az egykori krónikaíró — feladata teljesíté­séhez — sóit fontos dokumen­tumot nélkülözött vagy nem vett kellőképpen figyelembe. Ezzel magyarázható, hogy olyan elméletekhez, feltevésekhez fo­lyamodott, melyeknek helyessé­gét „egyrészt a következteté­sek, másrészt a kéznél levő bi­zonyítékok igazolják“. Sajnos, sok régi krónikához hasonlóan, ebben is a gazdaságtörténeti rész a leghiányosabb. Az évkönyvekben 1276-ban találkozunk az itteni település első nyomaival, Villa Zemch néven. A több mint 700 éves város előnyös földrajzi helyze­te, hosszan a termékeny síkság fölé magasodó dombvonulata a gabonatermesztéshez, a szölő- és a gyümölcstermesztéshez ré­gen is egyaránt jó előfeltétele­ket biztosított a földművelők számára. „A település, kedvező fekvése és feladatának teljesí­tése következtében, csakhamar annyira fejlődött, hogy Mátyás király Idejében mint mezőváros szerepel. Oppidium Zempcz né­ven emlegetik. A várost a job­bágyság felszabadulása előtt a földesurak birtokolták . ..“ A lakosság nyelvi hullámzá­sát — a középkor szellemének megfelelően — éppen csak érinti a krónika. Többet ír a városlakók régen elcsitult fele­kezeti viszályairól, valamint a város újkori büszkeségéről, a Collégium Oeconomicumról, me­lyet Mária Terézia alapított és az akkori ország egyetlen, csak­nem kizárólag természettudo­mányokat tanító főiskolája volt, ahol neves mezőgazdasági szak­embereket is képeztek. A középkorban és az újkor­ban e kis mezőváros lakossá­gának többsége földműveléssel foglalkozott. Molnár Benedek írta Heidelbergben tanuló — későbbi tudós — öccsének 1552-ben: „... énnekem termett volt 14 akó borom..." Ez szin­tén bizonyítja, hogy az itteni lakosság már a középkorban foglalkozott szőlészettel. „A faj­­szőlő meghonosítása Ritter Má­tyás uradalmi főkertésze és or­szágos hírű gyümölcstermelő érdeme..." A krónikái bejegy­zés szerint 1878-ban rekord­­termés volt, mert ,ftnnyt bor termett, hogy a hordó drágább volt mint a bor“. A régi tele­pítés utolsó nagy szőlőtermése lehetett a máig is emlegetett „borözön", mert az 1880-as években a filoxera, majd a pe­­ronoszpóra megtámadta az Itte­ni szőlőket, és rövid Időn belül letarolta a híres szőlőhegyet. A sokáig csaknem kopáron tóval összekapcsolt — előadást tartottak, melyekre olykor ne­ves külföldi szakembereket is meghívták. E széles körű kap­csolatteremtés gyümölcsözőnek bizonyult, mert a helyi kertba­rátok meghívást kaptak a Ma* gyár N épköztársaságba és a Német Demokratikus Köztársa­­ságba. A külföldi tanulmány­utakon szerzett új ismereteket nem csupán a helyi szervezet­ben kamatoztatták, de mások­kal is megosztották. A pontos kimutatásokkal ren-A főváros „kertvárosa" maradt vagy alig termő szőlő­ket a szövetkezetesítés után ki­szántották és újratelepítették. A modern nagyüzemi gazdálko­dás bevezetésével a többi kul­túrnövény termesztése is bel­terjesebbé vált. A főváros kert- és fürdővá­rosának is nevezett, felduzzadt idegenforgalmú település flóra­­kultúrájának felvirágoztatásá­hoz, a város szépítéséhez a Szlovákiai Kertészkedők Szövet­ségének helyi alapszervezete is hozzájárult. A város kiskerté­­szei a közeljövőben ünnepük szervezetük fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját. Eb­ből az alkalomból Stefan Joch, a kertbarát-szervezet vezetősé­gének tagja, és Robinek György mérnök, gazdasági ügyvivő sok megörökítésre érdemeset mon­dott el az egyre népesebb szer­vezetről. A ma 526 tagot számláló szervezetet — az említetteken kívül — Sloboda, Bakus, Cer­­venka, Zelman, LaCka, Szaba­dos és Jánosovits elvtársak, va­lamint a jelenlegi fiatal elnök, Kompán mérnök édesapja, a messze környéken ismert híres szőlész alapította. A néhány taggal induló szervezet tagjai között kiváló szakemberek vol­tak, akik a „Floreatl“ jelszót hirdették, ami annyit jelent — virágozzék, növekedjék. Ennek szellemében és érdekében ed­dig 420 — gyakorlati bemuta­delkező ügyvezetők azt is el­mondták, hogy a városszépíté­st akciókon kívül, eddig 52 ta­nulmányi kirándulást, 8 gyü­mölcs- és 11, nagysikerű kósto­lóval egybekötött, borkiállítást rendeztek. A szervezet fenntar­tásához szükséges anyagi ala­pot részben a tagdíjakból, java­részt pedig a jelzett rendezvé­nyek, illetve az évenként ismét­lődő kertészbál jövedelméből biztosítják, ahol Flóra istennő­jén kívül Bacchusnak is hódol­nák a város kertészkedőí. Ter­veik közé tartozik, hogy a kis­termelők bevonásával szervezet­tebben és nagyobb mértékben segítsék — különösen főidény­ben — a város zöldség- és ryü­­mölcsellátását. A jó népszerűsítő munkán kívül sok új érdeklődőt von­zott a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyt alapszer­vezetébe a realizálásra váró újabb kertosztás. A központi határozatok szellemében a he­lyi szervezet — a városi nem­zeti bizottsággal együttműködve — most térképezi fel a kiosz­tásra szánt, eddig parlagon he­verő földterületeket. A kert­barátmozgalom fejlesztését szor­galmazóknak örömére szolgál, hogy egyre több fiatal érdek­lődik a kertészkedés tránt, te­hát az egykor kitűzött jelszó és cél elérése biztosítottnak látszik. Dr. PÁRKÁNY ANTAL g ÁU/lUCIgfrGCcYI lavtácsa dó Az állati szervezet zavartalan működéséhez elegendő szénhid­rátra, fehérjére (aminosavak­­raj, zsírokra, sokféle sóra és vitaminokra van szükség. Fon­tos ezeknek a megfelelő ará­nya is. Minél kisebb az állat teste, annál élénkebb az anyag­cseréje, több tápanyagra és oxigénre van szüksége. A juhok takarmányának na­gyobb része szénhidrát. Fehér­jére legnagyobb szüksége a fiatal, fejlődésben levő állat­nak van. A legtöbb gabona­magnak azonban aránylag cse­kély a fehérjetartalma, emel­lett — különösen a kukoricá­nak — nem is teljes értékű, elsősorban egyes aminosavak hiánya miatt. A zsírokat a nö­vényevők takarmányában a szénhidrátok pótolják. Mégis szükség van rájuk, mert több vitamin csak zsírban oldódik. A tápanyagellátásnak tehát kielégítőnek kell lennie. Szük­séges, hogy tartalmazza a szer­vezet növekedéséhez, fenntar­tásához és teljesítő képességé­hez szükséges anyagokat. Az anyagcsereforgalmi zavarok ál­talában a tápanyagok hiányá­ból vagy helytelen arányából adódnak, s az életfunkciók za­varait vonják maguk után. A JUHOK KETÚZISA szénhidrátban szegény takar­mány etetésekor vagy abban az esetben jelentkezik, ha ezt a szervezet már a májból sem tudja mozgósítani. Pótlásként fokozódik a zsírbontás, de az ebből származó ketonanyagok (acetón, acet-ecetsav stb.) fel­halmozódnak és megmérgezik a szervezetet A vemhes juhok betegsége. Nyugtalansággal, üres rágó­mozgással és nyálazással kez­dődik, majd az állat elfekszik mély bódulatban. A leheletnek sajátosan édeskés (acetón) szaga van. Gyógykezelés hiá­nyában az elhullás elérheti a 60 %-ot. A ketózis gyógyszere a sző­lőcukor, amelyet injekcióval juttatunk a szerveztbe. Rend­kívül fontos az első megbete­gedés után az egész nyájat ke­zelni. Ha a vemhes állatokat megfelelően takarmányozzuk, vagy a szénhidrát-szükségletet melasszal is kiegészítjük, a be­tegség megelőzhető. LEGELTETÉSI TETANIA A legeltetési időszak elején jelentkezik, általában a rosszul telelt állatoknál vagy akkor, ha átmenet nélkül fiatal füvet etetünk. A kórfejlődést ugyan­is a vér kalcium és magnézium szintjének erőteljes csökkené­se okozza. Ezeket a fiatal fű a szervezetből szinte „kimos­sa“. Ilyen vonatkozásban a sa­vanyú füvek még veszélyeseb­bek. lözése is hajlamosít. A fehér­jében szegény takarmány vagy egyes aminosavak hiánya, to­vábbá többféle vitaminhiány szintén a kór kifejlődéséhez vezethet. Az állatok természetes ösz­tönüknél fogva igyekeznek a környezetükben megkeresni és pótolni a hiányzó anyagokat. Minél inkább korlátozott ez a lehetőség, annál hamarabb és súlyosabban jelentkeznek a kö­vetkezmények. Az ilyen állatok a falat, jászolt, vagy társaik gyapját nyalogatják. Az istálló­ból kiszabadulva a földet eszik. Az említett tünetcsoportnak messzemenő következménye le­het. A hiányok ugyanis jelen­tősen csökkentik a szervezet A juhok anyagcsere­forgalmi betegségei A beteg állat kezdetben nyugtalan és a járása bizony­talanná válik. Rövidesen moz­gásképtelen lesz, és jellegzetes testhelyzetben, oldalra fordított fejjel és nyújtott hátsó lábak­kal fekszik. Mivel hiányzik a magnézium tónuscsökkentő ha­tása, az állat a természetes in­gerekre is görcsös rohamokkal válaszol. A szokásos, például a gondozással járó zaj is görcsös rohamot válthat ki. Gyógykezeléssel, elsősorban injekció formájában, a hiányzó kalciumot pótoljuk. Amennyi­ben az állatok étvágya még jó, a melasz többek között a kal­cium és magnézium forrása is lehet. Rendszeresen alkalma­zott kiegészítőkkel (Plastin, Liz pre ovce), valamint megfelelő takarmányozással a bajnak ele­jét vehetjük. A JUHOK nyalakodAsa VAGY GYAPJÜRÄGÄSA nem önálló betegség. A nem természetszerű anyagok felnya­lásában, rágásában vagy meg­­evésében mutatkozó tünetcso­port többféle anyagcsereforgal­mi zavarnál is előfordulhat. Nyalakodást okozhatnak az al­­káltsők, elsősorban a konyhasó hiánya, de a kalcium, foszfor, réz vagy a nyomelemek nélkü­mindenkori ellenállóképességét. Súlyosabb esetekben csontlá­gyulás is előfordulhat, de igen gyakori a hajlamosság olyan fertőzésekre, amelyekkel szem­ben egyébként a szervezet el­lenáll. Az orvoslás és megelőzés magába foglalja a takarmány ásványi anyagokkal való ki­egészítését. Nyalósót minden körülmények között adunk. Amennyiben az állatok idáig nyalósót nem kaptak, nem sza­bad tartósan előttük hagyni. Szükséges a fokozatos szokta­tás, esetleg a takarmányba kell adagolni. vitaminhiAny-betegségek gyakran előfordulnak, legin­után. Az A-, D- és E-vitaminok hiánya a leggyakoribb. A C- és a B-vitamin-csoportban a ké­rődző állatok gyakorlatilag nem szenvednek hiányt, mert ezeket a bendőben állítják elő. A vitaminoknak befolyásuk van a szervezet működésének csak­nem minden fázisára. Nélkülük az állat rosszul értékesít, rosz-i szül fejlődik, zavarok mutat« koznak a fogamzásban, a tej­­hozamban, a gyapjú növekedé­sében és minőségében, s foko­zódik a hajlamosság minden fertőzéssel és szervi megbete­gedéssel szemben. Az A-vitamín a növényvilág­ban elterjedt, a máj raktároz­za. Hiánya esetén a nyálkahár­tyák fertőzésre hajlamosak, életképtelen, bélgyulladásra és hasmenésre hajlamos bárányok születnek. A D-vitamin szabá­lyozza a szervezet mész- és foszfor-gazdálkodását. Az ibo­lyántúli sugarak (napsugár) hatására keletkezik a növé­nyekben, illetve az állatok szervezetében, ha a bőrfelüle­tet napsügár éri. Hiánya első­sorban a nagyobb Igényű fia­tal állatoknál mutatkozik a csontozat szabálytalan fejlődé­sével, de az idősebb ellátóknál is csontlágyulást okozhat. A megfelelő takarmányozá­son kívül a vitaminokat készít­ményekben (Combinál A, Com­binál AD2, esetenként Combi­nál E) is adagolhatjuk. Ami­kor a hiány-betegség tüneteit észleljük, már nem elég vita­minkészítményt adagolni. Ilyen­kor az injekciós beavatkozás segíthet. Dr. KÖRÖSI RUDOLF állatorvos VEGYSZEREK ADAGOLÁSA 10 ESETÉN LITER VÍZ HASZNÄLATA Ajánlott töménység Porított készítmény — Folyékony vegyszer 0,01 И 0,1 1 % 1 gramm 10 gramm (1 dkg) 100 gramm (10 dkg) 1 ml •» 1 cm1 10 ml (lel) = 10 cm1 100 mľ(l dl) = 100 cm5 ^V-^V^^WW^^/\/W4A/V4AA^\/4/V4A/W\/V4^4^^\A/WNAAA-W4-W^A/4AAAAA/4A/4A-W»A^>W4/ Lesz-e egysoros vetögép? Kora tavasszal többen érdeklődtek szerkesztőségünkben, hogy lehet-e hazánkban egysoros kézi vetőgépet venni, s ha igen, hol? Tudjuk, hogy a retket és gyökérzöldséget terme­lőknek mennyi gondot és fáradságot okoz a vetés, tehát körülnéztünk a piacon. A kiskereskedelmi bolthálózat Ilyen vetőgépet nem forgalmaz. Viszont az ügyes kertészkedők már megnéztek néhány kisgépet külföldön i—> még mondja valaki, hogy semmi értelme a tanulmányutaknak! — és ott­hon barkácsoltak maguknak hasznos munkaeszközöket. Töb­bek között vetőgépeket is. Ami ennél örvendetesebb, a megvalósult újítási javaslatok csilizközi bemutatóján üzemileg kifejlesztett kézi vetőgépet láttunk. Nyáradon (Topofovec, dunaszerdahelyi járás) készült, akárcsak a felvételünkön látható másik hasznos segédeszköz, a talaj lazító kapa. A mintapéldányok elkészültek, de enge­dély híján a sorozatgyártás megkezdésére még várni kell. Hogy meddig, az nem a kezdeményezőktől függ. (ká)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents