Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-22 / 20. szám

1982. május 22. SZAEftB FÖLDMŰVES A közhasznú, eredményes munka MAGAS SZINTŰ ELISMERÉSE Alső-csallőközi peremközség Nyá­­rasd (Topolnlky), a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járásban. A fel4 szabadulást kővető években Itt Is sorsdöntő változás következett be: a szövetkezeti gazdálkodás hódított mind nagyobb teret. Ez a közös gaz­daság rövid idő leforgásával nem­csak megerősödött >— gazdaságilag és politikailag —, hanem élenjáróvá Is vált a Járásban, sőt a kerületben, majd pedig országos méretben Is. Mit vont ez maga után? Azt, hogy nemcsak a közös gazdaság Izmoso­dott meg, hanem tagjai Is jómó­­dúakká váltak. A nádfedeles, zsúp­­fedeles házak helyébe tágas, villa­szerű családi házak épültek. A fejlő­dés külsőleg ebben mutatkozott meg a legszembetűnőbben. S belsőleg? A mindennapi élet szoros tartozékává vált a fürdőszoba, a rádió, a tévé, a villamos és egyéb háztartási esz­közök Is a lakosok megnövekedett Igényelt fejezték ^ és elégítették^ ki. Létjogot nyert a központi fűtés, a házikönyvtár, a telefon, legtöbb helyen a személyautó is... orszAg-viläglAtAs, esztagitas Mindez együttvéve mit eredménye­zett? Nem csupán a lakásviszonyok Javulását, hanem a kulturáltabb élet­vitelt, a gondolkodásmód gyökeres megváltozását azonmód. Előtérbe ke­rült a szakmai-politikai Ismeretgya­rapítás a szövetkezet jóvoltából, Ily módon nemcsak a vezetők, szakembe­rek, hanem a dolgozók Is szellemi­leg magasabb szintre emelkedtek. Ehhez társult még a hazai és kül­földi társasutazások, tanulmányutak, hasznos tapasztalatcserék egész sora. Amellett az egyéni vállalkozása or­szág-világlátás Is termékenyltően ha­tott a közgondolkodásra, az Izlésfor­­málásra. Személyautóval, autóbusszal, hajőval, repülőgéppel Igen lényege­sen lerövidültek a nagy távolságok. Ezek — a közös gazdálkodást meg­előzően ’— álomképnek hatottak a falusi emberek számára. Elég az hozzá: a nagyobb távolsá­gokban mozgás és a vele társuló észtágítás gyümölcsözően hatott a község arculatának alakítására, for­málására. Eltűntek a községből a múltat idéző, ormótlan épületek, közintézmények, s helyükbe teljesen újak, a mai kor követelményeihez Igazodók kerültek. Az ldö tájt, a nagy átalakulás éveiben egyszer dolgom akadt a régi községházán. Kubík Béla, az ak­kori hnb-titkár örömtől repeső szív­vel mutatta meg az új művelődés­háza tervrajzát... Bár bonyodalmak voltak gyakorlati kivitelezése, s fel­építése körül, évekkel ezelőtt mégis sor került a felavatásra. Ma a köz­ség dísze, a lakosok büszkesége. Vagy már megszokottá vált, s ezért a kultúra hajlékától való elfordulás, a gyér tevékenység?... Ifjúsági Hol a tettvágy, a lelkesedés? A haladó hagyományok felkarolása, felújítá­sa...? Mert nemcsak a sportban kell kiemelkedőt nyújtania, az élvo­­nalban maradni, sikert sikerre hal­mozni, hanem a kulturális élet te­rületén Is. A hagyományőrzésre, s felújításra vonatkozóan a legény­­blró-választás, majd e tisztség betöl­tése olyasmi, ami nemcsak színpadra vihető ■ érdemleges színpadi fel­­dolgozással i—, hanem a mai gya­korlat Is Igényelhetné ... éppen a közrend, a környezetvédelem érde­kében i,. 1 űi Óvoda •— Összefogással' Az Impozáns művelődésházával át­­cllenben, az emeletes épületben S o 6 к у Jánost, a hnb-elnököt hiába keresem: épp egy 120 férőhelyes óvoda ünnepélyes átadása, a Járási székhelyről érkező hivatalos vendé­gek méltó fogadása köti le Idejét. Ez a mintegy ötmillió korona költ­­ségráfordítású, korszerű gyermekin­tézmény az, amelyre most a legbüsz­kébbek a nyárasdlak. A rögtönzött ünnepség meghitt légkörében Is az új óvodáról esik a legtöbb szó i—. hivatalosan és anél­kül. Ezek a szavak újabb tettekre tüzelnek. Érdemeket ellsmerők. A- zoknak címezve, akik a legtöbbet fá­radoztak, azért, hogy az új nemze­dékek, az utódok kényelmét, s neve­lését méltóképp szolgálhassa ez az új létesítmény. Mert kétségkívül je­lentős segítséget nyújtott, főleg szak-Mindenképpen elismerést érdemeli Nyárasdon sokrétű a lakosságszol* gáltatás: üzemel egy autószerviz, presszó, 17 munkaerővel egy tégla* gyár, amely évente másfél-millió tég­lával járul hozzá az egyéni lakásépí­téshez i— nemcsak a helyi, hanem a környékbeli szükségletet Is kielé­gítve. A szolgáltatóházban megtalál­ható a háztartási gépjavító, a szoba­festő, a bádogos, az asztalos, a víz­vezetékszerelő, a villanyszerelő. He­tente egyszer a lakosság hozzájuthat protán-bután gázpalackja kicserélé­séhez. Üzemel egy üzemi- és nyilvá­nos konyha, egy fodrász- és borbély* műhely. A temetkezési szolgálatra sem lehet panasz. Mire lenne szükség? Egy clpőjavl­­tóra, géplakatosra, műanyag (PVC)* ragasztó szakemberre, parkettázőra. S az 500-as telefonközpont nagyobb teljesítményűre cserélésére, hogy az Igényeket kellően kielégíthesse. közmegelégedesre Jellemző a lakosság közérdekhez való helyes viszonyulására, hogy az 1981-es évben például egy lakosra 1120 korona értékű társadalmi mun­|iS m ШШШШж ШШШтж Közlekedési park, gyermekek részére — még átadás előtt mai szempontból, a jnb építésügyi szakosztálya, sokat lőtott-futott ügy* Intézés dolgában a hnb Illetékese, a lehető legtöbbet tett az épület mi­előbbi tető alá hozása és átadása ér­dekében a községgazdálkodási üzem építőcsoportja, s természetesen a lakosság, amely Igen számottevő tár­sadalmi munkával segítette >—< és se­gíti majd a gyermekintézmény kör­nyékének rendbehozását. Az elhangzottakból ml vésődött a legjobban az emlékezetembe? Früe* v a 1 d Irénnek, az új óvoda Igazga­tónőjének néhányszavas, tartalom­gazdag elkötelezettsége. Amellett, hogy az új óvodát blrtokbavevő új nemzedéket a szocialista haza, a tár­sadalom elvárásainak megfelelően nevelik majd, hogy felcseperedve — felnőve jó közösségi emberekké vál­hassanak. Hisszük: nem lesz pusztá­ba kiáltott szó... I EZ VAN — S EZ KELLENE A kurta ünnepséget dolgos hetek, hónapok követik. Üjabb célok eléré­séért küzdenek választottak és vá­lasztópolgárok, társadalmi és tömeg­­szervezetek tagjai, a községgazdálko­dási üzem dolgozói, Angyal Ist­ván üzemvezetővel az élen, s ter­mészetesen a szövetkezet Is teszi a reá háruló részt, Varga Gyula el­nök vezetésével. Mire összpontosul a figyelem, a közérdeket szem előtt tartó gondos­kodás? Hát mindenekelőtt az Ide­genforgalmi Kormánybizottság által finanszírozott, 450 férőhelyes ter­málfürdő továbbépítésére, hogy be­látható Időn belül üzemelhessen: a 2500 méter mélyről feltörő, 74 Cel­­slus-fokos hévíz kellően hasznosul­hasson. Az új nemzedék felé fordulás újabb örömteljes eseménye lesz a gyermekközlekedési park megnyitá­sa, amelyre rövidesen sor kerül. ka Jutott. Ügy hisszük, megérdemel­ten vehették át a bratlslaval várban nemrégiben a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya I. osztályú el­ismerő oklevelét a község legllleté­­kesebbjel, a vele Járó 100 000 korona pénzjutalommal együtt. Ez a magas szintű erkölcsi-anyagi elismerés további Jó közhasznú mun­kára, a hatékonyabb nevelésre, a kulturális élet fellendítésére kötelez. Mindarra, ami a lakosság zavartalan ellátását, közmegelégedését s haza­fias kötelességének teljesítését szol­gálja. N. KOVÁCS ISTVÁN Hivatás­szeretettel egy életen át Eseményekben, próbatételekben gazdag életntat idézett fel beszélge­tésünk alkalmával Mierka Ottó mérnök, a Lévai (Levice) Jml zoo­­technikusa, aki a közeljövőben ün­nepli hatvanadik születésnapját. E- gész életét az*állattenyésztés fejlesz­tésének szentelte, a jobb eredmények érdekében állandóan bővítette Isme­reteit, és hasznosította a nyugat­szlovákiai kerületben. Az elsők között 1948-ban kezdte munkóját a Vórkonyl (Vrakúö) Álla­mi Gazdaságban, egy év múlva pe­dig már a Lévai Állami Gazdaság fő­­zootechnlkusaként tevékenykedett, huszonnégy major állatállományának gondjait vállalta magára. A kezdeti időszak bizony nehéz volt, nagyüze­mi gazdálkodáshoz nem szokott em­berekkel kellett a hatalmas termelő­­egységet lrányftani. Akkor kezdődött az állattenyésztés szakosítása, mely­re „sablon“ még nem volt, több dol­got saját elképzelés szerint kellett megvalósítani. Megkezdték az állat­­tenyésztési dolgozók üzemi szakokta­tását, amit a termelési eredmények javítása követelt meg. Ennek a tudás­­gyarapításnak a „mikuláši felhívás­ban“ — mely a fejési átlag növelé­sét szorgalmazta — konkrét formá­ban mutatkozott meg az eredménye: szlovákiai méretben az első helyen végeztek. Később kerületi zootechnl­­kusl tisztséget töltött be Nyitrán, 1973-tól pedig a lévai járás állatte­nyésztésének fellendítésén fáradozik. >—i A jelenlegi eredmények javítá­sának feltételeit miben látja? >— Szerintem több lényeges ténye­zőt kell figyelembe venni, melyek az állattenyésztés eredményeinek meghatározói. Nagyobb gondot kell fordítani a terlmés takarmányok ter­mesztésére, mert ebből minden év* ben jelentős mennyiség hiányzik a szükséglet kielégítéséhez. Viszont ha elegendő és jő minőségű tömegtakar­mányt akarunk begyűjteni, akkor nem a leggyengébb területeket kell takarmánytermesztésre kijelölni. A hozamok növelését segítené a rétek, legelők rendszeres öntözése is, de legtöbb helyen az öntözőberendezé­sek csak a zöldségkertészet termelé­sét segítik. Számos példával lehetne bizonyítani azt Is, hogy a mezőgaz­dasági Szemek a takarmányozás Bffl* jára vetett gabonaféléket meghagft ják gabonának, hogy azzal a heit» tárhuzamok átlagát növeljék, da t*» zel az állattenyésztést rövidítik meg* Sok hiányosság van az állatte­nyésztő telepeken Is. Nem kielégíti a dolgozók munkához való hozzá* állása. Vonatkozik ez >— tisztelet В kivételnek! •— mindenkire: Irányítók* ra, állatgondozókra. Gyenge a (ter­vezés színvonala, hiányos az ellen­őrzés, laza a munkafegyelem. Leg­több zootechnikns tisztviselőnek te­kinti magát, elhanyagolja a reggeli ellenőrzést, a délutáni pedig már nem sokat ér. Probléma az Is, hogy a borjúnevelésnél nincs meg a napi háromszori szoptatás, de gátolja az eredmények alakulását az elleti is­tállók hiánya Is, ahol jobban lehetne törődni a szopós borjakkal. Szép Mierka Ottó példáját tapasztaltam az állatokkal való törődésnek a Fegyvernek! (Zbrojníky) Efsz majorjában, az Idei kemény' télen, ahol a hideg levegőjű istállóban az éjjeliőr takarókkal véd­te a kisborjakat a hidegtől. Beszélgetésünkkor Mierka Ötté, a hatvanévesen is a közös eredményei­ért élő, lelkesedő és dolgozó ember nem egyéni problémáit, személyes gondjait feszegette. Pedig a Moson­magyaróvárról indult életűinek vol­tak kegyetlenül nehéz szakaszai is: a második világháború, a franciaor­szági hadifogság, a felszabadulás utáni újrakezdés. Mindez meggyőző bizonyítéka, hogy egész életén át a közösség életét tartotta elsődleges­nek. Ennek érdekében eredmények­re törekedve áldozatkészen végezte mnnkáját. Nem véletlen tehát, hogy kiváló munkáját már harminckilenc éves korában szakágazati, 1969-ben pedig állami kitüntetéssel jutalmaz­ták. BÖJTÖS JÄNOS (A szerző felvétele) A szolgáltatóház (Kalila G. felvételei) ünnepi összejövetel színhelye volt május 6-án a vágsellyel (Sala) Szak­­szervezetek Háza: a nyugat-szlováktal kerület 245 mezőgazdasági és élelmi­­szeripari dolgozója, valamint 6 me­zőgazdasági üzemének képviselői ve­hették át a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és az SZFSZ Központi Bizottsága által adományozott kitüntetéseket és elis­merő okleveleket. Az ünnepélyes ak­tíva rendezői a Nyugat-szlováklal Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmiszer- Ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének kerületi bizottsága vol­tak. A vendégek között volt Rudolf Vančo, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője, Németh Jenő agrármérnök, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, Jozef Gajdoš, az SZFSZ Szlovákiai Bizott­ságának alelnöke és Pavol Valuška, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége Szlovákiai Bizott­ságának elnöke. A fő beszámolót Ja­­romfr Algayer mérnök, a kml Igaz­gatója tartotta. Rámutatott a mező­gazdaság Igényes feladataira és hangsúlyozta: ezek teljesítésében élen járnak és példaként szolgálhat­nak mindazok, akik ma összegyűltek, hogy átvegyék jő munkájuk méltó ' elismerését. ^ Ezek után Németh Jenő agrármér­nök, miniszterhelyettes ünnepélyes keretek között elsőként a vásárúti (Trhové Mýto) „Csehszlovák—Szovjet Barátésg“ Efsz, a keszegfalusi (Ka­­menléná) „Steiner Gábor“ Efsz, a mojmírovcel, a porladiei és a Stará Lehota-1 „Bezovec“ szövetkezet, vala­mint az Ürföldl (Slovenské Pole) Állami Gazdaság képviselőinek nyúj­totta át a kitüntetéseket és elismerő oklevelet, Ä Szocialista Munka Úttörője ki­tüntetést 21-en kapták meg, egyebek között Simon Pál, a Csilizradványi (Čiltžská Radvaň) Efsz traktorosa, Kitüntették a legjobbakat Czére Erzsébet, az Üjéletl (Nový Ži­vot) Efsz fejőnője, Tóth József, a Nagyszarvai (Rohovce) Állami Gaz­daság növénytermesztési ágazatveze­tője, Fülöp Mária, a Felvásárló és Ellátó Vállalat ekecsi (Okoé) raktá­rának dolgozója, Fehér László, a Mllex n. v. nagymegyeri (Calovo) Uzemrészlegének vezetője és Bugár István, a nagyíödémesl (Veiké Űla­­ny) szövetkezet dolgozója. •-* — Az Irányításban, a termelés haté­konyságának növelésében, a minőség javításában, a munkalgényesség csök­kentésében és az energiatakarékos­ságban elért eredményeikért össze­sen 170-en részesültek a „Mezőgaz­daság és Élelmiszeripar Kiváló Dol­gozója“ kitüntetésben. Közülük Is felsorolunk néhányat, Járások sze­rint: DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) JÁRÁS Bölcs Károly, a Lúcsl (Lúő na Ostro­ve) Efsz traktorosa; Kosár Zoltán, a Padányl Efsz állatgondozója; Udvari Anna, az Ekecsi (Okoő) Efsz fejőnő- Je; Kovács Vince, a Felbári (Horný Bar) Efsz állatgondozója; Zsemlye Károy, a Felsőpatonyl (Horná Potöű) Efsz csoportvezetője; GALÄNTAI JÁRÁS Kovács Mária, a Vágsellyel (Sala) Efsz fejónöje; Krajcsovics Anna, a Galántal Efsz fejőnője; Sándor Olga, a Nádszegi (Trstice) Efsz dolgozó­ja; Csermák József, a Hldagkürtl (Mostová) Efsz fejőgulyása; KÖMAROMI járás Both László, a nemesócsal (Ze­­mlanská OlCa) szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke; Lukács Irén, a Lakszakállasi (Sokolce) Efsz fejőnő­je; Molnár Ferenc, a Marcelházl (Marcelová) Efsz főagronómusa; Ml­­kus József, a Cslcsől (Clőov) Efsz gépjavítója; Dómján Erzsébet, a Gú­­tal (Kolárovej. Efsz állatgondozója; Benyík Sándor, a Naszvadl (Nesva­­dy) Efsz traktorosa; LÉVAI (LEVICE) JArAS Lülel Rozália ,a Besei (Beša) Efsz állatgondozója; Varga Anna, a Szán­tól (Santovka) Efsz állatgondozója; Szabó László, a Palásti (Plášfovce) Efsz növénytermesztési égazatveze­­tője; ÉRSEKÜJVARI (NOVÉ ZÁMKY) JArAS Petrás Magdolna, a Tardoskeddl (Tvrdošovce) Efsz állatgondozója; Vadkerti János, az Udvardl (Dvory nad Žltavou) Efsz fejője; Zalaba Ro­zália, a Muzslal (Mužla) Efsz állat­­gondozója; Horváth János, a Párká­nyi (Štúrovo) Állami Gazdaság gép­javítója. •— з^с —­A mezőgazdaságban végzett hosz­­szantartő példás és önfeláldozó mun­kájáért, valamint a pártban, a szak­­szervezetben és egyéb társadalmi szervezetekben végzett aktív tevé­kenységéért összesen 55 dolgozót tüntettek ki a Mezőgazdaság és Élelmezésügy Érdemes Dolgozója cím­mel: — a dunaszerdahelyl Járásból töb­bek között Németh Lászlót, a Vásár­úti Efsz agronómusát, Soós Józsefet, a Felbári Efsz állatgondozóját, Hu­szár Istvánt, a Gellei (Holice) Efsz állatgondozóját, Vendégh Dezsőt, a nagymegyeri Agrokomplex dolgozó­ját; a galántal Járásból Varga Etelt, a Galántal Efsz állatgondozóját és Svák Istvánt, a Nagyfödémesl Élsz állatgondozóját; ►-* az érsekújvári járásból Kovács Irént, a Füri (Rúbaň) Efsz állatgon­dozóját és Kiszely Pált, a Szlmől (Zemné) Efsz etetőjét; — a komáromi járásból pedig Szeller Istvánt, a Keszegfalusi Efsz állatgondozóját. VASS GYULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents