Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-16 / 2. szám

1982. Január 18.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

A hótól fehérló KrkonoSe hegyvonulat lábánál található a Holovousy-i Gyümölcsészeti Kutató és Nemesítő Intézet. A jičíni járás, amelyhez tartozik joggal büszke erre az intézetre. Országra szóló hírnevet szerzett már régen is. Harminc éve főleg gyümölcsnemesitéssel foglalkozik.

A kísérletezők és nemesítók itt azon fáradoznak, hogy a nagyüzemekben hatékonyabbá tegyék a gyümölcstermesztést. Szerintük sok van még hátra a modern gyümölcstermesztés megvalósításáig. Gondoljunk csak a bogyós vagy a csonthéjas gyümölcsökre, amelyek annyira fontosak az ésszerű táplálkozás szempontjából. De piaci áruk igen magas, és a kínálat sem megfelelő. Mindez azért, mert gyümölcsük gépesített begyűjtése ezidáig nem megoldott. Az ember pedig kevés cseresznyét szed le egy hosszú nap alatt is. A lassú és munkaigényes szüret megdrágítja az olcsón termesztett gyümölcsöt.

Mit tesznek hát az intézet dolgozói annak érdekében, hogy több és főleg olcsó cseresznye, savanykásédes meggy, vagy ősszel filléres áron vásárolható szilva zömével legyen a piacon?

Azt, hogy kihasználják a gyümölcsfák biológiai, fizikai és kémiai adottságait. Mindezt összegezve olyan fajtákat igyekeznek létrehozni, amelyek gépi szedésre alkalmasak. Elsősorban egyszerre beérő gyümölcsfajtákat kell nemesíteni, ami a piac szempontjából is előnyös. Olyan fatörzseket létrehozni, amelyek a gép erős szerkezetével rázhatók. Olyan ágrendszert kialakítani, hogy a begyűjtő kosár alája férhessen, ott könnyen elhelyezhető legyen, a gyümölcs pedig szárastól belehulljon, így egy tonna cseresznye kitermelésére az eddigi 180 óra helyett elegendő lesz 50 órányi idő is, s a munka is sokkal könnyebb lesz.

A gépi betakarításra alkalmas csonthéjas gyümölcsfajták nagyarányú telepítésére körülbelül 1990 felé sor kerülhet. Ezidáig hat féle 3 MZ jelzésű csonthéjas gyümölcsfajtát ismertek el. Ezeket mind a holovousyi intézetben nemesítették. További 18 fajtajelölt elismerése folyamatban van. A régi gyümölcsösöket nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Ezért hozzávetőlegesen tíz- év szükséges az új fajták elterjedéséhez.

Külön problémát jelent a ribizli. Ez az értékes, vitamindús és ásványi anyagokban gazdag gyümölcs a piacon alig kapható. Különösen fontos a fekete ribizli, mert a korszerű üdítőitalok gyártásának nélkülözhetetlen nyersanyaga. Gyűjtése nagyon drága és munkaigényes. Termesztése viszont nem okoz különösebb gondot. Előrehaladás azért a ribizli termesztésében és nemesítésében is tapasztalható. Megfelelő fajták és célszerű telepítés esetében szüretelése kombájnnal is megoldható. Egy lengyel gyártmányú kombájn rendelkezésre áll, azonban műszaki szempontból további tökéletesítésre szorul. A hazai

feltételekhez kell alkalmazni a rlbizllbokrok telepítésének módját s a kombájn szerkezetét is. A gépi szüret megoldásával az egy tonna ribiszke kitermelésére fordított munka négyszáz óráról kétszáz órára csökkenthető.

Az almaszüret gépesítésének megoldása a legfontosabb. Az intézetben 98 hektárnyi területen olyan almaültetvényt telepítettek, ahol minden munka teljesen gépesített lesz. Előzetes számítások szerint egy tonna alma kitermelésére fordított munka

harminc órát vesz igénybe a Jelenlegi 120 órával szemben. így mór kifizetődő lesz az almatermesztés ott is, ahol eddig nem akartak vele foglalkozni. Az alma meglehetősen kényes gyümölcs. Termesztése pontos technológiai előírásokat követel. Telepítésében a fajta kiválasztásától a talaj és éghajlati tényezőkig mindent tekintetbe kell venni. Viszont ha sok munkát vesz igénybe egy tonna alma kitermelése, nem mindenhol érdemes vele foglalkozni. A gépesítés által a termesztése mindenütt kifizetődővé válik.

Holovousyn teljesen új alapokra helyezik a gyümölcstermesztést. Kevés energiával, minél kevesebb növényvédőszerrel, kézi munkával termelhető fajtákat hoznak létre. És

ebből a legfontosabb a kézi munka csökkentése. Mert pionírok, katonák és nyugdíjasok segítségével lehetetlen ma már olcsó és versenyképes minőségű gyümölcsöt termelni.

A vegyszerezés a termelésben nélkülözhetetlen. De itt új forgalommal ismertetnek: a biológiai védekezéssel. Vagyis a növény természeti-élettani sajátosságait hasznosítják. Viszont az embernek kell választ adni azokra a kérdésekre, hogy milyen körülmények között ad a gyümölcsfa gazdag termést. Ez a korszerű növénynemesítés ábécéje.

Minden gyümölcsfélénél, de különösen az almánál kihasználják a növényi hormonok hatását. A legtöbb gyümölcs a hajlott ágak végén terem. Ezt a növényi hormonok egy fajtája okozza. Tehát ha a fa koronáját úgy alakítjuk ki, hogy az ágak lehetőleg 45 fokos szögben felfelé növekedjenek, s az ágakat optimális hosszúságra nyessük, a hormon az ág egész hosszában érezteti hatását. Az ág minden részén gyümölcs terem. Tavasszal virággal telítődik.

Megfelelő alanyokat, metszésmódokat és műszaki eljárásokat kell még alkalmazni, hogy sikeres legyen a termelés. A talajerő utánpótlása különösen fontos, de a rendszeres és gépesített talajművelés is. A kísérletek szerint hosszabb távon az alma lesz a legolcsóbb gyümölcs, mert a legkisebb költségekkel termelhető, és csaknem teljes egészében gépesíthető lesz majd a termelése. A metszés némi gondot okoz, mert nehezen gépesíthető. Műszaki megoldásokkal könnyebbé lehet tenni ezt a munkafolyamatot is, de az emberi munkát, s főleg a szakértelmet semmi sem helyettesítheti. BAGOTA ISTVÁN

Havas fenyvesek alatt...

>*❖* •*« •*« ♦*« »j» »j* «*♦ *j* »*• ♦}» «j* »j* »j» •*« »j* «j* »*• -j» «j» »j» «J» «j» «j* «j* *j« *j» *** «j# *j> *j» «j* «j» -j» »J» »J» «j» «J» »J*

Fokozott igyekezettel a feladatok megvalósítására

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma december utolsó előtti hetében a krajnéi szövetkezet székházában (trenííni járás) szlovákiai aktívaértekezletet tartott a mezőgazdaság és élelmiszeripar vezető dolgozói számára.

Július Medveď mérnök, miniszterhelyettes a beszámolóban az idei végrehajtási terv fő feladatairól, valamint a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének megvalósulására irányuló intézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket.

Az Idei végrehajtási terv konkrét formába önti azoknak a céloknak megvalósítását, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusának határozata tűzött ki, s amelyeket a CSKP KB 4., valamint az SZLKP KB novemberi ülése részletezett. Az idei terv fő célkitűzése a termelés hatékonyságának dinamikus növekedése és a munka minőségének lényeges Javítása. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók előtt álló igényes feladatok a múlt évi termelés aránylag kedvezőtlen helyzetéből indulnak ki. Tavaly a tervezetthez viszonyítva kevesebb gabonát, cukorrépát, zöldséget és gyümölcsöt termeltünk. Főleg a szemesek számottevő terméskiesése Jelentős mértékben megnehezítette az állattenyésztési termelés helyzetét, s ennek következtében szükségszerű intézkedéssé vélt a sertésállományok csökkentése és az összes takarmányforrások teljes mértékű kiaknázása.

Az idei terv a fő hangsúlyt a növénytermesztés fejlesztésére összpontosítja. A múlt év valóságához vtszonlltva a termelés ütemét tizennyolc százalékkal kell növelni. Ezzel szemben az állattenyésztés szakaszán a termelés 3,4 százalékkal csökken, tekintettel az erőtakarmányok hiányából eredő problémákra.

A szemesekkel való önellátottság elérése érdekében az idén gabonafélékből nyolcszázezer tonnával kell majd többet termelni, mint tavaly. A növénytermesztésben kitűzött tervfeladatok megvalósítása a jóváhagyott termelési rendszerek következetes érvényesítését, s minden területen a munka minőségének javítását teszi szükségessé.

Az állattenyésztésben a termelés intenzívebbé tétele a fő cél. Ehhez feltétlenül meg kell oldani a szükséges takarmányalap biztosításának kérdését, elsősorban a kellő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmányok termesztésével. Mindent el kell követni az állatok hasznosságának növelése és az elhullások csökkentése érdekében, hogy a piac megfelelően el legyen látva állati eredetű termékekkel.

Az élelmiszeriparban a terv előirányzata a termelés volumenjének 3,1 százalékos csökkenésével számol a tavalyi valósághoz viszonyítva. Ezzel szemben az árutermelés hozzávetőlegesen egy százalékkal növekszik. A hazai piac zavarmentes ellátása mellett fokozott erőfeszítést kell kifejteni az exportfeladatok teljesítésére.

A tervfeladatok sikeres megvalósítása és az új, lényegesen igényesebb ökonómiai követelmények feltételezik a dolgozók kezdeményezőkészségének széleskörű kibontakoztatását, a takarékos gazdálkodást, valamint az irányító és a szervező munka hatékonyságának növelését. —vei—

•> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦;» ♦> ♦> ♦> ♦> *;♦ ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦>

A mezőgazdasági üzemekben a téli hónapokban is akad bőven munka a gépesítők számára. A gépek javításában serénykednek, hogy a tavaszi munkák kezdete előtt a gépi eszközök készenlétben álljanak

Fotó: MaUs

3 úr úti országok termelési 1fcpastfa\(fta\

A bivalytenyésztés fejlesztése

A termelési rendszerekre alapoznak

A Bolgár Népköztársaság déli részének (chaszkovi kerület) éghajlata, a nagy kiterjedésű legelők, a kisebb patakok és halastavak sokasága jó feltételeket biztosít a bivalytenyésztés fejlesztésére. Ezeknek az egzotikus háziállatoknak a száma, amelyek ízletes, magas zsírtartalmú tejet termelnek, az elmúlt húsz esztendőben 200 ezerről 60 ezerre csökkent.

A fajfenntartás érdekében négy évvel ezelőtt Ivanovo községben bivalyfarmot létesítettek. Erre a farmra elsősorban az a jellemző, hogy itt a tenyésztés belterjes módszereit érvényesítik. A hazai bivalyokat indiai

bivalyokkal keresztezik annak érdekében, hogy az utódoknál nagyobb tejtermelést érjenek el, természetesen magasabb zsírtartalommal. Jelenleg az említett farmon kétszáz bivalyt tenyésztenek, amelyek évente megközelítőleg 350 ezer liter 7,5 százalékos zsírtartalmú tejet termelnek. Az ivanovói bivalyfarmon új takarmánykeverékek etetésével is foglalkoznak, és lehetőségeket keresnek a tenyésztés további ésszerűsítése érdekében, főleg az automatikus vezérlésű etetők és a fejőgépek igénybevételével.

A Magyar Népköztársaságban a

hatodik ötéves tervidőszak éveiben a termelési rendszerek gyors ütemű fejlesztésével számolnak, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. Fontos feladatok valóra váltásáról van szó, amit az alábbi számadatok is bizonyítanak: a mezőgazdasági dolgozók 1985-ig a termelési rendszereket több mint 3 millió 300 ezer hektár területen érvényesítik, ami a jelenlegi valósághoz viszonyítva 1 millió 100 ezer hektárral több. Ez azt jelenti, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végén Magyarországon a termelési rendszerek a termőterület 70 százalékára terjednek kll Korszerű módszerekkel, a gépesítés adta lehetőségek jobb kihasználásával fogják termelni az ószi búzát, a szemes kukoricát, a rizst és a cukorrépát úgyszólván az egész termőterületen. A termelési rendszerek fejlesztésével a nagyobb terméshozam elérését szorgalmazzák. A szakemberek véleménye szerint az őszi búza átlagos terméshozama 13, a szemes kukoricáé 15, a cukorrépáé 20, a napraforgó terméshozama pedig

38 százalékkal növelhető hektáronként, természetesen a termelési rendszerek adta lehetőségek ésszerű hasznosításával.

1985-ig a sertés- és baromfitenyésztés csaknem egészében termelési rendszereken belül valósul meg. Ugyanebben az időben a tehenek 80—85 százalékát, a házinyulak és a juhok egy ötödét tenyésztik majd termelési rendszerek alapján. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az említett intézkedések eredményeként például 24 százalékkal növelik a tej-, 33 százalékkal pedig a tojástermelést.

A magyarországi termelési rendszerek érvényesítésében már jőnéhány országban értek el jő eredményeket, tapasztalatokat. Hazánk is igyekszik kamatoztatni a magyarországi tapasztalatokat: az idén a Bábolnai IKR-en belül tízezer hektáron termelünk szemes kukoricát.

(HÍZ)

»**i

#*i

A mezőgazdaság energiaforrásai

Mint tudjuk napjaink fontos szociélis-ökoíágiai problémájává vált az energiakészletek racionális kihasználása, és az új energiaforrások utáni kutatás. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy az energiafogyasztás anynyira megnövekedett, hogy a természetes energiakészletek — kőolaj, földgáz, szén stb. — mindössze 250—* 300 évig fedik szükségletünket.

Ezekből a gondolatokból kiindulva szeretnék rámutatni arra az energiatartalékra, mely a mezőgazdaságban rejlik. Azt a tudományágat, amely a mezőgazdaságban rejlő energiatartalékkal foglalkozik, bioenergetikának nevezzük. Ez a fogalom pár évvel ezelőtt kevésbé volt ismeretes. Ma már több tudóst, mezőgazdászt foglalkoztat, hogyan lehet hulladékanyagból energiát nyerni.

Szovjet tudósok szerint a mezőgazdasági hulladékanyagok teljes mértékű kihasználásából annyi energiát nyerhetünk, ami elegendő mezőgazdaságunk önellátására.

A bioenergetikának kétféle Irányzata ismeretes. Egyik a hulladékanyagok energiatermelésre való felhasználása, a másik a nagyhozamú növények és gyors növekedésű fák energetikai célokra való termesztéseb

Sokszor állattenyésztő telepek hűt* ladékanyagát — hígtrágya, baromfi trágya stb. — nem tudjuk felhasználni teljes mértékben trágyázás céljára. Sok helyen hosszabb ideig tároljuk« nagy energiaveszteséggel, amit különféle technológiai eljárásokkal hasznosítani tudnánk. Az egyik ilyen eljárás, mikor az állati hulladékanya« gokból biogázt nyerhetünk. Ez a folyamat négyféle képpen mehet végbe: erjesztés vagy fermentáció, pirolízis, elgázosltás és hidrolízis segítségével. Fontos megjegyezni, hogy a nyert bioenergia (20 000-23 000 kjm - » J mellett a visszamaradt trágya Jobb minőségű és patogén mikroflór nélküli. Továbbá környezetvédelmi szempontból is jelentős, ugyanis as így visszamaradt trágya elveszti szúrós, kellemetlen szagát. Az anaerob környezetben keletkezett biogáz összetétele a következő: 50—70 И metán, 30—36 */# széndioxid és 5 % egyéb gázok. Pirolfzissel (hulladékanyag felmelegítése 750—1000 C°-ra légmentes környezetben) keletkezett biogázt hűtőberendezésbe vezetik, ahol kondenzálódik. Fontos megjegyezni, hogy 1 m3 biogázból elégetés útján 19 000 kJ hőenergia szabadul fel.

A bioenergetikai rendszerek széleskörű elterjedésének fő fékezője az, hogy költségesek a technológiai berendezések és csak nagy telepeken gazdaságos az üzemeltetésük. Az üzemeltetés csak olyan telepeken gazdaságos, ahol az állatállomány pl. szarvasmarhából meghaladja a 150 darabot, a baromfiállomány kb. 30 000 darabot, a sertésállomány pedig a 700—1000 darabot. Az NDK-bali kutatóintézetek kimutatták, hogy egy tehéntől nyert trágyaléből naponta 0,8—1,2 m3, 500 kg összsúlyú sertéstől nyert trágyaléből 1—1,5 m3, baromfitrágyábúl pedig 2—3 m3 ffitft* gázt állíthatunk elő.

Az ausztrál LETONA Cooperative

Cannery cég kísérleteket folytat a növényi eredetű hulladékanyagok bioenergetikai felhasználására. Reaktort» berendezésük, melynek térfogata 25 m3, naponta 1 tonna hulladékból 50 m3 biogázt termel (kb. 30 IHer benzinnek felel meg).

Colorádóban a Bio Gas of Colorado üzem 50 000 szarvasmarha hulladékanyagából (folyékony, szilárd trágya) 27 000 m3 metánt nyer naponta. A Termoneticei üzem naponta három komplexumból, 500 tonna súlyú híg trágyából 43 200 m3 tiszte metánt szolgáltat a gazdaságnak.

A penszilvániai egyetem által kidolgozott energetikai rendszer segítségével, — amely már próbaüzemei 300 m3 térfogatú reaktorával — évente 72 000 kWh energiát termel. Még egy érdekes statisztikai adat — a világ legnagyobb biogáz termelő egysége a Dél-Karolinában működő Dew Fresh Eggs cég. Az 1,2 millió baromfitól és a 10 000 szarvasmarhától nyert trágyából anaerob berendezéssel 11 000 m3 biogázt termel naponta a mezőgazdaságnak.

A leírtakból látjuk, hogyan lehet a mezőgazdaságból a bioenergetika segítségével energiaellátó, s ez könynyíthet energetikai helyzetünkön.

KARKÚ ÉVA agrármérnök