Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-16 / 2. szám

1982. Január 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A hótól fehérló KrkonoSe hegy­vonulat lábánál található a Holovousy-i Gyümölcsészeti Ku­tató és Nemesítő Intézet. A jičíni já­rás, amelyhez tartozik joggal büszke erre az intézetre. Országra szóló hír­nevet szerzett már régen is. Harminc éve főleg gyümölcsnemesitéssel fog­lalkozik. A kísérletezők és nemesítók itt azon fáradoznak, hogy a nagyüze­mekben hatékonyabbá tegyék a gyü­mölcstermesztést. Szerintük sok van még hátra a modern gyümölcster­mesztés megvalósításáig. Gondoljunk csak a bogyós vagy a csonthéjas gyümölcsökre, amelyek annyira fon­tosak az ésszerű táplálkozás szem­pontjából. De piaci áruk igen magas, és a kínálat sem megfelelő. Mindez azért, mert gyümölcsük gépesített be­gyűjtése ezidáig nem megoldott. Az ember pedig kevés cseresznyét szed le egy hosszú nap alatt is. A lassú és munkaigényes szüret megdrágítja az olcsón termesztett gyümölcsöt. Mit tesznek hát az intézet dolgo­zói annak érdekében, hogy több és főleg olcsó cseresznye, savanykás­­édes meggy, vagy ősszel filléres áron vásárolható szilva zömével legyen a piacon? Azt, hogy kihasználják a gyümölcs­fák biológiai, fizikai és kémiai adott­ságait. Mindezt összegezve olyan fajtákat igyekeznek létrehozni, ame­lyek gépi szedésre alkalmasak. Első­sorban egyszerre beérő gyümölcs­­fajtákat kell nemesíteni, ami a piac szempontjából is előnyös. Olyan fa­törzseket létrehozni, amelyek a gép erős szerkezetével rázhatók. Olyan ágrendszert kialakítani, hogy a be­gyűjtő kosár alája férhessen, ott könnyen elhelyezhető legyen, a gyü­mölcs pedig szárastól belehulljon, így egy tonna cseresznye kitermelé­sére az eddigi 180 óra helyett ele­gendő lesz 50 órányi idő is, s a mun­ka is sokkal könnyebb lesz. A gépi betakarításra alkalmas csonthéjas gyümölcsfajták nagyará­nyú telepítésére körülbelül 1990 felé sor kerülhet. Ezidáig hat féle 3 MZ jelzésű csonthéjas gyümölcsfajtát is­mertek el. Ezeket mind a holovousyi intézetben nemesítették. További 18 fajtajelölt elismerése folyamatban van. A régi gyümölcsösöket nem le­het egyik napról a másikra megszün­tetni. Ezért hozzávetőlegesen tíz- év szükséges az új fajták elterjedéséhez. Külön problémát jelent a ribizli. Ez az értékes, vitamindús és ásvá­nyi anyagokban gazdag gyümölcs a piacon alig kapható. Különösen fon­tos a fekete ribizli, mert a korszerű üdítőitalok gyártásának nélkülözhe­tetlen nyersanyaga. Gyűjtése nagyon drága és munkaigényes. Termesztése viszont nem okoz különösebb gondot. Előrehaladás azért a ribizli termesz­tésében és nemesítésében is tapasz­talható. Megfelelő fajták és célszerű telepítés esetében szüretelése kom­bájnnal is megoldható. Egy lengyel gyártmányú kombájn rendelkezésre áll, azonban műszaki szempontból to­vábbi tökéletesítésre szorul. A hazai feltételekhez kell alkalmazni a rlbiz­­llbokrok telepítésének módját s a kombájn szerkezetét is. A gépi szüret megoldásával az egy tonna ribiszke kitermelésére fordított munka négy­száz óráról kétszáz órára csökkent­hető. Az almaszüret gépesítésének meg­oldása a legfontosabb. Az intézetben 98 hektárnyi területen olyan almaül­tetvényt telepítettek, ahol minden munka teljesen gépesített lesz. Elő­zetes számítások szerint egy tonna alma kitermelésére fordított munka harminc órát vesz igénybe a Jelen­legi 120 órával szemben. így mór ki­fizetődő lesz az almatermesztés ott is, ahol eddig nem akartak vele fog­lalkozni. Az alma meglehetősen ké­nyes gyümölcs. Termesztése pontos technológiai előírásokat követel. Te­lepítésében a fajta kiválasztásától a talaj és éghajlati tényezőkig mindent tekintetbe kell venni. Viszont ha sok munkát vesz igénybe egy tonna alma kitermelése, nem mindenhol érdemes vele foglalkozni. A gépesítés által a termesztése mindenütt kifizetődővé válik. Holovousyn teljesen új alapokra helyezik a gyümölcstermesztést. Ke­vés energiával, minél kevesebb nö­­vényvédőszerrel, kézi munkával ter­melhető fajtákat hoznak létre. És ebből a legfontosabb a kézi munka csökkentése. Mert pionírok, katonák és nyugdíjasok segítségével lehetet­len ma már olcsó és versenyképes minőségű gyümölcsöt termelni. A vegyszerezés a termelésben nél­külözhetetlen. De itt új forgalommal ismertetnek: a biológiai védekezéssel. Vagyis a növény természeti-élettani sajátosságait hasznosítják. Viszont az embernek kell választ adni azokra a kérdésekre, hogy milyen körülmé­nyek között ad a gyümölcsfa gazdag termést. Ez a korszerű növényneme­sítés ábécéje. Minden gyümölcsfélénél, de külö­nösen az almánál kihasználják a nö­vényi hormonok hatását. A legtöbb gyümölcs a hajlott ágak végén terem. Ezt a növényi hormonok egy fajtája okozza. Tehát ha a fa koronáját úgy alakítjuk ki, hogy az ágak lehetőleg 45 fokos szögben felfelé növekedje­nek, s az ágakat optimális hosszú­ságra nyessük, a hormon az ág egész hosszában érezteti hatását. Az ág minden részén gyümölcs terem. Ta­vasszal virággal telítődik. Megfelelő alanyokat, metszésmódo­kat és műszaki eljárásokat kell még alkalmazni, hogy sikeres legyen a termelés. A talajerő utánpótlása kü­lönösen fontos, de a rendszeres és gépesített talajművelés is. A kísérle­tek szerint hosszabb távon az alma lesz a legolcsóbb gyümölcs, mert a legkisebb költségekkel termelhető, és csaknem teljes egészében gépesíthető lesz majd a termelése. A metszés némi gondot okoz, mert nehezen gé­pesíthető. Műszaki megoldásokkal könnyebbé lehet tenni ezt a munka­­folyamatot is, de az emberi munkát, s főleg a szakértelmet semmi sem helyettesítheti. BAGOTA ISTVÁN Havas fenyvesek alatt... >*❖* •*« •*« ♦*« »j» »j* «*♦ *j* »*• ♦}» «j* »j* »j» •*« »j* «j* »*• -j» «j» »j» «J» «j» «j* «j* *j« *j» *** «j# *j> *j» «j* «j» -j» »J» »J» «j» «J» »J* Fokozott igyekezettel a feladatok megvalósítására Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma december utolsó előtti hetében a krajnéi szövetkezet székházában (trenííni járás) szlovákiai aktívaértekezletet tartott a mezőgaz­daság és élelmiszeripar vezető dolgozói számára. Július Medveď mérnök, miniszterhelyettes a be­számolóban az idei végrehajtási terv fő felada­tairól, valamint a tervszerű irányítás tökéletesí­tett rendszerének megvalósulására irányuló in­tézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket. Az Idei végrehajtási terv konkrét formába önti azoknak a céloknak megvalósítását, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusának határozata tűzött ki, s amelyeket a CSKP KB 4., valamint az SZLKP KB novemberi ülése részletezett. Az idei terv fő cél­kitűzése a termelés hatékonyságának dinamikus növekedése és a munka minőségének lényeges Javítása. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók előtt álló igényes feladatok a múlt évi termelés aránylag kedvezőtlen helyzetéből indul­nak ki. Tavaly a tervezetthez viszonyítva keve­sebb gabonát, cukorrépát, zöldséget és gyümöl­csöt termeltünk. Főleg a szemesek számottevő terméskiesése Jelentős mértékben megnehezítette az állattenyésztési termelés helyzetét, s ennek következtében szükségszerű intézkedéssé vélt a sertésállományok csökkentése és az összes takar­mányforrások teljes mértékű kiaknázása. Az idei terv a fő hangsúlyt a növénytermesztés fejlesztésére összpontosítja. A múlt év valóságá­hoz vtszonlltva a termelés ütemét tizennyolc szá­zalékkal kell növelni. Ezzel szemben az állatte­nyésztés szakaszán a termelés 3,4 százalékkal csökken, tekintettel az erőtakarmányok hiányából eredő problémákra. A szemesekkel való önellátottság elérése érde­kében az idén gabonafélékből nyolcszázezer ton­nával kell majd többet termelni, mint tavaly. A növénytermesztésben kitűzött tervfeladatok meg­valósítása a jóváhagyott termelési rendszerek kö­vetkezetes érvényesítését, s minden területen a munka minőségének javítását teszi szükségessé. Az állattenyésztésben a termelés intenzívebbé tétele a fő cél. Ehhez feltétlenül meg kell oldani a szükséges takarmányalap biztosításának kérdé­sét, elsősorban a kellő mennyiségű és jó minő­ségű tömegtakarmányok termesztésével. Mindent el kell követni az állatok hasznosságának növe­lése és az elhullások csökkentése érdekében, hogy a piac megfelelően el legyen látva állati eredetű termékekkel. Az élelmiszeriparban a terv előirányzata a ter­melés volumenjének 3,1 százalékos csökkenésével számol a tavalyi valósághoz viszonyítva. Ezzel szemben az árutermelés hozzávetőlegesen egy százalékkal növekszik. A hazai piac zavarmentes ellátása mellett fokozott erőfeszítést kell kifejteni az exportfeladatok teljesítésére. A tervfeladatok sikeres megvalósítása és az új, lényegesen igényesebb ökonómiai követelmények feltételezik a dolgozók kezdeményezőkészségének széleskörű kibontakoztatását, a takarékos gazdál­kodást, valamint az irányító és a szervező munka hatékonyságának növelését. —vei— •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦;» ♦> ♦> ♦> ♦> *;♦ ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> A mezőgazdasági üzemek­ben a téli hónapokban is akad bőven munka a gépe­­sítők számára. A gépek javításában serénykednek, hogy a tavaszi munkák kez­dete előtt a gépi eszközök készenlétben álljanak Fotó: MaUs 3 úr úti országok termelési 1fcpastfa\(fta\ A bivalytenyésztés fejlesztése A termelési rendszerekre alapoznak A Bolgár Népköztársaság déli ré­szének (chaszkovi kerület) éghajlata, a nagy kiterjedésű legelők, a kisebb patakok és halastavak sokasága jó feltételeket biztosít a bivalytenyész­tés fejlesztésére. Ezeknek az egzoti­kus háziállatoknak a száma, amelyek ízletes, magas zsírtartalmú tejet ter­melnek, az elmúlt húsz esztendőben 200 ezerről 60 ezerre csökkent. A fajfenntartás érdekében négy év­vel ezelőtt Ivanovo községben bivaly­farmot létesítettek. Erre a farmra elsősorban az a jellemző, hogy itt a tenyésztés belterjes módszereit érvé­nyesítik. A hazai bivalyokat indiai bivalyokkal keresztezik annak érde­kében, hogy az utódoknál nagyobb tejtermelést érjenek el, természetesen magasabb zsírtartalommal. Jelenleg az említett farmon kétszáz bivalyt tenyésztenek, amelyek évente meg­közelítőleg 350 ezer liter 7,5 száza­lékos zsírtartalmú tejet termelnek. Az ivanovói bivalyfarmon új takar­mánykeverékek etetésével is foglal­koznak, és lehetőségeket keresnek a tenyésztés további ésszerűsítése érde­kében, főleg az automatikus vezér­lésű etetők és a fejőgépek igénybe­vételével. A Magyar Népköztársaságban a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a termelési rendszerek gyors ütemű fejlesztésével számolnak, mind a nö­vénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. Fontos feladatok valóra váltásáról van szó, amit az alábbi számadatok is bizonyítanak: a mezőgazdasági dolgozók 1985-ig a termelési rendszereket több mint 3 millió 300 ezer hektár területen érvényesítik, ami a jelenlegi valóság­hoz viszonyítva 1 millió 100 ezer hektárral több. Ez azt jelenti, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végén Magyarországon a termelési rendsze­rek a termőterület 70 százalékára terjednek kll Korszerű módszerekkel, a gépesítés adta lehetőségek jobb ki­használásával fogják termelni az ószi búzát, a szemes kukoricát, a rizst és a cukorrépát úgyszólván az egész termőterületen. A termelési rendsze­rek fejlesztésével a nagyobb termés­hozam elérését szorgalmazzák. A szakemberek véleménye szerint az őszi búza átlagos terméshozama 13, a szemes kukoricáé 15, a cukorrépáé 20, a napraforgó terméshozama pedig 38 százalékkal növelhető hektáron­ként, természetesen a termelési rend­szerek adta lehetőségek ésszerű hasz­nosításával. 1985-ig a sertés- és baromfitenyész­tés csaknem egészében termelési rendszereken belül valósul meg. Ugyanebben az időben a tehenek 80—85 százalékát, a házinyulak és a juhok egy ötödét tenyésztik majd ter­melési rendszerek alapján. A jelenle­gi ötéves tervidőszakban az említett intézkedések eredményeként például 24 százalékkal növelik a tej-, 33 szá­zalékkal pedig a tojástermelést. A magyarországi termelési rend­szerek érvényesítésében már jőné­­hány országban értek el jő eredmé­nyeket, tapasztalatokat. Hazánk is igyekszik kamatoztatni a magyaror­szági tapasztalatokat: az idén a Bá­bolnai IKR-en belül tízezer hektáron termelünk szemes kukoricát. (HÍZ) »**i #*i A mezőgazdaság energiaforrásai Mint tudjuk napjaink fontos szocié­­lis-ökoíágiai problémájává vált az energiakészletek racionális kihaszná­lása, és az új energiaforrások utáni kutatás. Statisztikai adatokból tud­juk, hogy az energiafogyasztás any­­nyira megnövekedett, hogy a termé­szetes energiakészletek — kőolaj, földgáz, szén stb. — mindössze 250—* 300 évig fedik szükségletünket. Ezekből a gondolatokból kiindulva szeretnék rámutatni arra az energia­­tartalékra, mely a mezőgazdaságban rejlik. Azt a tudományágat, amely a mezőgazdaságban rejlő energiatarta­lékkal foglalkozik, bioenergetikának nevezzük. Ez a fogalom pár évvel ez­előtt kevésbé volt ismeretes. Ma már több tudóst, mezőgazdászt foglalkoz­tat, hogyan lehet hulladékanyagból energiát nyerni. Szovjet tudósok szerint a mezőgaz­dasági hulladékanyagok teljes mérté­kű kihasználásából annyi energiát nyerhetünk, ami elegendő mezőgaz­daságunk önellátására. A bioenergetikának kétféle Irány­zata ismeretes. Egyik a hulladék­­anyagok energiatermelésre való fel­­használása, a másik a nagyhozamú növények és gyors növekedésű fák energetikai célokra való termesztéseb Sokszor állattenyésztő telepek hűt* ladékanyagát — hígtrágya, baromfi trágya stb. — nem tudjuk felhasznál­ni teljes mértékben trágyázás céljára. Sok helyen hosszabb ideig tároljuk« nagy energiaveszteséggel, amit kü­lönféle technológiai eljárásokkal hasznosítani tudnánk. Az egyik ilyen eljárás, mikor az állati hulladékanya« gokból biogázt nyerhetünk. Ez a fo­lyamat négyféle képpen mehet végbe: erjesztés vagy fermentáció, pirolízis, elgázosltás és hidrolízis segítségével. Fontos megjegyezni, hogy a nyert bioenergia (20 000-23 000 kjm - » J mellett a visszamaradt trágya Jobb minőségű és patogén mikroflór nél­küli. Továbbá környezetvédelmi szem­pontból is jelentős, ugyanis as így visszamaradt trágya elveszti szúrós, kellemetlen szagát. Az anaerob kör­nyezetben keletkezett biogáz össze­tétele a következő: 50—70 И metán, 30—36 */# széndioxid és 5 % egyéb gázok. Pirolfzissel (hulladékanyag felmelegítése 750—1000 C°-ra légmen­tes környezetben) keletkezett biogázt hűtőberendezésbe vezetik, ahol kon­­denzálódik. Fontos megjegyezni, hogy 1 m3 biogázból elégetés útján 19 000 kJ hőenergia szabadul fel. A bioenergetikai rendszerek széles­körű elterjedésének fő fékezője az, hogy költségesek a technológiai be­rendezések és csak nagy telepeken gazdaságos az üzemeltetésük. Az üze­meltetés csak olyan telepeken gazda­ságos, ahol az állatállomány pl. szar­vasmarhából meghaladja a 150 dara­bot, a baromfiállomány kb. 30 000 darabot, a sertésállomány pedig a 700—1000 darabot. Az NDK-bali ku­tatóintézetek kimutatták, hogy egy tehéntől nyert trágyaléből naponta 0,8—1,2 m3, 500 kg összsúlyú sertés­től nyert trágyaléből 1—1,5 m3, ba­­romfitrágyábúl pedig 2—3 m3 ffitft* gázt állíthatunk elő. Az ausztrál LETONA Cooperative Cannery cég kísérleteket folytat a növényi eredetű hulladékanyagok bio­energetikai felhasználására. Reakto­rt» berendezésük, melynek térfogata 25 m3, naponta 1 tonna hulladékból 50 m3 biogázt termel (kb. 30 IHer benzinnek felel meg). Colorádóban a Bio Gas of Colorado üzem 50 000 szarvasmarha hulladék­­anyagából (folyékony, szilárd trágya) 27 000 m3 metánt nyer naponta. A Termoneticei üzem naponta három komplexumból, 500 tonna súlyú híg trágyából 43 200 m3 tiszte metánt szolgáltat a gazdaságnak. A penszilvániai egyetem által ki­dolgozott energetikai rendszer segít­ségével, — amely már próbaüzemei 300 m3 térfogatú reaktorával — éven­te 72 000 kWh energiát termel. Még egy érdekes statisztikai adat — a vi­lág legnagyobb biogáz termelő egy­sége a Dél-Karolinában működő Dew Fresh Eggs cég. Az 1,2 millió barom­fitól és a 10 000 szarvasmarhától nyert trágyából anaerob berendezés­sel 11 000 m3 biogázt termel naponta a mezőgazdaságnak. A leírtakból látjuk, hogyan lehet a mezőgazdaságból a bioenergetika se­gítségével energiaellátó, s ez köny­­nyíthet energetikai helyzetünkön. KARKÚ ÉVA agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents