Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-08 / 18. szám

1982. május 8. SKAlAD FÖLDMŰVES 5 az Évforduló kapcsán: Életírta Dál-Szlováklának a Duna által ha­tárolt peremén nyújtózkodik ez az 1836 lakosú község, amelyet ma is éló népviseletéről emlegetnek a leg­gyakrabban. Szövetkezete 1949-ben alakult, majd később lényegesen ki­­terebélyesedett, azáltal, hogy a ko­máromi (Komárno) és a patt (Patln­­ce) közös gazdaságokkal egyesült, s a BÉKE nevet viseli. Akarva-akaratlanul javultak a gaz­dálkodási körülmények, könnyebb a gépi erővel végzett munka, a 15—20 évvel előttihez hasonlítva magasabb a hozamszlnt. Szélesebb körű a dol­gozókról való szociális-kulturális gondoskodás. Több az érettségizett vagy diplomás, főiskolát végzett ve­zető és szakember. Más a dolgozók közgondolkodása, szakmai-politikai felvértezettsége, mint egy-két évtized­del ezelőtt. S ha ezt a gondolatmenetet az egész községre vetítjük, akkor meg­állapítható: sok pedagógus került ki a nép fialnak, lányainak sorából, va­lamint tucatnyi mérnök és érettsé­gizett, akik általában jól helytállnak a különböző felelős és még felelŐ- sebb posztokon. Mintegy 7—8 orvos az egészségvédelem terén fejt ki ér­demdús tevékenységet. Mivel a hnb-elnök a községtől tá­­vol, Komlósi Menyhért titkár az, aki, amúgy „kutyafuttában“ tájékoztat. A járási székhelyre szólítja őt a köte­lesség, halaszthatatlan ügyben, ön­magáról annyit mond: percnyi nyu­galma sincs. Ez teljes mértékben érthetői KI csodálkozna rajta, hiszen a hnb-tttkárl tisztségen kívül a köz­ségi pártszervezet elnöke. S ez még nem minden: a helyi Iskola pedagó­gusa. Túlzottnak mondható ez a tiszt­séghalmozás, amely könnyen Idegőrlő hajszává fajulhat, egészségtelenné válhat. Tegyenek róla, hogy ez be ne következhessék ... Említsük meg, hogy a kulturális élet Itt hagyományokkal rendelkezik: a lakosság nem rest, ami a kulturá­lis rendezvények előkészítésébe és lebonyolításába való bekapcsolódást Illeti, jelenleg a klubélet fellendíté­sén a fő hangsúly. Szinte valameny­­nyl pedagógus a tömeg- és társadal­mi szervezetekben is tevékenykedik. Aki a községbe lép, tábla tűnik a szemébe: Példás Határmenti Községi Ezt a nagyon megtisztelő titulust nemcsak hogy ki kellett érdemelni, krónika hanem meg ts káli védeni.. 1 Az ez- Irányú tevékenység legfőbb Irányítója Knrnez Ferenc, a helyi Iskola peda­gógusa. A szoclállStá házaflságra ne­velést nemcsak szóval, hanem sze­mélyes példamutatásával Is elöségftl. Nyilvános dicséret Illeti őt >— és se­gítőtársait >— a CSKP honvédelmi politikájának gyakorlati megvalósítá­sáért. Az Iskolában 14—15 főnyi a tanulók közül verbuvált Ifjú határ­őrök számai Ez is arra vall, hogy nem csupán a felnőttekét, hanem az Ifjú nemzedékét is tevékeny honvé­delemre, országhatár-védelemre neve­lik. A pártdokumentumokban említett szocialista hazáflSágrá névéléé így ölt testet a gyakorlatban, a minden­napi életben. Node, lépjünk további Hadd folytassuk a közSógréJlŐdéS- sel. Gyökeres mégőjulás kŐvétkéZett be az 1965-ös katásztrófálls dunai árvíz után, amikor a szocialista tár­sadalom igen hathatósan az Ízsalak „hóna alá nyúlt*, segítve az árvíz­lerombolta, vágy azáltal megrongált lakóházak helyébe új családi házak felépítését. így került sor az árvíz utáni öt-hat év leforgása alatt mint­egy háromszáz összkomfortos, kor­szerű lakóház felépítésére, s továb­biak felújítására. Sajnos, az elégedetlenség frmágjá mindmáig nem veszett ki úi embe­rekből, «- tisztelet a kivételnek! job­ban kellene tudatosítaniuk az embe­rek egy kisebb csoportjának, hogy a szocializmus aZ egyetlen társadal­mi rendszer, amély a dolgozó nép felemelkedése érdekében cselekszik. Már sokan elfelejtették, mily nagy árat kellett fizetni azért, hogy ma, rabbllincsektől mentesen, szabadság­ban élhetünk, gyakorolhatjuk állam­polgári jogainkat, alkotmányban rög­zített a munkára, pihenésre, műve­lődésre való jogunk, tekintet nélkül fajra, nemzetiségre. Mennyien elfelejtették, hogy a ka­pitalista társadalmi rendszerben elő­deik nélkülöztek, munkanélküliségre voltak kárhoztatva, s hányán éheztek a szó szoros értelmében? Ruházat? Volt: folt hátán foltl KI emlékszik arra, hogy Németh András és társai mellének szuronyt szegeztek a csend­őrök, majd elhurcolták ókét, család­jaikat megfosztva a létfenntartást úgy-ahogy biztosítani tudó kenyér­­keresőtől? Hát nem a többség nevé­ben emelték szót, munkát, kenyerét Addig nyújtózkodnak, AMEDDIG A TAKARÓJUK ÉR... A 7. ötéves tervidőszakban szük­ségszerűen előtérbe került as anya­giakkal való éeazerűbb gasdélkodis követelménye. A beruházásokra azánt összegek megfontoltabb elosztása érezhető e nemzeti bizottságok vá­lasztási programjának költségvetésén is. As lpolynagyfalusl (Vefká Ves nad Ipfom) polgárok és ai ott székelő hnb kötelékébe tartozö Síécsénka (Saölanky) lakói la hatékonyabb tár­sadalmi munkával Igyekeznek meg­valósítani mindazt, amihez a szüksé­gesnél kisebb az állami hozzijárnléa, tudom meg Kiss Sándortól, a hnb új elnökétől, aki iskolaigazgatói fel­adatkörét feladva, egy nagyobb kö­zösség ügyeinek Intézését vállalta. — Legtöbb energiánkat most erre az épületre kell fordítanunk — mond­ja, miközben szemrevételezzük a be­fejezés előtt állé korszerű kultúrhá­­zat. — Ez a választási időszak leg­jelentősebb beruházása, építésére há­rom és félmillió korona az előirány­zott összeg. Ha elkészül, nem csak a kultúra lel itt új otthonra, de ide költözik a hnb is. Jelenleg csak né­hány ember dolgozik az építkezésen, a helyi gazdálkodási üzem dolgozói betonoznak: szükség esetén azonban félszáznál is többen összejönnek, hogy segítsék a létesítmény mielőbbi befejezését. Ez pedig egy ötszáz la­kosú faluban már jelentős szám- A legszorgalmasabbak között van Ko­šík István, a hnb titkára, Oiim István és még néhányan. Ácsok, kő­művesek, akik jő munkával bizonyít­ják a közösség Iránti pozitív hozzá­állásukat. Az épület külső vakolását teljes egészében társadalmi munká­ban végezték a község polgárai. Kell Is az igyekezet, ha a kitűzött határ­időre, az SZNF 38. évfordulójára át akarjuk adni az épületet. A további tervekről, feladatokról, már az irodában, a választási prog­ramot lapozva beszélgetünk. Szécsén­­kéo a polgárok hathatós támogatá­sával ravatalozó épül, melyet még ez évben át akarnék adni rendeltetésé­nek. A község lakóinak rógl vágya válik valóra azaal, hegy — a Mű­emlékvédelmi ét Természetvédő Inté­zet által kidolgozót terv azarint — 200 ezer korona alőntaa költaég rá­­forditáazal megkezdik ai értékes fik-1 kai tall „angolpark* köraikarftéait, növényviligának megmentését. A haj­dani grófi kaatélyhoa tartozó „gaz­dátlan“ park bizony jalantöa károso­dást szenvadatt a felszabadulsz éta eltelt három és lél évtized alatt, de bűnös felelőtlenség lenne teljesen át­engedni a pusztulásnak. Még az Idén «от kerül a knltúrhée fő javítására, valamint n községen keresztülfolyó patak szabályozáséra, bér az ntóbbt — anyagiak híjén >— csak részben valósulhat mag. Mind" két községben folytatják a terület­rendezést, a lakóhalyazépftést. Közöl ezer métar járdát készftenak al, to­vábbi vízlevezetőket borítanak beton­lapokkal. A munkálatok jalantöa ré­szét társadalmi mánkéban végzik, a járdaépítést mindenki a maga portá­ja előtt. Az addig taljaaftatt felada­tok arra engednek követkeltetni, hogy a választási idöazak végéra a tervezettnél többet la mag tnd való­sítani a két kisközség szorgos népe. Persze, mint máshol, itt la akadnak gondok, problémák. Esek egyike a háztartási számét elszállítása, gzó volt arról, hogy a polgárok megvá­sárolják a kukákat, majd a szomszé­dos IpolynyékrÓl (Vinice) rendsiere­­■an bejár a szemétgyűjtő kocsi éa el­őállítja a szemetet. Am az az elkép­zelés az üzemanyag-korlátezáz miatt, úgy látszik nem valósulhat meg. A képviselői gyűléseken ét a nyilvános pártgyűléseken, melyek e két község­ben eredményesen töltik be a helyi vezetők és a polgárok közötti kapocs szerepét, gyakori téma a telekhiány, mivel egyre szaporodik az építkezni szándékozók számú, telket viszont egyelőre a. hnb nem tnd blrtosftsnj. Am arra, hogy renaraerzeien en ва­követelve e nincstelenek éltei kiter­melt javakban dúskálöktöl? Rendőri felügyelet álé helyezték azokat, akik bátrak voltak, a merték hirdetni a kommunista párt Igazát. Még a kard­lapozás, puskatussal verés, bebörtö­­nözéa ellenére lal Németh András és még egynéhányuk munkásmozgalmi múltja, feddhetetlen elvhűsége, for­­radalmlséga, megnemalkuvása közis­mert Becsüljük meg jobban őket, a azokat a forradalmi munkásmoz­galmi hagyományokat, amelyek még fellelhetők, állítsuk reflektorfénybe —- emlékeztessünk vele s általa. Vés­sük az Ifjú nemzedékek tudatába: a mai örömteljesebb, szabadabb, Jómó­dú élet alapjait az egykori bátrak, a munkásosztály és az agrárproleta­­riétus legjobbjai rakták le a kommu­nista párt útmutatása nyomán, majd a szabadsághozó szovjet katonák, akik hazájuktól távol, többezer kilo­méternyire harcoltak hősiesen azért, hogy rabbllincselktöl megszabadítsák é fasizmus karmaiban vergődő népe­ket .., A második nagy világégés után vajon kiktől tanultunk új, kizsák­­ményolóktól mentes társadalmi rend­szert építeni? Hát a Szovjetuniótól, • bölcs kommunista pártjától. A szo­cialista mezőgazdaság alapozó mun­kálatainak elvégzéséhez a szovjet kolhozparazztok nyújtottak felbecsül­hetetlen segítséget, hasznosítható ta­pasztalataik önzetlen átadásával. Ez a gyümölcsöző tapasztalatcsere ma már szélasébb körű, mint valaha, s a­­mallett kölcsönös. Kétségtelen: nagy­ra becsülik a szocialista nagyüzemi termelésünk kimagasló eredményeit. Nos, a mezőgazdaság szocialista át­építésében kik voltak a rettenthe­tetlenek, a mindig segltenl-készek, a tűzbemenők, a szerveznl-küzdenl tu­dók? A harcedzett kommunisták, a Németh Andráshoz hasonlók, akiket nem lehetett — és sosem lehet — megvesztegetni. Most, a Szovjet Hadsereg általi fel­­szabadulásunk 37. évfordulója alkal­mából szenteljünk néhány percet a történelem lapjai visszaforgatásának. Emlékezzünk a szabadsághozókra, s helyezzük el a kegyelet virágait azok emlékművén, slrhalmán, akik értünk haltak, áldozva a legdrágáb­bat, hogy szabad hazában, kizsákmá­­nyoióktól mentesen élhessünk. Emlé­kezzünk a hajdani korszak bátraira, proletéfhősalre, s mai zászlóvivőkre, akik eredményes alkotómunkájukkal, szocialista hazaflságukkal kiérdemel­ték dolgozó népűnk és társadalmunk legmagasabb elismerését. S továbbra Is a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodnak, állhatato­san, önzetlenül. N. KOVÁCS ISTVÁN letek áruellátása, vagy a központi köiség Iskolájába járé tanulókat aa autóbusz nem hajlandó minden alka­lommal a lakóhelyükre szállítani, Ы- eonyára találhatnának megoldást. A választási program asorvas, Igán fontos réais: a politikai nevelömun­­ka kövatksaotM megvalósítása és a népművelő koltúrtevékenység szorgal­mazása. Mr as anyagi feltételek ed­dig nem voltak kedvezőek egyik köz­ségben asm, eredményes mnnkát vég­lett különösen a Né szövetség, vala­mint a CSEMADOK helyt szervezete, tneklé- ét ténccsoportjatk járási rendezvényeken többször le sikerrel aaorepeltok. Aa eredményes mánké­ban nagy érdeme van Tóthné Aba­­lovszky Máriának, a művelődési ott­hon hivatásos vezetőjének. A rövidesen itadésra kerülő éj, számos holyiséggol, baépitstt szín­paddal, központi fütéisel rendelkező knltúrház minden bizonnyal megsok­­szorozsa majd az alkotókedvet, moly­nak nyomán tovlbbl szép alkarok születhetnek. BOJTOS JÁNOS Hivatásának elkötelezettje A dunaszerdahelyt (Dunajská Stre­da) járás nyugati csücskében talál­ható О szór (Kvetoslavov). A község egyik mellékutcájának végén egy­emeletes, szürke épület áll. Vele szemben, az út túlsó oldalán is el­fogytak már a házak: egy hatalmas kertben üvegházak, fóliasátrak sora­koznak. Hivatásuk akkor válik vilá­gossá, ha az arrajáró, közelebb lép­ve, elolvassa az épület kapuja fölötti táblát: Zöldségnemesitő Kutatóállo­más. Az állomás vezetője, Karel Michá­­lek után jöttem, rövid beszélgetésre'. Amennyit az előzetes „felkészülés“ során megtudtam róla: agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusa, a Kiváló Munkáért állami ki­tüntetés viselője. Életpályáján, mun­káján, eredményein keresztül szeret­ném őt röviden bemutatni, annak a munkának és azoknak az eredmé­nyeknek tükrében, amelyekkel ezt a magas kitüntetést — ötvenedik szüle­tésnapja alkalmából — kiérdemelte. Az épületbe belépve körülnézek, keresek valakit, akt útbaigazíthat. Munkához öltözött, kék köpenyes fér­fi főn velem szemben a folyosón. „Az igazgató elvtársat keresem“ — szólítom meg. Viszonozza a köszöné­semet, majd mosolyogva teszi hozzá: „Parancsoljon — én vagyok“. Ez a természetes szerénység, köz­vetlen egyszerűség volt a legfőbb jellemzője egész beszélgetésünknek. Es még valami, ami már az első sza­vakból kiérezhető volt: a munka, a hivatás szenvedélyes szeretete. Ez hatotta át minden mondatát, amikor az állomás eredményeiről beszélt, a­­hol huszonkét éve dolgozik, és amely­nek hét éve a vezetője. Saját szemé­lye azonban — mindig a háttérben maradt. Miután néhány mondatban elmesélte eddigi életútját, és munká­jának eredményeire, vitathatatlan si­kereire terelődött volna a szó, szinte észrevétlenül tért át a szerény többes számra. Megvallom: a beszélgetés anyagát utólag kellett kiegészítenem néhány adattal, hogy Mlchálek elv­társ negyedszázados munkásságának eredményeiről konkrétan is szólni tudjak. Prágában született, de mezőgazdász család sarja. Édesapja szintén ker­tész volt; mellette segédkezve már egészen fiatalon megismerte és meg­szerette a kerti munkát. Szinte ma­gától értetődő, hogy az általános is­kola elvégzése után mezőgazdasági középiskolára jelentkezett, érettségi után pedig a Brnói Mezőgazdasági Főiskolára. Érdeklődése Itt fordult mtndtnkább a növénynemesítéssel kapcsolatos kérdések felé, diploma­munkáját Is ebből a témakörből írta. Tanulmányainak befejezése után né* hány évig a topolőanyl járásban dol­gozott, de Igazi, minden túlzás n(U Ml alkotónak nevezhető munkássága itt, Oszoron kezdődött. 1960-ban kerüt ide mint fOnemesÜÖ. Első jelentősebb eredménye at álló­­más két másik dolgozójával közösen kinemesttett, bő terméshozamú Záhor­ský fokhagymafajta, majd az ugyan­­csak közösen kinemesített Kveta spárgatök volt, amelyre főleg a ter­mények nagy mérete jellemző. Mind­kettőt 196‘г-Ьеп vették jel hivatalosan is az ül zöldségjajták sorába. Ezek után több zöldségjajta — at állomás feladataiból kifolyólag első­sorban paprikajajta — kinemesltése következett, amelyek gyakorlatilag Karel Mlchálek önálló kutatómunká­jának eredményei. Ilyen a jélérett és érett állapotban egyaránt felhasz­nálható Jubilantka, az 1970 óta ter­mesztett Rubin, amely a legvasta­gabb falú paprikafajtánk; az elsősor­ban szántóföldi termesztésre szánt nagy, sötétzöld termésű Granát, a­­melynek klnemesítésénél külön tekin­tetbe vette Dél-Szlovákia éghajlati adottságait; a vastag falú, közvetlen fogyasztásra különösen alkalmas, za­matos Cttrina és egy paradicsomfal­ta: az alacsony növésű, félkorat, rendszeresen szedhető Nana. A fel­soroltakon kívül még néhány virág-Karel Mlchálek fajta kinemesltése Is fűződik Karel Mtchálek nevéhez, amelyek sikerrel reprezentálták hazánkat több külföldi virágkiállításon. Az állomás munkájáról ezzel ter­mészetesen távolról sem adtunk át­fogó képet. Tulajdonképpen nem is ez volt a célunk; inkább az, hogy meggyőződjünk, és olvasóinkat is meggyőzzük róla: az úszort Zöldség­­nemesítő Kutatóintézet élén hozzáér­tő, munkáját elkötelezetten végző, szívből szerető ember áll. VASS GYULA Táptalajjal — és anélkül TľactrzriDr^ŕirťrrrvrzr Kiváló munka méltó elismerése A múlt hét keddjén, a bratlslaval várban került sor a nemzeti bizott­ságok tavalyi szlovákiai versenyered­ményeinek ünnepélyes kihirdetésére. Az ünnepséget Stefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere nyitotta meg, utána Pater Colotka, a CSKP KB el­nökségének tagja, az SZSZK kormá­nyának elnöke tartott ünnepi beszé­det. Nagyra becsülte a nemzeti bi­zottságok múlt évi eredményeit, a­­melyek elérésében igen jelentős sze­repet játszott a lakosok közös erő­feszítése, társadalmi munkája. így ápölhatatt fal tavaly a Z-akció beru­házási költségvetéséből Szlovákiában 27 bölcsödet, 154 óvodai és 48 alap­iskolai osztály, s készülhetett el 200 Kilométer vtzvazolékhálözat, öl keres­kedelmi egység, 16 művelődési köz­pont, 31 ravatalozó, s több más köz­érdekű létesítmény. A létrehozott 1 milliárd 361 millió korona érték közöl agyharnada társadalmi munká­val jött létre. A kormányelnök ugyanakkor szóvá tette, hogy az eredmények ellenére a nem befejezett építkezések száma tavaly sem csökkent a kívánt mér­tékben. Amint mondotta, a következő Időszakban Is a gyermekintézmények hálózatának bővítése mellett a szol­gáltatások mennyiségi és minőségi mutatóját kell növelni, amint azt a CSKP KB 8. ülése Is meghatározta. Ezt követően Jozef Lenárt, az CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Fater Colotka és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke adta át a ver­senygyőzteseknek az SZSZK kormá­nya elismerő oklevelét, a jutalmakat, többek között a trnavai, a Čadcai és a Spišská Nová Ves-i járásnak, a Bratislava III. városkörzetnek, a nit­­rai, a zvolení, a popradi, a senicai, a Nová Baňa-i és a Rozsnyói (Rož­ňava) Városi Nemzeti Bizottságnak, továbbá 38 helyi nemzeti bizottság­nak, köztük a nyárasdi (Topolnfky), a sókszelőcei (Selice), a keszegfa­lusi (KameniCná), a farnadi (Farná), a szögyéni (Svodín), в pereszlényi (Presefany), a klenúci (Klenovec), az ipolynyéki (Vinica), a csányl (Ca­­öa), a leleszi (Leles) és más nem­zeti bizottságok vezetőinek. A kitüntetettek nevében Jozef To­­mašoviô, a Trnavai Jnb elnöke mon­dott köszönetét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents