Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES . 1982. május 1. HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT О HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ® Ш ШтйГш Ш Ш Ш к HP Komárom (Komárno) körzetében rendkívül gazdag hagyománya van a halászatnak A hátramaradt dokumentumok azt bizonyítják, hogy a város lakosságának többsége hajdanában halászatból élt, s a Dunán nagyméretű vizahalászat folyt. (Ez a halfaj a Duna térségében manapság a szennyezettség miatt csak elvétve fordul elő.) А XVI. század dereka táján a komáromi „állatáson“ kifogott halak értékesítésével nem kevesebb, mint ezer aranydukát jövedelemre tettek szert. A városban és környékén — a mai komáromi járásban — a hagyományokhoz híven napjainkban is nagyon sokan hódolnak a horgászsportnak. A szlovákiai viszonylatban legnagyobb taglétszámot tömörítö horgászszervezetböl az elmúlt években hat körzeti szervezetet alakítottak. A városi vezetőség ezeket közvetlenül és közvetve irányítja. Ennek a nagy szervezetnek ma már 2533 tagja van, s ebből a pionír horgászok száma 800, a 15—13 évesek közül pedig 139-en tartoznak a szervezet kötelékébe. Ez is jól bizonyltja, hogy a vezetőség gondoskodik az utánpótlásról, vagyis arról, hogy a körzet hagyományait ébrentartsa, az utókor tudomást szerezzen az ősökről. A járás két további horgász alapszervezetének, a gútainak (Kolárovo) és az ógyallainak (Hurbanovo) együttvéve 940 tagja van. A járásban tehát 3473 horgászt tartanak nyilván. Ez persze nem tekinthető végleges számnak, mert a fiatalok közül egyre többen kérik felvételüket a szervezetbe. A komáromi városi vezetőség elnöke, Gecző Béla mérnök mind politikai, mind szervezési szempontból rendkívül gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Arra törekedik, hogy a vezetőség minden tagja, s egyben a horgászok népes tábora is aktív tevékenységet fejtsen ki. A városi szervezet politikai tevékenységét a CSKP XVI. kongresszusának az irányelvei szellemében szervezik. Az eszmei-politikai nevelő munka keretében a vezetőség mindent elkövet a szocialista életmód elmélyítése, s az igények kielégítése érdekében. Pártunk irányvonalai nyomán kidolgozták a városi szervezet tevékenységét körvonalazó tervezetet. A hat körzeti szervezet ezt saját feltételeire lebontva a gyakorlatban valósítja meg. A sporthorgászok városi konferenciájának résztvevői a közelmúltban nagyon pozitívan értékelték a tagság és a vezetőség munkáját, a horgászsport sikeres fejlődését, a politikai és kulturális színvonal szüntelen javulását, a létszámban növekedő tagság derekas helytállását. Nem kis eredmény, hogy a komáromi horgászszervezet a szocialista versenymozgalom keretében évek óta a nyugatszlovákiai kerület legaktívabb társadalmi szervezete, hiszen 1974 óta mindig az első helyen értékelték, és 1980-ban Szlovákia legjobb szervezeteként a szövetség vándorzászlaját is megkapta. A vezetőség nagy figyelmet szentel a pionír és az ifjúsági sporthorgászok politikai-szakmai nevelésének. A fiatalok eszmei és erkölcsi profiljának a kialakítására, s a látókörük bővítésére törekedik. Az oktatást szakkörökben végzik. Előadásokat szerveznek, ahol a fiatalokat megismertetik a halak életével, a környezetvédelem elengedhetetlen szükségszerűségével, a politechnikai oktatás keretében pedig megtanítják őket egyes horgász felszerelések otthoni elkészítésére, de a horgászkörzetek környékének a rendben tartására is. A horgászsport gyakorlati oktatása keretében arra törekednek, hogy minél több fiatal elsajátítsa a dobőtechnlka, a halfogó technika mesterségét és az „Aranyvillantó“ vetélkedő alkalmával jó helyezést érjen el. A városi szervezet összesen 2 ezer 700 hektár vízterületen gazdálkodik. A Duna ebből 2 ezer 250, a Vágduna 210 hektár, a többi területet pedig néhány természetes és mesterséges tó képezi. Kiemelt feladatnak tartják az élővizek hala sítását, a horgászati jogszabályok megtartását, a horgászérdekek védelmét stb. Szorosan együttműködnek a járási nemzeti bizottság illetékes ősz tályával, és közös erőfeszítéssel gondoskodnak a természetes környezet védelméről és a gazdasági károk megelőzéséről. A vizek halbőségére irányuló törekvésük bizonyítja, hogy a múlt évben 150 ezer darab gyorsnevelésű, 5 ezer kiló egynyaras, 4050 kiló kétnyaras, és 900 kiló háromnyaras pontyot, továbbá 2500 darab csukaivadékot, 3 ezer kiló keszeget, 200 ezer darab balin ivadékot és más halfajokat helyeztek ki. A telepített halak pénzértéke túlhaladta a 200 ezer koronát. Az önsegélyes akciók keretében Cserhátpuszta tőszomszédságában egy korszerű haltartót létesítenek, ahol mintgey 150 mázsa halmennyiség elhelyezésével számolnak. Tulajdonképpen ezzel a Nemzeti Front választási programjának megvalósítására, vagyis a város dolgozóinak — évente több al-Lehalászás előtt ellenőrzik a hálót... Fotó: Adamcsík F. kálómmá! — halhússal való ellátására törekednek. Az alapanyagot, vagyis az tvadékot ehhez az Állami Halgazdaságtól fogják beszerezni. Kolozsnéma (Kližská Nemá) körzetében egy olyan gazdasági központot létesítenek, amelynek az összértéke eléri a 387 ezer koronát. Ezen a telepen a takarmányok tárolására raktárakat, az erőgépek elhelyezésére pedig garázsokat építenek. Ivadéknevelési célból az apró vidéki vízterületeket is kihasználják, mert halasításra az idén 250 ezer korona értékű ivadék szükséges. A „Z“ akció keretében a városi nemzeti bizottság közreműködésével olyan emeletes horgászlakot építenek, amelyet az idényben és az idényen kívül többféle módon kihasználhatnak. Ott kap helyet majd az üzemelési gazdasági szervezet, ugyanakkor értekezleteket is szervezhetnek, a halászati hagyományok ápolása céljából pedig múzeumot, vagyis állandó kiállítást létesíthetnek. Ezt a horgászlakot több mint 2900 négyzetméter rendezett kert övezi, s így a látogatónak módja lesz ott a felfrissülésre. A városi szervezet vezetősége mindent megtesz azért, hogy ivadék tekintetében minél hamarabb önellátó lehessen. Érthető, hogy sürgetik a járásban a halkeltető, a nevelő és a szaporító tavak mielőbbi elkészítését. Ezeknek a sikeres és gyors átadásától függ, hogy a 7. ötéves tervidőszak végén a sporthorgászok 17, 1990-ben pedig 32 tonnával több halat fogjanak, mint a múlt évben. Ennek érdekében a rendelkezésre álló halnevelést célzó eszközöket és anyagokat a lehető legtökéletesebben kihasználják. Csak így válhat gazdaságosabbá a termelés és a szervezeti tevékenység. Csak természetes, hogy a körzeti szervezetek vezetői szintén hasonló aktivitással törekednek a rájuk háruló feladatok megvalósítására, hiszen ráluk is a halászősök leszármazottjai irányítják a sporthorgászok mindennemű tevékenységét. U- gyanakkor a gútai és az ógyallai alapszervezetek sem szeretnének lemaradni. Szorosan együttműködnek a komáromiakkal, mert hiszen a szövetség céljai azonosak. HOKSZA ISTVÁN Hektáronként - három tonna W. Müller és G. Merla közel 10 éven keresztül vizsgálta a halastavakban a pontyok táppal való takarmányozáséi és súlygyarapodását. Vizsgálatukban olyan két nyaras pontyok szerepeltek, amelyek kezdősútya 624 g volt. 1—1 kiló súlygyarapodáshoz 2,66 kiló tápra volt szükség. Ami pedig a táp összetételét illeti, annak 31 °/o gabona, 69 °/o keverék (37°/o nyersfehérje tartalommal) takarmány volt. A két szerző szerint azokban a tavakban, ahol a folyamatos vízutánpótlás megoldhatatlan, ott legfeljebb 3 tonna ponty termelése kívánatos — oxigén betáplálással a kritikus időszakokban (pl. nyári hajnalokon, amikor könnyen felléphet általános oxigénhiány). VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф Példás vadász és funkcionárius VARGA JŰZSEF D e m é n d (Demandice) község szorgalmas tisztségviselője, az SZVSZ Hármashatár vadásztársaság közkedvelt tagja. A példás komunista 1960 óta a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének is tisztségviselője. Közreműködésével szerezte meg az alapszervezet a „P é 1 d á s“ címet, 6 pedig a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságától a „Becsületes Munkáért“ kitüntetés I. és II. fokozatát kapta meg. Húsz éve irányítja a hatvan tagot számláló Honvédelmi Szövetség helyi szervezetét. Kezdeményezésére a vadásztársaság a Gödrök dűlőben a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének tagjaival együtt egy korszerű lövöldét épített. A magyar tannyelvű alapiskola szülői szövetségének ő az elnöke és már húsz esztendeje képviselője a helyi nemzeti bizottságnak. Egy választási idényben járási képviselő is volt. A vadásztársaságnak tizenöt éve tagja. A lövészeti szakkörben a két alapiskolából harmincöt fiatal tevékenységét irányítja, mert őt bízták meg az utánpótlás nevelésével. Versenyvezetői minőségben több szlovákiai vadászvetélkedőn is részt vett. Az alapiskola fiatal természetbarátainak közreműködésével évente több alkalommal táplálékot helyeznek ki a határba a vadállomány részére. Húsz éven keresztül felelősségteljes beosztást töltött be az Oj Elet szövetkezetben. 0 volt az ellenőrző bizottság elnöke, és mnnkáját becsületesen elvégezte. A szövetkezet 1игя*ягрщи i ’ifinm S35B£3M84NoSiddl csatlakozott az Ipolysági Állami Gazdasághoz és az SZLKP járási bizottsága űjra felelősségteljes tisztséget bízott rá az állami gazdaságban, Deménden. Felelősségteljes beosztása nem akadályozza őt abban, hogy tovább segítse a vadásztársaságot és a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének munkáját. Az új lövöldén lövészeti és honvédelmi versenyeket szervez. Természetesen példamutatásra törekszik képviselői minőségben is, gondoskodik a társadalmi munka színvonalas szervezéséről. Ő maga is kötelezettséget vállalt, hogy a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének tagjaival a szolgáltatások házának építésében, valamint a honvédelmi szoba befejező munkálatain nyolcszáz órát dolgozik. BELÄNYI JANOS A jó munka eredménye A köbölkúti (Gbelce) vadásztársaság nem nagy létszámú, a vadászterülete sem nagy. A 2542 hektáron 36 vadász tevékenykedik. Közülük 8 szövetkezeti tag, 16 munkás, 12 pedig egyéb foglalkozású. A határ lankás területét egy nádas csatorna szeli át. Ebben vadkacsák tanyáznak. A lankás részt erdő takarja, mely alkalmas búvóhelyet nyújt a vadnak. A síkságon a növények vegyszeres kezelése meg a ragadozó madarak kártétele miatt fogytán van a nyúl és a fácán, de más apró vad Is. Három év óta ezekre védelem van érvényben. Czuczor Zoltán mérnök, vadgazda elmondta, hogy a vadállományt a tél folyamán etetik. A határban korábban lecsapolták a vizet, ami a mezőgazdaságnak kedvez, nyáron viszont a vizet az itatőkba lajtokkal kell hordani, hogy a vadak enyhíthessék szomjukat. Vérfrissítés és utánpótlás a NF választási programja javára társadalmi munkát szerveznek. A múlt évben például 1335 órát dolgoztak társadalmi akciókon, a vadásztársaság lövöldéje körTevékeny vadásztársaság céljából 50—100 nyúl beszerzésére törekednek. Ha elérik a tervezett törzsállományt, élőnyulat szeretnének eladni, meg természetesen lőni is. Gondoskodni kell még a fácánállómány növeléséről Is. A vadásztársaság tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a helyi szövetkezet és nyékének a csinosításán stb. Jő hagyomány, hogy évente agyaggalamb-lövészetet is szerveznek. Ezt az eredmények, a csábító díjak és a közös szórakozás teszi vonzóvá. A vadászatból természetesen haszna is származik a társadalomnak. Tavaly például tizenhét őzet és 8 vaddisznót lőttek közellátási nr n títit аЕшааа«у célokra. Sajnos az aprévadra három év óta nem vadászhatnak. A vadállomány téli ellátására a parlagföldekről öszszegyűjtlk a szálas takarmányt és a közös alapba vadászonként 200 kilét juttatnak. A társadalmi munka fejében kapott szemestakarmányt szintén a vadaknak adják. Feltehető a kérdés, hogy megéri-e vadásznak lenni? Erre válaszul a vadgazda szaval szolgálhatnak: „bizony ez költséges hobby, — de szép. Ha valaki szereti a természetet, örül, ha láthatja a legelésző őzeket, a felröppenő fácánokat, a futkározó tapsifüleseket stb. Az ember közel érzi magát a természethez, annak részesévé lesz és minden gondot elfelejt!“ Szabó Zoltán Az SZVSZ galántai (Galanta) járási szervezetének a tagjai az élővad befogásban már évek óta kitűnő eredményeket érnek el. Pozsonyi Tibor, a szövetség járási bizottságának titkára a vadásztársaságok tevékenységéről így nyilatkozott: — Járásunkban 35 vadásztársaság van. Ezekben több mint 1100-an aktívan dolgoznak. Vadászterületünk 82 ezer 568 hektár. Nagyobbrészt szántóföld, az erdőterület pedig 4 ezer 265 hektár. Szlovákiában tehát járásunknak van a legkisebb erdőterülete. Ettől eltekintve a vadállomány kiváló. Főleg nyúlra, fácánra és őzre vadásztunk, de a kártékony ragadozókat Is szívesen lőttük. — Sikerült a tervek teljesítése? — Tervünket száz százalékon felül teljesítettük. Számokban ez annyit jelent, hogy a vadászok 11 ezer 553 nyulat és 19 ezer 922 fácánt lőttek. Rendkívül jó eredményt értünk el az élővad befogása és eladása terén Is. Több mint 10 ezer nyulat, és 587 fácánt szállítottunk a vágsellyei (Sala) felvásárló központba. Az őzlövési tervet nem teljesítettük. Ez persze nem lényeges, hiszen e téren bizonyos problémáink voltak. Az 1979—1980-as évek hosszantartó és eléggé hideg tele miatt sok öz elpusztult. Jelentést kaptunk arról is, hogy a földeken használt vegyszerek miatt Is veszteségek keletkeztek az állományban. A Vágsellye—Gúta közötti csatornahálózatban több őz elpusztult. A múlt Idény vtdá szatl és vadgazdasági sikerei azonban nagyon jók, hiszen szaporodott az egész vadállomány. A mezőgazdasági üze mek szakemberei közül többen a vadásztársaságok tagjai. Ennél fogva jobban ügyelnsk a vegyszerek felhasználására. A vadásztársaságok igyekeztek betartani minden óvintézkedést. A szövetség munkáját persze több szempontból Is értékelhetjük. Mi például fontosnak tartjuk a gazdasági eredményeket, de az oktatónevelő munkát is. Az egy hektár területre jutó legjobb eredménnyel a diószegi (Sládkovičovo) Major István nevét viselő cukorgyár vadászai tűntek ki, akik 2,8, a vágfarkasdi (Vlőany) Haladás vadásztársaság 2,62, a sókszelőcei (Selicej Vág szervezet pedig 2,93 kilogramm vadhúst ért el. — A vadásztársaságok milyen egyéb munkákban tűntek még ki? — Tagjaink alkotó módon bekapcsolódtak a Nemzeti Front választási programjának megvalósításába is. A Veľký Grob-i vadászok például derekas munkát végeztek a „Z“ akció ke rétében épített egészségügyi központ munkálatain és a faiuszépitésben. A helyi nemzeti bizottságtól ezért dicséretet kaptak. A nádszegi (Trstice) vadászok pedig üdülőt építettek maguknak. Irányításukkal sikeres tevékenységet fejt ki a fiatalokból toborzott természetbarátok köre. Elmondhatom, hogy járásunkban nincs olyan vadásztársaság, mely ki ne vette volna a részét a közös akcióból. Szervezetünk tagjai a múlt évben vállalták, hogy 12 ezer 556 órát dolgoznak le különféle társadalmi akciókban. Az év elején értékeltük a vállalások eredményét. Megállapítottuk, hogy a vadászok a társadalmi létesítményeken 24 ezer 216 órát dolgoztak, i több mint 526 ezer korona értéket hoztak létre társadalmunk javára. Krajcsovics Ferdinánd
