Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-01 / 17. szám

• A Szlovákiai Kisáliatte­­nyésztük Szövetsége Galántai Járási Bizottságának öt szak­osztálya van. örvendetes je­lenség, hogy a járásban egyre növekszik a nyúltenyésztős iránti érdeklődés. A szövetség tagjai hat és félezer fajtatisz­ta tenyészállatot tartanak, s ta­valy 50 ezer pecsenyenyulat adtak át a Branko felvásárló vállalatnak. Az előzetes felmé­rés szerint, az idén ennél jobb eredményre van kilátás. (Nagy MihályJ ф Szímőn (Zemné) tizenhá­rom évvel ezelőtt — tizenhét kertbarát kezdeményezése nyo­mán — alakult meg az SZKSZ alapszervezete. A nemrég meg­tartott értékelő taggyűlésen Gyeszat Béla, a szervezet elnö­ke örömmel nyugtázta, hogy — a szomszédos kamocsat és an­­dódi termelőket Is beleértve >— a községben Immár háromszáz­ötvenen szorgalmazzák a terv­szerű háztáji zöldségtermesztés fejlesztését, több mint tizenkét hektáros földterületen. A szl­­mői kertészkedők a múlt év folyamán ötmillió korona érté­kű zöldséget adtak át a Zele­nina, illetve a Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet érsekűjvári (Nové Zámky) kirendeltségé­nek. Legtöbbet paprikából, sár­garépából, paradicsomból, ubor­kából és zöldhagymából kínál­tak, de termeltek eladásra petrezselymet, salátát, zellert, fokhagymát és más ugyan­csak munkaigényes — zöldség­féléket Is. A megkötött szerző­dés értelmében a példás ker­­tészkedőfc az idén 920 tonna zöldséget termelnek a háztáji­ban. (Búkor József) • Stropkovban tavaly öt hektár elfekvő földet kapott az SZKSZ alapszervezete, mely­nek 1S7 tagja csinos kerttele­pet létesített. A vnb és a ker­tészkedők elhatározták, hogy a központi felhívásra válaszol­va, két év alatt legalább tíz hektáros kihasználatlan föld­területen létesítenek újabb kerttelepeket, mégpedig a sok tapasztalattal rendelkező senl­­cal kertbarátok útmutatása alapján. A lelkes kertbarátok úgy tervezik, hogy fölös ter­ményeik ésszerű hasznosítása céljából mustkészítőt és gyü­mölcsaszalót is létesísenek. • A nagykürtös; (Veľký Krtí.š) járásban tavaly százhar­mincöt fővel gyarapodott az SZKSZ tagjainak száma, s ti­zenegy hektáros >— korábban kihasználatlan földterületen —­­kerttelep létesült. A heitásnk lekötözésenek jelentősége esetekben nem egy-két, hanem három-négy fejletlen rügyre kurtítunk. Ha a fölső egy-két rügy netán kihajtana, akkor augusztusban ismét megrövidít­jük a már kezelt hajtásokat, de most már valóban csak a fejletlen rügyeket hagyjuk meg. A Iekötözést követő években >—< a téli metszéskor — a váz­ágaknak csak egyharniadát vagy egynegyedét vágjuk le, egyéb beavatkozásra nincsen szükség. Ha két-három év múl-« va valamelyik termőrész túl erős növekedést mutatna, ak­kor 4—5 leveles korban elcsíp­jük a hegyét. Ha beáll a téri möegyensúly, a fákat sem téi len, sem nyáron nem szüksé­ges metszeni, hiszen a fák már maguk szabályozzák a termő­rügyek, illetve a hajtások feji lődését. Az erőteljesen növekvő alma­fák ágainak tavaszi lekötözé­­sével két-három évvel előbbre hozhatjuk a termörefordulást, a termőegyensúly pedig négyi öt évvel korábban jelentkezik. Tehát érdemes szakítani a régi szokással, hogy a fiatal fákat télen erősen visszavágjuk, nyá­ron pedig sorsukra hagyjuk. Tudományosan bizonyított tény, hogy azok járnak el helyesen, akik helyes agrotechnikát és ápolást alkalmazva, minimum­ra korlátozzák a metszéssel el­távolításra kerülő hajtásuk és ágak mennyiségét. JUHASZ M. ZOLTÁN, Dunaradvány (Radvaó nad Dunajom) Kacsatojás étkezésre Európában a századforduló táján tűntek fel — a fehér leghorn és a rodejlend tyúk­fajtákkal egyidőben — a tojás­termelésre kitenyésztett kembel (Campbell) kacsák. Sokan jó­solták, hogy a kacsák megnye­rik a nevezett tyúkfajtákkal szemben a tojásversenyt, A ka­csák állták Is a sarat, különö­sen, ami a folyamatos — nap­kihagyás nélküli - tojáster­melés hosszúságát Illeti. A Campbell kacsák évi tojásátla­ga 200—220 db., de nem ritka a 300 darabot túlhaladó soro­zat sem. Ez a kacsafajta na­gyon élénk, mozgékony, ha van rá lehetősége, élelmének nagy részét összeszedi. Tenyész­tését megkönnyíti, hogy a csa­­pófószekbe szívesen beül. Víz nélkül is jól termel, viszont a vízre járás javítja a tojások termelékenységét. A második világháború után jelentősen csökkent a tojáster­melő kacsák száma, mert bal­hiedelem kelt lábra, amely higiéniai szempontból s-< kifo­gást emelt a kacsatojás ellen. Sokan állították, hogy a kacsa­tojásnak olykor kellemetlen mocsáríze van, terjeszti a pa­­ratífusz-fertözést, romlékony és nehezen tárolható. A fo­gyasztók bizalmatlanok lettek a kacsatojással szemben, és a termelés leállt. Dr. Gonda Irén „Baromfi a ház körül“ című könyvében á következőket Írja a kacsatojás­­ról: „Némely tojás paratífusz kórokozóval fertőzött, ezért csak főzve vagy sütve alkal­mas emberi fogyasztásra. Kré­mek, habok készítésére ne használjuk, tésztagyúráshoz, sü­téshez, főzéshez azonban igen. Sokan azt tartják, hogy a ka­csatojás nem való emberi fo­gyasztásra, mert kórokozókat tartalmaz. Az igazság az, hogy, a paratífusz kórokozója bár­mely baromfi tojásán megtele­pedhet. A kacsák tojásán is előfordul, ha az állatok fertő­zött pocsolyákra járnak. Olyan helyeken azonban, ahol tiszta a kacsák környezete, a víz, a­­melyre úszni járnak — fertő­zéstől nem kell tartani.“ (k-oll Vonzói szervezeti életet Az érsekújvári (Nové Zámky) járás Kürt (Stre­kov) községében 1979- ben hozták „tető alá“ a kisál­lattenyésztők szervezetét, mind­össze 25 taggal. Ez a taglét­szám allg-alig gyarapodott a megalakulás óta. Fölöttébb ke­vés ez, ha a község lélekszá­­mához arányítjuk. Miért csak ennyi? Mert nem látják külö­nösebb hasznát, előnyét a szer­vezettségnek, főleg a kívülál­lók. Ezek úgy gondolják, bol­dogulunk szervezet nélkül Is. Ez némileg fedi a valóságot, mert a felvásárló szerv nem tesz különbséget, ha az áruát­vételről van szó. Am nem is ez a szerv hibáztatható, ha­nem az árpolitika kifundálói, akik egyenlőségjelet tesznek oda, ahová nem kellene... így aztán nem nagyon törik ma­gukat a kistermelők, hogy szervezetbe tömörüljenek. Nézzük hát, mivel Is foglal­koznak a szervezett kürti kis­­állattenyészők? Nyulat, barom­fit és galambot tenyésztenek. Nyulat szinte minden tag te­nyészt, baromfit már keveseb­ben, s csupán néhány a ga­lambtenyésztők száma. Bálint László a szervezet elnöke. Fiatalember, családapa. Minden megnyilvánulásából az tűnik ki, hogy nagyon igyekvő, szorgalmas, sőt leleményes. Tő­le tudom, hogy a nyúltenyész­­tő tagok az új zélandi, a kali­forniai és a francia ezüst faj­tát tenyésztik legfőképp. Mi a probléma? A nyúltáp­­beszerzés. A nyulankénti 2 kiló gabona 2—3 hónappal a ha­táridőn túl érkezik. A nyúltáp esetében azt kifogásolják a ta­gok, hogy nőm. pontos a zsá­kon feltüntetett 50 kiló — leg­többször ennél kevesebb, elvét­ve, néhány dekával több. S itt érkeztünk el az előbbi fejtegetéshez: a nem szervezett tagok is éppúgy megkapják a nyúltápot, mint a szervezet­tek ... Kik a legpéldásabb, legtöbb nyúlhúst termelő tagok? Hát mindenekelőtt Kovács Miklós, aki tavaly úgy hét-nyolc má­zsa körül adott át a Brankonak. Izsák Imre .— aki a szervezet felvásárlási megbízottja <— négy-öt mázsányit, s a szer­vezet elnöke is vagy másfél mázsányit. A szervezet anyanyúl-állomá­­nya körülbelül 140 darab, s ke­vés kivétellel fajtatiszta, törzs­könyvezett. Mi a helyzet az állategész­ségügy terén? Kielégítőnek mondható: dr. Zöld Zoltán ál­latorvos nagyon áldozatkész s hozzáértően látja el felada­tát. Például a baromfipestist az ő segítségével sikerült lej­ben kiküszöbölni. S nagyon készségesen végzi a mixomató­­zis elleni oltásokat is. És most lépjünk további Baromfiban a hemsír, a sá­­vozott plimut és a rodejlend dominál. Itt jóval kevesebb a gond, a probléma. Más a helyzet a galambá­szoknál. Ok a hanái és angol begyes, valamint a King fajtát tenyésztik. A postagalambte­­nyésztök száma mindössze ket­tő. Ök a postagalambtenyész­tők udvardi (Dvory nad Žlta­vou) egyesületének Is tagjai. Probléma? A versenyekhez elengedhetetlenül szükséges óra (versenyőra) igen nehezen szerezhető be. Hivatalosan nem is kapható, amellett mé­regdrága. A kisállattenyésztők jobbára szakkönyvekből gyarapítják szaktudásukat, továbbá szak­­folyóiratot, szaklapot járatnak. Emellett a kiállításokon egyé­nenként vesznek részt, ahol ugyancsak módot találhatnak a tapasztalatszerzésre. Nem ár­tana azonban, ha ezen a téren többet tennének: a tndásgya­­rapítás szervezettebbb formáit kellene praktizálniuk, hogy előnyre tehessenek szert, szem­ben a kívülállókkal. Mert: a szaktudás szavatolja a jó ered­ményeket. (kov) „Szemet gyönyörködtető a parkok pázsitja, de még szebb és kedvesebb az a gyepszőnyeg, amely kezünk nyomán született s kertünket, telkünket díszíti. Ezért szorgalmazom: közvetlen környezetünkbe, kertünkbe, udvarunkba telepítsünk füvet, kora tavasztól késő ószig zöldellő pázsitot.“ A füvesítés nagy magyar szakértője, Gruber Ferenc két évtizeddel ezelőtt írta le ezeket a sorokat a „Pázsitok, gyepszőnyegek“ című köny­vében, a szépért lelkesedő kertbarátok bíztatására. Azóta Szlovákiában is több ezerrel gyarapodott a telek- és kert­tulajdonosok száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy na­gyon sokan tanácstalanul kérdezgetik, hogyan lehet és kell füvesíteni. Nekik kívánunk tanáccsal szolgálni alábbi so­rainkban. Mindenekelőtt vegyük figyelembe, hogy a fű csak jó ter­mőtalajon díszük szépen. A futóhomokot, az agyagot és az építkezés vagy forgatás névén felszínre került, élettelen vad­földet meg kell javítani. Fölébe arasznyi vastag rétegben termőföldet kell teríteni. Ahol televényben és tápanyagban gazdag a föld, és ahol locsolni is tudunk, olt nemcsak Ö3Z- szel és tavasszal, de egész évben lehel füvet telepíteni. Vetéshez simára eldolgozott, porhanyós magágyat kell ké­szíteni. Jó, ha kivárunk nyolc-tíz napot, amíg kikelnek a gyomok, s csak azok kitépése után vetjük el a fűmagot. A bedolgozott nitrogén-műtrágya serkenti a kelést, de az adagolással csínján kell bánni, mert a túlméretezett adagban a talaj felszínére szórt vagy lombtrágyaként juttatott nitro­gén kiégeti a zsenge növényzetet. Tavaszi és nyári telepítés­kor négyzetméterenkénti 3—4 dkg mag kiszórásával meg­felelő állománysflrűség biztosítható. A kézi vetést elég nehéz úgy irányítani, hogy mindenütt egyenletes legyen a kelés. Ezért Inkább osszuk két részre a magot s az első vetést egy másodikkal egészítsük ki. A magot gereblyével dolgozzuk be (kb. 1 cm mélyen), utána deszkából készült tapogatóval vagy hengerrel tömörítjük a földet. Locsolás vagy eső után ne vessünk, mert a túl nedves föld vetésre alkalmatlan, Arra különösen ügyeljünk, hogy lábnyomok ne maradjanak a bevetett területen (mindig desz­kára lépjünk). Kisebb területen gyeptéglával Is telepíthetünk pázsitot. Az 5—6 cm vastag gyeptéglákat szorosan egymáshoz illesztjük, alaposan beöritözzük, és akárcsak a vetést, ezt Is hetekig rendszeresen locsoljuk. A vetést első ízben inkább permetez­zük, ügyelve arra, hogy ne keletkezzenek víztócsák. Okosan teszi, aki tartalékol egy kevés magot a kelés után üresen maradó vagy ritkábbnak tűnő foltok felülvetésére. Kanizsa István IH z életerős, három-öt éve li telepített almafák fölfe­­** lé törő, erőteljesen nö­vekedő ágai alig hoznak ter­­mőriigyet, s a képződő kevés termőrügy kifejlődése is éve­kig elházódik. A termőrügyek kialakulására elsősorban azok­nál a fáknál kell sokáig várni, melyeket télen erősen vissza­vágnak, mert ez a beavatkozás i még erőteljesebb növekedésre ; serkenti a fákat. Ilyen esetek­­: ben az ágak lekötözésével siet­tethetjük a riigydifferenciálő­­dást. Ha egy mód van rá, akkor i minden meghajlított ágat a fa törzséhez kötve rögzítünk, hogy i az erős szél ne tehessen kárt az ágakban. A vázágakat 40— 45 fokos szögben meghajlítva . rögzítjük, az oldalágakat víz- I szintesnél jobban is meghajlít­­. hatjuk. Mindössze arra kell ; ügyelni, hogy a lekötözött ágak . arányosan helyezkedjenek el, , s az ágak és a vázágak között körülbeljl egy méteres távol­ság legyen. így szabályos - alakú fát kapunk, melyen a termőré­szek idősebb kor­ban is elegendő napfényhez jutnak. A lehajlított ága­­; kon a fölülre ke­­. rült rügyekből erős hatjások fakadnak. Ezeknek a hegyét 1 3—4 leveles kor­ban kicsípjük. Ilyen sors vár a tnásod- és harmadrendű hajtásokra is. A i vázágaknak, illetve a korona szélesí­tésére felhasznált oldalágaknak a he­gyét tavasszal nem - szabad visszacsíp­­, ni. A megkurtított hajtásokon sok el­­' ágazó termőrészt nyerünk, melyeken - már a lekötözés . évében sok termő­rügy képződik. A lekötözést követő 1 évben pedig a most még fejletlen rü- I gyek is termőrügy­­, gyé alakulnak, így a lehajlítást köve­tő harmadik évben kialakul a fák termőegyensúlya. Ha a tavaszi növekedés ide­jén elmulasztottuk viszsacsfpni a hajtásokat, amelyekből tér műrészeket tervezünk nevelni akkor júliusban a félfás hajtá sokat viszavágjuk az alsó egy két fejletlen rügyre. Ezzel в meghagyott rügyeket erőteljes fejlődésre serkentjük, s elér­jük, hogy 1—2 év alatt átala kuljanak termőrüggyé. Ha a visszavágást mellőzzük, ezek a rügyek alva maradnak, a termőrészek alső része felko­paszodik. Előfordul, hogy jú­liusban egyik-másik hajtásnak több mint a felét el kell távo­lítani visszametszéskor. Ilyen A minőségi gyümölcsöt nyújtó Starkrimson minden évben gazdagon virágzik és bőven terem Fotó: —bor

Next

/
Thumbnails
Contents