Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
• A Szlovákiai Kisáliattenyésztük Szövetsége Galántai Járási Bizottságának öt szakosztálya van. örvendetes jelenség, hogy a járásban egyre növekszik a nyúltenyésztős iránti érdeklődés. A szövetség tagjai hat és félezer fajtatiszta tenyészállatot tartanak, s tavaly 50 ezer pecsenyenyulat adtak át a Branko felvásárló vállalatnak. Az előzetes felmérés szerint, az idén ennél jobb eredményre van kilátás. (Nagy MihályJ ф Szímőn (Zemné) tizenhárom évvel ezelőtt — tizenhét kertbarát kezdeményezése nyomán — alakult meg az SZKSZ alapszervezete. A nemrég megtartott értékelő taggyűlésen Gyeszat Béla, a szervezet elnöke örömmel nyugtázta, hogy — a szomszédos kamocsat és andódi termelőket Is beleértve >— a községben Immár háromszázötvenen szorgalmazzák a tervszerű háztáji zöldségtermesztés fejlesztését, több mint tizenkét hektáros földterületen. A szlmői kertészkedők a múlt év folyamán ötmillió korona értékű zöldséget adtak át a Zelenina, illetve a Jednota Fogyasztási Szövetkezet érsekűjvári (Nové Zámky) kirendeltségének. Legtöbbet paprikából, sárgarépából, paradicsomból, uborkából és zöldhagymából kínáltak, de termeltek eladásra petrezselymet, salátát, zellert, fokhagymát és más ugyancsak munkaigényes — zöldségféléket Is. A megkötött szerződés értelmében a példás kertészkedőfc az idén 920 tonna zöldséget termelnek a háztájiban. (Búkor József) • Stropkovban tavaly öt hektár elfekvő földet kapott az SZKSZ alapszervezete, melynek 1S7 tagja csinos kerttelepet létesített. A vnb és a kertészkedők elhatározták, hogy a központi felhívásra válaszolva, két év alatt legalább tíz hektáros kihasználatlan földterületen létesítenek újabb kerttelepeket, mégpedig a sok tapasztalattal rendelkező senlcal kertbarátok útmutatása alapján. A lelkes kertbarátok úgy tervezik, hogy fölös terményeik ésszerű hasznosítása céljából mustkészítőt és gyümölcsaszalót is létesísenek. • A nagykürtös; (Veľký Krtí.š) járásban tavaly százharmincöt fővel gyarapodott az SZKSZ tagjainak száma, s tizenegy hektáros >— korábban kihasználatlan földterületen —kerttelep létesült. A heitásnk lekötözésenek jelentősége esetekben nem egy-két, hanem három-négy fejletlen rügyre kurtítunk. Ha a fölső egy-két rügy netán kihajtana, akkor augusztusban ismét megrövidítjük a már kezelt hajtásokat, de most már valóban csak a fejletlen rügyeket hagyjuk meg. A Iekötözést követő években >—< a téli metszéskor — a vázágaknak csak egyharniadát vagy egynegyedét vágjuk le, egyéb beavatkozásra nincsen szükség. Ha két-három év múl-« va valamelyik termőrész túl erős növekedést mutatna, akkor 4—5 leveles korban elcsípjük a hegyét. Ha beáll a téri möegyensúly, a fákat sem téi len, sem nyáron nem szükséges metszeni, hiszen a fák már maguk szabályozzák a termőrügyek, illetve a hajtások feji lődését. Az erőteljesen növekvő almafák ágainak tavaszi lekötözésével két-három évvel előbbre hozhatjuk a termörefordulást, a termőegyensúly pedig négyi öt évvel korábban jelentkezik. Tehát érdemes szakítani a régi szokással, hogy a fiatal fákat télen erősen visszavágjuk, nyáron pedig sorsukra hagyjuk. Tudományosan bizonyított tény, hogy azok járnak el helyesen, akik helyes agrotechnikát és ápolást alkalmazva, minimumra korlátozzák a metszéssel eltávolításra kerülő hajtásuk és ágak mennyiségét. JUHASZ M. ZOLTÁN, Dunaradvány (Radvaó nad Dunajom) Kacsatojás étkezésre Európában a századforduló táján tűntek fel — a fehér leghorn és a rodejlend tyúkfajtákkal egyidőben — a tojástermelésre kitenyésztett kembel (Campbell) kacsák. Sokan jósolták, hogy a kacsák megnyerik a nevezett tyúkfajtákkal szemben a tojásversenyt, A kacsák állták Is a sarat, különösen, ami a folyamatos — napkihagyás nélküli - tojástermelés hosszúságát Illeti. A Campbell kacsák évi tojásátlaga 200—220 db., de nem ritka a 300 darabot túlhaladó sorozat sem. Ez a kacsafajta nagyon élénk, mozgékony, ha van rá lehetősége, élelmének nagy részét összeszedi. Tenyésztését megkönnyíti, hogy a csapófószekbe szívesen beül. Víz nélkül is jól termel, viszont a vízre járás javítja a tojások termelékenységét. A második világháború után jelentősen csökkent a tojástermelő kacsák száma, mert balhiedelem kelt lábra, amely higiéniai szempontból s-< kifogást emelt a kacsatojás ellen. Sokan állították, hogy a kacsatojásnak olykor kellemetlen mocsáríze van, terjeszti a paratífusz-fertözést, romlékony és nehezen tárolható. A fogyasztók bizalmatlanok lettek a kacsatojással szemben, és a termelés leállt. Dr. Gonda Irén „Baromfi a ház körül“ című könyvében á következőket Írja a kacsatojásról: „Némely tojás paratífusz kórokozóval fertőzött, ezért csak főzve vagy sütve alkalmas emberi fogyasztásra. Krémek, habok készítésére ne használjuk, tésztagyúráshoz, sütéshez, főzéshez azonban igen. Sokan azt tartják, hogy a kacsatojás nem való emberi fogyasztásra, mert kórokozókat tartalmaz. Az igazság az, hogy, a paratífusz kórokozója bármely baromfi tojásán megtelepedhet. A kacsák tojásán is előfordul, ha az állatok fertőzött pocsolyákra járnak. Olyan helyeken azonban, ahol tiszta a kacsák környezete, a víz, amelyre úszni járnak — fertőzéstől nem kell tartani.“ (k-oll Vonzói szervezeti életet Az érsekújvári (Nové Zámky) járás Kürt (Strekov) községében 1979- ben hozták „tető alá“ a kisállattenyésztők szervezetét, mindössze 25 taggal. Ez a taglétszám allg-alig gyarapodott a megalakulás óta. Fölöttébb kevés ez, ha a község lélekszámához arányítjuk. Miért csak ennyi? Mert nem látják különösebb hasznát, előnyét a szervezettségnek, főleg a kívülállók. Ezek úgy gondolják, boldogulunk szervezet nélkül Is. Ez némileg fedi a valóságot, mert a felvásárló szerv nem tesz különbséget, ha az áruátvételről van szó. Am nem is ez a szerv hibáztatható, hanem az árpolitika kifundálói, akik egyenlőségjelet tesznek oda, ahová nem kellene... így aztán nem nagyon törik magukat a kistermelők, hogy szervezetbe tömörüljenek. Nézzük hát, mivel Is foglalkoznak a szervezett kürti kisállattenyészők? Nyulat, baromfit és galambot tenyésztenek. Nyulat szinte minden tag tenyészt, baromfit már kevesebben, s csupán néhány a galambtenyésztők száma. Bálint László a szervezet elnöke. Fiatalember, családapa. Minden megnyilvánulásából az tűnik ki, hogy nagyon igyekvő, szorgalmas, sőt leleményes. Tőle tudom, hogy a nyúltenyésztő tagok az új zélandi, a kaliforniai és a francia ezüst fajtát tenyésztik legfőképp. Mi a probléma? A nyúltápbeszerzés. A nyulankénti 2 kiló gabona 2—3 hónappal a határidőn túl érkezik. A nyúltáp esetében azt kifogásolják a tagok, hogy nőm. pontos a zsákon feltüntetett 50 kiló — legtöbbször ennél kevesebb, elvétve, néhány dekával több. S itt érkeztünk el az előbbi fejtegetéshez: a nem szervezett tagok is éppúgy megkapják a nyúltápot, mint a szervezettek ... Kik a legpéldásabb, legtöbb nyúlhúst termelő tagok? Hát mindenekelőtt Kovács Miklós, aki tavaly úgy hét-nyolc mázsa körül adott át a Brankonak. Izsák Imre .— aki a szervezet felvásárlási megbízottja <— négy-öt mázsányit, s a szervezet elnöke is vagy másfél mázsányit. A szervezet anyanyúl-állománya körülbelül 140 darab, s kevés kivétellel fajtatiszta, törzskönyvezett. Mi a helyzet az állategészségügy terén? Kielégítőnek mondható: dr. Zöld Zoltán állatorvos nagyon áldozatkész s hozzáértően látja el feladatát. Például a baromfipestist az ő segítségével sikerült lejben kiküszöbölni. S nagyon készségesen végzi a mixomatózis elleni oltásokat is. És most lépjünk további Baromfiban a hemsír, a sávozott plimut és a rodejlend dominál. Itt jóval kevesebb a gond, a probléma. Más a helyzet a galambászoknál. Ok a hanái és angol begyes, valamint a King fajtát tenyésztik. A postagalambtenyésztök száma mindössze kettő. Ök a postagalambtenyésztők udvardi (Dvory nad Žltavou) egyesületének Is tagjai. Probléma? A versenyekhez elengedhetetlenül szükséges óra (versenyőra) igen nehezen szerezhető be. Hivatalosan nem is kapható, amellett méregdrága. A kisállattenyésztők jobbára szakkönyvekből gyarapítják szaktudásukat, továbbá szakfolyóiratot, szaklapot járatnak. Emellett a kiállításokon egyénenként vesznek részt, ahol ugyancsak módot találhatnak a tapasztalatszerzésre. Nem ártana azonban, ha ezen a téren többet tennének: a tndásgyarapítás szervezettebbb formáit kellene praktizálniuk, hogy előnyre tehessenek szert, szemben a kívülállókkal. Mert: a szaktudás szavatolja a jó eredményeket. (kov) „Szemet gyönyörködtető a parkok pázsitja, de még szebb és kedvesebb az a gyepszőnyeg, amely kezünk nyomán született s kertünket, telkünket díszíti. Ezért szorgalmazom: közvetlen környezetünkbe, kertünkbe, udvarunkba telepítsünk füvet, kora tavasztól késő ószig zöldellő pázsitot.“ A füvesítés nagy magyar szakértője, Gruber Ferenc két évtizeddel ezelőtt írta le ezeket a sorokat a „Pázsitok, gyepszőnyegek“ című könyvében, a szépért lelkesedő kertbarátok bíztatására. Azóta Szlovákiában is több ezerrel gyarapodott a telek- és kerttulajdonosok száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sokan tanácstalanul kérdezgetik, hogyan lehet és kell füvesíteni. Nekik kívánunk tanáccsal szolgálni alábbi sorainkban. Mindenekelőtt vegyük figyelembe, hogy a fű csak jó termőtalajon díszük szépen. A futóhomokot, az agyagot és az építkezés vagy forgatás névén felszínre került, élettelen vadföldet meg kell javítani. Fölébe arasznyi vastag rétegben termőföldet kell teríteni. Ahol televényben és tápanyagban gazdag a föld, és ahol locsolni is tudunk, olt nemcsak Ö3Z- szel és tavasszal, de egész évben lehel füvet telepíteni. Vetéshez simára eldolgozott, porhanyós magágyat kell készíteni. Jó, ha kivárunk nyolc-tíz napot, amíg kikelnek a gyomok, s csak azok kitépése után vetjük el a fűmagot. A bedolgozott nitrogén-műtrágya serkenti a kelést, de az adagolással csínján kell bánni, mert a túlméretezett adagban a talaj felszínére szórt vagy lombtrágyaként juttatott nitrogén kiégeti a zsenge növényzetet. Tavaszi és nyári telepítéskor négyzetméterenkénti 3—4 dkg mag kiszórásával megfelelő állománysflrűség biztosítható. A kézi vetést elég nehéz úgy irányítani, hogy mindenütt egyenletes legyen a kelés. Ezért Inkább osszuk két részre a magot s az első vetést egy másodikkal egészítsük ki. A magot gereblyével dolgozzuk be (kb. 1 cm mélyen), utána deszkából készült tapogatóval vagy hengerrel tömörítjük a földet. Locsolás vagy eső után ne vessünk, mert a túl nedves föld vetésre alkalmatlan, Arra különösen ügyeljünk, hogy lábnyomok ne maradjanak a bevetett területen (mindig deszkára lépjünk). Kisebb területen gyeptéglával Is telepíthetünk pázsitot. Az 5—6 cm vastag gyeptéglákat szorosan egymáshoz illesztjük, alaposan beöritözzük, és akárcsak a vetést, ezt Is hetekig rendszeresen locsoljuk. A vetést első ízben inkább permetezzük, ügyelve arra, hogy ne keletkezzenek víztócsák. Okosan teszi, aki tartalékol egy kevés magot a kelés után üresen maradó vagy ritkábbnak tűnő foltok felülvetésére. Kanizsa István IH z életerős, három-öt éve li telepített almafák fölfe** lé törő, erőteljesen növekedő ágai alig hoznak termőriigyet, s a képződő kevés termőrügy kifejlődése is évekig elházódik. A termőrügyek kialakulására elsősorban azoknál a fáknál kell sokáig várni, melyeket télen erősen visszavágnak, mert ez a beavatkozás i még erőteljesebb növekedésre ; serkenti a fákat. Ilyen esetek: ben az ágak lekötözésével siettethetjük a riigydifferenciálődást. Ha egy mód van rá, akkor i minden meghajlított ágat a fa törzséhez kötve rögzítünk, hogy i az erős szél ne tehessen kárt az ágakban. A vázágakat 40— 45 fokos szögben meghajlítva . rögzítjük, az oldalágakat víz- I szintesnél jobban is meghajlít. hatjuk. Mindössze arra kell ; ügyelni, hogy a lekötözött ágak . arányosan helyezkedjenek el, , s az ágak és a vázágak között körülbeljl egy méteres távolság legyen. így szabályos - alakú fát kapunk, melyen a termőrészek idősebb korban is elegendő napfényhez jutnak. A lehajlított ága; kon a fölülre ke. rült rügyekből erős hatjások fakadnak. Ezeknek a hegyét 1 3—4 leveles korban kicsípjük. Ilyen sors vár a tnásod- és harmadrendű hajtásokra is. A i vázágaknak, illetve a korona szélesítésére felhasznált oldalágaknak a hegyét tavasszal nem - szabad visszacsíp, ni. A megkurtított hajtásokon sok el' ágazó termőrészt nyerünk, melyeken - már a lekötözés . évében sok termőrügy képződik. A lekötözést követő 1 évben pedig a most még fejletlen rü- I gyek is termőrügy, gyé alakulnak, így a lehajlítást követő harmadik évben kialakul a fák termőegyensúlya. Ha a tavaszi növekedés idején elmulasztottuk viszsacsfpni a hajtásokat, amelyekből tér műrészeket tervezünk nevelni akkor júliusban a félfás hajtá sokat viszavágjuk az alsó egy két fejletlen rügyre. Ezzel в meghagyott rügyeket erőteljes fejlődésre serkentjük, s elérjük, hogy 1—2 év alatt átala kuljanak termőrüggyé. Ha a visszavágást mellőzzük, ezek a rügyek alva maradnak, a termőrészek alső része felkopaszodik. Előfordul, hogy júliusban egyik-másik hajtásnak több mint a felét el kell távolítani visszametszéskor. Ilyen A minőségi gyümölcsöt nyújtó Starkrimson minden évben gazdagon virágzik és bőven terem Fotó: —bor
