Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-01 / 17. szám

1982. május 1. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Környezetvédelem, óh... I Tavaszi pillanatkép A tavasz a természet újjáéledésének Időszaka. A még kissé bátortalan napsugár üdezöldbe öltöztette a réteket és a me­zőket, élni kezdett a természet. Újra gépek zajától hangos a határ, hiszen a szövetkezetekben, állami gazdaságokban is a tavasz az Igazi munkakezdés Időszakát; a mezőgazdasági munkák ritmusa elválaszthatatlan a természet körforgásától. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban sincs ez másként: teljes erővel folynak a tavaszi munkák. A cél, a feladatok Itt Is ugyanazok, mint minden mezőgazdasági üzemben: az új termés megalapozása. Hogy ebben hol tartanak, milyen problémák nehezítik munkájukat, hogyan vannak felkészülve a folytatásra — ezekről kérdeztem Šípoš Emilt, az állami gazdaság igazgatóját. Beszélgetésünk alapján íme egy tavaszi pillanatkép az 5550 hektáros mezőgazdasági nagyüzemről, ottjártamkor, április derekán. A tavaszi munkák első fázisát —.a talajelőkészítést *— igen nagy gonddal és alapossággal végezték el. Körülmé­nyeik ezt meg Is követelik, hiszen a talaj legnagyobb része viszonylag gyenge minőségű, sekély termőrétegű, amelynél az előkészítésnek, elsősorban a megfelelő trágyázásnak a jö­vendő termés szempohtjáből döntő jelentősége van. A termő­föld megfelelő tápanyagellátásának biztosítására az állami gazdaságnak külön szakembere van, aki a talajelemzések, va­lamint a termesztendő növények tápanyagigényeinek megfele­lően dolgozza ki a trágyázások programját. Jól előkészített „terep“ várta tehát a vetőgépeket. Napokon belül a földbe került 630 hektáron az árpa, 250 hektáron a hüvelyesek, 315 hektáron a cukor- és 30 hektáron a takar­mányrépa. Az évelő takarmánynövények alávetését 200 hek­­táron végezték el, ugyanennyit vetettek napraforgóból Is. Közvetlenül a húsvéti ünnepek után fogtak hozzá az 550 hek­tárnyi szemes, és a 630 hektárnyi silókukorica vetéséhez. Látogatásom idején éppen a vegyszeres gyomirtást végezték. A vegyszeres növényvédelemre egyébként szintén szakosított dolgozója van a gazdaságnak. Az itteni talajok minősége megköveteli az öntözést. Ennek megfelelően, Gombán az öntözhető földterület aránya olyan magas, amilyennel nagyon kevés mezőgazdasági üzem dicse­kedhet: 90 százalék. A legfontosabb előkészítő munkák egyi­ke tehát az öntözésre való felkészülés, s ennek tudatában is vannak. Valamennyi öntözőberendezés kijavítva, felkészül­ten vár bevetésre, a csatornahálózatot már most íeltöltőtték vízzel. Itt tartottak tehát a gombaiak a tavaszi munkákkal április derekán. A továbbiakban Šípoš elvtárs elmondotta, hogy a soron következő feladat most már az őszi és a tavaszi veté­sek ápolása: készen állnak a kelés minősége szerinti fej­trágyázásra, illetve az esetleg mutatkozó növényi kártevők irtására. A kilátások szerint a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó esetében a tervezettnél nagyobb mértékben kell majd alkalmazniuk a mechanikus gyomirtást, mivel kevés a gyomirtó vegyszerük. Bevetésre készen állnak a szálastakar­mányok betakarításához szükséges gépek és szállítóeszközök. A takarmányforgatókból évek óta fennálló hiányt azonban a mai napig nem sikerült kellőképpen pótolni. Mérleget vonni/még korai lenne, ^hiszen csupán az előké­születekről beszéltünk. Eredményességéről legkorábban egy hasonló, nyári-koraőszl riportban tudunk majd beszámolni. Vass Gy. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepe, május elseje alkalmá­ból néhány zászlóvivőt mutatunk be, akiknek a munka, az áldozatkész­ség, a személyes példamutatás úgyszólván életelemUk. A kommunista párt, szocialista társadalmunk iránti példás elkötelezettségüket, érde­meiket felsőbb szerveink különböző kitüntetésekkel is kellően méltá­nyolták. Gyermekkorát a barázdák között élte le: szerette a munkát, becsülte a földet. Fiús pajkossággal, ráter­mettséggel, s tudásszomjjal áldotta meg őt a természet. A sors Emma nénit egészen fiatalon kemény mun­kára fogta, kényszerítette, így aztán a tanulást nem folytathatta... A kö­zösen gazdálkodók sorába férjével együtt lépett 1952-ben. Fóliasátrak fehér vitorlái alatt haj­long. A fejes salátát takarítják be, s aztán meg a palántaültetést szor­galmazzák. Mert csoportvezető ám Borzi Bálintná, mégpedig a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag Efsz kerté­szetében. Ez idő tájt >— s év közben isi — nagy szükség van a szorgos asszony­­kezekre, még a gépek korszakában is. Itt serénykedik reggel héttől, délután négy óráig, szervezi, irányít­ja a munkát. Dologideje letelte után meg otthon várja a háztáji föld. De nemcsak a munkában leli ked­vét. Szabad idejét, a háztáji munkán kívül, művelődéssel, olvasással tölti, valamint szórakozással. A szalócl (Slavec) szövetkezet egykori alapító tagja — a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója szakágazati kitüntetés vi­selője — tevékeny kultúrmunkás, tagja a szalóci énekkarnak, s jóné­­hány tömegszervezetnek. Több éven át a vöröskereszt-szervezet elnöki tisztét töltötte be. Emma néni élenjáró, példás dolgo­zó, aki Sütő András egyik mondásá­val summázza felévszázados múltját: „Az idő gyémántértéke: a munkai“ (korcsmáros) Nemcsok János, ugyancsak az em­lített „Vörös Lobogó“ tagja, a gép­központ raktárosa, joggal nevezik őt zászlóvivőnek, hiszen már a Februári Győzelem évében, a munkásosztály harcosa volt. Illésiben (Iliašov) ült először trak­torra 1948-ban, a gépállomás meg­alakulását követően. A szövetkezeti gondolat térhódítását szorgos mun­kájával segítette. i Nagyszerű, de nehéz évek vol­tak azok — emlékszik vissza. — A munkásosztály előretolt őrseiként, falun kellett keményen helytállnunk. Mert hát, az osztályellenséggel far­kasszemet kellett nézni... I Az ak­kori kékkői (Modrý Kameň) járástól egészen Zvolenig jártunk. Többek között Dobrá Niván is mi szántottuk fel az évezredes mezsgyéket, s hoz­tuk létre a szocialista nagyüzemi termelés előfeltételeit. De a járásunk falvaiban is tevőlegesen segítettem a szövetkezeti gazdálkodás kiterebé­­lyesedését, majd annak politikai­­gazdasági megszilárdítását. Jókora vargabetű leírása után visz­­szakerült oda, ahol a 30-as években, gyerekfejjel éhbérért dolgozott a Majthényi-féle bárói uradalomban, azt követően meg az útépítők na­gyon megszolgált kenyerét ette... Egy takaros családi ház, gyümölcsfákkal Fotó: —blm Két lánctalpas traktor is nehezen vonszolja a hatalmas ekét, mely 60— 70 centiméter mélyen hasítja az erő­sen kötött, jókora kövekkel tarkított Hersányt-oldalt, ahol további szőlő­­telepítésre készítik elő a talajt. Az egyik gépet Cvengel István irányít­ja, aki kerek negyedszázada a luka­­nényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz traktorosa. — Embernek, gépnek nehéz ez a munka — jegyzem meg, miután né­hány percnyi pihenőt tartanak. — Van mit húznia a gépeknek, még jó, hogy a motor hibátlanul működik. Pedig az őszi munka na­gyon igénybe vette mindkettőt. Javí­táson estek át a télen, így bírják a megterhelést — Jókora távolságra van ide a gépközpont; naponta hazajárnak? — Az Időhasznosítás és az üzem­anyag-takarékosság nálunk is első­­rendő feladat. Az üresjárat csak rendkívül indokolt esetben engedé­lyezett. A dolgozókat autóbusz szál­lítja a munka színhelyére, s vissza. Sőt, a meleg ételt is a határba hoz­zák, hogy Jól hasznosuljon a dolog­idő, mellőzhessük az üresjáratokat. i— Szereti a természetet? — Nélküle élni se tudnék: szabad­időm egy részét is ott töltöm, vadőr vagyok. — Szerencsés vadásznak tartja ma­gát? — Affélének. Tavaly többek között nyolc vaddisznót lőttem. Vadőrként már nem vagyok ilyen szerencsés... Aztán felidézi ennek okát, hátte­rét: — Éjjeli ellenőrzésen voltam, ami­kor egyik vadásztársam tévedésből rámlőtt. A jobb felső karomat talál­ta el, s műteni kellett, így aztán öt centiméterrel rövidebb. Gyakran zsib­bad, a hidegre is érzékenyebb. En­nél a munkánál nincs nagyon igény­be véve, a lánctalpas egy kézzel is irányítható. Feladataimat mindig be­csületesen igyekszem teljesíteni, hogy a szövetkezet eredményes gazdálko­dását elősegíthessem a munkámmal. Cvengel István jövőre ünnepli 50. születésnapját. Szocialista brigádtag. Érdemdús munkája elismeréséül két évvel ezelőtt szakágazati kitüntetés­ben részesült. Évente ott lépdelt a májusi menetben, tavaly már kiváló dolgozóként az ünnepség díszemelvé­nyén foglalt helyet. Az idei felvonu-> láson is résztvesz, gyarapítva a mun­kát ünneplők ezreinek, tízezreinek sorait. ■' ■ Ahol a falucsinosítás közügy Mit hozott számára a Horthy- Magyarország? Semmi jót. A máso­dik világháború fergetege apját és két testvérét a frontra sodorta, míg 6, a legifjabb a hátországban kato­náskodott. Am amint közeledett a front, egy éjszaka bajtársaival egyült — az egész raj megszökött a Balas­sagyarmaton állomásozó 24. gyalog­ezred kötelékéből. Négy hónapon őt a közeli erdőkben bujdostak, egészen a felszabadító Szovjet Hadsereg ala­kulatainak megérkezéséig. Amikor a háború utáni zűrzavar­nak a Februári Győzelem véget ve­tett, tudta hol a helye: tagja lett a kommunista pártnak, amelynek azóta is elvhű harcosa. Hosszú időn ke­resztül nemzeti bizottsági képviselő­ként fáradozott a községfejlesztésen, s tagja volt a jnb plénumának A szocialista társadalom érdekében kifejtett sokéves áldozatkész, ered­ményes munkájáért megkapta a „Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója“ tárca­kitüntetést, majd a járás legmaga­sabb kitüntetését, a közelmúltban pedig a Szocializmusért Végzett Ál­dozatkész Munkáért“ állami kitünte­tést tűzték a mellére í—í nagyon is megérdemelten. BÖJTÖS J. Nagyráskán (Veiké Raškovce), a mostanit megelőzően, épp tizennyolc éve jártam. Jól emlékszem, mily nagy gondot okozott akkor: mit is adjak közre az ott szerzett élményeim­ből... Dőry Dénest, az akkori hnb-titkárt kerestem fel, s vele be­szélgettem, mi-mindent akarnak ten­ni falujukért. ... Azóta már sok víz lefolyt a Latorcán, s az akkori titkárt 1971- ben a hnb-elnöki tisztség betöltésé­re tartották a legméltóbbnak. Röviden így mutatnám be; ráter­mett, politikailag elkötelezett, sok­oldalú, következetesen tud küzdeni a kitűzött célok eléréséért, bevonva ebbe a lakosságot, jó helyzetfelis­merése, határozottsága és rugalmas­sága segítségére van a bonyolult problémák megoldásában Céltudatos szervező-irányitó-meg­­győző munkájával igen számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a hnb — a helyi pártszervezet irányításával — a falu továbbfejlesztése és környe­zetszépítése vonalán dicséretes ered­ményeket könyvelhet el. Természete­sen a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, az agitkettősökkel és a kép­viselőkkel karöltve. Mi épült? Egy szép öltöző a sport­pálya mellett, „Z“ akció keretében, valamint utak, járdák létesültek, to­vábbá betonkockákkal kirakták a fa­lu vízlevezető csatornáit. S ami igen jelentős: a lakosság mintegy 12 ezer óra társadalmi munkát végzett a kultúrház mielőbbi felépítése érde­kében, összesen 150 ezer korona ér­tékben. Tehát a faluszépítés a lakos­ság közügye. — Ahhoz, hogy a kitűzött prog­ramtervünket valóra tudtuk minded­dig váltani, a képviselők és az agit­­kettűsök szervező-, felvilágosító-neve­­lőmunkája, valamint a lakosságnak a közjóhoz való helyes viszonyulása, áldozatkészsége is nagymértékben hozzájárult. Ezen kívül sokat jelent az említettek személyes példamuta­tása (nemcsak szerveznek, agitálnak, hanem a munkaszerszám nyelét is megragadják, dologtevésben is jeles­kednek). Akad olyan honpolgár a faluban, aki 200 óra társadalmi mun­kával is dicsekedhetett, egy év le­forgása alatt. Kik járnak az élen, ami a kötele­zettségvállalások kezdeményezését és példás teljesítését illeti? Hát a tár­sadalmi és tümegszervezetek, köztük az ifi-szervezet és о sportszervezet. — Nagy gondot fordítunk — foly­tatja tájékoztatását a hnb-elnök — a nevelőmunkára, a rejtett tartalékok feltárására és célszerű hasznosítá­sára. Szocialista hazafiságra, szocia­lista életvitelre , a társadalomhoz való pozitív viszonyulásra neveljük a lakosságot. Igyekszünk gyümölcsö­ző, szoros kapcsolatot kialakítani a képviselők és a választópolgárok kö­zött. Természetesen a kulturális ne­velőmunkáról sem feledkezünk meg. Túlzás nélkül mondhatom: Nagy­­ráska az Ung-vidék egyik legszebb községe. Üj házaival, szép portáival, virágoskertjeivel jó benyomást tesz az idegenre. Mit tesznek a továbbiakban? A programtervben szerepel a vízleveze­tő csatornák hálózatának további bő­vítése, mintegy 3500 méter hosszú­ságban. Egy buszváró építése is na­pirenden szerepel, valamint a lako­sok életkörnyezetének további szépí­tése. például 1,7 kilométer hosszú járda aszfaltburkolása stb. A lakos­ság társadalmi munkával segíti a szövelkezetet, emellett a közellátás zavartalanná tételéhez hús, tej, tojás, zöldség termelésével is hozzájárul, kihasználva minden talpalatnyi föl­det. Eltökélt szándékuk többek kö­zött az is, hogy hadat üzennek a gyomok terjedésének ... Teszik ezt azért, hogy ne csúfítsa életkörnye­zetüket! Jól tudják a nagyráskaiak: az ösz­­szefogás kézzelfogható, közhasznú eredményeket szül. Olyan eredménye két, amelyek anyagi értékénél jóval nagyobb az erkölcsi értéke. Ez az alkotókedv a falu összkomfortossá tételét és szüntelen megújulását fel­tételezi. (illés)

Next

/
Thumbnails
Contents