Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
1982. május 1. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Környezetvédelem, óh... I Tavaszi pillanatkép A tavasz a természet újjáéledésének Időszaka. A még kissé bátortalan napsugár üdezöldbe öltöztette a réteket és a mezőket, élni kezdett a természet. Újra gépek zajától hangos a határ, hiszen a szövetkezetekben, állami gazdaságokban is a tavasz az Igazi munkakezdés Időszakát; a mezőgazdasági munkák ritmusa elválaszthatatlan a természet körforgásától. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban sincs ez másként: teljes erővel folynak a tavaszi munkák. A cél, a feladatok Itt Is ugyanazok, mint minden mezőgazdasági üzemben: az új termés megalapozása. Hogy ebben hol tartanak, milyen problémák nehezítik munkájukat, hogyan vannak felkészülve a folytatásra — ezekről kérdeztem Šípoš Emilt, az állami gazdaság igazgatóját. Beszélgetésünk alapján íme egy tavaszi pillanatkép az 5550 hektáros mezőgazdasági nagyüzemről, ottjártamkor, április derekán. A tavaszi munkák első fázisát —.a talajelőkészítést *— igen nagy gonddal és alapossággal végezték el. Körülményeik ezt meg Is követelik, hiszen a talaj legnagyobb része viszonylag gyenge minőségű, sekély termőrétegű, amelynél az előkészítésnek, elsősorban a megfelelő trágyázásnak a jövendő termés szempohtjáből döntő jelentősége van. A termőföld megfelelő tápanyagellátásának biztosítására az állami gazdaságnak külön szakembere van, aki a talajelemzések, valamint a termesztendő növények tápanyagigényeinek megfelelően dolgozza ki a trágyázások programját. Jól előkészített „terep“ várta tehát a vetőgépeket. Napokon belül a földbe került 630 hektáron az árpa, 250 hektáron a hüvelyesek, 315 hektáron a cukor- és 30 hektáron a takarmányrépa. Az évelő takarmánynövények alávetését 200 hektáron végezték el, ugyanennyit vetettek napraforgóból Is. Közvetlenül a húsvéti ünnepek után fogtak hozzá az 550 hektárnyi szemes, és a 630 hektárnyi silókukorica vetéséhez. Látogatásom idején éppen a vegyszeres gyomirtást végezték. A vegyszeres növényvédelemre egyébként szintén szakosított dolgozója van a gazdaságnak. Az itteni talajok minősége megköveteli az öntözést. Ennek megfelelően, Gombán az öntözhető földterület aránya olyan magas, amilyennel nagyon kevés mezőgazdasági üzem dicsekedhet: 90 százalék. A legfontosabb előkészítő munkák egyike tehát az öntözésre való felkészülés, s ennek tudatában is vannak. Valamennyi öntözőberendezés kijavítva, felkészülten vár bevetésre, a csatornahálózatot már most íeltöltőtték vízzel. Itt tartottak tehát a gombaiak a tavaszi munkákkal április derekán. A továbbiakban Šípoš elvtárs elmondotta, hogy a soron következő feladat most már az őszi és a tavaszi vetések ápolása: készen állnak a kelés minősége szerinti fejtrágyázásra, illetve az esetleg mutatkozó növényi kártevők irtására. A kilátások szerint a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó esetében a tervezettnél nagyobb mértékben kell majd alkalmazniuk a mechanikus gyomirtást, mivel kevés a gyomirtó vegyszerük. Bevetésre készen állnak a szálastakarmányok betakarításához szükséges gépek és szállítóeszközök. A takarmányforgatókból évek óta fennálló hiányt azonban a mai napig nem sikerült kellőképpen pótolni. Mérleget vonni/még korai lenne, ^hiszen csupán az előkészületekről beszéltünk. Eredményességéről legkorábban egy hasonló, nyári-koraőszl riportban tudunk majd beszámolni. Vass Gy. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepe, május elseje alkalmából néhány zászlóvivőt mutatunk be, akiknek a munka, az áldozatkészség, a személyes példamutatás úgyszólván életelemUk. A kommunista párt, szocialista társadalmunk iránti példás elkötelezettségüket, érdemeiket felsőbb szerveink különböző kitüntetésekkel is kellően méltányolták. Gyermekkorát a barázdák között élte le: szerette a munkát, becsülte a földet. Fiús pajkossággal, rátermettséggel, s tudásszomjjal áldotta meg őt a természet. A sors Emma nénit egészen fiatalon kemény munkára fogta, kényszerítette, így aztán a tanulást nem folytathatta... A közösen gazdálkodók sorába férjével együtt lépett 1952-ben. Fóliasátrak fehér vitorlái alatt hajlong. A fejes salátát takarítják be, s aztán meg a palántaültetést szorgalmazzák. Mert csoportvezető ám Borzi Bálintná, mégpedig a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag Efsz kertészetében. Ez idő tájt >— s év közben isi — nagy szükség van a szorgos asszonykezekre, még a gépek korszakában is. Itt serénykedik reggel héttől, délután négy óráig, szervezi, irányítja a munkát. Dologideje letelte után meg otthon várja a háztáji föld. De nemcsak a munkában leli kedvét. Szabad idejét, a háztáji munkán kívül, művelődéssel, olvasással tölti, valamint szórakozással. A szalócl (Slavec) szövetkezet egykori alapító tagja — a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója szakágazati kitüntetés viselője — tevékeny kultúrmunkás, tagja a szalóci énekkarnak, s jónéhány tömegszervezetnek. Több éven át a vöröskereszt-szervezet elnöki tisztét töltötte be. Emma néni élenjáró, példás dolgozó, aki Sütő András egyik mondásával summázza felévszázados múltját: „Az idő gyémántértéke: a munkai“ (korcsmáros) Nemcsok János, ugyancsak az említett „Vörös Lobogó“ tagja, a gépközpont raktárosa, joggal nevezik őt zászlóvivőnek, hiszen már a Februári Győzelem évében, a munkásosztály harcosa volt. Illésiben (Iliašov) ült először traktorra 1948-ban, a gépállomás megalakulását követően. A szövetkezeti gondolat térhódítását szorgos munkájával segítette. i Nagyszerű, de nehéz évek voltak azok — emlékszik vissza. — A munkásosztály előretolt őrseiként, falun kellett keményen helytállnunk. Mert hát, az osztályellenséggel farkasszemet kellett nézni... I Az akkori kékkői (Modrý Kameň) járástól egészen Zvolenig jártunk. Többek között Dobrá Niván is mi szántottuk fel az évezredes mezsgyéket, s hoztuk létre a szocialista nagyüzemi termelés előfeltételeit. De a járásunk falvaiban is tevőlegesen segítettem a szövetkezeti gazdálkodás kiterebélyesedését, majd annak politikaigazdasági megszilárdítását. Jókora vargabetű leírása után viszszakerült oda, ahol a 30-as években, gyerekfejjel éhbérért dolgozott a Majthényi-féle bárói uradalomban, azt követően meg az útépítők nagyon megszolgált kenyerét ette... Egy takaros családi ház, gyümölcsfákkal Fotó: —blm Két lánctalpas traktor is nehezen vonszolja a hatalmas ekét, mely 60— 70 centiméter mélyen hasítja az erősen kötött, jókora kövekkel tarkított Hersányt-oldalt, ahol további szőlőtelepítésre készítik elő a talajt. Az egyik gépet Cvengel István irányítja, aki kerek negyedszázada a lukanényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz traktorosa. — Embernek, gépnek nehéz ez a munka — jegyzem meg, miután néhány percnyi pihenőt tartanak. — Van mit húznia a gépeknek, még jó, hogy a motor hibátlanul működik. Pedig az őszi munka nagyon igénybe vette mindkettőt. Javításon estek át a télen, így bírják a megterhelést — Jókora távolságra van ide a gépközpont; naponta hazajárnak? — Az Időhasznosítás és az üzemanyag-takarékosság nálunk is elsőrendő feladat. Az üresjárat csak rendkívül indokolt esetben engedélyezett. A dolgozókat autóbusz szállítja a munka színhelyére, s vissza. Sőt, a meleg ételt is a határba hozzák, hogy Jól hasznosuljon a dologidő, mellőzhessük az üresjáratokat. i— Szereti a természetet? — Nélküle élni se tudnék: szabadidőm egy részét is ott töltöm, vadőr vagyok. — Szerencsés vadásznak tartja magát? — Affélének. Tavaly többek között nyolc vaddisznót lőttem. Vadőrként már nem vagyok ilyen szerencsés... Aztán felidézi ennek okát, hátterét: — Éjjeli ellenőrzésen voltam, amikor egyik vadásztársam tévedésből rámlőtt. A jobb felső karomat találta el, s műteni kellett, így aztán öt centiméterrel rövidebb. Gyakran zsibbad, a hidegre is érzékenyebb. Ennél a munkánál nincs nagyon igénybe véve, a lánctalpas egy kézzel is irányítható. Feladataimat mindig becsületesen igyekszem teljesíteni, hogy a szövetkezet eredményes gazdálkodását elősegíthessem a munkámmal. Cvengel István jövőre ünnepli 50. születésnapját. Szocialista brigádtag. Érdemdús munkája elismeréséül két évvel ezelőtt szakágazati kitüntetésben részesült. Évente ott lépdelt a májusi menetben, tavaly már kiváló dolgozóként az ünnepség díszemelvényén foglalt helyet. Az idei felvonu-> láson is résztvesz, gyarapítva a munkát ünneplők ezreinek, tízezreinek sorait. ■' ■ Ahol a falucsinosítás közügy Mit hozott számára a Horthy- Magyarország? Semmi jót. A második világháború fergetege apját és két testvérét a frontra sodorta, míg 6, a legifjabb a hátországban katonáskodott. Am amint közeledett a front, egy éjszaka bajtársaival egyült — az egész raj megszökött a Balassagyarmaton állomásozó 24. gyalogezred kötelékéből. Négy hónapon őt a közeli erdőkben bujdostak, egészen a felszabadító Szovjet Hadsereg alakulatainak megérkezéséig. Amikor a háború utáni zűrzavarnak a Februári Győzelem véget vetett, tudta hol a helye: tagja lett a kommunista pártnak, amelynek azóta is elvhű harcosa. Hosszú időn keresztül nemzeti bizottsági képviselőként fáradozott a községfejlesztésen, s tagja volt a jnb plénumának A szocialista társadalom érdekében kifejtett sokéves áldozatkész, eredményes munkájáért megkapta a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója“ tárcakitüntetést, majd a járás legmagasabb kitüntetését, a közelmúltban pedig a Szocializmusért Végzett Áldozatkész Munkáért“ állami kitüntetést tűzték a mellére í—í nagyon is megérdemelten. BÖJTÖS J. Nagyráskán (Veiké Raškovce), a mostanit megelőzően, épp tizennyolc éve jártam. Jól emlékszem, mily nagy gondot okozott akkor: mit is adjak közre az ott szerzett élményeimből... Dőry Dénest, az akkori hnb-titkárt kerestem fel, s vele beszélgettem, mi-mindent akarnak tenni falujukért. ... Azóta már sok víz lefolyt a Latorcán, s az akkori titkárt 1971- ben a hnb-elnöki tisztség betöltésére tartották a legméltóbbnak. Röviden így mutatnám be; rátermett, politikailag elkötelezett, sokoldalú, következetesen tud küzdeni a kitűzött célok eléréséért, bevonva ebbe a lakosságot, jó helyzetfelismerése, határozottsága és rugalmassága segítségére van a bonyolult problémák megoldásában Céltudatos szervező-irányitó-meggyőző munkájával igen számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a hnb — a helyi pártszervezet irányításával — a falu továbbfejlesztése és környezetszépítése vonalán dicséretes eredményeket könyvelhet el. Természetesen a társadalmi és tömegszervezetekkel, az agitkettősökkel és a képviselőkkel karöltve. Mi épült? Egy szép öltöző a sportpálya mellett, „Z“ akció keretében, valamint utak, járdák létesültek, továbbá betonkockákkal kirakták a falu vízlevezető csatornáit. S ami igen jelentős: a lakosság mintegy 12 ezer óra társadalmi munkát végzett a kultúrház mielőbbi felépítése érdekében, összesen 150 ezer korona értékben. Tehát a faluszépítés a lakosság közügye. — Ahhoz, hogy a kitűzött programtervünket valóra tudtuk mindeddig váltani, a képviselők és az agitkettűsök szervező-, felvilágosító-nevelőmunkája, valamint a lakosságnak a közjóhoz való helyes viszonyulása, áldozatkészsége is nagymértékben hozzájárult. Ezen kívül sokat jelent az említettek személyes példamutatása (nemcsak szerveznek, agitálnak, hanem a munkaszerszám nyelét is megragadják, dologtevésben is jeleskednek). Akad olyan honpolgár a faluban, aki 200 óra társadalmi munkával is dicsekedhetett, egy év leforgása alatt. Kik járnak az élen, ami a kötelezettségvállalások kezdeményezését és példás teljesítését illeti? Hát a társadalmi és tümegszervezetek, köztük az ifi-szervezet és о sportszervezet. — Nagy gondot fordítunk — folytatja tájékoztatását a hnb-elnök — a nevelőmunkára, a rejtett tartalékok feltárására és célszerű hasznosítására. Szocialista hazafiságra, szocialista életvitelre , a társadalomhoz való pozitív viszonyulásra neveljük a lakosságot. Igyekszünk gyümölcsöző, szoros kapcsolatot kialakítani a képviselők és a választópolgárok között. Természetesen a kulturális nevelőmunkáról sem feledkezünk meg. Túlzás nélkül mondhatom: Nagyráska az Ung-vidék egyik legszebb községe. Üj házaival, szép portáival, virágoskertjeivel jó benyomást tesz az idegenre. Mit tesznek a továbbiakban? A programtervben szerepel a vízlevezető csatornák hálózatának további bővítése, mintegy 3500 méter hosszúságban. Egy buszváró építése is napirenden szerepel, valamint a lakosok életkörnyezetének további szépítése. például 1,7 kilométer hosszú járda aszfaltburkolása stb. A lakosság társadalmi munkával segíti a szövelkezetet, emellett a közellátás zavartalanná tételéhez hús, tej, tojás, zöldség termelésével is hozzájárul, kihasználva minden talpalatnyi földet. Eltökélt szándékuk többek között az is, hogy hadat üzennek a gyomok terjedésének ... Teszik ezt azért, hogy ne csúfítsa életkörnyezetüket! Jól tudják a nagyráskaiak: az öszszefogás kézzelfogható, közhasznú eredményeket szül. Olyan eredménye két, amelyek anyagi értékénél jóval nagyobb az erkölcsi értéke. Ez az alkotókedv a falu összkomfortossá tételét és szüntelen megújulását feltételezi. (illés)