Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
AZ SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1982. MÁJUS 1. * 17. szám * XXXIII. évfolyam * Ага 1,— Kés Május elseje, mindig és egyre inkább azt az üzenetet hozza, hogy van valami eltéphetetlen és megsemmisíthetetlenül közös a dolgozó ember világában, céljaiban, törekvéseiben. Az utóbbi évtizedek májusainak fényló pillanatait, dolgozó népünk életszakaszait ünnepi visszapillantásban szinte lehetetlen összegezni. Ilyen alkalomból legfeljebb csak általánosságban lehet emlékeztetni a felemelő példákra, a dolgos hétköznapok hőseire, az alkotó emberi szellemre. A pillantásunkat tehát a jelen és a jövő felé kell fordítani. Jelennek számít az a közelmúlt is, a harminchét év előtti időszak, amikor hazánk felszabadult, s zászlónk újjászületett. Az évek folyamán a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális országépités útjának olyan szakaszába léptünk, amikor joggal tűzhettük ki magnnk elé a fejlett szocialista társadalom építését. Ismerjük az eredményeket, s eszméink ereje napjainkban erőteljesebben hat és sugárzik, mint bármikor. A jelen felé fordított pillantásunknak azonban kötelessége meglátni azokat a problémákat is, melyek előttünk állnak. Cselekedetre van szükség, hogy valóra tudjuk váltani a 7. ötéves terv igényes célkitűzéseit. A dolgozó kollektívák megnyilatkozásaiból, a szövetkezetek dolgozóival folytatott beszélgetésekből, ez építő jellegű vitákból, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 85. évfordulója, valamint a szakszervezetek X. kongresszusa tiszteletére vállalt felajánlásokból olyan közszellem látszik kibontakozni, amely tudatában van annak, hogy szívós és felelősségteljes munka vár ránk. Mezőgazdasági dolgozóink többsége megértette és magáévá tette a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat, s tudja azt, hogy a maga helyén, munkakörében hogyan járulhat hozzá legeredményesebben a közös célok eléréséhez. Ahhoz, hogy ez az alkotókedv, segfteni akarés tettekké váljon, arra van szükség, hogy a vezetés mindenhol teremtse meg a végrehajtás anyagi, szervezési, erkölcsi és egyéb feltételeit. A szocialista versenyre éppen ezért úgy tekintsünk, mint politikai ás morális hajtóerőre, amelyet a szocialista szemlélet tesz hatékonnyá, s amely egyben fejleszti és terjeszti a szocialista szemléletet. Növeli a dolgozók követelésének erejét, amellyel sürgetik a vezetők és az irányító szervek munkájának javítását is. Nagyobb figyelmet követel a segíteni kívánó kritikai észrevételek és javaslatok iránt, sürgeti ezeknek gondos mérlegelését és a célszerű intézkedések megvalósítását. Az elmondottak kapcsán emlékeznünk kell arra, amit Lenin a „szervezők egymás közti versengéséről“ mondott. A lenini tézisből kindulva a vezetők és a vezető szervek számára nagy támogatást jelent az, ha a dolgozók észrevételeit nemcsak azért hallgatják meg, mert kötelesség, hanem azért, mert tisztelik a segítő aktivitást, tudatában vannak, hogy ez is fontos követelménye a dolgozók fokozottabb bevonásának a munkahelyi ügyek megvitatásába, a feladatok meghatározásába, a végrehajtás módjának, eredményeinek és tapasztalatainak megtárgyalásába. A szocialista vállalások többsége arról tanúskodik, hogy a dolgozók általános egyetértésével találkozik a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének az az állásfoglalása, amely a munka hatékonyságának növelésével, s minőségének javításával foglalkozik. Tudjuk, hol tartunk társadalmunk fejlődésében, azt is tudjuk, hova akarunk eljutni. Nem véletlen, hogy a munka hatékonyságának növelése napjainkban az értekezletek, a tanácskozások, gyakran még a magánbeszélgetéseknek is gyakori témája. Ha nem akarjuk, hogy a szavak igazi értelme a sok használattól megkopjon, időnként arra is szükség van, hogy a gyakran használt fogalmainkat a mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően tartalommal töltsük meg. Miért válik a munka hatékonysága és minősége fontos, azt is lehet mondani, döntő jelentőségűvé a szocializmus építésében? Egyszerű lenne a válasz, ha csak arról lenne szó, hogy a mezőgazdaság szakaszán is gyakran találkozunk rossz példákkal, hanyag, sőt felelőtlen munkával. Ne csapjuk be önmagunkat, erről is szó van. Ezen is változtatni kell. A munka hatékonyságának növelése azonban nemcsak a hanyagul dolgozó kisebbséggel szemben támaszt igényt, hanem az eddig is becsülettel dolgozók nagy többségének a feladata is. Tudatosítanunk kell, hogy csak a jól szervezett, lelkiismeretes munka teremtheti meg gazdasági- és társadalompolitikai céljaink elérésének feltételeit. A jobb munka politikai, szakmai, eszmei és szervezési feltételeinek a megteremtésén kívül kimeríthetetlen tartalékot jelent a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati érvényesítése. Május elseje a munka ünnepe. A munkában összegezödik mindaz, ami érték az emberben: az újra és a jobbra törő alkotó kezdeményezés, a jól végzett munka semmi mással nem pótolható ereje, a szocialista haza szeretető, s az emberiség sorsáért vállalt felelősség. Az elmondottakkal összelüggésben fontos hangsúlyozni, hagy nemzeti felemelkedésünk egyik legfontosabb biztosítéka a szocializmus erejét növelő termelés. Gazdasági eredményeinket tehát önértékelésünk egyik lényeges elemévé, a szocialista hazafiság egyik mércéjévé kell tennünk. Amikor a munkáról beszélünk, nemzetközi felelősségünket is figyelembe kell vennünk, hiszen a szocializmus világpolitikát befolyásoló tényező. A szocialista országok, s Így hazánk is, a béke és a biztonság erős támaszai. Abban a tudatban kell tehát folytatnunk fejlett szocialista társadalmunk építését, hogy nemzeti céljaink elérésével párhuzamban az egyetemes emberi haladás ügyét is szolgáljuk. Társadalmunk gazdasági alapjainak megszilárdításával, a béke ügyét szolgáló külpolitikánkkal járulhatunk a leghatékonyabban hozzá ahhoz, hogy meggyorsuljon az emberiség haladása a szocializmus felé, mind több nép térjen erre az útra, és a szocializmus — ezzel együtt a béke győzelmet arathasson az egész világon. Május az év legszebb, s a legtöbb színben pompázó hónapja. Benne él a télies-borongós múlt, benne a fagy. A háború emléke, a test és a lélek halála, az értelmetlen pusztítás felfeltörő riadalma. De már benne van a győzelem, a felülkerekedés lehetősége és hite is, henne a biztos tudat az emberiség és a természet telének törvényszerű bukásáról. Május első napján a tavaszi szélben lengő zászlók alatt belső számadást szoktunk készíteni. Nyitott szemmel, belső kérdéseink reális megválaszolásával, akarattal és reménységgel kell megtenni a magunkét, hogy a haza boldogulásáért — ami korunkban a szocializmus építésének ügyével azonos >— nem takarékoskodunk erőnkkel. Munka és béke: e két szó tettekre, erőfeszítésekre serkent. Az ügy melletti kiállás azonban ne korlátozód ják csak az ünnepi alkalomra. Tekintetünk pihenjen meg boldog jelenünk horizontján, s szilárd elhatározással tekintsünk a pártos elkötelezettséget, aktív közéleti tevékenységet, az egyszerű, hétköznapi tettek valődi forradalmi lendületét kívánó jövőbe. CSIBA LÁSZLÓ BÉKE ÉS MUNKA er ЯИШI
