Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-17 / 15. szám

Kezdjük rögtön azzal: a vágturuáci (Trnovec nad Váham) alapszervezetröl van sző. Rövid bemutatásként néhány adat tavalyi munkájukról: 1981-ben eladtak 25 ezer kg paprikát, 164 ezer kg fogyasztási és konzervipart paradicsomot, 141 ezer fej salátát, 22 ezer kg sárgabarackot, 10 ezer kg almát és kétezer kg szilvát, hogy csak a jelentősebb tételeket említsük.

Az alapszervezetnek 240 tagja van. Az alábbiakban a szervezet elnökének, Valkár Eleknek a szaval nyomán felvillantunk néhány képet munkájukról — színeset és fekete-fehéret, sikert és gondot egyaránt. Olyanokat, amelyek más községekben is megnehezítik a . kertészkedók munkáját, amelyek kiküszöbölésének módját másokkal közösen kéne keresni, és persze olyanokat Is, amelyek minden hasonló alapszervezet számára követendő példaként szolgálhatnak.

Az alapszervezetben rendszeresek a szakmai előadások. Látogatottságuk nagy, hiszen témáik — az általános és speciális növényvedelem, a talajápolás és hasonlók <—> közvet- lenül összefüggenek a jó termelési eredményekkel.

Követendő példa lehet mások számára Is a szervezet védnöksége a helyi alapiskola fölött. Az együttműködés már több éve tart. A szervezet tagjai irányítják az iskola tanulóit az iskola telkén végzett mezőgazdasági munkákban, azonkívül munkaeszközökkel és növényvédő szerekkel is segítik őket.

Dicséretes kezdeményezésre vall egy további akciójuk is, amelyet — a tavalyi sikeren felbuzdulva — rendszeressé kívánnak tenni. A mezőgazda-Egy alapszervezet kertészeinek öröme és pdja

sági termények kiállításáról van sző, amelynek tavaly csaknem ezer látogatója volt.

Már a bevezetőben sző volt arról, mennyit adtak el tavaly az egyes mezőgazdasági terményekből. Ide kívánkozik viszont, hogy ezek a számok még nagyobbak is lehettek volna, ha nem merült volna fel probléma a szerződő felekkel — elsősorban a ZELENINA vállalatai — fenntartott átvevői-szállítói kapcsolatban. Raktározási és egyéb gondokra hivatkozva gyakran nem voltak hajlandók átvenni a szállítmányokat. Ezzel együtt a szervezet tagjai 1981-ben őszszesen 2 millió 680 ezer korona értékben adtak ei zöldséget és gyümölcsöt. Ez 800 ezer koronával haladta túl az előző évi színvonalat.

Az előbbi gondolattal tulajdonképpen már áttértünk a problémákra. Az eddig említett, valóban szép eredmények Ismeretében ezek a problémák talán inkább „hogyan lehetne még jobban“ kérdéssé „szelídíthetők“, ám mindenképpen említést érdemelnek.

Űgyszólván valamennyi törnéd kertészkedőnek régi óhaja, hogy kertészeti kellékeket árusító szaküzlet létesüljön a községben vagy legalább a közeli Vágsellyén (Safa). Ez nemcsak őket, de a környező községek hasonló szervezeteinek tagjait is sok fölösleges utazástól, időveszteségtől mentesítené, mivel a járásban mind ez ideig csupán egyetlen ilyen bolt van, az is Galántán. Így sokszor egy-egy apróság — filléres pótalkatrész a permetezőhöz vagy hasonló — beszerzése is olykor több napos utánjárásba kerül.

Hasonló gondjaik vannak a minőségi vetőmag beszerzésével is. Vetőmagboltjaink áruhiánnyal küszködnek, így a kistermelők a vetőmag nagyobb részét a közelmúltig Magyar* országon szerezték be. Mint általánosan Ismert, most ez a lehetőség gyakorlatilag meg* szűnt. Sokszor problémát okoz a gyúmölcsfacsemeték beszer* zése is.

A felvásárlásban mutatkozó zökkenőkről szintén esett már sző. Tavaly több ízben is elő* fordult, hogy miközben a la* pok, a rádió és a televízió a csehországi és az észak-szlovákiai járásokból zöldség- és gyümölcshiányról adott hírt, a déli vidékeken s—i így Tornócon is *— elszállítatlan fölös* legek voltak. A felvásárlás, 11* letve az elosztás jobb meg* szervezésével mindkét fél csak jól járna.

A nagyüzemi repülőgépes növényvédelem gyakran kárt okozott a tornóci kerttulajdonosoknak. A gép sokszor a nagyüzem földjein túlra is szórja a kiskertek növényzete által egyáltalán nem kívánt permetek

Végezetül olyan problémát említünk meg, amelynek megoldása csupán a szervezet tagjain múlik, bár részben az eddig elmondottaknak is következménye: a tagság ugyanis egyre inkább a kevésbé munkaigényes zöldség- és gyümölcsfajták termesztését részesíti előnyben. Hogy rövid áttekintésünket éppen ezzel zárjuk, talán mégsem tekinthető ünneprontásnak, hiszen az elmondottakból kitűnik, hogy a még fennálló gondok és problémák mellett a törnéd kertészkedők alapszervezetében gyümölcsöző munka folyik.

VASS gyula:

A kéregbevágások jelentősége

Ha a kiültetett csemetéken (alma, körte) az első öt évben elmulasztjuk elvégezni a tavaszi hajtásnövekedés idején esedékes hajtáskurtítást, könnyen előfordul, hogy fáink törzse és a vázágak vékonyak maradnak. Ezeken a fákon a termőrefordulás után erősen lehajolnak, esetleg letöredeznek az ágak. A jelenség megelőzése céljából a fa kérgén áprilisban, szaggatott vonalban, a fatestig hatóié bevágásokat ejtünk (éles kacorkés hegyével). Vigyázzunk arra, hogy a kés begye csupán a háncsszövetet (kéreg) érje, a fehér fatestet ne sebezze meg. A bevágások hatására a fa a sebek begyégyitására mozgósítja tartalék tápanyagait, minek következtében a sebek helyén erőteljes sejtosztódás és előnyös hormonhatás lép fel, s kezdetét veszi a törzsvastagodás.

A bevágást -* a törzs, illetve a vázágak vastagságától függően — egy-négy, egymással párhuzamos, szaggatott,

hosszanti vonalban végezzük.

Gyakori jelenség, hogy a sorsukra hagyott rügyek közül éppen azok nem fakadnak ki, amelyekre a kedvező ágrendszer kialakilásához a legnagyobb szükség van. Ennek megelőzése céljából a kiszemelt rügy fölött — félhold alakú bevágással — kivágunk egy darabkát a kéregből. Ezzel nedvkeringési zavart idézünk elő, a sebnél ~ felhalmozódnak a nedvek, hormonhatás lép fel, és kifakad a rügy. Minél előbb végezzük el a bevágást (április), annál erősebb hajtást nyerünk. A kéregből 1—2 mm széles, illetve 0,5—1 cm hosszú csíkot vághatunk ki.

Hasonló kéregkivágást alkalmazunk, ha a valamelyik vázág vagy ág marad el a fejlődésben. Ha a vázágat akarjnk erősíteni, akkor a törzsön (néhány centiméterrel a vázág fölött), ha viszont az ág fejlődését kívánjak serkenteni, akkor a vázágon (az ág fölött) kell félhold alakú sebet ejteni

(1—2 mm vastag és 1—4 cm hosszú kéregrészt távolíthatunk el).

Faluhelyen gyakran látunk erőteljesen növekvő, de termést alig kínáló 6—10 éves fákat. Ennek az erőteljes téli visszamelszés az oka. Ilyen fákon a tennőrügyek kialakulását a vastagabb ágak törzshöz közel eső részének gyűrüzésével serkenthetjük. Kétféle módszer ismeretes: a kéregrész kivágása vagy az ág szoros átkötése. Mindkét módszert áprilisban kell alkalmazni. Ha az első módszer mellett döntünk, akkor az ág vastagságától függően, 3—5 mm széles gyűrűt vághatunk ki a kéregből (vagy két félkör alakú gyűrűt egymás fölött). Így az ágban felhalmozódnak a tápanyagok, ami kedvezően hat a termőrU- gyek kialakulására. Az ágak átkötésére (elszorítására) 10 cm széles bádoglemezt tanácsos használni. A lemez két szélét 2,5 cm mélyen bevagdaljuk, az ágra helyezzük, és a bevágások tövénél dróttal szorosan átkötjük. A bédngövet a második évben el kell távolítani. Ha a másfél évig tartó elszoritás kevésnek bizonyul és

még mindig nem kielégítő a termőrügjlek képződése, akkor 20—30 cm-rel magasabban ismét elszorítjuk az ágat. Második gyűrűzésre általában nincsen szükség, ha közben — a tavaszi hajtásnövekedés idején >— az oldalágak hajtásait többször visszacslptük. Tudniillik, ez- a beavatkozás ugyancsak serkenti a termőrügyek képződését.

Az ismertetett módszerekkel erőteljesebbé, teherbíróbbá tehetjük fáinkat. A bevágásokhoz mindig éles kést használ--’ junk, de a fa testét ne sértsük meg. A sebeket (kivágás, gyűrűzés) kenjük he oltóviasszal, növényi olajat tartalmazó festékkel. Sebkezelésre kátrányt nem tanácsos használni, mert perzseli a fa szöveteit, elfolyik, kárt tesz a kéregben, a háncsszövetben. Agyagot, trágyás, pépszerű földet szintén nem tanácsos használni, mert csak addig védi a sebet, amíg friss, nedves. Később megrepedezik, lehull és kezdhetjük élűiről a sebkezelést.

JUHÁSZ M. ZOLTÁN, Dunaradvány (Radvaíi nad Dun.)

A nvulászokon múlik

Dél-szlovákiai riportútjaink alkalmával 'általában örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szervezetbe tömörülő kertészkedók és kisállattartók elismerést érdemlő munkát végeznek. Mondom, áltálában, mert azért negatív példa is akad. Vannak települések, ahol évtizedes múltja, egy kis jóakarattal gazdagnak mondható hagyománya van a háztájt zöldség- és gyümölcstermelésnek, illetve az állattartásnak, a mozgalom jelene mégis sivár. Legutóbb a Csallóközben bukkantunk ilyen példára. Nádasdon (Trstená na Ostrove) hetvenegyben alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Nagy lehetett a kezdeti lelkesedés, hiszen a korabeli kimutatás szerint hatvanegy állattartó szavazott az érdekvédelmi szervezet életrehívása mellett. Néhány évig ment is minden a maga rendjén, hanem azután egyszeriben vége szakadt a dicsőségnek. Állítólag azért, mert nem kellett többé a háztájiban megtermelt tojás. B ó na (ólán, aki kilencedik éve látja el az alapszervezet titkári tennivalóit, legalábbis ezzel magyarázza a lényegében még ma is tartó közömbösség kialakulását. Hiába érvelek, hogy hiszen három éve felújították — és egyre inkább szorgalmazzák — a háztájiban megtermelt tojás felvásárlását, vendéglátóm azonnal visszavág — igen, a tojást átveszik, de milyen áron? Es takarmányt miért nem adnak, mint a hetvenes évek elején? A szabad áron vásárolt. takarmány drága, nem is nagyon lehet hozzájutni, a tojás meg olcsó. Ügymond, pusztán hazafias lelkesedésből a nddasdiak közül nagyon kevesen vállalkoznak állattartásra.

Belemegyek a vitába. Elmondom, hogy a lévai (Levice) járásban már a takarmányjuttatás módját is kieszelték. A jednota Fogyasztási Szövetkezet babot termeltet a háztájiban, amiért takarmányt ad cserébe, természetesen kedvezményes áron. Az állattartókat nem kell sokat agitálni, hogy tartsanak baromfit, termeljenek tojást eladásra. A lévai járásban vásárolják jel a legtöbb tojást a háztájiból. Megjegyzem, hogy tudtommal ilyen lehetőség a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is kínálkozik. Vendéglátóm egyszerre bólogatt és legyint. Nádasdon nem vonzza az embereket a kertészkedés, különösen a babtermelés nem. Két-három vállalkozó már akadt, de az így szerzett takarmányon inkább pecsenyecsibét nevelnek az emberek, Ilyen fajtákat talán többen is tartanának, ha nagyobb volna a keltetők kínálata. De ma mindenhol tojófajtákat szaporítanak, amiből a falusiak nem akarnak venni. Hiába írják a könyvek meg a szaklapok, hogy a fajtatiszta állomány kevesebbet fogyaszt és jobban termel, mindenki ragaszkodik a sajátos nézet alapján kialakított, parlagi állományához.

Hiába erősködöm, tudomásul kell vennem, hogy a ma mindössze harminchat

Világhyék francia ezüst és cseh tarka állománnyal telepítették be az istállóban elhelyezett, felülről Is kezelhető ketreceket. Tavaly több mint háromezer korona bevételt eredményezett számukra a nyúltenyésztés.

Zsemle Zoltán házilag barkácsolt, fémcsövekből és drótszövetböl készült ketrectömbökben tartja az állatokat. A község nyulászai között tavaly ő volt a legeredményesebb. (A szerző felvételei)

tagot számláló alapszervezetben tulaja dánképpen egyetlen fajtatiszta állománynyal rendelkező baromfitenyésztői sem tudnak megnevezni. Még szerencse, hogy vannak nyulászok, különben már csak a papírforma szerint létezne a szervezet. Helyi felmérés szerint, a faluban pillanatnyilag körülbelül húszán tenyésztenek nyulakat értékesítési céllal. Ez az 'ágazat is csak nyolcvan augusztusa óta van fellendülőben, hiszen helyben csak azóta van nyúlfelvásárlás. A tenyésztők korábban Bősre (Gaböíkovo) és Dercsikára (fúróvá) szállították a vágóérett állatokgt. Most, hogy Nádasdon is van jelenése a Branko vállalatnak, egyre többen érdeklődnek a szerződéses kapcsolat feltételei és előnyei jelöl. A tenyésztők tavaly közel nyolcszáz pecsenyenyulat értékesítettek, az idén már ezernél többet ígérnek. Es ezzel még nem mondták ki az utolsó szót. Persze, aki érdeklődik, még nem kínál, de a mérlegeléstől már csak egy lépés az elhatározás. Feltéve persze, hogy az érdeklődőt nem riasztja vissza a rendszertelen takarmány-ellátás. A nádasdiak még ma is várják a szeptemberben és októberben eladott nyulakért járó speciális keveréket. Kár, hogy így van, hiszen adott esetben a nyulászok kezdeményezésén múlik, lesz-e Nádasdon a kisállattenyésztőknek alapszervezete, és milyen? KÄDEK GÁBOR

ИЫМ-» Ibhafe