Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-10 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Í982. április 10. 8 A család A)t6csapkodás, ordítás az udvarról: Inkább öljetek meg, de ne verjetek) A szomszédok idegesek: rendőrt hívni lehet ugyan, de családi perpatvarba nem fog beleavatkozni. Átmenni még kínosabb, d8 közömbös sem maradhat az ember. De hát mi történik egyáltalán — miért vernek kékrezöldre egy harmincnégy éves aszszonyt? És miért az apja veri? És hogyan tűrheti ezt az anyja, a térje, a gyereke? S ha nincs válasz a kérdésekre —, ha végképp tehetetlenek, valaki tollat ragad, és ír egy újságnak, hátha kijön egy újságíró, aki tud velamil csinálni az áldatlan állapotok ellen. És akkor az újságíré elmegy a megadott címre — mint a ials ■••■■''ben is —, és megállapítja, hogy igen..., őrület, de segíteni ő ssm tud. Mert mi is történt valójában? Egy utcában él egy család — a szülők, a nagyobb lány a családjával és néhány házzal odébb a kisebbik l^ny, szintén a csalódiával. Öl veri az apja, az ő védelmében ragadtak tollat a szomszédok. Csakhogy ő — nevezzük, mondjuk Ilonának —, súlyos alkoholista, már több mint tíz éve. A család szégyene. Előbb csak azt szégyene kellett takargatniuk, hogy iszik a lány, aztán kiderültek kisebb tolvajlásai is. Hiszen az ital drága doing. A család hiába próbál meg mindent, nem használ sem a szép szó, sem az orvosi kezelés. Csak akkor mutatkozik némi javulás, mikor Ica terhes lesz, de a szülés után fél évvel kezdődik elölről minden. És most már semmi sincs biztonságban tőle: sem a vendégek pénztárcája, sem az anyja arany karkötője, sem a jegy-gyürűk, sem az apja „dugi pénze“. Mindent lop. Mindent megiszik, feltéve, ha erős. Aztán a családnál lassan elfogy a türelem, és az apa elhatározza, hogy ha szép szóval nem megy, hát kiveri belőle a rosszaságot. Mit szói ehhez Ilona? Azt, hogy a verést megérdemli, de képzeljem csak el, micsoda szülei vannak: hiába ígérték, hogy kitataroztatják a- házat, amit hat évvel ezelőtt kapott tőlük nászajándékba, nem tesznek semmit az ügy érdekében. Hogy idősek már, s nem telik mindenre? Ugyan kérem, a nővérét mégis segítik, bogy lakáshoz jusson. Hát csoda, hogy nem akar leszokni az italról ilyen szituációban? Ilona csinos, fiatal nő. Az arca nyugodt, komótosan végzi a dolgát. A család többi tagja a szülők, a férje *-i sokkal rosszabbul néz ki. Idegileg kikészült, tönkrement emberek, akik —i bármilyen furcsa — lassan már nem felelősek a tetteikért. Mert tehetetlenek, mert félnek, hogy Ilona mikor gyújtja fel a házat, mikor okoz gázrobbanást részegségében, és kapkodnak fűhöz-fához, hogy sikerüljön őt beutalni kényszerelvonókúrára. Csakhogy ez nem olyan egyszerű dolog. Mert nem elég, ha valakiről tudja a család, a szomszédok, az orvos, hogy alkoholista. Nem elég, ha több munkahelyen kiderült róla, hogy képtelen a munkavégzésre, mert állandóan részeg. El kell indítani egy szép, hosszadalmas eljárást, melynek során bebizonyítják, hogy nem használt a sok korábbi elvonókúra, s az illető valóban alkoholista. Az alaposság indokolt, hiszen így senkit nem küldhetnek kényszerelvonásra csupán rosszindulatból. De hogy hány család megy végleg tönkre a hosszadalmas procedúra surán, hány ember csúszik le végleg, mielőtt sikerülne őt a megfelelő intézménybe beutalni, s hogy mennyi kár származik mindebből? Ezt valószínűleg még nem számolta össze senki. N. I. Hűsvét egykor és ma A földműveléssel foglalkozó ember minden évben megünnepelte a tavaszi napfordulót, a természet újjáéledését. Ennek egyik magyarázata az, hogy a falu népe közelebb áll a természethez, az évszakok változása mélyebb nyomot hagy benne, mint a városi emberben. Az újabb korban a húsvét ünnepét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartják. A szó eredete, egyébként a böjt utáni rendesebb táplálkozás első napjára utal, amikor tojás, sonka, kalács és bárányhús kerül az asztalra. Számos tavaszköszöntő népszokás Is kapcsolódik az ünnephez és az azt megelőző napokhoz.- Sok helyen a gyermekek már virágvasárnapja előtt kimentek a rétre, a hegyekbe barkáért, azután otthon megszenteltették. A szentelt barkának gyógyító erőt tulajdonítottak, a torokfájóssal lenyelették, sőt az eresz alá dugva, villámhárítónak Is használták. A természet újjászületésének velejárója volt a nagy tavaszi tisztálkodás, amit elődeink rendszerint nagypénteken kezdtek el. Többféle változata volt a szokásnak. Például este, naplemente után a házat körülsöpörték, hogy megóvják az otthont a patkánytól és a bogaraktól. A gazda a kertben megrázta a gyümölcsfákat, hogy fölébressze őket téli álmukból. A lányok hajnalban mosakodtak, hogy hosszú legyen a hajuk. A szeplősök viszont akkor tették ezt, amikor este a hold belesütött a vízbe. Néhány helyen a mezőkön napfelkelte előtt harmatot Is szedtek, amit betegségek ellen használtak. Lepedőt húztak végig a nedves füvön és azt edénybe kifacsarták. A szárazbeteg kilenc kútből merített vizet és abban fürdött meg. Nagyszombaton megkerülték a határt, megtisztították a forrásokat. Esti harangkonduláskor fjedig különböző eszközökkel nagy zajt csaptak, hogy elűzzék a settenkedő gonoszokat. Vagy a szentelt tűz maradékát kivltték a földre, a szőlőbe, hogy nyáron ne érje jégverés a határt. A tisztálkodás húsvét másnapján, az úgynevezett vízbehányő hétfőn érte el csúcspontját. Eredetileg, DIG RÉSZ) ffiHDIG RÉSZI СадМяиМй Egy borongás őszi napon a hangszóró erős recsegések közepette Iépp matek-óra uolt I közölte velünk, hogy iskolánk csipkebogyó gyűjtést szervez, és az az osztály, amely a legtöbb csipkét összegyűjtött, jutalmat kap. Nos, mi sem voltunk lusták. A műit év tapasztalatai arra ösztönöztek bennnüket, hogy közös csipkebogyó-gyűjtést szervezzünk, ami meg is történt. Elérkezett a nagy nap. A napocska igazán kitett magáért, és lelkesedésben sem volt hiány. Mindenki kezében legalább két táska hintázott. — Gyerekek, ha ilyen nagy a zaj, még a csipkebokrok is elbújnak — jelentette ki az osztály elnöke. Иоду mitől volt a zaj? Csupán attól, hogy jókedvünk volt: vitatkoztunk, nevetgéltünk. Voltak olyanok is, akik hangos csatakiáltozással közölték a többiekkel, amikor csipkebokorra találtak. Csipkebokor akadt elég. Az elnök erős magabiztossággal osztott szét bennünket. Volt, akinek ez a magabiztosság nem tetszett, és fogadkozott, hogy soha többé nem szavazna az elnökre. — Hé, mennyit szedtetek már? — kérdi az egyik tanuló. — Nekem már tele a táskám! — válaszolja a másik. — Képzeld, a drágalát o s barátod könnyűszerrel megszámolhatja, hogy hány csipkebogyót tett a táskájába — jegyezte meg valaki a bokor mögött. A napocska lassan leereszkedett. Ekkor vettük csak észre, hogy beesteledett. Hazafelé menet már mindenki magával volt elfoglalva. Most vettük csak észre a végtagjainkon lévő karcolásokat s a szúnyogcsípések helyeit. Ügy néztünk ki, mint a gyászmenet. Másnap leadtuk a csipkét. Elérkezett az eredményhirdetés: a második helyet szereztük meg, aminek nagyon megörültünk. De az elért eredménynél is sokkal, de sokkal többet jelentett számunkra az a nap, amikor szedtük a csipkebogyót. Ezt az élményt soha senki nem tudja elvenni tőlünk. AGÖCS ANITA, 8. oszt. tanuló, Gém, Jablonec 7. FELADAT Mikor alakult meg a csehszlovák pionírszervezet? Mi: ült SZ! MINDIG KÉSZ’ HIHDIG RÉSZI amelyik lányt először kaptak el a legények, azt valóban vízbedobták. Később a szokás megszelídült: a lányokat néhány vödör vízzel nyakonöntötték. A víz nemcsak a felfrissülést Jelentette, hanem az ezzel való tisztulás t— a hiedelem szerint — az asszonyt termékenységet is elősegítette. Az öntözésért szép piros tojást adtak, mivel ez ősrégi szimbóluma az újjászülető életnek. A piros színnek már az egyiptomiak is bajt elhárító, szerencsét hozó jelentőséget tulajdonítottak. A gyermekek kedvelt szokása volt régenf hogy az ajándékba kapott piros tojást ketten összeütögették; akié eltörött, az vesztett. A zöldellö réten pedig hajigálták a húsvéti tojásokat. A piros, kék és tarka színű tojások furcsa tottyanással hullottak a puha fűre és csak nagyritkán törtek el. Ma már falun és városon egyaránt legelterjedtebb népszokás a szagos vízzel való locsolkodás. A kölnitől szagos levegőben, ünneplőbe öltözött vidám gyermekek, felnőttek szaladgálnak. A lányos háznál a locsolkodők egymásnak adják át a kilincset. Locsolás után a felnőtteket asztalhoz ültetik, s szíves szóval, sonkával, tormával, süteménnyel és itallal kínálják meg. Ezért látni délfelé sok rózsáskedvű, lépteit cifrázó embert, ez is a húsvéti hangulathoz tartozik. Az viszont már nem, amikor a „jókedv“ sokszor betegséggel, a gyermekek esetében néha tragédiával végződik. Ez már nem bocsájtható meg a gyermekeket itallal, pálinkával, borral kínálóknak. Indokolt tehát ismételt kérésünk és tanácsunk: Fiatalkorúakat sehol ne kínáljanak szeszes italian Az újjáéledő természet nagy tavaszi ünnep. A barátkozás, a vidámság, az emberek közötti kapcsolat ápolásának szép napja. Maradjon is mindig ilyennek. Ezzel kívánunk minden kedves olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket! KANIZSA ISTVÁN CSONTOS VILMOS: Nálunk tartják még a szokást: Nynszi-hozta htmes tojást Adnak a locsolónak, A falut sorolónak, Aki úgy néz minden lányra, Mint a nyíló tulipánra, S hogy ne érje hervadás: Húsvét napján, Érje arcán, Ici-pici loccsanás. ,Í«S* A щтен ww m & I A 1 i g\| g i a ľjj чЦ Nemcsak maga a terített asztal a (ebédló, konyha] ki legyen takarítva^ fontos, hanem a légkör is, amelyben szellőztetve, a rádió se ordítson, és leülünk mellé. Vigyázzunk, hogy a a terített asztalról ne hiányozzék egy helyiségben, ahol a család étkezik kis váza, néhány szál virággal. Ne feledjük el, hogy minden zavaró kö-< rülmény . lárma, rendetlenség, kapkodás stb. — gátolja az emésztést. Tudatosítanunk kell, hogy az ember minden érzékszervének részt kell vennie a táplálkozásban, vagyis az ételt nemcsak ízleljük, hanem látjuk és szagoljuk is. Tehát a tisztaság, a jó illatok, az ételek ízléses tálalása, a szép teríték és a jó hangulat kiváltják azokat a fáit ACHUbt**! j# гЧСА.С^А-'З«' utíín'XCTZZilii* К • FEBRUAR Április 12 i Hétfő i HÚSVÉT! HÉTFŐ Április 13 Kedd , IDA 1 ALES Április 14 i Szerda i 1 TIBOR * JUSTÍNA Április 15 i Csütörtök 1 ; ANASZTÄZIA I FEDOR Április 16 Péntek » CSONGOR 1 DANICA Április 17 i Szombat 1 1 RUDOLF Április 18 Vasárnap 1 ANDREA ) VALÉR feltételes reflexeket, amelyek megin- 3 dftják a szükséges emésztőnedvek ! kiválasztását. Mindez sokat jelent a , gyermeknevelés szempontjából is. Helyes, ha az egész család részt vesz j az asztalterítésben — ne csak az I anya, a háziasszony gondja legyen . ez. A gyermekek így játszva megta-Inulják már kicsi korukban, mikor hogyan kell megteríteni, hogyan kell bánni az evőeszközökkel és egyálta)lán — a szülők példájából okulva — a helyes viselkedésmódot az asztalnál. Ha így szokják meg otthon, más§ hol sem jönnek majd zavarba. :атпкют1 Eet ti B&E ti?1 ШЩЙДИЙЯЗЙ ' ГЙ L ?! »♦пияпжгавиив VÍZSZINTES: 1. A rejtvény el^ő része, zárt betűk: á, j, 1, t, a, s. 9. Éva Olga. 10. Egy németül. 11. Női becenév. 12. A múlt idő jele. 13. Azon a helyen. 14. Mindenféle ócskaság. 15. Latin kötőszó. 17. Angolna németül. 19. Ferrum. 20. Azonosak. 21. Három csehül. 23. Germán. 25. Kaszáló. 26. Thaiföld. 28. Ékezettel a harmadik dimenzió. 29. Gyermekköszöntés. 30. A Jupiter egyik holdja. 31. Ad acta. 33. Fedd. 34. Cseh város. 35." Füzet. 36. Testrész. 37. Római hat. 39. Ök! 41. Igen olaszul. 42. Kötőszó. 43. Eszes. 45. Szeszes ital. 47. Pál németül. 49. Idegen tagadás.' 50. Szék jelzője is lehet. 52. Apa törökül. 53. Szovjet repülőgép-jelzés. 54. Mértani kifejezés. 55. Szenvedés. 57. Névelő. 58. Nem jobb. 59. Ütlegel. 60. Igekötő. 62. Ipari növény. 64. Verskellék. 65. A mélybe. 67. Létezik. Motorban vanl 45. A légnyomás egysége. 46. Szlovák év. 48. Álmafa szélei. 50. Gabonanövény. 51. Süvít. 54. Ada---- kis sziget az Al-Dunán. 56. Tagadósző. 61. Igekötö. 63. Asszonynév része. 64. Orrvégek. 65. Francia névelő. 66. Ékezettel: személyem. FÜGGŐLEGES: 1. Gyermekek téli öröme. 2. Irógépmárka. 3. Öríás. 4. Dátumrag. 5. Római kettő. 6. Élőlény. 7. Állam Távol-Keleten. 8. A technikai atmoszféra röv. 9. A rejtvény 2. része, zárt betűk: 1, n, 1, m, 1, é. 16. Három hangszerre írt zenemű. 18. Élet. 19. Ütlegel. 20. Növény. 22. Csacsibeszéd. 24. Nem fél. 25. Föléje. 27. Folyó Erdélyben. 29. Tengeri állat. 32. Régi űrmérték. 33. Dolog latinul. 38. Pravoszláv szentkép. 40. Ünnepi lakoma. 42. Kisebb kohó. 44. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 11. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A gyógynövények termesztése és gyűjtése közérdek.“ Nyertesek: Zuber Imre, Gúta (Kolárovo), Jakab Teréz, Rap (Rapovcel, Gál Rózsa, Mártonfala (Martinová).
