Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-10 / 14. szám
Szabad Földműves 1982. Április 10. 14. szám * XXXIII. évfolyam — m "m Ara 1,— Kčs •»»панк*« iHBiPHtcgAf ття Úgy fogunk élni, ahogyan dolgozunk A fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában is tartós érvényű az a megállapítás, amelyet már a CSKP XIV. kongresszusa megfogalmazott: ,,Az anyagi fogyasztás növelését nem tartjuk öncélúnak, hanem kiindulópontnak ahhoz, hogy általában gazdagodjék az emberek élete, kihontakuzzanak alkotóképességeik, fejlődjenek azok az elemek, amelyek a társadalomban, az emberekben és kölcsönös kapcsolataikban megszilárdítják a szocialista életmódot.“ A létrehozott gazdasági potenciál, a szocialista termelési viszonyok és a társadalom szellemi életének fejlődésében elért színvonal megbízható alapot ad azoknak a bonyolult és sürgető problémáknak a megoldásához, amelyek a lakosság életszínvonalának további emelkedésével függnek össze. A nyolcvanas évek lényegesen nehezebb külső és belső gazdasági feltételei elleném a lakosság eddig elért magas életszínvonalának és szociális biztonságának megtartása és további minőségi fejlesztése a CSKP politikájának alapvető célja marad. Ezzel kapcsolatban Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyozta: „Nem a terv kedvéért tervezünk, nem a termelés kedvéért szervezzük a termelést, hanem minden, amit a szocializmus fejj lődéséért, hazánk felvirágoztatásáért teszünk, dolgozóink javát szolgálja. Igyekezetünk legfontosabb értelme az ember jóléte, és az is i marad.“ Az elért életszínvonal megtartása és annak további minőségi fejlesztése egyre igényesebb lesz, egyre nagyobb követelményeket támaszt a népgazdasággal és a gazdasági hatékonyság növekedésével szemben. Csakis mindannyiunk munkájának eredményétől függ, milyen gyorsan tudunk megbirkózni a nyolcvanas évek gazdasági fejlődésének bonyolult problémáival. A hetedik ötéves tervidőszakra Is teljes mértékben érvényes az a megállapítás, hogy úgy fogunk élni, amilyen gazdaságosan és termelékenyen dolgozunk. Gustáv Husák elvtárs ezzel kapcsolatban a CSKP í XVI. kongresszusán mondotta: „A kitűzött célokat nem építhetjük i csupán az óhajainkra. Abból kell kiindulnunk, amink van, s azt a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban kell kihasználnunk... I Az életszínvonal emelkedése nem a szubjektív kívánságoktól, hanem az értékek kialakításától függ. Egy társadalom sem oszthat el többet, j mint amennyit megtermel. Az alapból élni hosszú ideig nem lehat. Adósságokból élni pedig nem akarunk és nem is fogunk.“ Az életszínvonal szakaszán előirányzott feladatok a külgazdasági kapcsolatok elsődlegességének megoldásából Indulnak ki. Ez szorosan összefügg azzal a követelménnyel, hogy a kivitel növekedése meg'• előzze a behozatalét, s Így в kivitel értéke teljes mértékben fedezze a fizetési mérleg szükségleteit, hogy a kiadások és a követelések növekedése egyensúlyba kerüljön. E tekintetben a mezőgazdaságban is fontos és igényes feladatokat kell valóra váltani. Az elért életszínvonal megtartása, annak további minőségi fejlesz- f tése és a létrehozott források elosztása tekintetében a hetedik ötéves tervidőszak éveiben elsősorban arról kell gondoskodni, hogy tovább erősödjék az egyének és a közösségi érdekek közötti összhang, s szi- i lárduljon a nép létbiztonsága. A dolgozók, az emberek személyi szűk- ■ ségleteinek jobb kielégítéséhez vezető legfontosabb útnak a társadalmi munkafolyamatban, a népgazdaság teljesítményének növelésében való aktív, öntudatos és áldozatkész részvételt kell tekinteni. A nyolcvanas években Is következetesen kell érvényesíteni azt az alapelvet, hogy minél nagyobb mértékben járulnak hozzá az egyének a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez és a munka minőségének javításához, annál nagyobb arányban részesednek az eredményekből. Ezért a munkáért járó jövedelem a személyt fogyasztás megfelelő növekedésével együtt minden dolgozó állampolgár életszínvonalának legfőbb tartozékát képezi. A CSSZSZK 19Я1—1983. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányelvei című pártdokumentum értelmében a fejlett szocialista társadalom építése során elsősorban az olyan tudatos személyi tulajdonságokat kell aktivizálni, amelyek kedvezően hatnak a termelés hatékonyságának növelésére, a gazdaságosság elérésére és a minőségi munka színvonalának emelésére. A szocialista életmód formálása során előtérbe kerül az olyan jó* gazda szemlélete, aki tisztában van azzal, hogy csak azt fogyaszthatja el, amit megtermelt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy növelni kell minden egyén, dolgozó munkájának termelékenységét, fel kell tárni és ki kell használni a tartalékokat, gondoskodni kell a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesítéséről és aktivizálásáról. Röviden fogalmazva arról van szó, hogy példamutatóan, a társadalom érdekében végzett odaadó, áldozatkész és becsületes munkával kell hatni másokra. Mindazt, amit létrehoztunk, ésszerűen kell elosztani, és úgy kell kihasználni, hogy a lakosság szükségleteinek, egyre magasabb fokú Igényeinek a kielégítése összhangban legye naz életszínvonal minőségi irányzataival. Ezzel összefüggésben a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta: • \ „Ez az irányvonal nem jelenti csupán az anyagi fogyasztás növelését. Magába foglalja a szociális biztonság megszilárdítását, a műveltség, a kultúra fejlesztését, az emberek egészségéről, a családokról, az anyákról és a gyermekekről való gondoskodást, a környezet és a munkahelyi körülmények állandó javítását, a munkaközösségekben és az állampolgárok között az elvtársi kapcsolatok kialakítását és a szocialista életmód formálását.“ A hetedik ötéves tervidőszak első évében a nehezebb belső és külső feltételek ellenére sikerült megtartanunk az elért magas életszínvonalat. A teljes foglalkoztatottság mellett az 1980-as évi valósághoz viszonyítva 1,8 százalékkal — 2690 koronára nőttek az átlagbérek, nőtt a reális pénzbevétel, ugyanakkor a lakosság társadalmi fagyasztása az egy évvel korábbi valósághoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt. Tavaly a társadalmi fogyasztás keretében egy lakosra számítva átlagosan 9221 korona jutott. 1981-ben a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények általában pozitívak voltak. A népgazdaság tovább fejlődött, amihez elsősorban a dolgozók kezdeményezése, odaadó és áldoj zatkész munkája járult hozzá. Az idei állami terv az életszínvonal szakaszán a személyi fogyasztás színvonalénak megtartásával és a társadalmi fogyasztás további minőségi javításával számol. ' BARA LÄSZLÓ Ben ко Károly, az Állami Erdőgazdaság hősi (Gabííkovo) telepének vezetője a szaporítóanyag ellenőrzése közben. Foto: BarCák Tavasz van, inkább hűvös, mint kellemes, mégis országszerte tempósan halad a doiogtevés. Ezt tapasztaltuk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is, ahol a föld népe újfent azon fáradozik, hogy — a múlt évi csorbát kiköszörülve — előbbre lendítse a fejlődés kerekét, és az ország éléskamrájának tartott csallóközi róna ismét rangjához méltó részt vállalhasson a társadalmi alapok feltöltéséből, önellátottságra törekvő államháztartásunk megszilárdításából. S z u 11 e r Pál, a járási mezőgazdasági igazgatóság agranómusa örömmel újságolta, hogy az ősziek jól teleltek és helyenként már az árpa is szépen sorol, tehát a gabona gazdag hozama megalapozottnak látszik. A társadalmi elvárásoknak megfelelően, a korábbinál nagyobb területen vetettek hüvelyeseket, másfélezer hektárt jelöltek ki a napraforgónak, és újra kísérletet tesznek a szójával. A múlt hét derekán kezdetét vette a korai zöldségek szabadföldi palántázása, néhány gazdaság már cukorrépát is vetett de a hirtelen jött eső álljt parancsolt a gépeknek. A csilizköziek bizonyára megörültek a csapadéknak, hiszen ők már a korai burgonyát is elültették. A járásban az idén száznyolcvan hektáron terem majd korai burgonya, egyelőre tíz-húsz hektáros táblákban, mert megfelelő gépek híján nem lehet erőltetni az összpontosítást. Meg talán jobb Is, hogy kézzel ültetnek, hiszen ha valóban korán akarnak jelentkezni a piacon — ami a szűkös készleteket tekintve ugyancsak kívánatos —, akkor minden csírára ügyelni kell. A gabonatermesztési eredményeiről híres járásban egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kukoricater-ALAPOZÁS -mesztés tervszerű fejlesztésének. Az idén 14 ezer hektáron vetnek kukoricát ebből ezernyolcszáz hektáron az IKR nyújtotta előnyök kihasználásával igyekeznek a lehető legjobb hozamot elérni. A tél folyamán tíz üzemben mélyrehatóan elemezték a múlt évi sikertelenség okát, s híznák abban, hogy a termelők még egyszer nem követik el az észlelt hibákat. További tiz üzem részére kidolgozták a kukoricaprogramot. A fajtaválaszték nem olyan előnyös, mint a múlt évi volt, ennek ellenére úgy vélekednek, hogy kedvező feltételek esetén akár hét tonnás járási átlagot is elérhetnének. Persze, a kedvező feltételek megteremtése még várat magára. A termelőknek egyre nagyobb gondot okoz a gyomirtás, hiszen vegyszerből kevés van, mechanikai úton pedig legfeljebb tizenöt százalékosra tudják leszorítani az elgyomosodást. Márpedig a nálunk is elismert IKR rendszergazdája kimutatta, hogy a termőterület egy százalékos elgyomosodása legalább hatvan kilogrammal csökkenti a hektárhozamot. További gond, hogy lassan indulnának a gépek, de a gazdaságok még ^fem kapták meg a drátférgek irtására szolgáló talajfertőtlcnítőt. Ilyen feltételek közepette aligha bízhatunk a rendelkezésre álló fajták és hibridek biológiai tulajdonságainak tökéletes érvényesülésében. Elismeréssel kell szólnunk arról az igyekezetről, mellyel a járás üzemei a cukorrépa béltartalmának javítását kívánják előmozdítani. Az őszi és tavaszi talajelemzásek eredményének figyelembevételével előkészített földbe kerülő mag — a következetesen GONDOKKAL adagolt nitrogén hatására — minden bizonnyal meghozza a várt sikert. Ebben már csak azért is bízhatunk, mert Szutter Pál és Pupák László, a jmi agronámusai kifejezetten elégedettek az idei vetőmag-ellátással. Határozottan állítják, hogy ilyen kedvező választék még soha nem állt rendelkezésükre. A silókukoricát termelők hasonlóképpen elégedettek lehetnek, hiszen igényeiknek megfelelő vetőmagot kaptak. Viszont szoronghatnak, akiklencsetermolésre vállalkoztak. A társadalmi megrendelést figyelembe véve, növelték a termőterületet. Erre olyan rossz csfraképességfi vetőmagot kaptak, hogy legalább százhúsz kilót kellett volna belőle vetniük egy hektárra, de csak százöt kiló jutott. Most várhatják az eredményt. Furcsa méltányolása ez a termelői kockázatvállalásnak. A folyamatos zöld futószalag, illetve a téli takarmánykészlet megteremtése szempontjából fontos szerepet játszik a lucerna, valamint a szántóföldi fűtermelés. Annyi lucernát, mint az idén, még egy évben sem telepítettek ebben a járásban. Persze, nem jókedvükből teszik: a mezei pockok kártétele miatt másfélezer hektár lucernát kell feltörniük. Az ivóvízkészlet védelme miatt Endrint nem használhatnak, más készítményekkel meg egyszerűen képtelenek kiirtani a pockokat, amelyek helyenként a gabonát is alaposan megdézsmálják. Szántóföldi legelőt pedig nem tudnak telepíteni mert vetőmagot ígérni sem tud senki, nem még adni. KÁDEK GÄ80R ГШЙ> 'ДИМ—НИИ—■я——в Tavasz a nyár ígérete A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági dolgozói jól kihasználták a kedvezőbbre fordult időjárást, s késedelem nélkül fogtak hozzá a tavaszi munkákhoz. A több mint négyezer hektárnyi területen befejezték a tavaszi árpa vetését. A borsó és a lencse vetőmagja, valamint a korai burgonya Is a földbe került Jelenleg a szőját vetik. A járás minden gazdaságában tudatosították, hogy a tavasz az érlelő nyár ígérete. Különös figyelmet szentelnek az ősziek ápolásának, mivel a kemény tél és a kora tavaszi fagyok károsították a növényzetet. Becslések szerint több mint 900 hektárnyi területet kell kiszántani. A kiszántott ősziek helyébe tavaszi árpát és szemes kukoricát vetnek. A legyengült növényzet feljavítása érdekében meggyorsították a második nitratáciő ütemét, s az őszi búza területének több mint ötven százalékán elvégezték a hengerelést. A legnagyobb károk az őszi repcénél mutatkoztak. Az ezer hektárnyi termőterületből hozzávetőlegesen hétszáz hektárt kíszántottak. A hiányt napraforgóval pótolják. « Varga András, a járási mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztője elmondotta, hogy a járás gazdaságaiban komoly gondot okoz a takarmányalap biztosítása. A takarmánynövények termőterületét nem bővíthetik, mert az előző évekhez viszonyítva több gabonát és ipari növényt kell termelniük. Ezért a szükséges takarmánymennyiséget csakis a hektárhozamok növelésével biztosíthatják. Ehhez a feltételek nem éppen a legkedvezőbbek, mivel az évelő takarmánynövények is aránylag gyengén teleltek át. Eddig 250 hektárnyi területet kiszántottak, az első kaszálás után előreláthatóan további lucernásokat Is fel kell majd szántani. Több mint háromezer hektáron új lucernásokat szeretnének telepíteni, ehhez viszont kevés vetőmag áll rendelkezésükre. Megkülönböztetett gonddal végzik az évelő takarmánynövények, a rétek és a legelők trágyázását és mechanikai kezelését. Mind a takarmánynövények, mind a gabonafélék termesztésében teljes mértékben ki akarják használni az öntözési lehetőségeket. A szükséges takarmányalap biztosítása érdekében a tervezettnél lényegesen nagyobb területen tavaszi keveréket termesztenek. Ez ezért is fontos, mert az őszt keverékek a tél folyamán megritkultak, s gyengébb termés várható. A zöldségtermesztésben is javában folynak a tavaszi munkák. A fóliasátraikban termesztett primőrök már a piacra kerültek. Kezdetét vette a hónapos retek kiszedése is. A szántóföldi zöldségtermesztésben ugyancsak jól halad a munka. A zöldborsó és a hagyma vetését befejezték. Folyamatban van a magról termesztett korai káposzta és karfiol vetése, valamint a karalábépalánták kiültetése. Az Idén a múlt évhez viszonyítva lényegesen igényesebb feladatok hárulnak a járás zöldségtermesztőire, összesen 40 ezer 900 tonna zöldséget kell kitermelniük, ami kétezer tonnával több a tavalyinál.-kim-
