Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-03 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. Április з< Számvetés és értékelés Á CSEMADOK járási és helyi szervezeteinek jelenlegi tevékenységét, az országos közgyűlést megelőzően, a számvetések és értékelések időszaka jellemzi. Az évzáró taggyűléseken, de azokon kívül is sok szó esik a magyar kulturális dolgozók idei nagy találkozójáról, a CSEMADOK XIII. országos közgyűléséről. Gyűjteményes kiállítás A szlovák képzőművészet a CSKP XIV. és XVI. kongresszusa közötti időszakban A közelmúltban Sidó Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizotságának elnöke méltatta a CSEMADOK tevékenységét és jelentőségét a februári győzelem utáni Időszakban, majd beszámolt a kulturális munka sikereiről és eredményeiről. A CSEMADOK megalakulása óta [1949. március 5-én) szüntelenül azon fáradozott, hogy segítse, támogassa a CSKP politikai célkitűzéseinek megvalósítását a magyar dolgozók körében. Rögtön, megalakulása után bekapcsolódott a falu szocializálásába, segítette az egységes földművesszövetkezetek megalakítását, a szocialista verseny kibontakoztatását, az országos tervfeladatok teljesítését, később pedig a szocialista mezőgazdasági termelés felvirágoztatását. Agitált a szövetkezetek célkitűzései mellett, szervezte a mezőgazdasági szakoktatást a megalakult szövetkezetekben, állami gazdaságokban stb. Természetes, hogy a CSEMADOK fő feladatának mindig a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális nevelését, a nemzetiségi kultúra felvirágoztatását, a cseh, a szlovák és a szovjet kultúra terjesztését tartotta. Komoly segítséget nyújtott különböző intézmények létrehozásában. A helyi szervezetek az elmúlt évtizedek során valódi ápolói, terjesztői voltak a magyar nemzetiségi kultúrának. Megteremtették a népművészet ápolásának feltételeit, a műkedvelő színjátszást, ápolták a haladó magyar kultúra és történelem hagyományait, megismertették a szlovák, cseh és szovjet kultúra, irodalom, művészet termékeit a magyar dolgozókkal. E sokrétű és gazdag kulturális, népművelési tevékenységen túl, a CSEMADOK szüntelenül segítette a párt munkáját a nemzetiségi politika minden területén. A szervezet tagjait a marxizmusleninizmus szellemében íntercnacionalizmusra, szocialista hazafiságra, a magyar, a szlovák és a cseh nép testvéri összefogására nevelte — hangsúlyozta a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke. Sidó elvtárs a továbbiakban ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a helyi szervezetek a politikainevelő munkában, a népművelésben, az amatőr művészeti mozgalomban, a néprajzi gyűjtésben és az irodalom népszerűsítésében elértek. Nyilvánvaló, hogy az öntevékeny népművészeti mozgalom nagyot fejlődött a több mint három évtized alatt. Ezt számtalan éneklőcsoport, tánc- és színjátszó csoport, a különböző versenyek és irodalmi vetélkedők bizonyítják, valamint azok a járási, kerületi és országos seregszemlék, amelyeket már hagyományosan, évenként, kétévenként rendeznek meg. Most azonban ennek értékelésére nem áll módunkban kitérni. A CSEMADOK Központi Bizottsága és 512 helyi szervezete előtt álló feladatok komolyak és tartalmasak. Ma ugyanis — még erőteljesebben kell foglalkozni a népművelés tennivalóival, feladataival, mint az elmúlt években. Ez érthető, hisz a CSKP XVI. kongresszusának határozatai mindenekelőtt az ideológiai és a népgazdasági feladatok teljesítését tűzték ki minden párttag és pártonkívülí elé, és ennek végrehajtása érdekében nem kis feladatok hárulnak a hivatásos és önkéntes népművelőkre. A vitafelszólalások kapcsán olyan fontos kérdések is felmerültek, hogy miként kell összhangba hozni a népművelési munkában a nemzeti bizottsági szervek kulturális intézményei és a CSEMADOK, valamint a többi kulturális és társadalmi szervezetek tevékenységét, mert csak a jó együttműködés jelenthet előrelépést. A CSEMADOK számára is nagyon fontos, hogy az ifjúsághoz vezető utat megtalálja, hogy az ifjúságot a kulturális tevékenységbe bekapcsolja. Legfontosabb feladat, hogy felébresszük, elmélyítsük a fiatalok kultúra Iránti vágyát. E vágy erőssége és mélysége dönti, döntheti el, hogy a fiatalok milyen mértékben, arányban kapcsolódnak be a CSEMADOK tevékenységébe. E téren legtöbbet az általános iskolák pedagógusai tehetnek. Sehol sincs annyi mód és lehetőség a kultúra megszerettetésére, mint Itt. Az iskolákban kell felnevelni az énekkarok, színjátszó- és tánccsoportok tagjait. Tehetségben, rátermettségben nincs hiány. Csak még több hozzáértő és fáradságot nem ismerő pedagógusra lenne szükség. Mert egy-egy kultúráért rajongó pedagógus csodálatra méltó eredményeket tud felmutatni, hisz erre már számtalan példa van. De még gyümölcsözőbb lehetne a népművelői munka, még jobb a falu kulturális élete, ha ebbe a tevékenységbe aktívan bekapcsolódnának a rátermett szövetkezeti vezetők és szakemberek. Tőlük is függ, rajtuk is múlik, milyen falujuk kulturális színvonala, hogyan szórakoznak a fiatalok. Továbbá az ifjúságnak a kulturális tevékenységbe való aktív bekapcsolódása sokban függ a CSEMADOK és a SZISZ kapcsolatának elmélyítésétől. A jó kapcsolat elmélyítésének záloga pedig a közös kulturális rendezvények szervezésében van. Törekedni kel. arra, hogy falvainkon minden SZISZ-tag egyúttal CSEMADOK-tag is legyen. Megoldásra váró probléma az is, mint már említettük — hogyan lehetne az Ipari és a mezőgazdasági üzemek vezetőit, rátermett szakembereit megnyerni a népművelési munka számára. Nekik is tudatosítaniuk kell (kellene), hogy a népművelésnek, a kulturális szórakozásnak gazdasági haszna is van. Nélkülözhetetlen követelmény az anyagi feltételek biztosítása. A felszabadulás utáni időszakban, a mozgalom kezdetén az óriási lelkesedés még le tudta küzdeni a kísebb-nagyobb akadályokat, napjainkban a fejlődés és a fokozott igények viszont megkövetelik, hogy a kulturális tevékenység tartalma ne függjön a bevételtől, ne kényszerüljön a közönség kiszolgálására, hanem kizárólag művészi és nevelési céljaira összpontosítson. Ez önfeláldozást igénylő munka, de megéri a fáradozást, mert ma már nem lehet új módon élni és régi módon gondolkodni. Ez a szocialista népművelés alfája és ómegája. Erre hívta fel figyelmünket a CSKP XVI. kongresszusának a kultúrával foglalkozó határozata, ezt tette kötelezővé minden hivatásos és önkéntes népművelő számára. NAGY TERÉZ A Szlovák Nemzeti Galéria mind politikailag, mind a művészetek szempontjából az utolsó tíz év legértékesebb kiállítását rendezte meg. A februári győzelem 34. évfordulója alkalmából a galéria szakemberei összegyűjtötték, majd kiállították mindazokat a legjelentősebb festményeket, kisplasztikákat, grafikákat, melyeket a CSKP XIV. és XVI. kongresszusa közötti időszakban alkottak a szlovák képzőművészek legjobbjai. A kiállítás rendezői — a koncepciós terv készítésekor — arra törekedtek, hogy a tárlatlátogató valós képet kapjon a szlovák képzőművészet utolsó tíz évének eredményeiről. A hozzáértő, aki behatóbban vizsgálta a tárlat festményeit — megállapíthatta: a fő minőségi mutatót a művek társadalmi küldetésének kiemelt szerepe jellemezte. Ugyanis szocialista társadalmunkban ezeknek az alkotásoknak funkciójuk, szerepük van, melyek tartalmas mondanivalójukkal, jelenlétükkel jogosan beletartoznak a szlovák képzőművészet egészébe. Az elvont, figurális kompozíciós alkotások nagy művelőinek — Lőrincz, Hložnik, Kudláö stb. — alkotásai „erős“ részét‘képezik a szlovák festészetnek. A fiatalabb kortársak, mint például Mravec, Brezina, Kornicky — Matejka professzor tanítványai — már más irányzatokat követnek műveiken keresztül:« a fantáziát ingerlő dekorativitás, a dinamikus formák, a humanizmus erejét, nagyságát kívánják kifejezni. Barta, Szabó, Šimerová, Zmetáková festőművészeket a „magányos fotó“ jelzővel „sláger“ a művesség, az abszolút tudás brilllíroztatása, ami korántsem zárja ki az elvont alkotásmód normáit, létét, társadalmunkban betöltött szerepét. Mind Ideológiailag, mind pedig formailag értékes alkotómunka jellemzi Pataki Klára, Pavol Tóth, Miroslav Ksandra szobrászok művészi tevékenységét. A szlovák monumentális szobrászatot az ideológiai igényesség jellemzi. Legjelentősebb képviselői közé jelenleg Ladislav v Snobka, Rudolf Pribiš, Ján Kulich tartozik. Ezeknek a művészeknek az alkotásait a kiállításon fényképek szemléltetik. Amint erről a nemzetközi díjak, sikeres kiállítások is tanúskodnak, grafikusaink alkotásainak színvonala európai mércével mérendő. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a szlovák könyvillusztráció — főleg a gyermekirodalom vonalán — világhírnévre tett szert. A hazai tradíció éltetése, a széles skálájú kifejezési forma, az újabbnál újabb technikai M. Chovanec: A béke ünnepe A CSEMADOK Losonci (Lučenec) Járási Bizottsága a közelmúltban rendezte meg a „Tavaszi szél vizet áraszt____“ VIII. Országos Népdalverseny járási döntőjét. Mint általában szokás, a járásban minden rangos rendezvénynek a füleki (Filakovo) KOVOSMALT nemzeti vállalat üzemi klubja ad otthont. így volt ez most is, amikor valójában a tavaszt hozó gömörl széllel párhuzamosan csendültek fel a szebbnél szebb népdalok. A járási versenybe 21 szólóénekes, 7 éneklőcsoport, két folklórcsoport és két citerás nevezett be. Az előzetes értékelés alapján a döntőbe 16 szólóénekest javasoltak a benevezett 21-ből. A csoportokat mind alkalmasnak találták. A járási népdalverseny iránt élénk volt az érdeklődés. Sajnos ezt nem mondhatjuk el az illetékes járási, városi szervekről, egyszóval a társrendezőkről. A társrendezők ugyan megvásárolták a díjakat, amiért köszönetét érdemelnek. Viszont távolmaradásuk nem szép dolog: mindössze a járási nemzeti bizottság kulturális osztálya küldte el képviselőjét. A közel négyórás műsort Pálné Péter Valéria, a járási népművelési központ dolgozója konferálta. A versenyzők teljesítményét a CSEMADOK Központi Bizottsága által kinevezett három tagú bíráló bizottság — Méry Mária, Németh Imre és Adám Lajos — értékelte. Az értékelés alapján a zsűri a kerületi versenybe a benevezett tizenhat szólóénekes közül öt énekest — a losonci Somoskői Ágnest, a fülek! Eli Árpádot, a terhelődi (Trebelovce) Süli Józsefet, a pinči (Pinclna) Kelemen Evét és a fülekkovácsl (FUakovské Kováčovce) Bálint Máriát — Javasolt. Az éneklőcsoportok közül a kerületi versenybe az alábbi csoportok kerültek: a fülekpiispöki (Filakovské Biskupice) férfi, a ragyolci (Radžov ce), a füíekkovácsi és a nagydaróci (Veiké Dravoe) női csoportok, a Losonci Pedagógiai Iskola, valamint a Füleki Gimnázium éneklőcsoportja. A folklórcsoportok közül — Csákányháza (Cakanovce) és Ragyolc — a csákány háziak jutottak tovább Az értékelésnél szólnunk kell arról, hogy némely szólóének'-« • mri nem szentelt kellő figyelmet az alapos felkészülésnek, a műsor összeállításának. Ez különösen az I. és az V. kategóriában mutatkozott meg. A szólóénekeseknél elfogadható színvonal csak а II. kategóriában volt, ahol csak a pillanattnyi „forma“ döntött a helyezések között. A zsűri így is több díjat megosztva ítélt oda. Ez a megállapodás vonatkozik а IV. kategóriában fellépő éneklőcsoportokra is. Nagy közönségsikert aratott a két hagyományőrző csoport: a csákányháziak „Kukoricafosztás“, valamint a ragyolciak „Szüreti népszokások“ című műsora, bár mindkét összeállítás szakmai szempontból sok hiányosságot tárt fel. Viszont azt is meg kell mondani, hogy a csoportok magukra voltak hagyatva. Kevés szakmai segítséget kaptak a járási kulturális intézményektől. Amint az beigazolódott, több ismert csoport maradt távol. Ebben „ludasak“ a CSEMADOK helyi szervezeteinek vezetői is, akik nem sokat tettek a színvonal emelése érdekében. Ez a megállapítás az alapiskolák igazgatóira is vonatkozik, akik nem éltek az adott lehetőségekkel. A CSEMADOK mellett a járás iskoláinak is nagyobb részt kell vállalniuk annak érdekében, hogy szellemi kincsünket átmentsük az utókor számára. Ez a mi közös feladatunk, ennek megvalósítására a jövőben sokkal nagyobb összefogásra lesz szükség. CSÄK ISTVÁN J. Havrila: Mechanizmus Illették neves kritikusaink: racionálisan konstruktív látásmód, az eredetiség, az „izmusok“ előli menekülés jellemzi leginkább alkotásaikat. A tíz év szobrászatét a „változások korával“ jellemezhetjük leginkább. Míg a hatvanas évek szobrászata hirtelen irányváltásként az absztrakcióba menekült, ezek a jelek a hetvenes éveket már korántsem jellemzik: a szobrászatban ismét A ragyolciak fellépése nagy közönségsikert aratott Fotó: -böszörményi-A Magyar Területi Színház áprilisi játékterve 3. szombat: Zsigárd (Žiharec) — Fáta Morgana 19.30 4. vasárnap: Nagysalló (Tekovské Lužany) — Fata Morgana 19.30 14. szerda: Somorja (Šamorín) — Fata Morgana 19.30 16. péntek: Udvard (Dvory nad Zitavou) — Fata Morgana 19.30 17. szombat: Rété (Reca) — Fata Morgana 19.30 18. vasárnap: Zseliz (Želiezovce) — Fata Morgana 19.30 21. szerda: Hodos (Vydrany) A négylábú is botlik 19.30 22. csütörtök: Gúta (Kolárovo) — Fata Morgana 19.30 23. péntek: Ekecs (Okoč) — Fata Morgana 19.30 24. szombat: Nyárasd (Topoľníky) — Fata Morgana 19.30 25. vasárnap: Muzsla (Mužla) — Fata Morgana 19.30 28. szerda: Galánta (Galante) — Velúrzakó 19.30 29. csütörtök: Köbölkút (Gbelce) — Velúrzakó 19.30 30. péntek: Dióspatony (Orechová Potőü) — Velúrzakó 19.30 (A szerző felvételei) bravúrok jellemzői a szlovák grafikának. A drámai hangulatú, feszültséget hordozó művészi kifejezési forma jellemzi Vincent Hložnik, Szabó Gyula és Jozef Baláž munkáit. Albin Brunovský, Vladimir Gažovič a „mély pszihológiára“ építik müveiket, melyek árulkodnak alkotóik nagy műveltségéről, széles körű látásmódjáról. Dušan Kállai, Robert Brun, Marián Minarovič „politizáló“ grafikái az erőszak ellen lépnek fel, s a béke szószólói. Ezek az alkotók munkájukon keresztül nyíltan kimondják azt, hogy a művész sohasem menekülhet passzivitásba, nem figyelheti a világot a 9aját maga emelte kínai fal mögül, hanem a szocialista ember bátor kiállásával kell a magasba emelnie az emberiség felemelkedését, az igaz kultúra fontosságát, hirdető jelszót. Amint erről már neves szakemberek is nyilatkoztak: a Szlovák Nemzeti Galéria tíz év művészi alkotásait bemutató gyűjteményes kiállítása a szlovák képzőművészeti életben szinte egyedülálló, s óriást jelentőségű. Az érdeklődők ez év júniusáig tekinthetik meg a galériában felvonultatott műveket KALITA GABOR i
