Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-27 / 12. szám
1 1982. március 27. SZABAD FÖLDMŰVES, ti Ésszerűen gazdálkodjunk a földdel! A CSKP XVI. kongresszusának, та* lamint a CSKP Központi Bizottsága 4. plenáris ülésének határozatai nyomatékosan felhívták a figyelmet a talajvédelem fontosságára. A haladó gondolkodású szakemberek felismerték a termőföld további csökkenésének szinte felmérhetetlen veszélyét. Hiszen az elmúlt években végbement pazarlás, a földdel való ésszerűtlen gazdálkodás helyrehozhatatlan károkat vont maga után. Ma odáig jutottunk, hogy hazánkban egy lakosra számítva csupán 0,33 hektárnyi mezőgazdasági terület jut. Erről a területről pedig évről évre több élelmiszert, nyersanyagot kell előállítanánk. Ahhoz, hogy fokozatosan növeljük az élelmiszerekkel való önellátottságot, minden talpalatnyi terület maximális kihasználása szükséges. Minden eszközt latba véve harcolni kell azok ellen, akik felelőtlen hozzáállásokkal a szántóterület elvonását vagy leromlását idézik elő. Az elmúlt években a földvédelemről szőlő törvény mellett számtalan rendelet, utasítás, jogszabály látott napvilágot a termőföld megvédése és ésszerű kihasználása érdekében, önként felmerül a kérdés, vajon a gyakorlatban hogyan érvényesítik ezeket. Hoztak-e pozitív változást vagy a szigorított előírások ellenére felbukkannak-e még a múltban oly gyakran tapasztalt negatív jelenségek. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a közelmúltban tett látogatásunk során Michal Prevandarölk mérnökkel, a Lévai (Levice) járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási osztályának vezetőjével. — Járásunkban a talajvédelemnek megkülönböztetett figyelmet szentelünk — mondotta Prevendarčlk elvtárs. *— Hiszen hazánk legnagyobb járásáról van sző, amely az országos mezőgazdasági termelésben 2,3 százalékos arányban részesedik. A járás összterülete meghaladja a 155 ezer hektárt. A mezőgazdaságilag müveit terület 113 ezer 293 hektárt tesz ki. E terület 96 százalékán nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik. E néhány szám is jől érzékelteti, hogy a járásunkban milyen nagy jelentőséggel bír a termőföld védelme és hatékony kihasználása. Hiszen jobbára mezőgazdasági Jellegű járások közé tartozunk. 0 Az utóbbi években a járás területén gyors tttemő iparosítás és városiasodás tapasztalható. Hogy csak a legjelentősebb építkezést említsem: itt ven például a mohli (Mochovce) atomerőmű építése. Milyen változásokat von ez maga után, illetve eleget tesznek-e az építkezők annak a rendeletnek, miszerint az elvont termőföldet a beruházó kötelező visszapótolni a nem mezőgazdasági jellegű területből? — Az elmúlt három-négy esztendőben jelentős előrehaladást értünk el a termőföld védelmében. A mezőgazdasági terület minden évben gyarapodott. Tavaly az atomerőmű építésének kezdetével a mezőgazdasági terület 61 hektárral csökkent, viszont említést érdemel, hogy a szántóföld négy hektárral növekedett. Az Idén is számolnunk kell azzal, hogy a nagyarányú, és népgazdasági szempontból igen fontos építkezés száz hektárnyi területet tartósan, 160 hektárt pedig Ideiglenesen vesz Igénybe. Az elvont terület visszapótlására megtörténtek a szükséges Intézkedések. Tavaly a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a Bratislava! Talajtani Kutatóintézettel együttműködve nagyarányú felmérést végeztünk azon nem mezőgazdasági területek kijelölésére, amelyek rekultlválásával pótolhatjuk a kiesést. A beruházók számláját terhelő talajjavító munkálatok révén 1983-ban 225 hektárnyi területet Juttattunk vissza az őstermelőknek. 0 A szigorított intézkedések ellenére több panasz hallatszik a kivitelezők és a beruházók hozzáállásával kapcsolatban? — Negatív jelenségnek tekinthető, hogy a beruházók az elvont területek utánpótlásában sokszor nem tartják be a megszabott határidőt. Gyakori eset az Is, hogy az Ideiglenesen elvont területek helyében gyengébb minőségű talajokat kapnak vissza a termelők. Sajnos a beruházók a tér-YEBELEM • • - :~V ' ■ - íT „Г- %-*• ' íW . • 1 -<'4.y ' ' ' ■: r • ; -Л ú vek kidolgozásában az építkezések műszaki-szervezési és üzemeltetési szempontjait nézik. A talajt csak az építkezésre való alkalmassága szerint értékelik, s nem veszik figyelembe a föld termőképességét. Ezen a helytelen szemléleten föltétlenül változtatni kell. Sajnos maguk a mezőgazdasági üzemek sem tartják be mindig a talajról szóló törvényt és az érvénybe léptetett Intézkedéseket. Tavaly például a termesztést szerkezetet 13 gazdaságban engedély nélkül megváltoztatták. Szerencsére akadnak pozitív példák Is. Több mezőgazdasági üzemben •—i többek között a Horné Semerovce-i, a nagysallól (Tekovské Lužany) Barátság, az Ipolysági (Sahy) szövetkezetbe — a nem mezőgazdasági jellegű területek talajjavításával igyekeznek a termőterületüket növelni. 0 A múltban sok gondot okozlak a „fekete“ építkezők? — Ez a probléma napjainkban is fennáll. Az Idén hathatós Intézkedésekkel és tüzetes ellenőrzéssel rendezni akarjuk a jogtalan építkezések kérdését. A törvényellenesen építkezőket 20 ezer koronáig terjedő őszszeggel bírságoljuk. 0 A talaj termőképességének növelése a földvédelemnek nélkülözhetetlen része. Milyen intézkedések történtek ezen a téren? — Tavaly a beruházásos talajjavító építkezések keretében 635 hektáron öntözőberendezéseket építettünk ki, 374 hektáron lecsapolást végeztünk, s egy víztárolót építettünk. Az idén a beruházásos talajjavítási munkálatokra hozzávetőlegesen 37 millió koronát fordítunk. Az öntözhető területet nyolcszáz hektárral növeljük, 84 hektárnyi területet lecsapolunk s másfél kilométeres szakaszon a folyómedreket szabályozzuk. A nem beruházásos munkálatok keretében altalaj lazítást, talajjavító trágyázást és meszezést végeztünk el összesen 2520 hektárnyi területen. Több helyen szilárdított mezei utakat építettünk. A talajjavításra 23 millió 500 ezer koronát fordítottunk. Az Idén 1533 hektárnyi terület talajjavításával számolunk, s erre 26 millió 700 ezer koronát fordítunk. & Az Ipoly és a Garam évente jelentős területeket eláraszt, s jelentős károkat okoz. Hogyan haladnak a meder szabályozásával kapcsolatos munkálatok? — Sajnos a két folyő medrének szabályozása járásunk egyik legfájósabb pontja. A munkálatok 1977-ben indultak be, s kezdetben aránylag gyors ütemben haladtak. Az utóbbi két-három esztendőben azonban a munkálatok üteme lelassult. Jelenleg hozzávetőlegesen háromezer hektárnyi területet tartunk nyilván, amely mezőgazdaságilag nem művelhető. Ezek többnyire a szabályozatlan folyóijiedrek mentén húzódnak s Jóformán mindig el vannak árasztva. E- közben a termelési tervben ezen területekkel is számolnak. A folyómedrek végleges szabályozásával — a távlati tervek szerint — csak a következő ötéves tervidőszakban számolhatunk. Pedig a folyók szabályozását feltétlenül meg kellene gyorsítani, hiszen számottevő területről s kiváló adottságú talajokról van szó, amelyek szinte parlagon hevernek. Nem is kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen óriási népgazdasági kárt Jelent. Beszélünk a talajvédelemről, s eközben több ezer hektárnyi értékes szántóterület kárba vész. 0 Tavaly országot méretű „hadiárat“ indult a községek, városok kül- és beltelkein levő parlagok felszámolására. Hogyan sikerült megvalósítaniuk ezt a feladatot? t—i A helyi nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel karöltve talajleltározást végeztek. Ennek köszönve a Szlovákiai Keríészkedők Szövetsége helyi szervezetei 99 hektárnyi nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területhez jutottak.-Ezt a munkát tovább folytatjuk, hiszen Járásszerte még sok kihasználatlan terület akad, amely a társadalmi szervezetek tagjai révén Jelentős hasznot hozhat a társadalomnak. 0 Gyakran tapasztaljak, hogy а gyárak, üzemek szabad területei, de sokszor a mezőgazdasági üzemek gazdasági udvaréi Is rendezetlenek, s úgymond a gyomok szaporftéteiepel. *— Habár ezen a téren messzemenő propagáclés tevékenységet, nevelő munkát fejtünk ki, mégis csak nagyon nehézen tudjuk a к öntudatba vinni a környezet rendezésének, célszerű kihasználásának társadalmi és népgazdasági Jelentőségét Am „fehér hollók* Is akadnak. Követésre méltó hozzáállást tanúsítottak például a Mezőgazdasági Termányfelvásdrló és Ellátó Vállalat, valamint a Mllex dolgozót, akik tavaly az üzemen belüli szabad területeket zöldség- és gyümölcstermesztésre használták ki. Reméljük, hogy a jövőben a többi üzem dolgozói Is élnek ezzel a lehetőséggel. Hiszen ezáltal nemcsak szebbé, kellemesebbé teszik környezetüket, hanem maguk Is hasznát látják e nemes tevékenységnek. A mezőgazdasági üzemekben Is szorgalmazzuk elsősorban a szilárdított silóvermek és trágyatelepek kiépítését. Hiszen gazdasági Jelentőségük mellett — amely a szerves anyag tápértékének megóvásában ét jobb kezelésében rejlik — a környezetet, főleg az altalajvizet Is megóvhatjuk a káros hatásoktól. A gazdasági udvarok rendezésében jó példát mutatnak a Starý Tekov-1, a sáről (Sárovce), a Horné Semerovce-1 és a santovkai szövetkezet dolgozói. A gazdasági udvarok rendezése az első lépés. A továbbiakban a díszfák és a gyümölcsfák telepítését, konyhakertészetek létesítését szorgalmazzuk majd. Beszélgetett: KLAMARCSIK MARIA ismét Ö¥ék a vándorzászló Az árterületek mentén húzódé parlagföldek rendezésével jelentős terület nyerhető, főleg a takarmánynövények termesztésére Fotó: Kovács Miért káros a tavaszi fűégetés? A tavaszi kerti munkáknak szinte természetes velejárója a kesernyés füstszag. Égetik a száraz füvet, felperzsellk a mezsgyét, a töltéseket. Kényelmes módszer. Megkíméli a gazdát a gereblyázéstöl, a „népi bölcsesség“ szerint megtrágyázza a földet, elpusztítja a kártevőket. Egyszóval hasznos. Mégis tűzrendészen előírások szigorúan tiltják ezt a „hasznosnak* vélt műveletet. Vajon miért? A fűégetés nyílt tüzet, vagyis spontán folyamatot jelent. Óriási károkkal járó tűzvésznek góca lehet. Az avarról az erdőkre, a fészerekre, sőt a lakóházakra Is átterjedhet, s felbecsülhetetlen népgazdasági kárt okozhat. A bűnügyi krónikák számtalan esetről tanúskodnak... Azok az érvek sem állják meg helyüket, amelyek a fűégetés ún. „hamutrágyázás“ mellett szólnak. A biomassza természetes lebomlása során sok értékes szerves- és ásványi anyag, hormonok és nyomelemek kerülnek vissza a talajba, biztosítva Így a természetes anyagcsere-forgalmat. A szerves anyag elégetésével nagy mennyiségű értékes anyag elillan, sót olyan kémiai folyamatok jönnek létre, amelyek vegyi származékai a talajra és a növényzetre károsak. A legelők növényzetének összetételére Is károsan hat a rendszeres felégetés. A takarmányozási szempontból értékes, de egyben érzékenyebb fajok fokozatosan kiszorulnak, s helyükbe az állatok számára kevésbé alkalmas, gyenge minőségű, de szívós fajok és gyomnövények terjednek el. A fűégetés főleg a lejtős területeken nemcsak a legelők minőségét rontja, hanem a talajeróziót Is elősegíti. Égetéskor a tűz elpusztítja a talajbaktériumokat és a hasznos gombákat, amelyek nélkülözhetetlen „segítőtársak“ a szerves anyag lebomlásában. Tehát ezáltal a talaj anyagcsere-folyamatára Is kedvezőtlenül hat. Ezzel kapcsolatban a pöszmétékről (Bombus sp.) sem feledkezhetünk meg. Kora tavasszal, ha hűvösebb az idő, de a gyümölcsfák már virágoznak, a méhek nem tudják beporzásl feladatukat elvégezni, mivfel csak plusz 9—10 C-fok hőmérséklet fölött repülnek ki. Ilyenkor a poszméhek felbecsülhetetlen hasznos munkát végeznek, mivel jól blr|ék az alacsonyabb hőmérsékletet. Köztudott, hogy a pillangós növények beporzásában szinte pótolhatatlanok. De mi közük a pöszmétéknek a füégetéshez? Erre a kérdésre választ ad életmódjuk. Ugyanis a petéket késő ősszel a száraz fűszálakra rakják. Ha a fű tavasszal leég, a peték Is elpusztulnak. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy azokon a helyeken, ahol a parlagot rendszeresen leégetik a pillangós növények hozama is lényegesen csökken. E néhány felsorolt tény Is Igazolja a fűégetés mérhetetlen káros hatását. A hamis „népi bölcsesség“, a hagyomány tisztelete nem Indokolhatja a tudományos érvek, a gyakorlati tapasztalatok semmibevevését. BOGOLY JANOS VlGH FERENC, a nagyölvedi (Veľká Ludince) Wilhelm Pieck Efsz fiatal elnöke az idén február végén első Ízben állt a közös tagjai elé, hogy számot adjon egy év gazdálkodásának eredményességéről, meg persze arról, hogy kiérdemelte-e az előlegezett bizalmat. Amikor szólásra emelkedett, előbb végighordozta tekintetét az egybegyűlt szövetkezeti tagokon, csak azután lépett a mikrofonhoz. Hangja tisztán, magabiztosan csendült, mint azoknak szokott, akik a jől végzett munka tudatában állnak a szövetkezeti mozgalom legfelsőbb fóruma elé. A mnnkaszerető nagyölvediek jóvoltából módunkban állt, hogy az évek során megszokjuk, itt mindig örömteli az aratóünnepély és a zárszámadás. Mondom, mindig; akkor is, ha száz más gazdaságban a kedvezőtlen időjárást emlegetik. Így azután cseppet sem csodálkoztunk azon, hogy a szövetkezet elnöke sikeresnek minősítette a nyolcvanegyedik esztendőt. Hadd jegyzem meg mindjárt az elején, hogy nem véletlenül tette. A járás legjobb gazdasága tavaly is példásan teljesítette termelési és értékesítési kötelezettségeit. Gabonából a tervezettnél többet termeltek, pedig nem szerénykedtek ám a múlt év hajnalán — búzából és árpából is öt tonnán felüli hozamot terveztek, ürömmel jegyeztük fel, hogy a kukorica ötvenhárom mázsás átlaga is túlhaladta az eredeti elképzeléseket. Lóbabból harmincnégy, napraforgóból huszonkilenc, silókukoricából 427, lucernából pedig 102 mázsás átlagot értek el. A cukorrépatermesztésben pedig országos elsők voltak, és azt hiszem, hogy a paradicsom közel hat tonnás átlaghozamát is sokan szívesen átvállalták volna tőlük. Az állattenyésztési ágazat dolgozóinak sem keil szégyenkezniük. Mint megtudtuk, az ötszáz fejőst tartó gazdaság 3427 literre javította a tehenenként! évi tejtermelés átlagát, s összesen 124 ezer liter tejet értékesített terven felül. A marhahizlalásban közel egy kilogrammos, a sertéshizlalásban pedig ötvenhat dekagrammos átlagos naui és darabonéi Wilhelm Pieck Efsz műit évi gazdálkodásának eredményeit Vlgh Ferenc elnök összegezte Fotó:-bor kénti súlygyarapodást értek el. Húieladási kötelezettségüket öt tonnával túteljesítették. Az ökonómiai értékelésbúi kitűnt, hogy a szövetkezet gazdálkodásé nemcsak látványos, de jövedelmező is. A tervezett nyerstermelést 5,27, az árutermelést pedig 8,48 százalékkal haladták túl. S bármilyen furcsán hangzik, ehhez a növénytermesztési ágazat járult hozzá nagyobb mértékben. Sokan mondják, legfontosabb mutató az összteljesítmény. Ennek tervezett értékét 8,5 százalékkal teljesítették tál, így 7,6 százalékkal haladták túl az előző évi színvonalat. Az általános igyekezet közel egy százalékos anyagköltség-megtakarítást eredményezett. Ennek, valamint a példásan teljesített felajánlásoknak nagy szerepük volt abban, hogy — a korábbiaknál szerényebb növénytermesztési sikereket hozó évben — a szövetkezet csaknem három millió koronával nagyobb tiszta nyereséget könyvelhetett el, mint ahogyan azt az év elején tervbe vették. A mezőgazdasági nyerstermelés egy hektárra számított értéke 24 315 korona volt, a dolgozónkénti munkatermelékenység túlhaladta a 140 ezer koronát. A gazdaság hektáronkénti átlagban 907 liter tejel és 477 kilogramm húst produkált. £s most, az ilyenkor szokásos dicsérő szavak helyett, hadd mondjam el: a nagyölvedi Wilhelm Pieck Efsz ismételten elnyerte a baráti arkadaki körzet által adományozott, és a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága által a legjobbnak odaítélt, vörös vándorzászlót. A vándorzászló sorrendben immár harmadszor került a nagyölvediek birtokába. Ha történetesen nem tudnám, hogy a szövetkezet tagjai — többtermelési és takarékossági céllal — a NOSZF 65. évfordulója tiszteletére 1 millió 332 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak, akkor is bizonyos lennék benne, hogy ez a siker és elismerés még szorgalmasabb munkára ösztönzi a nagyölvedieket. Mert ök már ilyenek — nem csupán ünnepelni szeretnek, dolgozni is! KÄDEK GABOR ллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллллл»
