Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-16 / 2. szám

1982. Január 16. .SZABAD FÖLDMŰVES —1 3 KfiSI-országÉ az új év eleién 0] ÖTÉVES TERVEK IDŐSZAKÁBA LÉPETT SZAMOS SZOCIALISTA ORSZÁG A BOLGÄR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETGYŰLÉSE az üj esztendő küszöbén fogadta el az ország 1981—1985. évi tervét, jövő évi népgazdasági tervét, valamint a jövő évi állami költségvetés terveze­tét. A nemzeti jövedelem 1985 végéig húsz százalékkal, az idén pedig 3,6 százalékkal nö az előirányzatoknak megfelelően. Lendületesen folytatódik az ország iparosítása. Az ipari terme­lés öt év alatt 28, az idén pedig négy és fél százalékkal nő. Ugyan­ekkor a mezőgazdasági termelés 18, illetve 2,2 százalékkal lesz nagyobb. A nemzeti jövedelem negyedrészét felhalmozásra fordítják, s ez nagy beruházási programot tesz lehetővé. A lakosság reáljövedelme öt év alatt 15, az idén pedig 3 százalékkal gya­rapodik. Az átlagbér az 1980. évi 182 leváről a tervidőszak végére 209 le­­vára emelkedik, a legalacsonyabb fizetések pedig elérik a 120 levát. Nagy gondot fordítanak az árualap szerkezetének bővítésére, egyes, még időnként hiányzó cikkek termelésé­nek növelésére, általában a belső piac jó minőségű, keresett termékek­kel való ütemes ellátására. Gyarapít­ják a korszerű technológiával dolgo­zó kis- és középüzemek számát. öt év alatt 360 ezer, az idén 72 ezer új lakás felépítését tervezik. Jelentősen bővítik az óvodai és böl­csődei férőhelyeket A korábbinál gayobb figyelmet szentelnek a tudományos-műszaki ha­ladás elősegítésére, eredményeinek gyorsabb termelési meghonosítására. Tovább javítják a termelési szerkeze­tet Az ipar vezető szerepe változat­lanul megmarad, részesedése a nem­zeti jövedelemből az 1980. évi 40 szá­zalékról 1985-re 52 százalékra nő. A nehézipar továbbra is vezető nép­­gazdasági ágazat. Bulgária külkeres­kedelmi forgalma öt év alatt 40, az idén pedig 4 százalékkal nő. Az ex­port-import forgalom mintegy 80 szá­zalékát a szocialista országokkal bo­nyolítják le, változatlanul első helyen szerepel a velük megvalósuló gazda­sági integráció. Fontos felismerés, hogy nincs to­vább helye a közgazdasági gondolko­dásban a „gazdasági automatizmus­hoz“ fűzött illúzióknak. Kiemelt sze­repe lesz továbbra is az anyag- és energiatakarékosságnak, ugyanakkor fontos tényezőként kezelik a dolgo­zók alkotó tevékenységének a foko­zását- is. AZ NDK parlamentje előtt szerepelt és jóvá­hagyott tervek értelmében 1985-ig, öt év balatt 28 százalékkal nő a nem­zeti Jövedelem. Az idei növekedés 4,8 százalékos. Az ipari árutermelés nö­vekedését öt évre 3l, az idei évre 5,1 százalékban jelölték meg. A munka­termelékenységnek öt év alatt 29 szá­zalékkal kell fokozódnia. A tervek­ben rögzített célok elérésének felté­telei között jelölték meg a takarékos energia-felhasználást, a barnaszénbá­nyászat fejlesztését és a nukleáris energia fokozódó méretű felhaszná­lását. MONGÓLIÁBAN a Nagy Népi Hurál decemberi ülés­szakán elfogadta az 1981—1985. évi népgazdasági és kulturális fejlesztés tervezetét, valamint az idei tervet és költségvetést. A terv szerint az új ötéves terv­időszakban Mongólia nemzeti jöve­delmének 41 százalékkal kell gyara­podnia. A mezőgazdasági termelésé­nek évi növekedését átlag 23 száza­lékra tervezik. Az előirányzat szerint a 1 akosság reáljövedelme 1985-ben 11 százalékkal lesz nagyobb, mint 1980-ban. Emelik néhány állati eredetű ter­mék felvásárlási árát, s ösztönzik a felvásrlásokat. Intézkedést terveznek öregségi nyugdíj fizetésére a mező gazdaságban dolgozóknak, a tartós szövetkezeti munkát végzők kedvez­ményeinek növelésére egyes közigaz­gatási egységekben, és anyagi ösz­tönzést adnak azoknak a fiataloknak, akik a szülőhelyükön levő szövetke­zetekben kívánnak dolgozni. VIETNAM IDEI TERVÉNEK fő jellemzőit vitatta meg a vietnami nemzetgyűlés a múlt év végén. Ta­valy Vietnam mezőgazdasága teljesí­tette tervét, az ipar egyes ágazatai, mindenekelőtt a kis- és kézműipar termelése elérte a tervezettet. Az idén valamennyi erőforrást az élel­miszer-termelésre kívánják összpon­tosítani, hogy csakis belső források­ból láthassák el élelmiszerrel az or­szágot. Az idei fő feladait az önerőre tá­maszkodás, az élelmiszerellátási gon­dok növekedésének megállítása, a legnehezebb helyzetű munkások, ál­lami alkalmazottak, városlakók ellá­tásának stabilizálása. Ehhez egymil­lió tonnával több élelmiszert kell ter­melni, mint a tavalyi rekordévben. Az ülésen hangsúlyozták, hogy csak azt lehet elfogyasztani, amit megter­melnek, s a jövőbeni életszínvonal kulcsa a mai munka. A mezőgazda-1 ság mellett az energiatermelésre, az export hatszázalékos növelésére, az építőiparra összpontosítják erőfeszí­téseiket. Az ülésen bírálták az irá­nyító munka gyengeségét, a beruhá­zások alacsony hatékonyságát, a szállítási problémákat; sok kívánni­valót hagy még a munkafegyelem, az anyaggazdálkodás, az energiatakaré­kosság, a piacok feletti erőtlen álla­mi ellenőrzés, amelynek következté­ben a feketézők nagy hasznot zsebel­nek .be, a lakosság ellátási gondjai pedig fokozódnak. A belső gondokat a kedvezőtlen külső helyzet, a pekin­gi terjeszkedőkkel való szembenállás gazdasági kihatásai, a világpiaci árak emelkedése, a Vietnamra nézve romló külkereskedelmi cserearány is fokozza. Leszögezték, hogy csökkenteni fog­ják az államapparátusban dolgozók számát, s a nehéz gazdasági helyzet ellenére igyekeznek gondoskodni az állami alkalmazottaknak, a munká­soknak a jegyrendszerben előírt fej­adagjáról, emellett pótlólagos szociá­lis kiadásokat terveznek, és folytat­ják az oktatási reformot. WASHINGTON ÄLDÄSÄVAL ÉS AJÁNDÉKAIVAL A Salvador!, gua­­temalai és hondn­­rasi parancsuralmi rendszer „gorillái“ az utóbbi időben mind sűrűbben lá­togatják egymást, hogy Washington sugallatára szoro­sabbra fűzzék ka­tonai együttműkö­désüket. (I. Szmirnov rajza) Ham hagytmlif alak megalapozója A lengyelországi Jaslo városka térségében 37 évvel ezelőtt hatalmas ágyútűzzel törtek ntat K. SZ. MOSZKALENKO vezérez­redes 38. hadseregcsoportja gyalog­ságának és páncélosainak a szovjet tüzérséggel együttműködő csehszlo­vák tüzérek. Ezzel Jaslőnál új fejeze­tet Írtak a csehszlovák tüzérség új­kori harci hagyományainak történel­mébe. Ezért lett január 15-e a cseh­szlovák rakétacsapatok és tüzérség napja. Nem véletlenül említettük harci hagyományaink megalapozójaként a jaslói csatát. A második világháború idején a Szovjetunióban alakult cseh­szlovák egységek harci útja a magja volt annak a folyamatnak, amelyben lerakták a csehszlovák néphadsereg­nek, új típusú hadseregnek, a szocia­lista építés megbízható csehszlová­kiai őrének alapjait. A csehszlovák tüzérség jaslói bevetése a 37 év előt­ti januárban kétségtelenül jelentős része volt ennek a folyamatnak. A csehszlovák és a Vörös Hadsereg parancsnoksága, a szovjet szakértők kezdettől fogva rendkívül nagy fi­gyelmet szenteltek a tüzérség önálló fejlődésének és kiépítésének a Szov­jetunióban létesülő csehszlovák egy­ségek keretében. Ezért már az egy­ségek szerkezete — az önálló tábori zászlóaljaktól a hadtestekig — olyan elemeket tartalmazott, melyek kellő rendeltetésű tűzerőt, ütegeket, oszta­gokat és ezredeket biztosítottak a csapatoknak. A szovjctuniőbeli csehszlovák ka­tonai egységek fokozatos kiépítésé­vel párhuzamosan a tüzérség arányai Is nőttek. A tüzérség nagyon hatáso­san beavatkozott a harcokba Fasz-tovnál, Belaja Cerkovnál és Zsaskov-nál. Az osztagokból különféle rendel­tetésű és típusú ezredok alakultaik. A szovjetunióbeli csehszlovák had­test kiépítése szükségessé tette a ne­héztüzérség kialakítását. Harcosaink ugyanakkor értékes tapasztalatokat szereztek, melyek feltételeket terem­tettek arra. hogy a csehszlovák tüzé­rek hozzáláthassanak addigi legna­gyobb feladatuk teljesítéséhez — 4. ukrán front 38. hadseregcsoportjá­nak támogatásához a Kárpátoktól északra indítót téli támadó hadjárat elkezdésekor, hogy tapasztalt, elmé­letileg, technikailag és gyakorlatilag jól felkészült harcosokként mutatkoz­zanak he. A csehszlovák tüzérség jaslói be­vetését különféle intézkedések előz­ték meg. Nagy lelkesedést öntött a harcosokba az 1. csehszlovák hadtest tüzérségi parancsnokának különpa­­rancsa, amely egyebek között leszö­gezte; — Gondoljatok az ellenség gaztetteire, hozzátartozóitok hazai szenvedéseire, mindarra a nyomorra, melybe a hitleristák taszították a vi­lágot. Pontos és gyors tüzeléssel üs­sétek és pusztítsátok őket, figyelje­tek és megfigyeléseiteket jelentsétek idejében, ne engedjétek meg, hogy megszakadjon a kapcsolat a lőszer­­ellátással, hogy ez akadozzék... Tá­mogassátok a szovjet gyalogságot úgy, hegy védje meg a csehszlovák tüzérség becsületét és hírnevét... A tüzérségi előkészület hatásossá­gáról később elfogott SS-Iegények vallomásai is tanúskodtak. Tüzéreink teljesítették feladataikat, a támadás eredményes volt. A szovjet főparancs­nokság három csehszlovák tilzérezre­­det a „jaslói“ jelző odaítélésével tün­tetett ki. Tiszteletükre 1945. január 19-én Moszkvában húsz díszlővést ad­tak le. A csehszlovák tüzérek jaslói harci bevetése nemcsak történelmi jelen­tőségű tény, hanem politikai és ka­tonai jelentőségét tekintve alapul szolgált a csehszlovák néphadsereg tüzérségének és rakétafegyvernemé­nek kiépítésére. A CSKP Központi Bizottságénak és a kormánynak gondoskodása folytán elértük, hogy a szovjet hadsereg ta­pasztalatainak és gyakorlati segítsé­gének felhasználásával létrehozott rakétafegyvernem magas színvanalra emelte és nagyfokúvá tetta a cseh­szlovák fegyveres erűk tüzerejét. Tü­zéreink és rakétásaink növelik poli­tikai fejlettségüket, fokozzák harci felkészültségüket a szocialista haza és a szocialista közösség védelmére, s így feltételeket teremtenek a XVI. pártkongresszus határozatából követ­kező feladatok teljesítésére az úi ki­képzési évben. JÄN &ÜCÄTEK KOMMENTÁRUNK A lengyelországi fejleményekre jellemző, hogy az ünnepek al­kalmából enyhítettek a szükségállapottal járó szigorú intéz­kedéseken. Lassan normalizálódik az élet, aminek legfőbb Jele, hogy megkezdődött a rendszeres iskolai oktatás, egyes szín­házak már előadásokat tartanak, több újság újra megjelenik, eny­hült a mozgáskorlátozás. A legfőbb azonban az, hogy mind többen ráeszmélnek az intézkedések szükségességére, s ennek egyik na­gyon pozitív megnyilvánulása, hogy mind zavartalanabb folyik az építő munka a vállalatokban és üzemekben, a társadalom zavar­keltő, a szocializmussal szemben nyíltan ellenséges elemei pedig mindinkább kiszorulnak. val, aminek egyik legutóbbi bizony­sága a távolsági gézcsővezeték meg­építésére vonatkozó hosszú lejáratú szerződés. És itt vannak a fejletlen nebb nyugat-európai államok is, a­­melyeknek érdekeit még érzékenyeb­ben sújtanák az amerikai embargó elfogadásának következményei. ♦ NEM LEHET DACOLNI AZ IDŐK SZELLEMÉVEL A napokban leaajlott brüsszeli kül­ügyminiszteri értekezleten a közös­A sajtó már elemzésekbe és vitába bocsátkozik a történtekkel kapcsolat­ban. Hangoztatja, hogy nem térhet­nek vissza a múlt torzulásai, melyek a giereki vezetés munkáját jellemez­ték, ugyanakkor egyszer s minden­korra vége szakad annak az anar­chiának és egyenesen ellenforradal­mi hadjáratnak, melyet a „Szolidari­tás“ néven Ismert „független szak­­szervezet“ szélsőséges elemei idéztek elő az országban. Különösen a Try­­buna Ludu című pártlap fogalmaz határozottan, amikor megállapítja, hogy a „Szolidaritás“ jövőjére kiha­tással lesz üzemi aktivistáinak maga­tartása és tevékenysége. Nagyon ta­láló megállapítást tett a lap, amikor leszögezte, hogy „a szocializmusban a szocializmusért, nem pedig a szo­cializmus ellen kell harcolni“. ф BELÜGY VAGY NEM BELÜGY? Érthető, hogy a lengyelországi fej­lemények nemzetközi érdeklődést keltettek. Egyrészt azért, mert Len­gyelország földrajzilag nagyon expo­nált terület, itt indultak el a máso­dik világhábor csatái, a szocialista Kelet-Európa és a tőkés Nyugat- Eurépa határán fekszik, másrészt kü­lönösen a legutóbbi évben Lengyel­­ország a Nyugatról szított, az ameri­kai hírszerző szolgálat, a CIA részé­ről Is támogatott antiszocialista és ellenforradalmi erők újabb, felette veszélyes próbálkozásának a szín­tere volt. A kapitalista Nyugatnak csak a józanabb képviselői merték kijelenteni, hogy Lengyelország ügye bel ügy, ezt is Inkább akkor hangoz­tatták, amikor a „Szolidaritás“ égisze alatt tömörülő társadalom- és szocia­lizmusellenes elemek vérmes remé­nyeiktől elragadtatva a szocializmus alapjait fenyegették Lengyelország­ban, viszont halkabbra fogták hang­jukat, amikor a nép érdekeit képvi­selő Nemzeti Megmentés! Katonai Ta­nács szükségállapotot rendelt el és ideiglenesen átvette az ügyek inté­zését. Biztos, hogy nem ideális helyzet а jelenlegi szükségállapot, de mint a katonai tanács szünteleül hangoztat­ja, a válságból kivezető út alapja, s ami fő, a lengyelek zöme kezdi Is ezt tudatosítani. Ekkor látta Reagan amerikai elnök az elérkezett pilla­natot arra, hogy az ünnepek között hangzatosán bejelentett szankcióival hallassa hangját. Az elnök ugyanis tekintélye teljes súlyával bejelentette, hogy a szovjet kormányt tekinti fe­lelősnek a lengyelországi szükségál­lapotért, mely — bőr bizonyítani nem tudta — „szovjet sugallatra történt“, és természetesen a lengyel kormányt is elmarasztalja „népellenes cseleke­detéért“. Egyben közölte, milyen In­tézkedésekkel kívánia sújtani a két elmarasztalt kormányt. A lengyel kormánnyal szemben elrendelte az élelmiszerszállítások felfüggesztését Reagan öngólja (a magánjellegű szállítmányokat Ausztriába irányítják át), nem újítják fel az export-hiteltárgyalásokat, fel­függesztik mindennemű fejlett tech­nika szállításét, nem szogálják ki a lengyel repülőgépeket az amerikai repülőtereken, stb. A Szovjetunióval szemben alkalmazandó szankciók ke­retében ugyancsak nem szolgálják ki az Aeroflot repülőgépeit, lemondanak bizonyos gazdasági-műszaki tárgyalá­sokat, felfüggesztik elektronikai be­rendezések, komputerek és más fon­tos technológiák szállítását, bizony­talan időre elnapolják a hosszú távú gabonaszállítási tárgyalásokat, fel­függesztik a tudományos-műszaki csereegyezmények teljesítését, betilt­ják gáz- és olajvezetékek lefektetésé­hez és berendezéséhez szükséges munkagépek és szerkezetek szállítá­sát, stb. Mi több, Reagan példájának köve­tésére szólította fel a szövetséges nyugati kormányokat. Javaslatát nem fogadták lelkesedéssel, inkább óvatos fontolgatásnak jellemezhető a nyu­gati álláspont Nagyon érthető, noha nincs helye az idealizálásnak. Már Lenin megírta a húszas években, hogy a gazdasági érdek mindennél nagyobb erő, mely végülis rákénysze­ríti a kapitalistákat a szovjethatalom elismerésére, arra, hogy tárgyaljanak vele. így van ez most is. Reagan el­végre nem várhatta, hogy a legtekin­télyesebb nyugat-európai állam, az NSZK vezetője Helmut Schmidt kan­cellár, aki a közelmúltban több alka­lommal jelentette ki tárgyalópartne­rei előtt, hogy a lengyel kérdés — belügy, most 180 fokos fordulatot tesz, meghazudtolja önmagát Washing­ton indokolatlan érdekeiért akkor, amikor létfontosságú gazdasági e­­gyüttműködést folytat a Szovjetunió­piaci tízek úgy döntöttek, hogy csak erkölcsileg, politikailag támogatják Reagan elhatározz-tait, a gazdasági gyakorlatban azonban nem. Ezt kö­vették Reagan és Schmidt Washing­tont tárgyalásai, melyek az Ismert szellemben zárultak. Reagan tehát Öngólt rúgott. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala viszont a nyugati világ csalárdságát és hamisságát tükrözi. Ugyanis a brüsszeli nyilatkozat lényege: kroko­dilkönnyeket hullatnak a lengyel nép ellenségei fölött, kiknek számításai füstbe mentek. A TASZSZ is azt ál­lapította meg a közöspiaci értekez­­letzhez fűzött kommentárjában, a mi­niszterek azoknak szorítottak, akik romlásba akarták vinni Lengyelor­szágot. Végülis mit ért el Reagan bejelen­tett embargóintézkedéseivel? A nyu­gati miniszterek, s maga Schmidt nyugatnémet kancellár is egyértel­műen arra az álláspontra helyezked­tek, hogy a lengyei eseményeknek nem lehet kihatásuk a madridi talál­kozóra, valamint a szovjet—amerikai genfi leszerelési tárgyalásokra. Ezek­nek folytatódniuk kell, hogy érdem­ben befejeződjenek. Politikai hatást tehát nem várhatnak Reagan elha­tározásétól, hacsak nem azt, hogy a népek világszerte meggyőződnek ar­ról, hogy az amerikai külpolitika szöges ellentétben van Helsinki szel­lemével, az ENSZ-alapokmánnyal és korunk általános béketörekvéseivel. Ami pedig az embargó gazdasági hatását illeti, ezt maguk a nyugati világ gazdasági körei becsülik le. Mivel az említett gázcsővezetékek be­rendezésében elsősorban a nyugat­német és az olasz cégek érdekeltek, lássuk mit mond az olasz gyáriparo­sok szócsöve, a Sole 24 Ore. „A Szov­jetunióval szembeni kereskedelmi megtorlás mindenekelőtt a nyugat­­európai ipar profitját sújtaná.“ Washingtonnak rá kell eszmélnie: a nagy furkósbot politikájának ideje már régen lejárt! LÖRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents