Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-20 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 20. 14 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 Gazdasági önállóságra törekednek Ä CSKP XVI. és az SZHSZ III. kongresszusának az Irányelvei a szövetség vezetőségét arra kötelezték, hogy átértékelje a gazdálkodás eddigi gyakorlatát és hatékony intézkedésekkel törekedjen a gazdasági önállóság elérésére. A szóban forgó kérdést a szövetség központi választmánya a gazdálkodás minőségi követelményeinek a szellemében érdemben tárgyalta, és a megoldást is napirendre tűzte. Attól eltekintve, hogy az SZHSZ múltbeli gazdasági tevékenysége sikeresnek minősíthető, az eddigi gyakorlat mégsem nevezhető teljesen kielégítőnek. Elengedhetetlenül szükségessé vált tehát az új szabályzók életbe léptetése. Olyan szabályzóké, amelyek megoldják a vizek tervszerű halasításának a problémáját, valamint az alapszervezetek és a központi bizottság termelési és adás vételi viszonyát. A szövetség elnöksége a feladatok rugalmas megoldását az SZHSZ központi választmányának a titkárságára bízta, az pedig kidolgozta a javaslatot, megtárgyalta azt a kerületi bizottságokkal és az alapszervezetek vezetőivel. Ezzel párhuzamosan meg oldódik a horgászvizek halasításának a kérdése is. /örvendetesnek minősíthető a sző vétség növekvő taglétszáma, ezzei együtt azonban a halfogás követel ményei is nagyobbak, mint valaha A horgászvizek biológiai romlása, vagyis az ipari szennyeződés elhatal masodása miatt a halállomány sza porodása és természetes élettere lényegesen leromlott. A mesterséges halasítás emiatt évről évre sürgetőbbé válik. A növekvő taglétszám és a vizek halbőségének a tényleges állapota azt mutatta, hogy a kettő közötti ellent mondás egyre nő, tehát alapvető változás szükséges a horgászvizek tervszerű halasításában. Itt persze nem is a pénzügyi helyzetből, hanem az egyes vizek biológiai állapotából kellett kiindulni. Ez annyit jelent, hogy a mesterséges halasítás igénye mind mennyiségi, mind ivadékválaszték és súlyátlag tekintetében nagyobb, mint korábban, s ezzel együtt a költségek is hatványozódtak. Egy körzeti szervezet sikerei Az SZHSZ szenei (Senec) körzeti szervezetének értékelő taggyűlése a közelmúltban a CSKP XVI. kongreszszusa határozatainak szellemében zajlott le. Dimitrov István elnök az eltelt Időszak tevékenységét értékelve kiemelte, hogy a körzeti szervezetnek már több mint hatszáz felnőtt tagja van, a fiatalok közül pedig 189-et 4, .rtek meg. A múlt idényben 75 taggal gyarapodtak. A társadalmi munkában Szencen, Magyarbélen (Velký Biel) és másutt 850 órát dolgozott e tagság. A 35 tagú halőrség is sikeres tevékenységet fejtett ki. A halastavaknál és a versenyeken több mint 1300 órát dolgoztak. A szervezet figyelmet érdemlő eredményeket ért el a Nagytó, az Ezüst-tó, a Mély-tő és a magyarbéli kavicsbánya haltelepítésében. Ezt a szervezetet több horgászverseny szervezésével bízta meg az SZHSZ bratislavai vezetősége, jóleső érzés, hogy gondoskodnak az utánpótlás neveléséről. A szenei szlovák és magyar tannyelvű alapiskola pionír horgászai részére előadásokat szerveznek. A Nagy-tavon idényben 38 pionfrhorgász bevonásával versenyt is szerveztek. A horgászok fegyelme, aktivitása, tenniakarása az utóbbi időszakban lényegesen javult. Egyre több időt áldoznak a körzet vizeinek rendben tartására, a környezet védelmére, a társadalmi munka javítására. Az NOSZF 65. évfordulója tiszteletére 800 óra társadalmi munkát vállaltak. SZÄRAZ PÄL Köztudott ugyanis, hogy a halasitáshoz szükséges ivadékot ma már belterjes körülmények között nevelik és szaporítják. A halivadék igénye pedig nélkülözhetetlenné tette a speciális tápok hasznosítását, s ezeknek az átlagára az utóbbi időben jócskán felszökött. így növekedett az ivadéknevelés és szaporítás költsége. Szükségessé vált tehát az lvadékforgalmazási árszint módosítása. A szövetségnek a többletköltség fedezésére csupán egyetlen forrás, a horgászengedélyért kapott pénzösszeg áll rendelkezésére. A gazdasági önállóságra való törekvés megkövetelte a szövetségtől, hogy olyan mértékben növelje a horgászengedélyek beszerzési árát, amellyel fedezheti a teljes költségráfordítást. OO0 A szövetség központi választmánya 1972. január 1-1 hatállyal Jogerősen szabályozta a horgászengedélyek beszerzési árát. Az erre vonatkozó határozat főbb tételeit az alábbiakban ismertetjük: a) A nem pisztrángos vizekre — szlovákiai méretben —■ érvényes horgászengedélyek árát 200 koronára módosították. Ezek az engedélyek azokban az alapszervezetekben érvényesek, ahol az engedély tulajdonosát felvették tagnak, de azokban a körzetekben is, amelyek fel vannak tüntetve az engedélyen. b) A helyi és a városi szervezetek pisztrángul vizeire érvényes engedélyek árát 200 koronára módosították. c) A nem pisztrángos és a pisztrángos vizekre érvényes engedélyek árát 500 koronára módosították. Ezek az engedélyek nem érvényesek a víztárolókra és az öt hektárt el nem érő többi zárt vízterületre. Az öt hektárt túl nem haladó zárt vizeken tiltott a vendégjegyek kiadáas. d) Rövid távra szóló engedélyek: A napra szóló engedélyek kiadhatók az összes vizekre. Napraszóló: Idényre szóló: v i z с л , Kčs engedélyek Kčs Nem pisztrángos vizekre .... 30 — Pisztrángos vizekre ..... 40 — Víztárolókra....................................... Do maša.......................... ...... , . 30 250 30 250 Árvái tároló....................................... 30 250 Ružiná................................................... 30 — Liptovská Mara................................ 30 3(W Dobšiná (pisztrángos) .... 40 300 e) A pionírhorgászegedélyek beszerzési árát 30 koronára módosították. f) A 15—18 éves fiatalok, valamint 25 éves korig a tanoncok, a diákok és a tényleges katonai szolgálatot teljesítők horgászengedélyének beszerzési árát (ha nem rendelkeznek önálló keresettel) 100 koronára módosították. (Nem pisztrángos vagy pisztrángos vizekről lévén szó, az 500 koronás évi engedélyekre nem adnak kedvezményt.) g) A nők horgászengedélye kiadására a továbbiakban is a régi alapelvek érvényesek, csak az engedélyek ára módosult. h) Nyugdíjasok és rokkantak részére, akik legalább öt éve tagjai a szövetségnek, a 200 koronás horgászengedély esetében 30 százalékos árengedményt adnak. Ez azonban nem vonatkozik az 500 koronás évi engedélyekre. —hai— Halfogás nápolyival IA galántai (Galanta) városi horgászszervezetnek vizel halasítására egy alkalommal nagy mennyiségű méretes pontyra volt szüksége. Hol tudná ezt gyorsan beszerezni? Azt tanácsolták nekik, hogy forduljanak a Pusté Sady-i szövetke zethez. így is történt. A felek megegyeztek. A horgászszervezet több mint ötszáz kiló fej lett pontyot fogott ki a szövet kezet halastavából. Akkor tud ták meg, hogy a szövetkezel a halakat nápolylhulladékkai eteti. Ezt nagy tételben Szeredről (Sered') a süteményké- I szítő üzemből szerezték be. A szövetkezet néhány sze! mélynek lehetővé tette a hor i gászást. Olyanoknak is, akik ! nem rendelkeztek horgászat, engedéllyel. A tóból nem sok halat fogtak ki. A pontyok nem kaptak rá a felkínált főtt [ kukoricára, de a darakészlt ményre sem. A horgászok i azonban hamarosan megállapí i tották, hogy a halak mit sze ! retnek. Ehhez ugyanis nápolyii kellett a horogra tűzni. Ned; vesített állapotban tekerték a i horogra. Ez aztán szép zsákí mányokat eredményezett. Ért hető, hogy a szövetkezet hamarosan csökkentette a halfo- I gásl engedélyek kiadását. K. F. VADÁSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 Hogyan vadásszunk szalonkára? Magátö) értetődő, hogy minden vadásznak más és más vad lövése nyújtja a legszebb élményt. Talán sokan meglepődnek azon, hogy olyan vadász is akad, aki fővadjának a szalonkát tekinti, a többi pedig alig vagy egyáltalán nem érdekli őt. A- kadnak persze olyan egyének is, akik szalonkára csak divatból vadásznak. Erre aztán hamar ráunnak, mert nem találnak benne érdekeset. Részemre a szalonka vadászata egyike a legizgalmasabb élményeknek, mert elejtése soha nem biztos. Szinte minden vadászat más és más lehetőséget és hangulatot kínál. A tavaszi hangulat persze semmihez sem hasonlítható. Az olvadó hó, a simogató, lágy tavaszi szellő, a frissen fakadó zöld illata, a virágok nyílása, a szebbnél szebb madárének, s a csöndes magány azt bizonyítja, hogy ehhez hasonló élményt a vadászat egyéb változata nem nyújthat. Az a tudat, hogy vége a hosszú télnek, s újra vadászhatunk, már külön élmény. Az is nagy élvezet, hogy a szalonka lövése kizárólagosan egyéni vadászattal történik. Nem szükséges hozzá a vadőr, a kísérő stb. A vadász kiballag a területre és vár, hallga tózik. Aztán minden a szalonka szeszélyétől és a vadásztól függ. Hogy hozzánk mikor és mennyi szalonka érkezik, az számtalan tényező függvénye. Az előrejelzések ugyan megemlékeznek róla, hogy hozzávetőlegesen mikor és milyen szalonkahúzással számolhatunk. Itt azonban számtalan tényező közreját szik. Az ornitolégosuk régen kutatják, hogy miként állapítható meg a szalonkák húzása. Hosszadalmas meg figyeléseik sokaságából szűrték ki, hogy ehhez legfontosabb tényező tavasszal a tartós meleg délnyugatról történő áramlása, amikor a Brit-szi getek felett alacsony a légnyomás ha azonban a ciklon Izland felett alaknlt ki, akkor a szalonkák vonulása jóval gyengébb. Ha viszont a Brit szigetek felett anticiklon, tehát magas nyomású légáramlat alakult ki, akkor ez késlelteti a szalonkák érkezését, sőt vonulásukat széjjel is szórja. Olykor inkább tengerközeiben északra vonulnak, s minket a többség elkerül. A seregnek csak kis töredéke érkezik hozzánk késve és sietve, mert közben elérkezett a költés ideje. A szalonkahúzás egyik tényezője tehát az időjárás, a másik pedig az ezzel összefüggő táplálkozási lehetőség, amikor a délnyugatról érkező meleg áramlat előcsalja a talajban rejtőző rovarokat és terített asztal áll a fáradt szalonka rendelkezésére. Nálunk legbiztosabb jele a szalonkák érkezésének, ha örvgalambot vagy barázdahitlegetőt látunk. Hajdanában többféle módon vadásztak szalonkára. Tavasszal, de ősszel is lőtték. Most persze csak tavasszal és csak az esti vagy a hajnali lesen lőhető. A húszas-harmincas években vizslával bokrászva magam is vadásztam szalonkára elég szép eredménnyel. Akkor persze több volt belőle, mint ma és fényes nappal is lőhettük. Vadásztunk rá őszszel is, akkor azonban kisebb esélylyel, mert a vonulás zöme a szarvasbőgés idejére esett, s a vadászat e két módozata nehezen volt összeegyeztethető. Hol a legalkalmasabb a szalonka vadászata? Szerintem a kis tisztásokkal tarkított erdőrészeken, lehetőleg magasabb erdő közelében, mely megfordítja, tehát felénk tereli a szalonkát. )ú, ha ez valamilyen víz vagy tocsogó közelében terül el, mert ott a szalonka szívesen tartózkodik. Itt találja a legtöbb táplálékot. Többen kérdezhetik, van-e fortélya a szalonkavadászatnak. Szerintem nincs. Az az okoskodás, hogy ennyit Az SZVSZ Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Bizottságán a közelmúltban Vajas János titkárral áttekintettük a múlt Idény vadgazdálkodási eredményeit. Elmondta, hogy a vadásztársaságok tagjai aktívan részt vettek a sokrétű munkában, a tervet azonban még így sem sikerült minden tételben teljesíteni. Jó eredményeket értek el az őlővad befogása és eladása terén. A tervezett háromezer élőnyúl helyett 3 ezer 350-et szállítottak a felvásárlóhelyre. A legjobb eredményt Aranykalász (Zlaté Klasy) körzetében érték el a vadászok. A tervezett 250 helyett 291 nyulat szállítottak Modrankára. A vagy annyit kell lövésekor eléfogni csupán gyakorlat kérdése. Gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoztathatók a szalonka lövésére is, mint például a fogoly, a fácán vagy pedig a vadkacsa elejtésére, persze azzal az eltéréssel, hogy amíg ezekre nappal vadászunk, addig a szalonka főleg az első csillag megjelenése után repül. Sokan ezt a csillagot szalonkacsillagnak is nevezik. Ha valakinek nincs kellő gyakorlata a kapásból való lövésben, annak természetesen kevés esélye van, habár a szalonka néha csaknem úgy repül fölöttünk, mint a bagoly, legtöbbjük azonban úgy elcikkázik felettünk, mint a villám. Jó fül, még jobb szem és biztos kéz kell a szalonka sikeres vadászatához. Hihetetlen, de így igaz, hogy akár a dögrelőtt, akár a szárnyazott szalonka mennyiségének a fele elvész. Az esti vadászatoknál gyakori jelenség, hogy agyonkarcoltan, fáradtan, minden bokor tövébe bevilágítunk, mégsem találjuk meg madarunkat. Ha másnap keressük, esetleg csak egy-két pebelytollat találunk, mert a szalonkát elvitte a ragadozó. Jobb a reggeli vadászat, mert nagyobb a valószínűsége, hogy lövés után megtervet azonban a nyárasdi (Topolníky) és a hodosi (Vydrany) vadásztársaság is túlteljesítette. — A járás vadásztársaságai szarvast is szállítanak a feldolgozó üzemnek? — Most kaptuk meg a kimutatást. Főleg Vajkéról (Vojka), Felbárról (Horný Bár), Somorjárói (Samorín) és Kulcsodról (Klúčovec) szállítottak szarvast feldolgozásra. A terv szerint 3 ezer 10 kilót (43 darab) kellett eladni, azonban nem jó vadász az, aki nem kíméli az állományt. Az említett vadásztársaságok tagjai 39 szarva^): lőttek, azonban 4 ezer 163 kiló összsúlyt szállítottak az üzembe. találjuk a madarat. A reggeli vadászatot azonban kevesen kedveMk, mert a húzás legföljebb csak tiztizenöt percig tart. Ezért, aki csak teheti, szalonkázni kutyával járjon az esti húzásra. A húzás időpontja változó. Lőttem már szalonkát március hatodikán, de április tizenkilencedikén is. A legjobb vonulás azonban márevius közepétől április elejéig tart a Csallóközben. Ha a hazai és a külföldi megfigyelések hitelesek, akkor bizakodók lehetünk, mert a szalonkák száma állítólag növekedett, ami nemcsak a vadászoknak, hanem a természet kedvelőinek is nagy öröm. Talán még annyit, hogy szalonkára a megengedett keretek között nyugodtan vadászhatunk. Nem veszélyeztetjük ezzel az állomány létét. Csupán az a baj, hogy egyes tőkés országokban a szalonka milliós évi terítéke is gyakori. Nálunk ennek csak a töredékét lőjük. Ide kívánkozik még, hogy hajdanában heringfejet küldtünk annak a vadásznak, aki az idényben egy szalonkát sem lőtt. fin csak egyszer küldtem heringfejet egy újdonsült vadászbarátomnak, hogy megismerje a vadászszokásokat. SAFARIT JÓZSEF Amennyivel több volt a leadott szarvas súlya, annyival keveseb őzet ejtettünk el. A terv szerint 273 őzet kellett lőnünk eladásra 3 ezer 470 kiló összsúlyban, de csupán 161 darab került terítékre 2 ezer 271 kiló súlyban. — Nem teljesítették a nyúl- és a fácán eladását? — Bánt, hogy a tervet nem sikerült teljesíteni. A megmaradt állomány azonban a későbbiek során hozza a hasznot. Vadásztársaságaink a tervezett 7 ezer nyúl helyett 6 ezer 361-et adtak el. Lényeges azonban, hogy az összsúly 23 ezer 367 kiló, vagyis 800 kilóval több a tervezett nél. A fácáneladást sajnos sem da rabszámra, sem kilóra nem sikerült teljesíteni. KRAJCSOVICS FERDINAND SZÉP EREDMÉNYEK
