Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-13 / 10. szám
1992. március 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Jobban odafigyelni, szakértelemmel cselekedni A tervfeladatok teljesítésének elem- Is. A húsforsalmazáai terv teljesítése zésekor nemegyszer bebizonyosodott, hogy a hiányosságok utólagos megállapítása nem sokat segít az időtervek megvalósításában. Arról is hallhattunk már, hagy a tervfeladatok rugalmas valóraváltása nem tetszés szerinti, hanem kötelező. Ennek puszta hangoztatása persze keveset érne, ha a lényeg nem jutna el a lehető legrövidebb úton az értelemig. Miről van tulajdonképpen szó? Arról, hogy az irányítás minden szakaszán, de a termelésben is jobban odafigyeljünk a tervek megvalósítására. A vezetők állandóan tartsák kezüket az ütőéren, s ha szükséges, rugalmasan beavatkozzanak. Csak így küszöbölhető ki a kevés eredménnyel járó utólagos megállapítás. Bartos Andor agrármérnök, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője nem véletienségből hangsúlyozta az odafigyelés szükségszerűségét, hiszen a tervfeladatok jóval Igényesebbek a korábbiaknál. Ezek valóra váltása tehát mindenkitől derekasabb hozzáállást igényel. Köztudott ugyanis, hogy a járás mezőgazdasága a múltban társadalmunk szükségleteinek rugalmas kielégítésében nagy érdemeket szerzett, magára vállalta az úttörő szerepét, országos, sőt nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy közép-európai szintű sikereket ért el. Tény azonban, hogy az elért kedvező sikerek ellenére további lehetőség nyílhat a rejtett tartalékok mozgósítására, a nagyobb termelési eredmények elérésére. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a járás mezőgazdasága hogyan valósítja meg az állattenyésztésre méretezett feladatokat, hol tart a forgalmazási tervek teljesítésében. A vágósertés termelési és forgalmazási feladata az ismert okokból kisebb, mint a múlt évben. Az erőtakarmányok hiánya miatt tehát az idén 1300 tonnával kevesebb vágósertést adnak el. Természetesen az erőtakarmányok mennyisége mellett a minőség is jobb lehetne, ez azonban nagyon összetett kérdés, amire még visszatérünk. A termelési szerkezet kialakítására az előrelátás jellemző a járásban. A központi szarvasmarha-hizlalda üzembehelyezése is ezt bizonyítja. Lehetővé válik tehát, hogy az erőtakarmány-juttatásra nagyon igényes 1300 tonna vágósertés helyett ugyanannyi vágóharmát adjanak társadalmunknak. A tömegtakarmányok hasznosítására berendezkedett szarvasmarha-ágazat persze csak úgy vállalhatta magára a többletfeladatot, hogy előre felkészült erre, hiszen ma már a járás száz hektárnyi mezőgazdasági területére átlagosan 90 szarvasmarha jut, s ez nagy előny, tehát útmutatón] szolgálhat a többi járásoknak tehát biztosított. Február 20-ig például 4 ezer 9B3 tonna vágóállatot adtak a közellátásnak, 65 tonnával többet mint tervezték. Nagy problémát okoz azonban a tejtermelés, illetve a forgalmazás. A múlt évben járási átlagban egy tehénre számítva 4 ezer 180 liter tejet forgalmaztak. Ez már kimagasló eredmény, melynek a fokozása nagyon nehéz. Ez év elejétől február húszadikáig naponta és tehenenként 8,8 liter tejet adtak el, tehát 4 decivel kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ha országos méretekre levetítjük az eredményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy a járás továbbra is az élvonalban van. Ez azonban nem megnyugtató részükre, ezért arra törekednek, hogy minél előbb elérjék a múlt évi színvonalat, s azt meg is tetézzék. A gazdaságokban tehát akad tennivaló bőven. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen nagy tejhasznosság eléréséhez, vagyis a kitermelt tej literjére adott 25—26^deka erőtakarmány már nem teszi lehetővé a tejátlag stabilizálását és növelését. Segítene a helyzeten, ha a gazdaságoknak több jó minőségű lucerna állna rendelkezésre, hiszen a hektárhozamok növelése már nehéz. Ezen a téren csak részeredmények érhetők el. járási átlagban már huzamosabb ideje 10 tonna körüli a lucernaszéna hektárhozama. A termésátlag növelése csak oly módon válna lehetségessé, ha a gazdaságok az igényelt gyomtalanító vegyszereket megkapnák, esetleg egy-két százalékkal bővítenék a lucerna termőterületét. A járás több mezőgazdasági üzemében már eddig is kihasználták az új takarmányforrások adta lehetőségeket, közte a Perkót és egyebeket. Ezek nagyon jól beváltak, és gyarapították a készleteket, azonban az egynyári fűfélék, mint például a Dilana és más fajok vetőmagjának a beszerzése nagyon körülményes. Például a Dilana az NDK-ból származik, és beltartalmi értéke nagyon jó. Hazai szaporításával csak néhol foglalkoznak, s emiatt a vetőmag beszerzése szinte lehetetlen. Termőterületének a bővítésével lényegesen javulna a tömegtakarmányok készlete és minősége, szükséges tehát, hogy az illetékesek hatékony intézkedéseket tegyenek a vetőmag beszerzésére, vagy hazai szaporítására. Többször is szóba került, hogy a takarmányipar jobb minőségű tápokat készíthetne. Ok viszont arra hivatkoznak, hogy amilyen nyersanyagokat kapnak a gazdaságoktól, olyan minőségű tápokat gyárthatnak. A minőség azonban lényegében a normán helül van. A problémát főleg ez okozza, hogy a repcepogácsa összetevőből készített tápokat az illatok ímmel-ámmal fogyasztják, s emiatt a A nagykürtöst (Velký KrtíS) Állategészségügyi Központ hasznos segítője a járás mezőgazdasági üzemeinek. A létesítmény munkaközössége átesett a vizsgaidőszakon, leküzdötte a kezdeti nehézségeket és jő eredményeket ér el. Lehet, hogy közben újabb problémák merültek fel, melyek bizonyos mértékben fékezik a még eredményesebb munkát. Megkértük dr. Vojtech Macalákot, a központ igazgatóját, hogy tájékoztasson eredményeikről és terveikről. — Az átadást követő problémák, amelyek fékezték a tervszerű munkát, gyakorlatilag már nem léteznek. Bár'tevékenységünk még nem mondható problémamentesnek, azonban már eredmnéyesen dolgozhatunk. Feldolgoztuk a CSKP XVI. kongresszusának az Irányelveiből ránk vonatkozó feladatotkat, majd kiegészítettük azt a tárca intézkedéseivel, melyek előriányozzák a gazdasági állatok elhullásának csökkentését. Erről gondoskodnunk kell, mert átlagon felüli az elhullás. ■ Megtalálták az oRbt7 — Ezt több tényező is befolyásolja. Sok fejletlen, életképtelen borjú születik. Ennek az okát abban látjuk, hogy a tehenek sokszor késő ősszel is a szabadban vannak (késik az istállók átadása), így a kondíciót az életefnntartásra hasznosítják. Az ideális, vagyis a 450—500 kilós átlagos élősúlyt kevés tehén éri el az elléshez. Ez hatással van az utódok fejlődésére is. További ok, hogy a fejők anyagi érdekeltsége kimondottan a tejtermelésre irányul, s ez is befolyásolja az elhullást. Többre is képes ■ Elegendő szakemberrel dolgozhatnak? — A harminc állatorvos közül 22 vidéken teljesít szolgálatot. Ez kielégítőnek mondható. A feladatkör szükségessé teszi a munkafolyamatok szakosítását. Vannak már baromfi- és sertéstenyésztési szakorvosaink. Ezek a szövetkezetekben, például Ipolybalogon (Balog nad Iplom), Lukanényén (Nenince), Závadán vannak. A- zért hasznos a szakosítás, mert a kollégák így a kijelölt körzetekben tökéletesen megismerkedhetnek a problémakörrel. Ez bíztató, mert legtöbbjük, mint például Bemard Turőina, Skerlecz József, Mihály fános, Viliam Rolfes, Hajdú György, Viliam Jablonka és a többiek sokéves tapasztalattal, nagy szaktudással rendelkeznek, eredményesen dolgoznak. ■ Milyen állományról kell gondoskodni? — Járásunkban harmlncnégyezer szarvasmarha van. Ebből 12 ezer 500 a tehén. A sertések száma 75 ezer, a közeljövőben azonban <л állomány csökken. Juhokat főleg a hegyvidéki gazdaságokban tartanak, összesen 10 ezer darabot. Baromfitenyésztésünk is fejlett. Gazdaságainkban mintegy 220 ezer a tojó, a broilercsirke száma pedig meghaladja az egymilliót. Egyéb (vízi) baromfiból 10 ezer van a járásban. hasznosság is stagnál. Ezzel szemben a szója vagy a földimogyoró összetevővel készített tápok standard minőségűek, az állatok jó étvággyal fogyasztják ,és a hasznosság is jó. A termelői kedv elmélyülését az új árrendszer jelentősen befolyásolja. Az eddigi ismeretekből úgy tűnik, hogy a forgalmazott vágómarha kilónkénti átlagára egy-két koronával jobb lesz a korábbinál. Ez azonban nem jellemző a vágósertésre, mert a vágás átlagsúlyát csökkenteni kellett, ami kedvzeőtlenül érinti a forgalmi alap pénzügyi helyzetét. Biztosat azonban még nem mondhatunk, hiszen a tervek a régi érrendszer alapján készültek, s az illetékesek még dolgoznak az átszámításokon. Az ármódosítás végeredményét illetően tehát csak később kaphatunk biztos választ. Persze az sem hagyható figyemen kívül, hogy például a vásárolt takarmányok vételára emelkedett. A fölözött tej literjét például a gazdaságok a korábbi ötven fillér helyett jelneleg körülbelül kilencven fillérért kapják. Attól eltekintve, hogy a járás egy tehén és egy hektár átlagában tejből jóval többet ad a társadalomnak, mint a többi járások, mégsem elégedettek a helyzettel, mert a tervet kissé 100 százalék alatt teljesítik, úgy tűnik azonban, hogy az első negyedévben sem hozzák be a lemaradást. Már az is nagy eredmény, hogy a gazdaságok mindegyike a vágóállatforgalmazás sikeres megvalósítására törekedik. Ugyanakkor a tejforgalmazás területén is vannak élenjárók. Az eperjsi (Jahodná) szövetkezet például az év elejétől február 20-ig több mint 11 liter tejet adott közellátásunknak egy tehén átlagában, és hasonlóan jó a 1 ú c s i а к eredménye is. A várkonyi (Vrakúü) szövetkezet tejtermelése, illetve forgalmazása azonban elég mélypontra jutott. Nem is oly régen csak 6,4, majd 6,8 liter tejet adtak el naponta tehenenként. A vezetőség azonban hatékony intézkedéseket tett a helyzet javítása érdekében, s azóta 7 liter fölé emelkedett a forgalmazott tej mennyisége tehenenként. Szintén a gyengébb telejadók között helyezkedik el a dercsikai (Jurová) szövetkezet, ahol a vezetőség ugyancsak intézkedéseket tett a jobb eredmények elérése érdekében. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeire manapság az jellemző, hogy a vezetők és a dolgozók a fejleményekre jobban odafigyelnek. Korábban előfordult, hogy norma ide, norma oda, addig etették az erőtakarmányt, amíg volt. Némely gazdaságok vezetői nemgyszer kérték a járásiakat újabb erőtakarmányok juttatására, és kaptak is, mert készletben volt. Ma azonban már mindenki tudja, hogy csak a rendelkezésre állé készlettel gazdálkodhat. Többletet senkitől nem kaphat, mert nincs. Ez indokolttá tette a körültekintő odafigyelést, a termelésben a derekasabb helytállást, pazarlás kiküszöbölését. Kisebb kilengések persze még előfordulnak. Erre viszont az állatok érzékenyen reagálnak, ami végeredményben a termelésben kedvezőtlen formában jnt kifejezésre. Ezért kell imndenkinek jobban odafigyelni és mindig okosan, hozzáértéssel cselekedni. HOKSZA ISTVÁN munkaközösség ■ A korszerűen berendezett központ munkaközössége milyen szolgáltatásokat végez? — Az állatkórházban hagyományos sebészeti beavatkozásra kerülhet sor. Segítünk az állatok nehéz ellésénél, és más feladatok végzésénél. A kiváló haszontulajdonságú állatok esetében sebészeti beavatkozásokat is végzünk.. Kezeljük az apróállatokat, a vadászkutyákat stb. , ■ Kihasználják a központ kapacitását? — Ezt nem állíthatom teljes biztonsággal, mert az Indulástól több év is eltelt, probléma azonban még mindig előfordul. Talán mondanom sem kell, hogy ez gátolja az eredményesebb munkát. A Jelenleginél tehát többre is képes az intézmény munkaközössége. Sajnos, még mindig koncepció nélkül dolgozunk. Konkretizálni kellene a feladatkört, és stabilizálni a dolgozókat. A drága felszerelés, a műszerek többsége még mindig kihasználatlan. Megoldatlan többek közt az éjjeli és a munkaszüneti napokra esó szolgálat is. A sürgős eseteket dr. František Eggenhofer látja el. ■ Ogy tudom, hogy az intézetben rendkívüli eset is előfordult. — Feltételezhetően a kétfejű borjúra gondol, amelyet mi segítettünk a világra. A tehenet ellési problémákkal hozták be Hontianske Mo-Hazánk fővároséban, Prágában ez év június 28, és július 2. között ötvenöt év után ismét megrendezik a gabona- és kenyérvilágkongresszust. A kongreszszust „Gabona ’82 — Kenyér és Béke mindenkinek“ jelmondattal rendezik. A kongresszus küldetése az előzőkhöz hasonlóan (1927 Prága, 1932 Róma, 1955 Hamburg, 1986 BéCS, 1970 Drezda és 1978 Winnipeg) a haladó hagyományok ápolása, gagyis hogy fórumot biztosítson a világ országaiból hazánkba érkező tudósok, kutatók és más szakemberek részére, s ezzel Is szolgálni a gabonaipar műszaki fejlesztését. '■m Kormányunk megbízásából ezt a kongresszust a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezi. A szervezés feladataival azonban a Malom- és Sütőipari Tröszt prágai és bratislavai vezérigazgatóságát, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok vezérigazgatóságait, továbbá a Nemzetközi Gabonakémiai szervezetet (ICC) bízták meg. A kongresszus programja — hasonlóan mint korábban — két plenáris és több szekcióülésből, tudományos tanácskozásból és érdemdús vitákból áll. A szekciók több témakört felölelnek. Ezek között említhető a gabona termesztése, nemesítése, genetikája, biokémiája, fiziológiája, a gabona tárolása és védelme, a malomipar, a sütőipar technológiája, biokémiája, mikrobiológiája, a sütőipari termékek és anyagok tárolása, továbbá a oereális termékek és azok technológiája, a gabonatermesztés és az élelmezés, a minőség módszerei és műszaki eszközei, az Irányítás technológiai folyamatai és az automatizálás, a fejlesztés automatizálása, a legújabb tudományos és technológiai sikerek ,a gabonaalapra támaszkodó élelmezés, a takarmánykeverő Ipar technológiája és gépi berendezései, a gabonafélék állatokkal való hasznosítása és egyebek. A tudományos tanácskozás a kukorica felhasználásénak legújabb tudományos technológiai sikereire, a gabonaalapú élelmezésre, a gabonakémia infravörös sufárzási módszereire, a termény sütőipari minőségére, a gabonalipidekre, s vé- _ gül a HTST (nagynyomású, rövid időtartalmú) extjudálásra ad magyarázatot. A vitát két témakörben tervezik. Napirendre kerül a gabonakémia analitikai módszereinek statisztikai kiértékelése'és a gabonaipari technológusok nevelésének a kérdése. A világ országaiban a kongresszus iránt nagy az érdeklődés. A szervező bizottság tájékoztatója alapján több mint 4 ezer résivevővel számolnak. Legtöbben természetesen hazánkból jelentkeztek a kongresszusra, azonban a szocialista országokból is nagy az érdeklődés. A Szovjetunióból például mintegy kétszázan, az NDK-ből négyszázan, az MNK- ból pedig 100—120-an Jelentkeztek. Sokan jelentkeztek az élelmiszeriparból, de főleg a malom- és sütőiparból, továbbá a terményfelvásárlő vállalatoktól, de a tudományos Intézetekből Is. A bizottság előrejelzései alapján sok jelentkező várható a mezőgazdasági üzemekből. Eddig 420-an jelentették be, hogy részt vesznek a vitában, ebből hazánkból 120 bejelentés érkezett. A előkészítő bizottság azt tanácsolja a mezőgazdasági üzemek és az intézmények vezetőinek, hogy a turisztika keretében szervezzenek tanulmányi kirándulásokat a kongresszussal párhuzamos rendezvényekre. A kirándulásokat egybeköthetik a Cereáls ’82 kiállítással, mely Prágában, a Kultúra és Pihenés Parkban 1982. június 28. és július 1. között tekinthető meg. Ez a kiállítás arról tájékoztatja a látogatót, hogy világviszonylatban milyen eredmények születtek a gabona komplex feldolgozásának gépesítése, a csomagolás, valamint a laboratóriumi eljárások területén. A kiállítás rendezését és szervezését a Brnói Nagyvásárok igazgatóságára bízták. Az érdeklődők az alábbi elmen í kaphatnak tájékoztatót: Brnenské veltrhy, výstavní kanceláí Praha, Washingtonova 9; 112 49 Praha; .Telefon: 22 09 22; Telex: 121808. A kongresszus Iránt érdeklődők “részére a pontos cím: VII. Svétový kongres o chlebu a öblít, Sekretariát, na Pankrácl 30; 140 04 Praha 4. Dr. SLADOVNÍK JÓZSEF, Malom- és Sütőipari Tröszt, Bratislava ravee községből, ás császárvágással segítettek ezt a borját a világra. Rövidesen elpusztult, de előtte még lábra állt. Ш Az Intézetnek korszerű laboratóriuma van. Milyen segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek? — A laboratóriumban főleg a tejet vizsgáljuk. Felkutatjuk a fertőző tőgygyulladásban szenvedő teheneket. A múlt évben például hétezer tejmintát vizsgáltunk, s az idén már 21 ezret Irányoz elő a terv. A vizsgálat kimutatja, hogy a betegség elhatalmasodásában a felületes állatgondozás, a higiéniai követelmények mellőzése a ludas. Ha tehát javulást akarunk elérni, akkor minden állatgondozónak becsületes munkát kell végeznie. A fejés tehát ne legyen mellékfoglalkozás, hanem gondosan előkészített és végzett munkaművelet. Jusson idő mindenre, fertőtlenítésre, masszázsra stb. A hajdani elavult módszereken változtatni kell. Nem elég csak etetni, kihajtani az állatot a legelőre és fejni. Az állatgondozók szakismeretének bővítéséről s a kedvező feltételek megteremtéséről gondoskodni kell. Az intézet beindulásakor a laboratóriumban a tömegtakarmányok béltartalmi értékének kivizsgálásával Is foglalkoztunk. Ezt a műveletet azonban már a Losonci (Lučenec) Agrolaboratórium végzi. Járásunk mezőgazdasági üzemeinek ez nem kifizetődő, mert 60—70 kilométeres távolságra eljárni olyan eredményekért, amelyeket Itt helyben Is megkaphatnuának, nem ésszerű. Gazdaságonként évente átlagban ötven takarmánymintát vesznek kivizsgálásra. Tömören számítva erre legalább 6 ezer kilométert kell utazni a mintákkal, pedig szigorú intézkedések szabályozzák az üzemanyaggal való takarékosságot. ■ A fentieken kívül milyen miNo kát végeznek még a mezőgazdasági üzemeknek? — Mi végezzük az Istállók fertőtlenítését, a légy-, patkány- és egérirtást Is, bár intézetünknek véleményem szerint ennél fontosabb feladatkört kellene betölteni. Állategészségügyi központunk kórháza és laboratóriuma több milliós értékű. Ezt a nagyszerű épületkomplexumot és a sok tapasztalattal rendelkező szakembereket eredményesebben kellene kihasználni szocialista mezőgazdaságunk termelésének a fellendítésében. BÖJTÖS JÄNOS Nyugdíjas kádármester előnyös feltételek mellett hordók és fakádak készítését, s azok javítását vállalja. Érdeklődni írásban vagy személyesen a következő címen lehet: BALÁZS GÉZA 980 22 Veľký Blh ni. Družstevná, č. 252
